Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
összeült az országgyűlés (Folytatás u 1. oldalról) A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodását juttatja kifejezésre. Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk elő. A kormány örömmel vállalná a felelősséget, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogy törvény- erejű rendelet kiadását kéz- deményezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. Hatékonyabb lesz tervgazdái k odásun k Tisztelt országgyűlés! Evek óta gazdasági életünk fejlődéséről számolhatunk be — és hozzáteszem, mindenkor teljes joggal tesszük ezt — ennek ellenére azt js tapasztaltuk, hogy léteznek olyan nehézségek, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. Ezeknek a tényezőknek az elemzése arra a felismerésre vezetett, hogy gazdasági életünk mechanizmusát kell megváltoztatnunk, továbbfejlesztenünk. Ezért kerüit sor — pártunk irányításával — a gazdasági mechanizmus reformja alapelveinek kidolgozására. Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket. Szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos érdekeit és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését, mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását. A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országokban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy megérett a szocialista gazdálkodás módszerei megváltoztatásának a szükségessége. A tapasztalatokat összevetve megállapítható, hogy az elképzelésekben sok a hasonlóság, de egyszersmind az országok adottságaiból fakadó különbözőség is. Mi a saját viszonyaink között azt láttuk a legcélravezetőbbnek, ha a reformot megfelelő előkészítés után a népgazdaság egészében egyidő- ben hajtjuk végre. Az egyes részletkérdések kidolgozásában sok vita folyt. Ezen nem is lehet csodálkozni. A különböző nézeteknek, elképzeléseknek és javaslatoknak nem egyszer igen éles összeütközése azzal az előnnyel járt, hogy kialakultak az adott körülmények között a lehető legjobb megoldásokat biztosító módszerek. A Minisztertanács és a kormány gazdasági bizottsága számos határozatot hozott, amelyek a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően az égyes részterületeken megszabják az új mechanizmus alkalmazásának szerveseti kereteit és módszereit. A közvélemény előtt ismeretesek legfontosabb határozataink, rendele- teink. Erre tekintettel most csak az új gazdaságirányítási rendszer néhány vonatkozásáról kívánok szólni. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozottan aláhúzni hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a tervgazdálkodás szerepe és hatékonysága jelentős mértékben megnő. A jövőben a központi irányító szerveknek kevesebb, de nagyobb jelentőségű üggyel kell fog- lalkozniok. Figyelmüket a fontosabb dolgokra összpontosíthatják, nagyobb körültekintéssel gondosabb elemzések alapján dönthetnek. Továbbra is a népgazdasági tervben határozzuk meg a népgazdaság legfőbb arányait, a felhalmozás és a fogyasztás mértékét, a beruházások összmennyiségét és főbb irányait. Emellett a terv szerves részévé tesszük azokat a gazdasági szabályozó elveket és eszközöket, amelyek biztosítják a gazdaságpolitikái célkitűzések rrtegvalósí fását Decentralizáljuk a döntési jogkört A mechanizmus reformjának egyik jellemző vonása a döntési jogkörök decentralizálása. Az eddig a kormány és a minisztériumok hatáskörébe tartozó számos kérdés eldöntésében a vállalatok és a tanácsok lesznek illetékesek. . Jobb összhang valósul meg a termelés és a szükségletek között vállalati és társadalmi méretekben egyaránt így bővül rendszerünk demokratizmusa, növekszik a dolgozók aktív közreműködése a közös feladatok megoldásában és mindez a bürokratizmus csökkentését eredményezi Az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú kiszélesítésének feltétele, hogy a szakszervezetek . megfelelő jogkört kapjanak. A dolgozók kötelességének és jogainak meghatározásánál szem előtt tartjuk, hogy az anyagi érdekeltség fokozása mellett rendkívül fontosak az erkölcsi tényezők. Ezt már figyelembe veszi az új Munka Törvénykönyv, amelyet széles körű vitára bocsátottunk. A jogos észrevételek és helyes javaslatok figyelembe vételével átdolgozott tervezetet a Minisztertanács újra megtárgyalja, s ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti. Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink jól beilleszkedjenek az új gazdasági mechanizmus rendjébe. Ebből a célból rendeztük a termelőszövetkezetek álló- és forgóeszköz hiteleit és töröltük tartozásaiknak azt A részét amelyekre állóeszközeik Új- jáértékelése szerint a termelésben nem volt fedézet. A törlés után az ilyen jellegű adósságállomány lényegesen csökkent és & megmaradóra is kedvező visszafizetési határidőket állapítottunk meg. Bevezettük a termelőszövetkezetek teljes állóeszközállományára az amortizáció- képzés kötelezettségét. Fokozatosan teremtjük még a pénzügyi feltételét annak, hogy saját árbevételeik alapján minél szélesebb körben rátérhessenek a havonkénti munkadíjazás rendszerére. A tavalyi jó termés mellett az árrendezések, a termelőszövetkezeti tagokat érintő szociálpolitikai intézkedések, az említett hitelrendezés és az elterjedő rendszeres munkadíjazás máris kedvező eredményeket hozott. Csökkent a mérleghiányos szövetkezetek száma, javult a gazdálkodás szervezettsége és szilárdult a tagok munkafegyelme, megkezdődött a faluról korábban elvándorolt fiatalok visszatérése — természetesen elsősorban a jól működő — a szövetkezetekbe. A tsz-demokrácia továbbfejlesztése A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében jelentős előrelépés, hogy a termelőszövetkezetek küldötteinek kongresszusa életre hívta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. A tanács jogot kapott a kormánytól arra, hogy állást foglaljon minden olyan szövetkezetpolitikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdésben, amely a szövetkezetek működését alapvetően érinti. Az év folyamán megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Ezt fontos politikai eseménynek tartjuk s működésüktől sokat remélünk. A szövetkezeti szervek a mozgalom koordinálására, az elvek egységei érvényesítésére szükségesnek nyilvánítottak egy főtanács létrehozását A kormány a kezdeményezést támogatja A termelőszövetkezetek országos kongresszusa, majd júniusban a Minisztertanács megtárgyalta az új földjogi és termelőszövetkezeti törvények tervezetét E törvénytervezeteket megküldtük az országgyűlésnek, kérve, hogy az illetékes bizottságok tárgyalják meg és észrevételeiket javaslataikat közöljék a kormánnyal. Az ezek figyelembevételével elkészülő törvényjavaslatokat ősszel nyújtjuk be a tisztelt országgyűlésnek. A gazdasági mechanizmus reformja népgazdaságunknak kevés területét érinti olyan mélyen, mint a külkereskedelmet. Lényeges, hogy az új gazdasági mechanizmusban szorosabb kapcsolat alakuljon ki a belső és a külső piac között. Azért fontos ez, mert a külkereskedelem közvetíti a világpiac ösztönző hatását a hazai termelésre, értékesítésre és fogyasztásra, a műszaki színvonal fejlődésére, végső soron a társadalmi munka termelékenységének növekedésére. Mivel hazánk gazdasági fejlődésében nagy jelentősége van a nemzetközi munkamegosztásnak, ezért továbbra is szükséges a nemzetközi kapcsolatok központi állami irányítása. A külkereskedelmi monopólium fenntartása mellett, a gazdasági folyamatok átfogóbb egysége céljából jobban össze kell kapcsolni a termelést a külkereskedelemmel, és ahol ez indokolt, ennek szervezeti feltétéleit is meg kell teremtenünk. Ez azonban csak fokozatosan valósítható meg. Néhány iparvállalatnak és más — nem külkereskedel* mi — szervnek már megadtuk a közvetlen export-, illetve importjogot. Számos további termelő vállalat megfelelő felkészülés után, igényelheti e tevékenység átvételét. Az államközi szerződésekben — közöttük a KGST országokkal kötött hosszúlejáratú egyezményekben. — vállalt kötelezettségeinket az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között is teljesíteni fogjuk. Szükséges, hogy a jövőben már a nemzetközi egyezmények előkészítésébe megfelelően bevonjuk a gazdasági minisztériumokat és az érdekelt vállalatokat. A következő időszak fontos feladata, hogy a mechanizmus változásából eredő új módszereket sikeresen alkalmazzuk a baráti országokkal való együttműködésben. E feladatot nagy körültekintéssel, a szocialista országokkal egyetértésben kell megoldanunk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termelés folyamtossága és az 1968. évi árucsereforgalmi egyezmények előkészítése és megalapozása kívánatossá teszi: a vállalatok minél nagyobb mértékben kössenek külföldi partnereikkel szerződéseket. Erősítjük kapcsolatainkat a szocialista országokkal Változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük és fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a baráti szocialista országokkal, elsősorban a KGST tagállamaival. Úgy véljük, hogy az eddig elért kétségkívül jelentős eredmények nagymértékben tovább fejleszthetők, ezért a KGST-n belül a kapcsolatok különböző új formáit is keressük és kívánjuk kezdeményezni. Bővíteni kívánjuk külkereskedelmi kapcsolatainkat a más gazdasági-, társadalmi berendezésű országokkal is, a kölcsönös előnyök alapján. Ismeretes, milyen fontos szerepet tölt be népgazdaságunk megalapozott fejlesztésében a helyes beruházási politika. Az új beruházási rendszerben továbbra is a kormány hagyja jóvá a beruházások fő elosztási arányait, a népgazdaság fejlesztésére jelentős hatást gyakorló beruházásokat. De teret biztosítunk a vállalatok számára ahhoz, hogy a piaci hatások, a jövedelmezőség figyelembe vételével, a központi szabályoknak megfelelően, megvalósíthassák a számukra legelőnyösebbnek ítélt beruházásokat. A kormány határozatot hozott a műszaki kutatási munkák irányításáról, továbbá a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztéséről is. A találmányok díjazásában a feltaláló és a felhasználó vállalat jogszabályokban rögzített keretek között, de a korábbinál szabadabban állapodhat meg. Az újításoknál a vállalatok a legkülönbözőbb formákban, de kellő ösztönzést adó módon díjazzanak minden kiemelkedő műszaki teljesítményt, származzék az munkaköri kötelezettségből, vagy munkakörön kívüli tevékenységből. A szabályozás előfeltételei adottak, ezért kormányunk a törvényjavaslatot ez évben elkészíti. Érthető módon a lakosság egészét érdekli, hogy milyen változásokat hoz a gazdasági mechanizmus reformja az árrendszerben, ezért erre bővebben kitérek. Igen fontos gazdaságpolitika« célkitűzésűnk a népgazdaság egységes termelői árrendszerének megteremtése. 1968-ban ebben jelentős lépést teszünk előre. A termelői árreform a jelenleginél kiegyensúlyozottabb árviszonyokat hoz létre. Az árak rögzítése gátolta a gyorsabb fejlődést, az lpír korszerűsítését és — többek között emiatt — lemaradtunk más országok rni gc'tt új anyagok és nagy te!,.es ítmény ű új gépek Igénybevételében. Az iparban az árrendszer javítása elsősorban a ráfordítások helyes számba vétóiét igényli. A vállalatoknak az állam aZ épületeket, a gépeket, más berendezéseket régebben teljesen díjmentesen bocsátotta rendelkezésére. Ez nem ösztönzött takarékosságra. Az utóbbi időben néhány területen bevezettük az eszközlekötési járulékot. A tapasztalatok kedvezőek, s ezért az eszközlekötési járulékot most általánossá tesszük. A telekhasználati díj bevezetésével kívánjuk elősegíteni a vállalatok által igénybe vett földterület észszerű kmasználását is. Az iparvállalatok az import nyersanyagokért általában annyit fizetnek majd, amennyibe azok az államnak kerültek. Az exportért pedig a vállalatok annyi árbevételhez jutnak, amennyit, a szóban forgó termékekért a külföldi vevő fizet. A vállalatoknak további fejlesztési terveik kidolgozásában ezt már figyelembe kell venniök. Vannak vállalatok, amelyek az átlagosnál drágábban termelnek, de exporttevékenységükről egyelőre nem mondhatunk le, ezért a vállalatok, Illetve a termékek bizonyos körében az exportot az állam támogatja. Emeljük a mezőgazdasági felvásárlási árakat mintegy 8 százalékkal emeljük. Az új felvásárlási árak az állattenyésztésben nagyobb, a növénytermelésben kisebb mértékben emelkednek. Ez év október hó 1-től az élő sertés átvételi árát, a nagyüzemi felárral együtt, 3 forinttal emeljük. Bízunk benne, hogy az áremelés ösztönözni fog a sertéstenyésztés fejlesztésére és meg tudjuk javítani a lakosság sertéshús ellátását. A többi felvásárlási áremelés 1968-ban lép majd életbe. De már a közeljövőben meghirdetjük, hogy ennek ismeretében a mezőgazdasági üzemek jobban orientálódjanak a tártársadalmi érdekekhez. A fel- vásárlási többletköltségeket az állam viseli. A lakosság ellátásában alapvető élelmiszerek, a kenyér, a liszt, a sertés és marhahús, a zsír, a tej és tejtermékek fogyasztói ára lehet 1968- tan nem emelkedik.. A fogyasztói áraknak elvileg a termelői árakhoz kell igazodniuk. Maga az elv feltétlenül igazságos és helyes A munka szerinti elosztás ugyanis következetesen csak akkor érvényesíthető, ha mindenki a íy- nyit fizet az általa megvásárolt termékeikért és igénybe vett szolgáltatásokért, amennyibe azok társadalmunknak a valóságban kerülnek Éhnek i-z elvnek a valóra váltása különböző okok miatt csak lassan és fokozatosan történhet. A termelői és a fogyasztói árak egységbe foglalása ugyanis a fogyasztói árak igen nagy arányú mozgásával járna. A fogyasztói árarányok alapvető megváltoztatása a jelehlegi helyzetben — és még néhány évig — végeredmé ly- ben veszélyeztetné azt az alapvető törekvésünket, hogy a dolgozó emberek életszínvonala rendszeresen emelkedjék. Az alapvető fogyasztói árak változatlanok maradnak A jelenlegi fogyasztói fő árarányok fenntartását úgy biztosítjuk, hogy az élelmiszerek egy részét, továbbá néhány iparcikket, valamint az alapvető szolgáltatásokat továbbra is támogatjuk államilag, ezenkívül forgalmiadó reformot hajtunk végre. Mindezek eredményeként a termék- csoportok együttes árszínvonala lényegében változatlan marad, de ezen belül bizonyos áruk drágábbak lesznek, mások viszont olcsóbban kerülnek forgalomba. Egyes termékek árát változatlanul hatóságilag rögzítjük, más termékeknél pedig megszabjuk az árak felső határát. A fogyasztási cikkek körében a rögzített árak az áruforgalomnak mintegy 45 százalékára terjednek ki. A lakosság ellátása szempontjából különösen fontos elsőrendű árucikkeknek fix ára lesz, Ezeknek a termékeknek az árát 1968. január 1-én köz- zétesszük, és ezek az árak — kevés kivételtől eltekintve i— megegyeznek a jelenlegiekkel. Az áruforgalomnak mintegy 30 százalékánál az árak bizonyos hatósági korlátok között a kereslet és kínálat formáló hatására alakulhatnak, olyan termékcsoportokra alkálmazzuk ezt az árformát, amelyeknél a technikai korszerűsítés folyamata rendkívül gyors, vagy például a termék ki van téve a divat változásainak és ahol az árak kialakításának ez a módja feltétele annak, hogy az ipar gyorsan reagáljon a társadalmi keresletre. Azt azonban még ezeknél az ármozgásoknál is feltétlenül meg akarjuk akadályozni, hogy veszélyeztessék a lakossák életszínvonalát. Erre tekintettel kedvezőtlen tendenciák esetén az állam piacszabályozó eszközeinek alkalmazására kerül sor. A mostáhi 15 százalékos aránnyal szemben az áruforgalomnak mintegy 25 százalékára terjednek ki majd a szabad árak. Azokra — az életszínvonalat kevésbé érintő — termékekre vonatkozik ez, amelyeknek termelése központilag nehezen ellenőrizhető s ha árukat rögzítenénk, eltűnnének a forgalomból, csak időnként lennének kaphatók, vagy felesleges készletek képződnének. Meggyőződésünk, hogy az előzőekben vázolt fogyasztói ármechanizmus jól fogja szolgálni á társadalmi érdekeket, úgy valósítja meg a fogyasztói árszínvonal stabilitását, hogy elmaradnak ennek káros hatásai. Széles körben vetődnek fel olyan kérdések a gazdasági mechanizmus reformjával összefüggésben, miként alakul majd a foglalkoztatottság és az élet- színvonal. Számolunk azzal, hogy egyes ágazatokban a jelenleginél kevesebb, Illetve több dolgozót lehet foglalkoztatni. Ismeretes például, hogy megszüntetjük több bányaüzemben a nagyon költséges gyenge minőségű szén kitermelését, emiatt számottevően csökken a bányászok száma. Emelkedik a foglalkoztatottak száma Ami a mezőgazdásági termelői árak problémakörét illeti: a félvásárlási árak időhkénti emelése útján is ösztönözzük a belterjes fejlesztést. A tavalyi árintézkedések alkalmával a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árszínvonalát mintegy kilenc százalékkal emeltük. Szükség van azonban további emelésére. Azt tervezzük, hogy 1968-ban a felvásárlási árszínvonalat A minisztériumok új hatáskörének rendezése során határozatokat hoztunk az év végéig végrehajtásra kerülő létszámcsökkentésekre. Várható az is, hogy ha az üzemekben és a hivatalokban javul a munka szervezettsége, szilárdabb lesz a munkafegyelem, hasznosítják á belső munkaerőtartalékokat, akkor lehetővé és szükségessé Is válik, hogy elbocsássanak olyan embereket, akikre ott már nincs szükség, A foglalkoztatottak száma végeredményben mégsem csökkenni, hanem emelkedni fog. Jó néhány területen a jelenleginél több dolgozó foglalkoztatására lesz szükség. Számolhatunk azzal, is, hogy a gyermekgondozási segély hatásaként szép számban maradnak Otthon átmeneti Időre az anyák kisgyermekeik mellet, s java részük helyett — ha időlegesen is — új dolgozókat vesznek fel. Az új mechanizmus a vállalatokat a szükségletnek megfelelő termelés dinamikusabb fejlesztésére serkenti, mi pedig arra ösztönözzük a gazdasági vezetőket, hogy a vállalati tevékenységet ésszerűen fokozzék, bővítsék. Ahol mindezek ellenére is létszámcsökkentésre kefül sor, az emberekről való gondoskodás, a Szocialista humánum jegyében mindent megtesznek a Vezetők, a szakszervezetek és az állami szervek, hogy mihdenki, aki dolgozni akar, munkához jusson. Átfogó intézkedéseket hozott a kormány, hogy biztosítsa a szénbányászatban feleslegessé váló dolgozók elhelyezkedését. Magától értetődő kötelezettsége volt ez a nép államának. Ugyanúgy kötelezettségünknek tekintjük más állampolgárok esetében is annak biztosítását, hogy tisztességgel végzett munkájuk alapján meg legyen a megélhetésük (Taps). Tóvábbra is számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv időszakában nem (Folytatás a 3. oldalast
