Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
Összeült az országgyűlés (Folytatás a 8. oldalról) mezőgazdasági ágazatokban mintegy 200 ezerrel növekszik a dolgozók száma. A mezőgazdaságban dolgozók száma körülbelül 80 ezerrel csökken, s ez a folyamat úgy megy végbe, hogy javul az ott dolgozók korösz- szététele; az idősek élnek a nyugdíj lehetőségével. A felnövekvő fiatalságnak az eddiginél nagyobb része választja a mezőgazdasági munkát élethivatásul és ezen kívül a városban dolgozó fiatalok közül is mind többen térnek vissza falura. Kiemelt gonddal foglalkozunk az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek javításával. Különösen fontos ez most, mert ettől az évtől kezdve lényegesen nő a tanulmányaikat befejező fiatalok száma, jelentkeznek az úgynevezett demográfiai hullám csúcsai. Olyan intézkedéseket tettünk tehát és olyanokon dolgozunk jelenleg is, amelyek lényegesen enyhítik ezeket az átmeneti gondokat. Elhatároztuk, hogy bővítjük a szakmunkásképzésben a továbbtanulási lehetőségeket és itt mind több leányt is kiképezünk. Szélesítjük a falusi ifjúság kétéves továbbképző iskoláinak hálózatát. Több lehetőséget biztosítunk a városokban és az ipartelepeken élő fiatalok négy és hatórás foklalkozta- tásához. Vizsgáljuk a rész- munkaidős és a bedolgozó foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a bedolgozók kereseti és egyéb problémáit. Meggyorsítjuk az érettségizett leányok oktatásának ütemét az egészségügy területén, hogy ezzel is elősegítsük állásba lépésüket, egy ben tovább javítsuk népünk egészségügyi ellátását. A reform célja, hogy jobban éljünk Tisztelt országgyűlés! A közvélemény választ vár arra is, miként befolyásolja majd az új gazdasági mechanizmus bevezetése a dolgozók életszínvonalát. A reform eszköz: a cél amit ezzel is el akarunk érni, hogy hazánk erősebb, gazdagabb legyen, polgárai pedig — végzett munkájuk értéke, hasznossága szerint — egyre kulturáltabb, jobb körülmények között, jólétben éljenek! Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél sokkal határozottabban érvényre akarjuk juttatni azt az elvet, hogy mindenki legjobb képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően részesüljön a termelt javakból. Ezt biztosítják az egyént és a kollektívát ösztönző módszerek. A társadalom számára hasznos munkával elért nyereséges gazdálkodásban közvetlenül érdekeltté válik a kollektíva .egésze , és ,minden tagja. Uj bértarifa rendszert dolgozunk ki, amely az eddiginél jobban értékeli a kvalifikáltabb, nagyobb felelősséggel járó munkát. A vállalatok a nyereségrészesedési alapból a kiemelkedő egyéni teljesítményeket megfelelően díjazhatják és jutalmazhatják. Hasonlóképpen a termelőszövetkezeteknél is az eddiginél sokkal inkább biztosítja majd a tagok anyagi érdekeltségét a részesedési alap képzésének és felosztásának rendszere. Az új gazdasági mechanizmusban a részesedési alap legfőbb forrása a személyi jövedelmek növelésének. Csak annak a vállalatnak lesz módja a bérszínvonalat növelni, nyereségrészesedést, jutalmakat, stb. fizetni, amely jól gazdálkodik. A nyereség növekedése esetén nagyobb lesz a részesedési alap. Mindez a keresetnek a a végzett munkával arányban álló, az eddiginél jelentősen nagyobb differenciálódását vonja maga után, ösz- szességben pedig magasabb jövedelmet jelent. Joggal vetődik fel olyan kérdés, hogy milyen kereseti lehetőségek lesznek az olyan vállalatoknál, ahol a termelés költségei magasak a technikai színvonal elmaradottsága miatt. Ha a népgazdaságnak a termékre szüksége vari, ákteör a dolgozók nem kerülhetnek hátrá- 'hyoáabb helyzetbe, mint a technikailag magasabb színvonalon álló vállalatoknál foglalkoztatottak. Mind a vállalatnak, mind a felsőbb szerveknek törekedniük kell a technikai körülmények megjavítására. A vállalatot versenyképessé kell fejleszteni, hogy belátható időn belül megszüntethető legyen az állami támogatás. dolgozottak. A részletes szabályok kimunkálása még előttünk áll. A kulturális célokat szolgáló összegeket a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan növelni kívánjuk. Az anyagi eszközök felhasználásában olyan változtatásokat szándékozunk megvalósítani, melyek révén a kulturális célkitűzések nagyobb összhangba kerülnek a kulturális intézmények és vállalatok gazdálkodásával. Ezen a területen is növekszik az intézmények és vállalatok, a tanácsok, az alkotó műhelyek önállósága és felelőssége. Egyszerűbbé válik az irányítási rendszer, csökkennek az igazgatási költségek. Kulturális alapot létesítünk, ebből segítjük a kultúrpolitikailag értékes művek, alkotások létrehozását, terjesztését és népszerűsítését. Tisztelt országgyűlés! A továbbiakban az oktatás és a kultúra, majd pedig az egészségügy néhány kérdésével foglalkozom. Oktatási rendszerünket az elmúlt években korszerűsítettük, s igyekeztünk alkalmassá tenni arra, hogy megfeleljen gazdasági és politikai fejlődésünk fokozódó követelményeinek. Mindez újabb feladatokat jelentett a pedagógusok részére. Nevelőink becsülettel igyekeznek megfelelni a megnövekedett követelményeknek, elismerésre méltó eredményeket értek el. Fejlesztjük a szakközépiskolai oktatást Sokat javult a középiskolás és egyetemi fiatalok tanulmányi eredménye, szilárdult erkölcsi-politikai szemléletük. világnézetük, növekedett közéleti aktivitásuk. Gyarapodnak politikai, tanulmányi és kulturális akcióik, amelyek a fiatalok nagy tömegei számára jelentettek marad/int^g ^politikai élményt, közösségi .tévé» kenységet. A fiatal szocialista hazafiakban is elmélyül a proletár internacionalizmus Tájékoztató közlemény a szocialista országok testvérpártjai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozásáról Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak vezetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Józef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vladimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának al- elnöke; Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná-* csának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első ti kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársa ság Minisztertanácsának elnöke; Leonyid 11- jics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkáraA tanácskozásra az említett országok kommunista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izraeli agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a legutóbbi közel-keleti eseményekről. Megállapították, hogy az agresszió eredményeként Izrael által elfoglalt területek megszállva tartása az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog alapvető elveinek lábbal tiprása' és merénylet az arab államok szuverénitása területi integritása ellen. Izrael uralkodó körei, akik mögött az imperializmus, elsősorban az USA agresszív erői állnak, hódító politikájukkal kihívást intéznek a világ békeszerető erői ellen. A tanácskozás résztvevői Ismételten leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szocialista országok határozottan támogatják és a jövőben is támogatni fogják a baráti arab államok igazságos harcát az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, mindenekelőtt az izraeli csapatoknak az általuk elfoglalt arab területekről való haladéktalan kivonásáért. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A tanácskozás résztvevői tájékoztattak egymást a baráti arab államoknak országaik által nyújtott politikai támogatásról, valamint a gazdasági segítségről, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az imperialista agresszió áldozatául esett Egyesült Arab Köztársaság és más arab országok iparának és mezőgazdaságának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszú lejáratú gazdasági együttműködést célzó intézkedésekről. Egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is összehangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi légkörben, a telje* egység jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közel-keleti helyzet kérdéseiben a jövőben is állandó kapcsolatot tartanak egymással. (MTI) Jogok és kötelezettségek összhangja Tisztelt országgyűlés! A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzésünket közelítjük; az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését. A dolgozók az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnak üzemünk, vállalatuk, közös gazdaságuk munkájába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozókat az eddiginél is jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodjanak munkahelyükön, maguk fognak őrködni azon, hogy lefaragják a fölösleges kiadásokat, ésszerűen növeljék a nyereséget. A dolgozóknak növekvő Jogaik birtokában lehetősép gük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és beleszólásukkal biztosítsák a szocialista bérezési és elosztási elvek megvalósulását, a jogok és a kötelezettségek összhangját. Gondoskodjanak arról, hogy felszámolják az egyenlősdit, többet keressen az, aki munkájával kiérdemli, szűnjenek meg a munkaerkölcsbe, általában a szocialista erkölcsbe ütköző nem kívánatos jelenségek. Mindezt akkor tudjuk elérni, ha a vezetők a jelenleginél jobban figyelembe veszik az irányításuk alatt álló kollektíva véleményét a dolgozók hasznos, építő javaslatait. Enélkül nem tudnak eredményesen és kiegyensúlyozottan dolgozni. Fontos előfeltétele ennek, hogy az üzemi életben kialakuljanak a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek — a párt és a szakszervezetek — közötti jó kapcsolatok. Az utóbbiakban az a hivatásuk, hogy segítsék a gazdasági vezetők működését, ugyanakkor éljenek bátran azokkal a jogokkal, amelyekkel azért rendelkeznek, hogy képviseljék és szükség esetén védelmezzék a dolgozók közösségének és az egész társadalomnak az érdekeit. Kérem a tisztelt képviselő elvtársakat, kérjük a dolgozókat, egész népünket arra, hogy ha nehézségekkel találkoznak, ne veszítsék el bizalmukat, egy-egy hibából ne vonjanak le általánosító, túlzott következtetéseket. Életünket, gondjainkat értékeljék reálisan és — ami a legfontosabb — összpontosítsuk erőinket, fogjunk össze, hogy a nehézségeket áthidaljuk és megoldjuk. Ha a kölcsönös bizalom szellemében dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket. Tisztelt országgyűlés! A kormány .beszámolójának arányai is azt kívánják érzékeltetni, hogy most a kormányzati tevékenység homlokterében a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése áll. A gazdálkodási stílus, a vezetés módszereinek változása nemcsak a termelés, az elosztás és forgalmazás viszonyaira hat. Az új gazdasági mechanizmus hatást fog gyakorolni a kulturális és művészeti életre, illetve az itt folyó gazdálkodásra is. Alapelveink e téren is tisztázottak, kiérzése. A vietnami nép ellen folytatott szennyes amerikai háború, az izraeli agresszió, a görög katonai puccs ellen őszintén tiltakoztak. Szabad idejükben végzett munkájukból anyagi segítséget nyújtottak vietnami testvéreinknek. Nagy gondot kell fordítanunk a középiskolák megfelelő arányainak javítására, a szakközépiskolák fejlesztésére. A szakközépiskoláknak nagyobb terület, egész megye, sőt esetenként több megye iskolázási igényét kell kielégítenie, ezért úgy határoztunk, hogy — természetesen a mezőgazdaságiak kivételével — szakközépiskolákat csak nagyvárosokban létesítünk. Ez maga után vonja, hogy kollégiumokat is kell létrehoznunk és fenntartanunk. Bár az ötéves terv időszakában 800 középiskolai tantermen kívül 3700 kollégiumi helyet is létesítünk, nyíltan megmondjuk, hogy a kollégiumi elhelyezés feszültségeit a legközelebbi években még nem tudjuk megszüntetni. Az ipari szakközépiskoláknál a tanműhelyek bővítésére és korszerűsítésére kereken 200 millió forintot fordítunk, de nagyobbak a jogos igények. Segíti a megoldást, ha az üzemek és a vállalatok a nélkülözhetetlen gyakorlati feltételek biztosításában a jövőben is közreműködnek. levelet . szerzett fiatalok mégtalál ják'Kéíyüket. A művészeti ágak jó alkotói légkörben, egészségesen fejlődnek. Művészeink az utóbbi években sok értékeset alkottak. Az idei könyvhétre megjelentetett könyvek jól mutatják az élő irodalom sokszínűségét, íróinknak a mai valóság iránti érdeklődését, a korszerű kifejezésmódra való törekvésüket. Filmművészetünkben folytatódott a néhány éve kezdődött fellendülés, az utóbbi Időben több kiemelkedően értékes, művészileg rangos magyar film született, Zene- és táncművészetünk újabb eredményei — hagyományainkhoz méltóan — nemzetközileg is kiemelkedtek. A magyar kultúra, a magyar művészek alkotásai egyre jelentősebb helyet foglalna« el a nagyvilágban. A mai magyar kultúra szép sikereihez — az alkotó- művészek tehetsége mellett — az is hozzájárult, hogy a mi kulturális forradalmunk eredményeként megnőtt a művészetértő közönség tábora is, népünk kulturális érdeklődése. A lakosság 97 százaléka ingyenes orvosi ellátásban részesül Megreformáljuk az ösztöndíjrendszerünket A középiskolákban érettségizők számának emelkedésével együtt nő azoknak a száma, akik felsőoktatási intézményekben szeretnének tovább tanulni. Felsőoktatási intézményeink első évfolyamaira mintegy 14 ezer hallgatót veszünk fel. Évről évre több jó képességű pályázó közül válogatjuk ki a legmegfelelőbbeket. A kezdeti kétkedő véleményekkel szemben a tények mutatják, hogy egyetemi felvételi rendszerünk kiállta a próbát: ösztöndíjrendszerünk is általában jól szolgálta a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, mégis úgy látjuk, hogy valamelyest változtatnunk kell rajta. A szociális jellegű támogatást differenciáltabbá, a tanulmányi ösztöndíjat serkentőbbé tesszük. A társadalmi ösztöndíjat megreformáljuk, hogy céljának jobban megfeleljen. Segítse a vidék munkaerőellátásának biztosítását, határozottabban szolgálja a szociális szempontból rászorult tehetséges fiatalok továbbképzését. A kezdő szakemberek részére eddig megfelelő számú állást tudtunk biztosítani, mégis voltak problémák az elhelyezkedésükkel. Ezek elsősorban abból erednek, hogy a felkínált munkahely a végzett hallgatók igényével nem mindig vágott egybe. Változatlanul gond, hogy jó néhány fiatal nem akcr vidéken munkát vállalni, hanem a fővárosban akar dolgozni. Ennek van objektív oka is. A budapesti egyetemek hallgatóinak nagyobb része fővárosi lakos, a részükre meghirdetett munkahelyek többsége vidéken van. Úgy véljük, meg kell majd vizsgálnunk az ezzel összefüggő problémákat. A jövőben a kezdő szakembereket — a főhatóságok közbejötté nélkül — közvetlenül a vállalatok alkalmazzák. Ezzel jelentősen megnő a képző intézmények feladata és felelőssége is. Megfelelő kapcsolatokat kell létesíteniük a vállalatokkal, hogy a hallgatók elhelyezése érdekében kölcsönösen megismerjék a lehetőségeket és az igényeket, messzemenően segíteniük kell, hogy az okTisztelt országgyűlés! Népünk életkörülményeinek alakulásáról szólva szükséges röviden kitérnem az egészségügyi ellátás helyzetére. A lakosság egészségének védelme, élet- és munkakörülményeinek állandó javítása széles körű társadalmi cselekvést, ösz- szefogást igényel. Nagy felelőssége van ebben elsősorban a tanácsok, a vállalatok és az intézmények vezetőinek. Az egészségügy kérdéseiről szólva ki kell emelnünk, hogy ma már az ország lakosságának 97 százaléka részesül ingyenes orvosi és kórházi ellátásban, nagyon olcsó gyógyszerellátásban. A fejlődés azonban nem minden tekintetben tartott lépést a megnövekedett mennyiségi igényekkel. Néhány intézményünk korszerűsége. felszereltsége, műszaki állapota még sok kívánnivalót hagy maga után. A kormány törekszik megvalósítani a harmadik ötéves tervben foglalt egészségügyi célokat. A többi között — főleg a városokban — a gyermekorvosi rendelőintézeteket és a fogászatokat fejlesztjük. Az egészségügy1; ellátás szempontjából elmaradott területeken városi és járási kórházakat épitünk. További hagy feladat az egyetemek, a központi intézmények és a megyei kórházak rekonstrukciója. Segítjük a tudományos kutatást. Egyre jobban megteremtjük a feltételeket az orvostudománybah is bekövetkezett tudományos-technikai forradalom eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Intézkedtünk, hogy csökkenjen a rendelőintézetek zsúfoltsága és az orvosok túlterheltsége. Jelenleg kb 3 ezer lakosra jut egy körzeti orvos. Legközelebbi célnak azt tekintjük, hogy egy- egy körzeti orvosra átlagosan 2700 lakos jusson. A betegellátást javítja, ha több az egészségügyi dolgozó, az ápoló, a laboráns. A kormány határozatot hozott arra, hogy növelni kell a szakképzett egészségügyi dolgozók számát. Az orvosokat a gyógyítástól elvonja a túlzott adminisztráció. Ezért ezt egyszerűsíteni, csökkenteni kívánjuk. (Folytatás a 4. oldalon*
