Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
xxrv. Évfolyam i63. szám ÁRA: 50 fillér 1967. július 13, csütörtök A LAP TARTALMÁBÓL Tájékoztató közlemény a szocialista országok testvérpártjai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozásáról 13. oldal) ÖSSZEÜLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Fock Jenő expozéja a kormány tevékenységéről, terveiről Szerdán délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a forradalmi murikás-parasz. kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándoi Kállai Gyula, TJyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Po Üti kai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá, az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az országgyűlés elé az európai biztonság kérdéseiről, valamint a özel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét 1. a Minisztertanács beszámolója, 2. az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A kommunisták jól ismerik . a nép egészének vágyait Tisztelt országgyűlés. ígéretet tettem arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért szám- adásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről. Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették s megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését é$ gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő' kijelölése, a társadalom teljes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést, fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása és ezt bizonyítja a március 19-i országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint 7 millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy megáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a Hazánkban békés építőmunka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra. a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtár«zocjarijonus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia kiszélesítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma jellemzi. Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok, párton kívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. A szakszervezetek XXI. kongresszusán a munkások^ és alkalmazottak, a termelőszövetkezetek első országos kongresszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a «KISZ kongresz- szusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. A felszólalások, a javaslatok. az új gondolatok és a segítő bírálatok a résztvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához jelen, tős segítséget nyújt. Közös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. gyalt gondolatok. A soron lévő teendők, állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Gazdasági építő munkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra ús kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebbb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7. a mezőgazdasági termelés pedig mint- egv 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelő munkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár, bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek élet- színvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. 1967. első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezett nél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra következtethetünk. hogy az ipar éves tervét túlteljesíti A mezőgazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárló sai várhatóan mept-^i"'! a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a Különös figyelmet fordíT tunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésű' elsősorban a már folyamatban lévő nagy beruházásokat folytatjuk. Újakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján, a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagy beruházást indítunk, ameny- nyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük a vidéki ipartelepítést. Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk, hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejelentem, Határozatot hoztunk áz ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillióhatszázezer dolgozót érint. Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a harminchat—negyvenkét órás munkahét bevezetését. A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra bízta. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságok és a SZOT útmutatásával, ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük megnövekedett keresletek Nem lehetünk még megelégedve iparunk exportképességével. A műszaki és a minőségi színvonalat továhb kell javítani és fokozni kell termékeink versenyképessegét. E feladatok megoldásáért az év hátralévő részében még igen sokat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemhogy már megkezdtük a hosszú lejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra —■ 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irányait. A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkongresszus határozatainak megfelelően milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakásénítke- zések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját; töröltünk a beruházások közül. hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket; új beruházásokat kezdünk az , építöanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembe helyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 ez:r lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes áliami hitelt. eletkürülmenyei között fennálló különbségeket. E cei megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-töl a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerek Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy az intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik. (Folytatás a 2. oldaléul Többet fordítottunk a lakosság fogyasztására ző szabályozó eszközök. Előnyben részesítjük a vidéki ipartelepítést Határozatunk a muukaidőcsökkentésre a két nagy dolgozó osztály Fock Jenő miniszterelnök
