Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 176. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. JÜLIUS 28, PENTE* Újabb községekben szervezik meg az öregek napközi otthonát Szociálpolitikai kérdésekről tárgyalt a Nyíregyházi Járási Tanács Losonc?! Pál látogatása Győr-Sopron megyében Két évtizedes iskola Az új gazdaságirányítási rendszer közelsége a külön­böző nézetek, állásfoglalások valóságos láncreakcióját in­dította el a közvélemény­ben. Ezen azonban csak az lepődhet meg, aki nem szá­mol eleve a vízbe dóbott kő természetes és egymásra is torlódó hullám mozgásához hasonló gondolati gyűrűzés­sel. A gazdasági reformmal kapcsolatos kérdőjelek, ag­godalmak között van egy, amelyről azért is fontos egyértelmű nyíltsággal be­szélni, mert az új mechaniz­mus lényegét érinti. Ez pe­dig, röviden összegezve, az a kétség, hogy vajon a vál­lalatok különböző posztokon dolgozó mai irányítói meg­felelnek-e majd az újszerű gazdálkodás követelmé­nyeinek? Aki erre a kérdésre álta­lánosan érvényes igennel vagy nemmel próbál vála­szolni, anélkül, hogy a gaz­dálkodás tényleges folyama­tait vizsgálná, az legfel­jebb jósol, de nem felel az aggodalomra. A vállalati vezetést csu­pán azoknak a tényezőknek az elemzésével lehet meg­ítélni, amelyek azt a bizo­nyos vezetői stílust, maga­tartást folyamatosan alakí­tották. E tényezők összege­zett, sűrített kifejezése pe­dig: a gazdasági mechaniz- . mus, az irányítás ilyen vagy olyan struktúrája. Ez azt jelenti, hogy a „régi” me­chanizmus történelmileg szükségszerű periódusa a feladatokhoz „szabott” ve­zetést és stílust érvényesített s ebben csak akkor jelent­keztek új tünetek, új köve­telmények, amikor a gázda- ságirányítás rendszerében is sokasodtak a korszerűsítés irányába mutató jelek. Ami azonban a „régi me­chanizmus követelmény- rendszerét illeti, ebben a gazdálkodási atmoszférában a benne működő vállalati, minisztériumi vezetők te­remtették meg az irányítási feltételeit annak, hogy a nemzeti jövedelem — nem­zetközi méretekben is ki­magasló ütemben —, 1949— 1965 között évi 6,7 száza­lékkal növekedjék, hogy az ipar a háború előtti szint * hatszorosát termelje, s hogy ebben a félfeudális, félkoo«.".- lista elmaradott országban modern ipari ágazatok egész sora alakuljon ki. S tegyük hozzá: mindezt azok a ve­zetők irányították, akik an­nak idején egyik napról a másikra, minden tapasztalat híján vették át ipari nagy­üzemek, ágazatok vezetését. Közben, tudjuk, a gazda­ság fejlődött. a kereslet differenciálódott, fokozato­san bekapcsolódtunk a nem­zetközi kereskedelem ér­rendszerébe és mindez, meg tucatnyi tényező történelmi értelemben napirendre tűzte a gazdaságirányítás rendsze­rének korszerűsítését. E roppant hatású gazdasági változásokkal együtt formá­lódott a vállalati vezetők zöme is — bár természete­sen: nem valamennyi. S itt nemcsak arra utalunk, hogy e vezetők számottevő része időközben — a tapasz­talatok mellé — a tárgyi tudást, a képzettséget is Szociálpolitikai kérdések­ről tárgyalt és határozott csütörtöki ülésén a Nyír­egyházi Járási Tanács. Meg­állapították, hogy a szociál­politikai feladatok megoldá­sában számottevő eredmé­nyeket értek el. Fokozottab­ban előtérbe került az em­berekről való gondoskodás. A lakosság különösen meg­nyugvással fogadta a kor­mány ilyen irányú intézke­déseit. Mindezek ellenére van még tennivaló, elsősor­ban az idősebbekkel való törődés, a csökkent munka­képességűek elhelyezése te­kintetében. Bár a tanácsok évenként 6—700 000 forin­tot használnak fel a ma­gukra maradt idősebbek anyagi támogatására, a termelőszövetkezetek több, mint egymillió forintot kitevő szociális alapjuk tekintélyes részét erre a célra fordít­ják, ingyenes orvosi és gyógyszerellátásban része­sülnek, gondjuk csak rész­ben mondható megoldott­nak, mert émberi vonatko­zásban kevesebbet tettek. A jövőben ezt igyekeznek pótolni. Ibrányban már e célból létesítették tavaly az öregek napközi otthonát, előre láthatólag ez év vé­géig még Kótajban, Balsán, Demecserben és Nagyha­lászban hozzák létre, de tö­rekednek arra, hogy az el­következő években folyama­tosan a járás minden na­gyobb községében megszer­vezzék. Mindezeken túl szélesítik azt a helyes tár­sadalmi kezdeményezést, amely Ujfehértón, Ibrány­A KISZÖV megyei veze­tősége ülésén megtárgyal­ták a szövetkezeti ipar fej­lesztési problémáit. Megál­lapították, hogy az 1965. évi átlaghoz viszonyítva ez év közepéig a dolgozók lét­száma több mint 1600 fő­vel emelkedett. Az igények­ből fakadóan a legnagyobb a fejlődés az építőipari részlegeknél. Különös f ® í- lődés tapasztalható a kis- várdai, a mátészalkai és a nyíregyházi építőipari ktsz- eknél. A tanácskozáson bejelen­tették. hogy befejezés előtt áll a tiszalöki, s jó ütem­megszerezté. De talán ennél is fontosabb az a gazdasági körökben ismert tapasztalat, hogy a vállalatok vezetőinek esy része már jó néhány esz­tendeje korlátnak érzi a gazdaságirányítási kötött­ségeket. hogy olykor még különböző furfangos eljárá­sokkal is megkísérelte ér­vényesíteni ötleteit, gondola­tait. vagyis: sokan alig várják, hogy önállóan és ban és még néhány község­ben kezd meghonosodni, hogy úttörők nyújtanak se­gítséget a rászoruló idősebb embereknek lakásuk rend­ben tartásához, bevásárlása­ikhoz, szocialista brigádok pedig kerti földjük művelé­séhez, a termékek betakarí­tásához stb. A tanácsülésen elfogadták a járási tanács négyéves munkaprogramját is, amely részletesen foglalkozik mind­azokkal a feladatokkal, amelyek az elkövetkező években megoldásra várnak, összeállításánál messzeme­nően figyelembe vették a lakosság észrevételeit, ja­vaslatait, s ezek az anyagi eszközöktől függően kerül­nek majd megoldásra. A programban fontos helyet foglal el a községfejlesztési munka. Többek között négy év alatt a villamoshálóza­tot 35 kilométerrel, a járdát 27 kilométerrel bővítik. Két helyen épül törpe vízmű, három helyen tisztasági für­dő, két helyen orvosi ren­delő, egy szociális otthon, míg vegyes erőforrásból je­lentősen bővítik az általá­nos iskolai és óvodai háló­zatot. Tovább javul a tanyai lakosság kommunális ellá­tottsága. Egyik célkitűzés például, hogy a 100 lakoson felüli településeket villa­mosítsák. Több tanyai tele­pülésen létesítenek klub­könyvtárat, orvosi rendelőt, fűszerboltot, további kör­zetesítéssel növelik a szak- rendszerű oktatásba bevont általános iskolai tanulók számát. Hódi László ben épül a nagykállói és az újfehértói szolgáltatóház. A közeljövőben megépül a nyíregyházi központi, a fe­hérgyarmati és a nyírbáto­ri szolgáltatóház is. Autója­vító üzem létesül Vásáros- naményban és Rakamazon. Ezekkel a létesítményekkel lényegesen javul majd a lakosság kiszolgálása. A ven csellói, a kisvárdai és a nagykállói cipész szövet­kezetek javítóműhelyt nyit­nak, s új telephelyen dolgo­zik majd a kisvárdai, nagy­kállói és nyíregyházi építő­ipari ktsz. gyakorlati tapasztalataikra alapozva dolgozhassanak. Természetes, hogy ez nem vonatkozik kivétel nélkül minden vezetőre. Az új irá­nyítási rendszer egész sor új ismeretet is követel, — a nálunk még szokatlan piac­kutatási módszerektől a ma­tematikai modellekig, az elektronikus termelésprog­ramozás alkalmazásától az iparszociológia előnyeinek Tanácskozás a isz-ek jogvédelméről A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál Sza­bó Istvánnak, a tanács el­nökének vezetésével esi tör­tökön értekezletet tartottak a termelőszövetkezeti jog­védelem időszerű kérdései­ről és a területi szövetsé­gek jogvédelmi feladatai­ról. A tanácskozáson az ál­lamigazgatásban és a ter­melőszövetkezeteknél dol­gozó jogászok vettek részt. Virág István, a Termelőszö­vetkezetek Országon Ta­nácsának főtitkárhelyettese vitaindító előadásában ki­fejtette, hogy az új terme­lőszövetkezeti törvény és földjogi törvény előírásai az eddiginél nagyobb igényt támasztanak a termelőszö- szövetkezeti jogvédelem iránt. Növeli ennek jelentő­ségét, hogy a közös gazda­ságok a jövőben főleg szer­ződések révén kapcsolódnak a különböző állami és szö­vetkezeti szervezetekhez. Az új jogszabályok csu­pán kereteket adnák, amelye­ket a termelőszövetkezeteknek maguknak kell majd kitöl­teniük tartalommal, ezért a jogvédelem meglévő szerve­zetét tovább kell fejlfszte- ni. Lakásépítés — határidő előtt A „Szocialista brigád” cím megszerzését határozta el a Tarpai Vegyes Kis­ipari Szövetkezetben Siti József kőművesbrigádja. A július 1-én megalakult kol­lektíva vállalta, hogy két la­kóházat egy héttel a terve­zett határidő előtt elkészít, munkájuk során egyszázalé­kos anyagmegtakarítást ér­nek el. Éves tervükben 5600 forintos túlteljesítést érnek el, továbbá kilenctagú bri­gádjukkal eleget tesznek a szocialista cím követelmé­nyeinek. Megalakulásuk napján Esze Tamás nevét j vették fel. Az állami gazdaságok kö­zül elsőnek a Fehérgyarmati Állami Gazdaság befejezte az aratást. A gazdaság hét kombájnja 1010 holdról ta­karította be a gabonát, köz­ben az aratás kezdetén a környező termelőszövetkeze­teknek 190 hold őszi árpa hasznosításáig. Megalapo­zatlan és tudománytalan feltételezés lenne azt állíta­ni, hogy ennek minden ve­zető megfelel majd. Csak­hogy figyelembe kell venni az új mechanizmusnak azt az alapvonását, hogy sok mindent — a vezetői kész­séget, rátermettséget is — „letisztítva” mutatja fel; arpig ugyanis a tervalkudo­Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. Szerdán réggé. Győrött, a megyei pártbi­zottság székházában Patak László, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság else titkára, valamint a megye több más vezetője fogadta á vendégeket, akik- tájékoztat­tak a megye iparának ered­Gáspór Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, csü­törtökön Zalaegerszegre lá­togatott. A megyei pártbi­zottság épületében Uj-vári Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Török La­jos, a megyei tanács vb el­nöke. Pukánszki Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kára és dr. Illés László, a szakszervezetek Zala megyei tanácsának vezető titkára, valamint a megye és a vá­ros több vezetője fogadta. Rövid beszélgetés után Gáspár Sándor a megye és a város vezetőinek társasá­gában a Zalai Kőolajipari Vállalatnál a zalai olajipar Moszkva (MTI) Mint a Komszomolszkaja Pravda közli, a leningrádi nemzetközi ifjúsági találko­zón szerdán este felszólalt Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. — Mi magyarok büszkén emlékezünk azokra a hon­fitársainkra, akik ötven év­aratásával segítettek. A gaz­daság hat kombájnja jelen­leg már a milotai, szatmár- csekei és a tunyogmatolcsi tsz-ek aratását segíti. Szom­baton a hetedik kombájn is tsz-földön kezd munkába, Cégénydányádon arat majd. zás rejthette olykor az ala­csonyabb színvonalú irányí­tás következményeit; a jö­vőben a vállalati nyereség voltaképpen egyetlen és bár­ki által leolvasható „műszer- skálán” fejezi ki majd a ve­zetés színvonalát. Nyilván­való viszont, hogy itt sem vezethet eredményre a kap­kodás, a türelmetlenség, . hi­szen olyan méretű változás teljes „fordulatsebességének” «lényeiről és fejlesztésének terveiről, a megye mezőgaz­dasági helyzetéről. A látogatás második nap­ján csütörtökön, Losonczi Pál Nagy Gyulának, az MSZMP megyei bizottsága titkárának és Szaló Lajos­nak, a megyei tanács vb el­nökhelyettesének társaságá­ban Mosonmagyaróvárra lá­togatott, ahol a mezőgazda- sági gépgyárat tekintette meg. gazdasági, politikai és mű­szaki vezetőivel találkozott. A délutáni órákban a me­gyei pártbizottság épületé­ben aktivista értekezleten találkozott Zala megye poli­tikai, gazdasági és társadal­mi életének vezetőivel. Tá­jékoztatta hallgatóságát az aktuális belpolitikai és nem­zetközi kérdésekről. A SZOT fő'itkára az akti­vista ülés után a szaksze •- vezetek Zala megyei taná­csát kereste fel. A ^megyei szakszervezeti bizottságok vezetőivel és munkatársai­val találkozott. Gáspár Sándor az esti órákban utazott el Zalaeger­szegről. vei ezelőtt megértették, mit jelent Lenin forradalma és Európa szívében kikiáltot­ták a Magyar Tanácsköztár­saságot. A magyar küldöttség ve­zetője beszédében hangsú­lyozta: „évszázadunk leg­nagyobb eseménye, hogy a szovjet emberek felépítették a kizsákmányolástól mentes társadalmat.” A magyar ifjúság — folytatta — elítéli az Egye­sült Államok vietnami szennyes háborúját, testvéri szolidaritásáról biztosítja a hős vietnami népet. Elítéli és megbélyegzi Izrael ag­resszióját, szolidáris Afrika, Ázsia, Latin-Amerika né­peinek harcával. Méhes Lajos beszéde után átnyújtotta a találkozó el­nökségének a magyar ifjú­ság ajándékát. A Magyar -> Tanácsköztársaság 50. év­fordulóján felavatásra kerülő emlékmű modelljét. eléréséhez, amilyen az új mechanizmus, nemcsak az anyagi javak felhalmozásá­ban, de az új irányítási módszerek-ismeretek tekin­tetében is időre van szük­ség. Két évtized gazdálkodá­si eredményei, tényei bizo­nyítják azonban, hogy a vállalati irányítók zöme ké­pes a legnehezebb felada­tok megoldására is. (T. A,) Bővülő szolgáltatások a szövetkezeti iparban Befejezte az aratást a Fehérgyarmati Állami Gazdaság Gáspár Sándor látogatása Zalaegerszegen Méhes Lajos felszólalása a leningrádi találkozón

Next

/
Oldalképek
Tartalom