Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-21 / 144. szám
Hétfőn hallottuk A rádió Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár Ismét közelebb került az ország többi részéhez. A nyírségi jonatán, a burgonya és a dohány mellett sarjadzó gondokat-bajokat ismét hullámaira vette az éter: hétfőn nyíregyházi nap volt a Kossuth és Petőfi rádióban. A hétfői városműsor jól beleilleszkedik abba a gondolatsorba, amit a múlt év áprilisában a Szabolcs- Szatmár barátok körének megalakulása indított, majd a Magyar Televízió éppen egy éve sugárzott szabolcsi műsorhete folytatott. A hétfői rádióműsor mintegy tíz programja a szabolcsi megyeszékhely múltját jelenét, jövőjét, eredményeit, gondjait, erőfeszítéseit, az ittlakók hétköznapjait és ünnepeit regisztrálta. E mű. sorok közül néhányhoz kívánunk gondolatokat fűzni. Látogatást tett a rádió a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikumban. Mikrofon, végre kapta a jellegzetes főiskolai vizsgahangulatot. Beszélgetései képet adtak a szabolcsi mezőgazdasági szakemberképzés központjáról. Szellemesen alkalmazkodott a riporter a vizsgalégkörhöz. Egyszerű, mindennapi kérdéseit kollokviumi tételszerűen huzattá a riportalanyokkal. A nap legsikerültebb műsora — A nyírségi „bokrok” élete — délelőtt 11 órakor bántott el. A riporterek jó érzékkel fogták meg a tirpák tanya bokrok jellegzetes hangulatát, az ott élő emberek valós világát. A félórás nagy riportot egy 73 éves parasztember ízes szavú monológja foglalta keretbe és kötötte át a riport epizódjait. Az öreg tirpák hangját harmóniába fogta a tanyai gyerekek, a háziasz- szxmy és a vályogmunkás egy-két mondata. Szó esett itt a múltról („Micsoda cite. rabálok voltak Itt régen” „Egyik bokor a másikkal cimbora vót, vagy haragos”, „Ma már nem járnak a fiatalok olyan nagy botokkal”) és a jelenről is. Hangulatos, szép riport volt! A kora délutáni órákban egy 50 perces tanács vb ülésre hívták meg az országot, a közvéleményt a rádió, sok. A Nyíregyházi Városi Tanács VB. ezúttal a legszorosabban vett nyilvánosság előtt ülésezett. A város különböző pontjain települt URH-kocsik „adták be” a tanácskozó terembe a nyíregyháziak hangját. A helyszínről jelentkezett a Jósa András Múzeum, a Déli Alközpont új szupermarkett- je, a dohányfermentáló gyár a Búza téri piac, a Kelet-Magyarország szerkesztősége, az almatároló, a konzervgyár, a megyei kórház, a. József Attila Megyei Művelődési Ház, a színház, a strand és a nyíregyházi rádió. Régészek, üzletvezető, főkönyvelő, háziasszony* újságírók, igazgató főorvos népművelők és vállalatvezetők mondták el gondolataikat, tettek javaslatokat 65 ezer nyíregyházi lakos nevében. A kérések tartalma így sűríthető: ahhoz, hogy Nyíregyháza felzárkózhasson a nagyobb múltú és jobb adottságú városokhoz, az eddigieknél is nagyobb összegű kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, de különösen gyorsabb ütemű ipari beruházásokra van szüksége. (Vitathatatlan erénye volt a műsornak, hogy hangot adott számos nyíregyházi problémának. Hiányzott viszont az interpellációk közül a nyíregyházi „kisember”. az átlagpolgár véleménye, kérése, őket ezúttal egyedül a háziasszony képviselte a piacon.) „Estefelé a Sóstón" címmel hangulatos, színes és tartalmas műsorral szolgált a Petőfi rádió. A riporterek a terasz asztaltársaságainak beszélgetéseibe kapcsolódtak bele. A kora délutáni hivatalos beszélgetések néhány témája most ol- dottabban, a zene hangjai, a fehér asztal mellett ismétlődött meg. Egy érettségi bankett vidám hangulatából a megye legkorszerűbb szakközépiskolájáról, a „Kossuth”-ról szólt a riporter és riportalany. A fürdő, igazgatóval való beszélgetésből kiderül: a Sóstó vize ásványvíz palackozására is alkalmas lehetne. Dr. Zsö- göny József kórházi igazgató főorvos a szabolcsi orvosok elhivatottságáról, a nyíregyházi szórakozási lehetőségek, a vendéglátás alacsony színvonaláról szólt, és egy hasznos gondolatot adott. Nyíregyházán létre kellene hozni egy értelmiségi klubot. Egy másik asztaltársaságban, nyíregyházi újságírók között a kisvárosi közérzetről, költők és művészek között pedig az ittmaradásról. a szűkebb pátria gondjainak vállalásáról volt szó. Nívós irodalmi összeállítást nyújtott a Kossuth rádió 20 óra 09 perckor, „Nyírségi románc” címmel. Neves előadóművészek tolmácsolták Jósa András, Kiss Lajos, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Rákos Sándor, Ratkó József és Váci Mihály műveit. Hétfő hajnaltól késő estig összesen 230 percét szentelte Nyíregyházának a Magyar Rádió. Tartalmas négy óra volt: sok olyan eredményünket, gondunkat mutatta be. amely az ország egésze előtt még ismeretlen. Rádiós kollégáink — Lénáit Judit, Berta Béla, Búzás Andor, Homoródi József, Kisspista István, Simon Ferenc és Vass Ottó — munkáját sikeresnek, segíteni akarásukat hasznosnak tartjuk. Szilágyi Szabolcs Felhívás a gyümölcstermelőkhöz A megyei Növényvédő Állomás felhivja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy a kaliforniai pajzstetű mozgó lárváinak rajzása megkezdődött. A kártevő kiirtása érdekében a védekezést haladéktalanul meg kell kezdeni! Házi kertekben és szórványgyümölcsösökben a mozgó lárvák leküzdésére a következő szerek használhatók: Foszfotion: 0,15—0,30 százalékos; Wofatox Sp. 30 0,5—0,6 százalékos; Metilparathion WP. 0,5—0,6 százalékos; Káliszappanos nikotin 0,1—0,2 százalékos koncentrációban. Nagyüzemi gyümölcsösökben a fenti szereken kívül felhasználható még: Parathion 20 0,2 százalékos; Ekatox 20 EC 0,2 százalékos; Ekatox 20 WP. 0,2 százalékos koncentrációban. A mérgekre előírt egészségügyi és munkavédelmi óvó rendszabályokat feltétlenül tartsák be! Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás Agrártudományi főiskolát, vagy felsőfokú állattenyésztési és állategészségügyi technikumot végzett, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező szakembert főállattenyésztői munkakörben alkalmazunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban: Petőfi Mg. Tsz. Nagyhalász. (266) Őszi program azIBUSZ-nál Az IBUSZ úgy számol, hogy 1967-ben a nemzetközi idegenforgalom évében körülbelül nyolcvan útvonalon, kettőezerötszáz csoportban hetvenötezer—nyolcvanezer magyar turista ismerkedik elsősorban a baráti országokkal, de eljutnak távolabbra is. Indiától Kubáig, az afrikai partoktól s Isztan- bultól Leningrádig és Helsinkiig, Az IBUSZ az utószezonra, október elejétől decemberig is számos szép utat kínál. Már most nagy az érdeklődés a .Berlin—prágai és a Drezda—prágai társasutak, valamint az utószezon! opa- tijai és lovrani üdülés iránt Szervez társasutazást Párizsba, Londonba, Stockholmba, Svájcba, Olaszországba és Törökországba is. Az IBUSZ őszre tizennégy napos kubai körutazást szervez, ismét visz 19 napra Indiába is magyar turistákat. „imur“ a Velencei tóban Vj halfajtával, az „Amur”-ral gyarapodott a Velenceitó halállománya. A Kiskunsági Állami Gazdaságban nevelt növényevő halak — első szállítmányként ezerhatszáz darab — másfél kilogrammos átlagsú lyban kerültek a tóba. összesen tízezret kívánnak meghonosítani öt esztendő alatt. (MTI foto — Hadas János felvétele) 'Tődzaimg, K. A. és M. M. két éve házasodott össze, egy éve különélnek, most válnak. ir K. A.: — Mikor megesküdtünk, 20 éves voltam, főiskolás. Az esküvő után továbbra is a kollégiumban laktam, a feleségem pedig a szüleinél. Akkor nagyon szerettem. M. M. — Boldogan lettem a felesége. Igaz, hogy külön éltünk, de rengeteget találkoztunk, ismerőseinknél, szállodában. Miért nem otthon? A férjem nem jött ki a szüleimmel. K. A.: — A feleségem szülei mérnök vagy orvos feleségének szánták a lányukat. Az én diplotnám kevés volt nekik. Ha hozzájuk mentem, csak veszekedtek velem. A legjobb esetben is keresztülnéztek rajtam. M. M.: — A férjem nagyon érzékeny minden kis dolgot hatalmasra felfúj. Persze volt úgy, hogy anyá- mék hibáztak. K. A.: — Esküvő után fél évvel helyeztek ki egy kis faluba. Albérletet kaptunk. A feleségem a városban irodában dolgozott. Én sokat túlóráztam. Dolgozók esti iskolájában tanítottam. Volt úgy, hogy este 11-kor mentem haza. M. M.: — Untam magam. Állandóan egyedül voltam. Igaz, hogy a házinéni otthon volt, de vele az Időjáráson, meg a malacokon kívül semmiről sem lehetett beszélni. A férjem meg sokat kimaradt. Azt mondta: túlórázik, dolgozók Iskolája, meg a többi. K. A.: — Este mindig azzal fogadott hogy biztos I.- vel, a kartársnőmmel voltam. Pedig soha, még csak meg sem néztem. Meg mindig azt mondta, hogy részeg vagyok. Igaz, hogy ittam, de csak pór pohárkával. Részeg soha sem voltam. M. M.: — Nem tudom biztosan, de azt hiszem viszonya volt I.-vel. Mert miért éppen ők ketten „tanítottak volna este”? Én meg üljek otthon egyedül. Sokat sírtam akkoriban. Próbáltam elhelyezkedni is, de nem ment. K. A.; — Mondtam neki, foglalja el magát valamivel. Volt egy eladói állás a községi ruházati boltban. Nem vállalta. M. M.: — Azt akarta, hogy szatócs legyek. Hogy én hajlongjak a falu előtt! Én irodába akartam menni. A tanácsra vagy a szövetkezethez. De ott nem volt hely. K. A.: — A feleségem mindenáron gyereket akart. Én nem. Ugyan mire? Az albérletre, a kölcsön asztalra, meg a törött rugójú sez- lonra? M. M.: — Gyereket akartam. Miért ne? Nő vagyok én is. A barátnőimnek mindnek van. A férjem nem akart. Az albérletre hivatkozott. Pedig ahol mi ketten megvoltunk, ott a harmadik az a csöppség is meg lett volna. K. A.: — Egyik délután a barátomat vittem át a szomszéd faluba. Visszafelé de- fektet kaptam. Szerszám A harmadik ötéves tervben 4000-rel no a keresők száma Nyíregyházán A foglalkoztatásról tárgyalt a városi tonácsvb A munkaképes lakosság foglalkoztatását vizsgálta keddi üléséin a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az előterjesztés szerint az elmúlt években történt iparosítás következményeként a Nyírség székhelyén is fokozatosan emelkedik a keresők száma. Jelenleg kb 5000-rel dolgoznak többen mint 1960-ban. Ennek eredménye, hogy a száz keresőre jutó eltartottak száma 121-ről 106-ra csökkent. A foglalkoztatási gondok mégsem szűntek meg teljesen. Egyrészt, azok közül akik dolgoznak, ezren városon, illetve megyén kívül találtak munkalehetőséget. Másrészt a város nagy létszámú üzemeinek többsége — konzervgyár, alma tároló dohányfermentáló stb. — idényjellegű. Ebből adódik az, hogy a munkacsúcsok idején, augusztusban és szeptemberben már csaknem munkaerőhiány mutatkozik. míg az év elején a dolgozók egy részét, elsősorban a nőket nem tudják foglalkoztatni. Külön problémát jelent az általános iskolából kikerülő tovább nem tanuló, valamint a gimnáziumban érettségiző, képesítés nélküli fiatalok el. helyezése. Utóbbin sokat javít a jövőben az építés előtt álló 16 tantermes szakközépiskola létesítése. Az előzetes jelzések szerint a harmadik ötéves tervben újabb 4000 dolgozó munkába állítására nyílik lehetőség az iparban és a kereskedelemben. Ez idő alatt azonban csaknem eny_ nyien hagyják el a középiskolát. Ugyanakkor még most is mintegy 7000 olyan munkaképes korú, főként női munkearőt tartanak nyilván a városban, amelynek legfeljebb egy része dolgozik a szezonmunkák idején. Közöttük azonban sokan vannak olyanok, akik szívesen bekapcsolódnának a termelésbe ha részükre megfelelő, lehetőleg egymű. szakos munkaalkalmat tudnának biztosítani. Van tehát még bőven tennivaló, hogy mindenkinek munkaiehetőséget teremtsenek. (h 1.) Kiheverik a súlyos belvízkár! —■ de okosan is gazdálkodnak Cutácson Harmadik éve okoz nagy károkat a gulácsi Uj Élet Tsz-nek a víz. Tavaly például 3 milliós mérleghiányt törölt az állam mégis áthoztak 1 millió 250 ezret 1967-re. Most újra nehéz helyzetbe került a gazdaság, hiszen hatszáz holdat eddig felszántani sem tudtak a nagymérvű belvíz, majd a hirtelen kiszáradás miatt. Pedig a tsz-tagok, a vezetők mindent megtettek a munka érdekében, de ennek csak az lett az eredménye, hogy a munkagépek hetven százaléka tönkrement a szinte megművelhetetlen talajon. A hatszáz hold kiesést most más növényekkel igyekeznek pótolni, olyanokkal, amelyeket Gulácson korábban sohasem termeltek, legalábbis nagyüzemi módon nem. A szamócaültetvények kétharmada most fordul termőre, s egyből olyan jövedelmet biztosít a gazdaságnak, amilyenre nem számítottak. A hat holdról legalább száz mázsa gyümölcsöt küldenek a városi piacokra, s ez a tervezettnél ötven százalékkal nagyobb, összesen 80—90 ezer forintos bevételt ígér. Ugyancsak segít a kiesések pótlásában, hogy az idén már termőre fordul a közösen telepített gyümölcsös fele, 51 hold alma is. A kiesések pótlására termesztenek tíz holdon sep- rücirkot, amelyért a Máténem volt nálam így toltam a motort. Éjfélre értem haza. M. M.: — Igen. Éjfélre jött haza. Azt akarta nekem beadni, hogy elromlott a motor. Persze hazudott. Egész biztosan a szeretőjénél volt I.-nél. K. A.; —- Állandóan I.-vel nyaggatott. Én eddig rá se néztem. Aztán hogy olyan sokat emlegette... M. M.: — Hajnalban jött haza. És akkor végre megmondta az igazgat. Én nem sírtam. Csak hazajöttem. ★ K. A. és M. M. még mindig fiatalok. Még előttük áll az élet, de már valahol elrontották. Talán már az elején meg kellett volna kérdezniük, vagy csak valahol közös életük félidejében: házasság ez? Horváth János szálkái Háziipari Szövetkezet fizet majd jó pénzt a gulácsiaknak, Ezt korábban nem termeltek még a közösben, mint ahogy nagyüzemi módon még kései karfiolt sem. A húsz hold termését — melynek palántázását a napokban kezdik meg —, a debreceni hűtőháznak szállítják. Ugyancsak e hűtőház rendelt csemegekukoricát a gulácsi tsz-től, amely svéd exportra megy majd. Ez azért is jó, mert az ötven holdról legalább ötezer mázsa silót is nyernek, melyre igen nagy szüksége van a tsz szép tehenészetének. A terméskiesések miatt növelték csaknem kétszeresére a Nyíregyházi Konzervgyárnak termesztett zöldbab és -borsó területét is, az ezután fölszántandó területeket pedig takarmány és silófélékkel vetik majd be, hogy ne szoruljanak takarmányvásárlásra. (k. 1.) Vályogvelő helyeket jelöltek ki Nyíregyházán A magánerőből történő lakásépítkezés szükségessé tette, hogy gondoskodjanak a város területén olyan helyekről, ahol az építeni akarók könnyen juthatnak agyaghoz, amiből vályogot készíthetnek. A városi tanács vb építési és közlekedési osztálya ezért felmérte a nyíregyházi lehetőségeket, s a város hat pontján összesen 11 olyan területet jelölt ki, ahonnan könnyen termelhetnek vályogot az építkezők. Köbméterenként 10 forintos térítés ellenében juthatnak az építőanyaghoz. A kijelölésnél figyelembe vették a vízlelő helyeket is. A Sóstóhegynél, a volt Deák tanya közelében, a Tokaji út és Sirály utca közti szakasz, az Acél utcától délre lévő terület a Ságvári-telepen a Rózsa Ferenc és Derkovits utca által bezárt rész, a Ti- szavasvári út menti terület, az Okisteleki szőlő Szeder utcai része valamint a Csárda sortól keletre eső terület, az Agyag utcától délre eső és a Család utca környéki részen jelölték ki a vízállásos részeken a kitermelő helyeket. (b. LJ
