Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-13 / 137. szám

Gépjavítóból nagyüzem Új üzemcsarnok, bővülő létszám Ka vtelmejyik vietnami kórházban a bombázások miatt kialszik a villany, nincs nagy baj: ott van az agregátor, csak be kell kap­csolni, és máris folyhat to­vább a gyógyító munka. A kis Diesel-motort pedig in­nen küldték, Szabolcsból, egy nemrég létesített máté­szalkai üzemből. A község határában ele­mekből épített üzem nem úgy indult, hogy itt moto­rokat fognak gyártani, hi­szen építkezését annak ide­ié11. állami gazdasági gépja­vítóként kezdték. Nyírmegy- gyesen már 1955-től műkö­dött a javító, s azt helyezték át ide tavaly, akkor kezdett Mátészalkán dolgozni a száznál alig több munkás. A gépjavítókat ebben az Időben szakosították, s az új mátészalkai üzemcsar­noknak nem volt elég mun­kája, mert a szakosítás nem érintette. A Földművelés- ügyi Minisztérium átmeneti megoldásként a gépek fő­darabjainak és a szerszám­gépeknek végeztette itt a felújítását. Mindez azonban az akkori létbizonytalansá­gon nem változtatott. Hogy létbizonytalanság volt? Volt Példa erre an­nak a 33 ipari tanulónak a sorsa, akiket az üzem épí­tésekor iskoláztak be, de aztán nem lehetett volna őket fölvenni. 1966 elején jártak itt a Kohó és Gépipari Miniszté­riumból, és felvetődött, hopr az új üzem nincs kihasznál­va, de alkalmas lenne ipar­telepítésre. Csaknem egy éven át folytak a tárgyalá­sok, és csak az idén január 1-től került át az üzem a KGM-hez, a Budapesti Ipari Szerelvény és Gépgyárnak lett a gyáregysége. Ettől kezdve gyorsan fejlődött. Először is meghatározták a profilját: a BL-típusú sta­bil, egyhengeres Diesel­motorokat gyártja. Munkát találtak az ipari tamilok, s ma már 2S2 dolgozónak je­lent ez az üzem munkahe­lyet. Év végére a létszámot háromszázra kell emelni, jö­vőre 450—500, négy év múl­va 1000 vagy 1200 kör­nyékbeli dolgozhat már itt A héten megkezdik egy új üzemcsarnok építését, amely 10 millió forintba ke­rül. Ma még szűkös az öltöző, hiszen a jelenlegi létszám felének készült, de az üzem­csarnokkal együtt új férfi és női öltözőt, újabb fürdőt is építenek. Az ebédet most még a folyosóra rakott asz­talokon oldják meg, de nemsokára ételmelegítő és ebédlő is lesz. S mindez so­ron kívül, év végéig. A két tárca között a vég­leges átadás alig egy hete történt meg, hiszen tavalyi megrendeléseiket teljesíteni kellett. De közben már megkezdődött és folyik most is a négy motorból álló Diesel-család gyártásá­nak lehelyezése. Egyes alkatrészeket Itt gyártanak, előszerelik, az­tán fölküldik a törzsgyár­ba, s ott rakják végleg össze a motort. Ez a szállit- gatás jövőre végleg meg­szűnik, mind a négy mo­tort teljes egészében itt gyártják és itt is szerelik majd össze. Jövőre 3500 motort ké­szít az üzem, s ennek értéke hatvanmillió forint. Ezt a termelést persze növelni kell, s 1970-ben — a moto­rok árának csökkentése mellett — el kell érni az évi százmilliós termelést. A motorok árának, ön­költségének csökkentésére azért van szükség, hogy még versenyképesebbek le­gyenek a nemzetközi for­galomban. Ma főként Tö­rökországba és Vietnamba szállítják termékeiket, de az ár csökkentésével jó né­hány piacot meg tudnak még hódítani. Erre meg is van a lehetőség, hiszen berendezéseik és technoló­giájuk korszerűbb, mint a törzsgyáré. Mátészalkán ipari nagy­üzem van kialakulóban. A motorgyártás a gépiparon belül is rangos tevékeny­ség, s az indulás azt mu­tatja, a mátészalkaiak mél­tók lesznek erre a rangra. Kun István Országos tanácskozás az új óvodai rendtartásról Több fontos téma szerepelt annak a tanácskozásnak na­pirendjén, amelyet a megyei, megyei jogú városi, főváro­si óvodai előadók és tovább­képzési felelősök részvételé vei tartottak hétfőn a Műve­lődésügyi Minisztériumban Földesi Klára, a miniszté­rium óvodai osztályának ve­zetője vitaindítójában is­mertette a múlt év őszén életbe lépett új óvodai rend­tartás eddigi tapasztalatait. Elmondták a tanácskozá­son, hogy 1969. szeptember elsejétől az óvodai felvétel alsó korhatára — a jelen­legi három év helyett — két és fél év lesz. Lehetőség lesz tehát arra, hogy a dolgozó anyák — a gyermekgondozá­si segély harminc hónapon át történő igénybevétele után nyomban kérjék gyer­mekük óvodai felvételét. Továbbra is érvényben marad a rendtartásban meghatáro­zott felvételi rend, amely szerint az óvodai felvételek szeptember elsejétől hetedi­kéig tartanak. MEGSZŰNT A TERÜLETI ELHATÄROLTSÄG Többet tehetnek a szövetkezetek a város ellátásáért A reform nagyobb lehe­tőségeket biztosít az önál­lóbb gazdálkodásra. Módot ad arra is, hogy a korábbi merevségeket feloldja, mely a vállalatok munkájában érvényesült. Lehetőséget nyújt arra, hogy a vállala­tok között a verseny jobban kibontakozzon, melynek célja a vásárlók igényeinek minél jobb kielégítése. ABC áruház — Ezt a célt szolgálja a SZÖVOSZ VI. kongresszu­sán elfogadott határozat is, amely kimondja, hogy az fmsz-ek neve megváltozik: általános fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezetekké alakulnak, jogot nyernek arra, hogy a városokban is folytathassák tevékenységü­ket — mondja Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke. Megszűnt tehát a területi elhatárol tság: nincs már olyan, hogy Nyíregyházán ezután csak az állami ke­reskedelem tevékenykedhet, vagy falun csak a szövet­kezetek. — Hogyan él a MÉSZÖV ezekkel a kormányrendelet nyújtotta lehetőségekkel? Mit kívánnak tenni a közel­jövőben Nyíregyháza ellátá­sa érdekében? Kezdjük az éüeíHmiszeriCjl- látással. Már ez évben élünk a lehetőséggel. 1967. máso­dik felében, július elején megkezdjük a nyíregyházi Búza .téren egy korszerű szövetkezeti ÁBC-áruház építését 6—6,5 milliós beru­házással, melyet a jövő év végén adunk át rendelteté­sének. Ebben húst, tejet, tej­terméket, zöldség-gyümölcs féléket is forgalomba ho­zunk az egyéb é1 Uniszerek mellett. Probléma volt a városban a füstölt hús áru­ellátással. Ezen is segíteni kívánunk. Bár a füstölt hús­féléket korábban is mi vá­sároltuk fel, csakhogy el­szállították az ország kü­lönböző részeibe. Most első­sorban ez is Nyíregyháza város ellátását szolgálja. Erre lehetőséget adnak a rendeletek. Sertéshús, baromfi, tojás — Sok vita után végre kaptunk egy húsboltot a vá­rosban. Ezt! folyamatosan, a szövetkezetek hizlaldáiban nevelt sertésekkel látjuk el. Már üzemel. Saját készíté­sű töltelékárukat, naponta friss tojást és vágott barom­fit hozunk a városba. Szö­vetkezeteink ez évben 2600 ,—2800 sertést hizlalnak meg. Ebből jut a városnak is. A Tiszavasváriban működő húsfeldolgozó üzemünkből hetenként 150 kiló vegyes húsipari terméket küldenek Nyíregyháza ellátásának ja­vítására. A hlzóalapanya­got szövetkezeteink a ház­táji gazdaságokból vásárol­ják meg és saját hizlal­dáikban hizlalják. Eddig azonban takarmányt erre a célra csak központi kész­letből, illetve saját darálói vámkeresményeiből tudták fedezni. Ez igen kevés volt. Ezen is könnyített a ren­delkezés. Jelenleg már sza­badon vásárolhatnak takar­mányt e célra, s ez lehető­séget ad szövetkezeteink­nek a sertéshízlalás nö­velésére. És élnek is ezzel. — Eddig a szövetkezetek baromfit is csak a Baromfi- ipari Országos Vállalattól (BOV) kaphattunk értékesí­tésre. Ez azért volt furcsa, mert mi vásároltuk meg a baromfit, tojást, Innen el­szállították Debrecenbe, s úgy kaptunk innen vala­mennyit Nyíregyháza ellá­tására. Baromfit eddig csak a BOV vásárolhatott a ter­melőszövetkezetektől. Most már a tsz-ek a szerződésen felüli baromfit nekünk is eladhatják. Ezzel a lehető­séggel élünk, több tsz-től ve­szünk éjt folyamatosan élő baromfit, amelyet a város ellátásának a javítására biztosítunk. De itt is van egy furcsa helyzet. Jelenleg is csak élő baromfit hozha­tunk forgalomba. Vágott ba­romfit csak azt, amit a BOV ad részünkre. Az lenne a helyes, ha lehetőséget adná­nak arra, hogy a felvásárolt baromfi egy részét magunk vágnánk le és friss állapot­ban juttatnánk a fogyasztó­nak. Ezt azonban akadályoz, zák az érvényben lévő ren­delkezések. Más a helyzet a tojással. Eddig ebből is meghatározták mennyit tart­hatunk vissza. Ez bizony ke­vés volt. csak a cukrász­üzemeket tudtuk ellátni. A fogyasztók részére Debre­cenből szállítottak. Ez a kor­látozás megszűnt, s annyi friss tojást tudunk forgal­mazni, amennyi szükséges. Primőrök, étterem — Mit kívánnak tenni a jövőben a város zöldség­gyümölcs ellátásának javí­tása érdekében, hiszen a rendelkezések lehetőséget adnak arra is, hogy ezekben az üzletekben élelmiszer- cikkeket is forgalomba hoz­zanak? — Legfőbb gondunk a ko­ra tavaszi időszakokban a város lakosságának primő­rökkel való ellátása. Ezt je­lenleg nagy költségekkel, főként a déli megyékből biztosítjuk. Élve a lehetősé­gekkel a MÉK társult a vencsellői tsz-szel hajtató­ház létesítésére, ahol primő­röket termelnek majd. Ha­sonlót akarunk létrehozni más tsz-ekkel is. Ilyen kez­deményezés van Vásárosna- ményban a Vörös Csillag Tsz és szövetkezetünk kö­zött, ahol közös beruházás­sal hajtatóház épül. A pártnak élnie kell Rózsa Ferenc halálának 25. évfordulójára JSa elfognak, inkább vá­laszd a halált, mint hogy áru­vá légy. Ha gyötörnek is... mindig arra gondolj, hogy a pártnak élnie kell”. NaSy műveltségű mérnök, jótollu újságíró kiválóan képzett kommunista, nagyszerű taní­tó hitvallása volt ez. Rózsa Ferencé. Életútja azoknak a két vi­lágháború között élt kom­munista forradalmároknak a sorsa, akik polgári családból indulva jutottak el a mun­kásosztályhoz, a marxizmus­hoz. Gimnáziumot végzett. Tizennyolc évesen művelt, nyelveket beszélő, irodalmat értő, zenét szerető fiatalem­ber. 1924-ben indult Német­országba, hogy mérnöki dip­lomával térjen haza. Ekkor került kapcsolatba a német munkásosztállyal, a marxiz­mussal. És közben kiváló eredménnyel végezte el a műszaki egyetemet. Itthon egy nagy építkezés mérnöke lett. Kapcsolatot teremtett a munkásokkal, irányította mozgalmi mun­kájukat, harcra nevelte őket. helytállásra. Később a Kommunista cí­mű lap szerkesztő bizottsá­gában dolgozott, s 1940 vé­gén tagja lett a KMP Köz­ponti Bizottságának, majd titkárságának. A kort, amelyben élt, nem nehéz felidézni, sokan emlékeznek rá. Európában és az egész világon gyorsan követték egymást az esemé­nyek. A hitleri Németország, Európa és a Balkán villám­háborús lerohanása után, a a Szovjetunió ellen fordult. Idehaza a kommunistákra hárult a feladat, hogy rá­mutassanak az őrült pusztításra. élesszék a nép lelkiismeretét. Ró­zsa Ferenc sok más kom­munistával, harcostársával együtt illegalitásba kénysze­rült A fasiszta propagandával szemben az illegális kommu­nista párt sajtó nélkül állt. Pedig az igaz szóra, a nyom­dára nagy szükség volt. Szin­te a lehetetlenre vállalkoz­tak azok, akik dacolva a ha­tártalan terrorral, 1942 feb­ruár 1-én kiadták az illegá­lis Szabad Nép-et A lap lét­rehozásában és megszerve­zésében Rózsa Ferenc szer­kesztőnek jutott a legnagyobb szerep. Hitével, helyzetisme­retével, nagy elméleti felké­szültségével az események lényegét ragadta meg. A há­borús kalandorpolitikával szemben a demokratikus erők mozgósítását tűzte cé­lul 1942. június 1-én, tízéves illegális pártmunka után a rendőrkopók kezére került. Kegyetlenül megkínozták, de nem vallott. „Ha elfognak, inkább válaszd a halált, mint, hogy árulóvá légy....” Testét összetörték, de hite megingathatatlan maradt. Bizott a szabad Magyaror­szág megszületésében. Halálának 25. évforduló­ján arra az emberre, arra a kommunistára emlékezünk, akinek eszméi lelkesítik a „ploretár utókort”, a szoci­alizmus hiveit és harcosait. (H) — Ezen kívül szeretnénk a város zöldség-gyümölcs üz­leteiben a szokásos áruk mellett egyéb élelmiszercik­keket, házi száraz tésztafé­léket, vágott baromfit, füs­tölt húsféléket stb. forga­lomba hozni. Jelenleg ezek­ben az üzletekben csak cso­magolt tésztafélék kaphatók. A bővítés akadálya a szűk bolthálózat. Ez a helyzet a korszerű Széchenyi utcai zöldség-gyümölcs üzletünk­kel is. Ha megkaphatnánk a mellette lévő közületeket ellátó papírboltot, úgy el­gondolásainkat még az ősz­szel, de legkésőbb 1968. elején megvalósíthatnánk, így javulna a város ellátá­sa is. — Nyíregyháza vendéglá­tása sok kívánni valót hagy hátra. Eddig privilégiumot élvezett a vendéglátóipari vállalat. Miután megszűnt a területi elhatároltság, van-e szándékuk a város vendég­látóipari tevékenységének javítására? — Gondoltunk erre. Ha az anyagi lehetőségeink ez év­ben megengedik, úgy már idén megkezdjük Nyíregy­házán egy korszerű étterem építését 3 milliós beruházás­sal. Ha nem, a jövő évben kerül erre sor. Jelenleg a hely kijelölése van folya­matban, hová is épüljön. Nekünk azonban gondol­nunk kell arra is, hogy a város minden irányú e'iá- tásának a javítása nem tör­ténhet a megye egyéb terü­leteinek, a ta'vak ellátásá­nak a rovására. Bővülő te­vékenységeink adnak foko­zatosan lehetőséget arra, hogy Nyíregyháza ellátását jobban biztosítsuk. Ehhez j azonban mint említettem is j az szükséges, hogy egyes , rendelkezések még jobban j igazodjanak az élet követel­ményeihez, a lakosság szük­ségleteit vegyék figyelem- be. ' _ j Farkas Kálmán i Megjegyzés! Széna — plusz A bő vizű tavaszban szo­katlanul dús zöldet neveltek a megyében a rétek, legelők, s az utak vasútvonalak, fo­lyók, árkok, ei dőszélek is nem egy helyen kötésig érő fűvet növeltek. Lekaszálásuk, be­gyűjtésük kitűnő takar­mányt, szénát biztosít. Kü­lönösen növeli értéküket, hogy a megkésett tavaszi munkák, a termelésből ki­eső vethetetlen mezőgazda- sági területek miatt várható esetleges terméscsökkenést pótolhatnak. Igaz, a művelt területeken általában jók a pillangósok, az első kaszá­lás hozamai megadják a szá­mításokat. Nem lehet előre tudni: milyen lesz a máso­dik a harmadik kaszálásuk, s főleg, hogy veszteség nél­kül történhet-e betakarítá­suk. A legtöbb tóz a szántóföl­di vízkárt az állattenyésztés­ből származó jövedelemmel kívánja pótolni. Ehhez pedig a tervezettnél több takar­mánybázisra van szükség. De lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt is, hogy megyénk évről évre nagy összegű ta­karmányt kényszerül az ál­lam központi készletéből igénybe venni. Most van itt az ideje a helyzeten javí­tani. Sajnos sok helvütt még mindig „lábon áll” a zöld. Elvénülése, magvasodba nagymértékben lerontja a minőségét. Halaszthatatlanul fontos tehát, hogy a füves helye­ket is adó közművek gazdái a legsürgősebben törődje­nek a fűvek lekaszáltatásá- val. Majdnem mindegy, ki kaszálja, csak a széna meg­felelő tárolásra, felhaszná­lásra kerüljön. A tsz-ekben pedig — az egyéb sürgős munkák közepette — s^kat tehetnek ebben a háztáji bizottságok. Nagy veszte­ség lenne közömbösen le­mondani a nagy értékű, pluszként jelentkező széná­ról! (ab) Otthonra találtak A háziasszony szíves szó­val invitált beljebb. Mind­ketten várakozóan néztek rám: a nevelőanya és a fia. Miért jöttünk hozzájuk, Tu- ristvándiba? K. Jancsi úgy ült a nevelő mama mellett, mintha min­dig együvé tartoztak volna, mintha a mozdulat, a szó, az arcvonás tükre lenne a má­siknak. Pedig Jancsi csak harmadik éve van itt. Abasár, a szülői ház mesz- sze esik Turistvánditól. Mi hozta erre a két testvért? „Az apa rendszeresen, mértéktelenül fogyaszt alko­holt, részeg állapotban csa­ládját üti-veri, több esetben el kellett menekülniük félel­mükben. Előfordult, hogy egész éjszakán át az ut­cai híd alatt húzódtak meg”. így szólt a gyámhatósági határozat. A két gyerek most nevelőszülőknél él. Az új anyuka szemével simogatja, magához ölelj a gyerekeket. Mihókék. a nevelőszülők gyermektelenek. Ez a két fiú itt most a minden küz­delemvállalás értelme: az élet. Mihók Andrásné neve­lőszülő miniszteri elismerés­ben részesült. Kimondatla­nul is faggat a kíváncsiság: mivel érdemesült e megtisz teltetésre? — János csütörtökön bal­lagott, 8. osztályos, négyes tanuló.' — Merre tovább? — Gimnáziumba, Fehér- gyarmatra. — Mi szeretnél lenni? — kérdem Jancsit. — Finommechanikai műsze­rész, — hangzik a határozott válasz. — örülsz a nevelőmama kitüntetésének? Mosoly rajzolódik ki ar­cán, szemében meleg fényű ragyogás. — Igen örülök. ★ — Harmadik éve van ná­lam a két fiú. Nem adnám oda semmi kincsért őket. És a szülei? A gyerek sze­me, arca rezdületlen. — Egy éve nem is leve­leznek — felel a nevelőma­rna a fiú helyett. A törzslapon sok állomás­hely jelzi a gyermek életé­nek útszakaszait: Abasár, Szekszárd, Eger Nyíregyhá­za, Túristvándi. — Hol volt a legjobb? — Szeretek itt lenni, Tu- ristvándiban. Igazi otthonra találtam. — Mindent megteszünk ér­tük. Kerékpár légpuska, ru­ha, játékok... Az ő kedvü­kért vettük a televíziót is. — „Sztár” — szól közbe a fiú — színes vételre is alkal­A harmadik szoba is be van rendezve szépen. — Ha megnősülnek a fiúk ne legyenek lakásszükiben. — Mi lesz később? Ha nagy leszel és dolgozni fogsz? Gondolkozik. — Nem tudom, de ide mind'g vissza fogok jönni... Az asztalra fényképek ke­rülnek. Az egyiken a hát­térben az öreg platánfa a vízimalommal, a kép előte­rében „ két fiú. — Ki készítette? — Én, Pajtás gépem van. Nevelőanyám vette. A vér szerinti szülők szö­vetsége a két gyermekért nem bizonyult szilárdnak, s itt a szülői háztól több száz kilométerre találtak csak otthonra. Túristvándiban, Mihókék- nál, „ meghitt családi lég­kör derűjében így érlelődik két kisfiú élete megelégedett boldog emberi életté... Barota Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom