Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-09 / 134. szám

A közel-keleti helyzetről A TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL (Folytatás az 1. oldalról) ban harcoló marokkói egysé­gek egy részét szállítják. Husszein Jordánia királya csütörtökön délelőtt sajtóér­tekezleten jelentette be, hogy Jordánia Ugyan eleget tesz a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívásának, de ha az ellenség, folytatja ag­resszióját. Jordánia az utolsó katonáig harcol bármilyen következménye is lesz a harcnak.” Rusk amerikai külügymi- njszter szerdán zárt ülésen tájékoztatta a szenátus tag­jait a közel-keleti helyzetről. Rusk optimista módon érté­kelte az Egyesült Államok lehetőségeit és utalt arra, hogy Washington „egy új közel-keleti egyensúly” ki­alakítására kívánja felhasz­nálni a válságot, különösen Izrael katonai sikereit. Ugyanakkor politikai kö­rökben másfajta hangok is hallatszanak: számos megfi­gyelő hangoztatja, hogy az Egyesült Államok a háború következtében elvesztette eddigi befolyását az arab- keleten és az arab államok, amelyek formálisan is meg­szakították kapcsolataikat Washingtonnal, nem lesz­nek hajlandók a kapcsolatok felújítására, ha az Egyesült Államok nem változtat gyö­keresen eddigi magatartá­sán. A londoni politikai meg­figyelőket élénken foglal­koztatja a Guardian című lap cikke, amely az alábbi címmel jelent meg: „Izrael elismeri, hogy ő lőtt elő­ször”. A lap értesülése sze­rint Izrael londoni nagykö­vete az angol parlament tagjai előtt kijelentette, hogy a közel-keleti háború első lövését izraeli katona adta le., A Guardian hangsú­lyozta, hogy az izraeli dip­lomata ezzel elismerte: or­szága agressziót követett el. Az izraeli nagykövet kije­lentette, hogy nyilatkozatát „eltorzították”. Diplomáciai körökben az a nézet alakult ki, hogy a nagykövet nyil­ván utasítást kapott kormá­nyától, igyekezzen „meg nem történtté tenni parlamenti nyilatkozatát.” Csütörtökön — magyar idő szerint 19,50 órakor összeült a Biztonsági Ta­nács. Bulgáriai képeslapok Rz amerikai légierő vietnami veszteségei Bulgária szántóföldjeinek 20 százaléka öntözhető. A közelmúltban fejezték he 15 kardzsali víztároló építését, amely az Arddó folyón épülő víztároló láncolat első ob­jektuma. A híres bulgár Aranyhomok tengerpart. Ebben az esztendőben 1 millió külföldi nyaraló fordul meg Bulgáriá­ban. A ghanai hatóságok önkényéről Moszkva (TASZSZ): A VDK elleni légihábo­rúban az Egyesült Államok légiereje óriási vesztesége­ket szenved — írja a Pravda hanoi tudósítója. — E veszteségek ellenére sem sikerült elérnünk a VDK elleni bombatámadások stratégiai céljait. A Pravda hangsúlyozza, hogy már a kétezredik amerikai repülőgépet is megsemmisítették, majd így folytatja: „Az Egyesült Államok katonai vezetése a VDK ellen a csendes­óceáni térségben állomáso­zó sugárhajtású amerikai repülőgépek körülbelül egyharmadát vetette be. Illetékes szakemberek úgy vélik, hogy az Egyesült Államok már négymilliárd dollár értékű veszteséget szenvedett a légitámadások során.” A VDK-ban az amerikai légierő egyre intenzívebb és egyre pontosabban működő légelhárítással találta ma­gát szemben. Az amerikai propaganda szemérmetle­nül Igyekszik kisebbíteni az amerikai légierő veszte­ségeit. Magam is tanúja voltam annak — írja a Pravda tudósítója —, hogy május 19-én Hanoi felett lelőttek öt amerikai repü­lőgépet. Ezen a napon az amerikai légierő összesen tíz gépet vesztett. Az Egye­sült Államok hadvezetése azonban csak négy gép el­vesztését ismerte be. Az amerikaiakat különösen fájdalmasan érinti a tiszti­kar elitjét jelentő pilóták pusztulása, vagy fogságba esése, összesen több, mint ezer légikalóz vesztette éle­tét, vagy esett fogságba a VDK felett. La Paz (MTI): A bolíviai kormány szer­da este elrendelte az ost­romállapotot A kormány az intézkedést a fővárosban mind gyakoribbá váló di­áktüntetésekkel és főleg a La Paztól délre fekvő, bányakörzetekben meg­nyilvánuló feszült helyzet­tel indokolta. Antonio Ar- guedas belügyminiszter több letartóztatást jelentett be és hangsúlyozta, a je­lenlegi helyzet a „szélsősé­ges pártok és a nemzeti forradalmi mozgalom által szított felforgatás követ­kezménye.” René Barrientos elnök szerda esti rádióbeszédé­ben a Limában számüze­Az amerikai küldött fel­szólalásának elhangzást után U Thant ENSZ-főtitkái emelkedett szólásra, s be­jelentette, hogy értesítést kapott a kairói kormánytól amely szerint az Egyesült Arab Köztársaság elfogadja a Biztonsági Tanács tűzszü­neti felhívását, ha az ide vo­natkozó két határozatban foglaltak szerint, a többiek is elfogadják. Az üzenetet az EAK ENSZ-delegátusa írta alá. Alekszej Koszigin. a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a Kreml­ben fogadta Szalah Eddin Tarazit, Szíria moszkvai nagykövetét. Mint hivatalosan közölték „Koszigin és Tarazi baráti légkörben lefolyt megbeszé­lésén kölcsönös érdeklődés­re számot tartó kérdéseket vitattak meg”. Lidice az évfordulóra készül Prága (MTI): Csehszlovákia különböző részeiből tízezrek és sok száz külföldi vendég vesz részt június 11-én, vasárnap azon a nagygyűlésen, ame­lyet Lidicenek fasiszta ban­diták által történt elpusztí­tása 25. évfordulóján tarta­nak. A hatalmas demonstrá­ción beszédet mond Anto­nin Novotny köztársasági elnök, a CSKP KB első tit­kára. A megemlékező ünnepsé­gek már ma este megkez­dődnék Kladno járási szék­hely színházában a „Lidice él” című emlékműsorral. tésben lévő Paz Estensso elnököt és a Chilében élő Juan Lechin baloldali el­lenzéki vezetőt vádolta a partizáhmozgalom szerve­zésével. Nem hivatalos források szerint áz eddig letartózta­tott mintegy húsz személy között szerepel Jauregui Guarchalla, a nemzeti for­radalmi mozgalom vezető­je, volt miniszter, Juan Jósé Capriles újság­író és a Lechin vezette bal­oldali ellenzéki csoport, a nacionalista forradalmi párt egyik vezetője, Gueiler Möller. Az ostromállapot értelmében tilos minden gyülekezés és tüntetés, a rendőrség teljhatalmat ka­pott. Stanglt kiadják Brasilia (MTI): A brazillal szövetségi legfelső bíróság szerda es­te öt és félórás tanácsko­zás után úgy döntött, hogy Franz Stangl náci háborús bűnöst kiadják a Német Szövetségi Köztársaságnak. Határozatukban a bírák két feltételt szabtak a Stangl felett ítélkező nyu­gatnémet bíróságnak: az NSZK-ban legsúlyosabb íté­letként érvényben lévő életfogytiglani börtönbün­tetés helyett rövidebb idő­tartamú szabadságvesztésre ítéljék és a tárgyalás után adják ki Ausztriának is. Stangl, akit ez év febru­árjában Sao Paulóban tar­tóztattak le, 1942—43-ban a sobibori és treblinkal náci koncentrációs táborok pa­rancsnoka volt és 700 000 ember haláláért felelős. 1948-ban egy ausztriai börtönből — ahova az Egyesült Államok fegyve­res erői juttatták — Kö­zép-Keleten át Brazíliába szökött. A zsidó dokumen­tációs központ közleménye szerint egy meg nem neve­zett személy árulta el hol­létét. Hétezer dollárért, egy centet kérve Stangl min­den áldozatáért. Stanglt Düsseldorfban állítják bíróság elé. Moszkva (TASZSZ): A Pravda csütörtöki szá­mában szerkesztőségi meg­jegyzésben kommentálja a ghanai katonai rezsim dön­tését, amelynek értelmében kiutasították az országból a Pravda és az APN tu­dósítóját. A szovjet újság­írók kiutasításának megin­dokolására összetákolt „ér­vek” szerint Korovikov és Kazancec „felforgató tevé­kenységet fejtett ki és ha­mis propagandát terjesztett Ghana ellen.” A Pravda hangoztatja, a ghanai ható­ságok nem tudnak egyet­len konkrét tényt sem fel­hozni, ami vádjaikat iga­zolná. A lap megjegyzi: a durva és barátságtalan eljárás nem tudja megingatni a szovjet embereknek a gha­nai nép iránti barátságát és rokonszenvét. Ostromállapot Bolíviában TÍMÁR EDE: 4. Kóstoló a dzsungelból Csapatszállító repülőgép­ben ülünk. Már majdnem nyolc órája, hogy úton va­gyunk. Néha kitekintek az ablakon. A vakítón csillogó hófehér bárányfelhők ré­sein át zöld szőnyeg fut alattunk. Végtelen dzsungel. A levegő még itt fenn is elviselhetetlenül forró. Te jó ég, mi lehet ott lenn? Nem tudjuk mit akarnak velünk. Semmilyen felsze­relési tárgyat nem hozhat­tunk magunkkal. Mindenki csak egy borotvaéles, erős acélból készült, kardszerű kést kapott. Pablo azt mondja ez machete. Az in­diánok használják a dzsun- gelekben. Ezzel törnek ma­guknak utat az összefonó­dott liánok szövevényében. No persze ölni is lehet vele. A repülőgép lefelé eresz­kedik. Piros lámpa gyul­lad ki a pilótafülkéhez ve­zető ajtó fölött. — Ugrásra felkészülni! — kiáltja King tizedes. Felüliünk. Az ejtőernyő kioldózsinórját ráakaszt jug az utastérben felfüggesztett vékony drótkötélre. A sor­ban én vagyok az utolsó. Előttem közvetlenül Hanzi áll. Már huszonhétszer ugrot­tam ejtőernyővel, de nem tudom megszokni. Mindig elfog az izgalom. Remeg a gyomrom és izzadok. — Utánam! — üvölti King tizedes és kiveti ma­gát az ajtón. A fiúk szinte egymásba kapaszkodva sodródnak utána. Már zuhanok én is. Nagy rántást érzek, mint­ha tőből akarnák kiszakí­tani mindkét combomat. A válláim is megrántja a he­veder. Aztán a fejem fölött kibomlik az ejtőernyő. Se­besen közeledik a föld. Pa­rányi tisztásra esünk. A földetérés pillanatában Hanzi borzalmasan felüvölt. Nem tud talpraállni. Az ej­tőernyő egy darabig magá­val vonszolja. Én a lehető legszerencsé­sebben érek földet. Gyor­san kibújok a hevederek­ből. King és Zelinsky Hanzi- hoz fut. Hanzi kínlódva nyöszörög. — Mi történt? — kérdi King — A lábam... a lábam. Zelinsky alátámasztja Hanzi fejét. King pedig végigtapogatja a kövér né­met lábát. — Ne nyúlj hozzá — or­dít Hanzi. — Azt hiszem eltört a bal bokája — fordul Zelins­ky felé King tizedes és megereszt egy cifra károm­kodást. — Jól nézünk ki ezzel a hülyével — dörmögi aztán — Kizárólag csak ez hiány- zott. Próbálják valahogy merevíteni a törött részt és üssenek össze neki egy hordágyat. Zelinsky és Andy Idens hozzálát a segélynyújtáshoz. Értik jól, mindannyian kaptunk ilyen kiképzést. Pablo és Beppo pedig á mechetéikkel erős gallya­kat vagdosnak egy közeli fáról. Aztán a guatemalai vékony liánokat keres és az olasz segítségével máris összeeszkábál egy hordágyat. Hanzi egyre jobban nyö­szörög és veszettül szidja Zelinskyt meg Andy Idenst. — Hóhérok — sziszegi. — Pofa be — reccsent rá Andy. — Miért nem vi­gyáztál? King tizedes gondterhel­ten néz körül. Tájolót és pauzpapírra rajzolt térkép- vázlatot vesz elő. A tájoló segítségével meghatározza az északi irányt. — Figyelem! Kíváncsian várjuk mon­danivalóját. — A legközelebbi lakott hely száztíz mérföldnyire van. Feladatunk, hogy a dzsungelén áttörve eljus­sunk oda. — De hiszen se élelmünk, se fegyverünk — bugyan a szó Goncsarenkóból. — Éppen ez az — vigyo­rog a tizedes. — Most de­rül majd ki igazán, hogy ki a legény a gáton? Ami pe­dig a fegyvert illeti, min­denki kapott machetét. Az ennivalót pedig a dzsungel adja. Pablo keserűen elmoso­lyodik. — Na akkor nem hízunk el — suttogja. Libasorban megyünk. Elől Pablo tör utat machetéjé- vel a dzsungelben. A me­net végén Goncsarenkó és Zelinsky a hordágyon Han- zit cipeli. Még húsz perce sincs, hogy a tisztásról elindul­tunk, de máris kutyául ér­zem magam. A fullasztó le­vegő kibírhatatlanul párás. A nedves ruha rátapad az ember el kínzott bőrére. Moszkitók támadnak ránk. Mohón szívják a vérünket. S ha egyet agyoncsapunk, jön helyette tíz. Pablo fi­gyelmeztet bennünket na­gyon ügyeljünk a lábunk alá. Mérgeskígyók kerül­hetnek az utunkba. A guatemalait most én váltom fel elől. Nehéz az úttörés. Szinte másodpercen, ként csapkodok machetém- mel jobbra, vagy balra, s mégis csak lassan hala­dunk. A mellkasomban mintha ezernyi tű ugrálna, hörögve kapkodok levegő után. Az alig félkilónyi machete egyre súlyosabb­nak tűnik. Mind sűrűbben cserélem a kezeimben. Mar­kolata véresre töri mindkét tenyerem. Pedig nem va­gyok kényes. Boldogan sóhajtok fel, amikor King tizedes pa­rancsára Andy Idens lép elém, hogy ő folytassa to­vább az úttörést. Kábultan, gépiesen ban­dukolunk. Szomjúság gyö­tör. Hanzi is vízért könyö­rög. Belázasodott. — Tíz perc pihenő — mondja King. Bénul tan rogyunk a dzsungel bűzös, rothadó avarral borított talajára. Pablo egy bokorról ha­talmas húsos levelet szakít le. Tölcsért formál belőle. Aztán machetej ével megcsa­pol egy fatörzset. Nyúlós sárgás színű folyadék cse­peg a fából a levélből so­dort tölcsérbe. Hanzinak nyújtja. A lá­zas sebesült belekortyol az italba. Aztán prüszkölve köpi ki a nyúlós sárgás színű folyadékot. — Keserű — mondja Pablo — de jót tesz. Egy ideig elveri & szomjúságér­zetet. Hanzi nem hajlandó még- egyszer megkóstolni Pablo italát. A guatemalai fiü megvonja a vállát és iszik. Fintorog, de iszik,. — Adjál nekem is — ké­rem. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom