Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
Mos elnök — fiatal gondolkozás Tizenötödik esztendeje, hogy Tiszaszalkán Gulyás Lajost, mint volt középparasztot tsz-elnöknek választották. S ma is elnöke a Búzakalásznak. így jó néhányszor került már újságba. Mi újabbat lehessen mondani róla? Néhány ember és a gép A júniusi jó időben, persze ezúttal sem az irodában, a határban lehet megtalálni. Haja, Kossuthos bajusza megszürkült már, a napba hunyorogva néz. De a beszéde, hangja gyakori mosolya — azon nehezen fog az idő. — Ez az egyik legújabb könnyebbségünk, a széna bálázásos betakarítása. Jó traktoros Lapos László, őt osztottuk erre a munkára. Megy a gép, szedi fel a rendet, s takarosán bekötve hagyja maga után. Felényi erővel lehet rakni, szállítani asztagolni. Itt meg csak jön a másik gép a kaparó- val, összeszed minden elmaradt szálat. Rengeteg ember kellett eddig a szénabetakarításhoz. most elég a határban egy-kettő, meg a gép. A többiek dolgozhatnak másutt. Megemeli az egyik bálát, nézi a kötését. Elégedetten hunyorít. — Érdemes keresni a könnyebbet, a fejlődés mindig ad új dolgokat. Merjen az ember élni velük. Úgy ismerik, mint a vá- sárosnaményi járás legidősebb tsz-elnökét. De az is ismert róla, hogy kora ellenére leginkább igényli és alkalmazza a mezőgazdasági technika minden kipróbált és bevált módszerét. 0 vette meg a beregi tájon először a szénabálázót. De a villanypásztort is. A drótpásztor Nyolcvan gyönyörű tehén harapja a füvet. Nem taposnak ahányan annyifelé. MA: FŐPRÓBA Szombaton utasszámlálás Nriregrbázái 130 diák a járműveken — Pontos választ várnak Nyíregyházán is hosszú idő óta komoly gondot okoz a városi közlekedés. A fokozódó városiasodás. az ipari fejlődés, a vidékről beutazók és a városon átutazók nap mint nap komoly erőpróba elé állítják a villamost. a kisvasútat és az autóbuszt is. Elengedhetetlen a tömegközlekedés korszerűsítése. Ezt viszont csak akkor lehet végrehajtani, ha pontos, megbízható és sokrétű adat áll a tervezők rendelkezésére. Felmérés a járműveken Június 10-én, szombaton ennek érdekében lesz egésznapos felmérés és Utásszám- lálás Nyíregyházán. A villamoson, az autóbuszokon és a vonaton diákok fordulnak majd kérdésekkel az utasokhoz. A Közgazdasági Technikum 130 diákja vesz részt az utasszámlálás és forgalomfelmérés munkájában. Reggel négytől este 11_ ig járják a vonalakat, s kérnek választ a kérdőívek kérdéseire. A szombati munkánál felhasználják a mai, pénteki főpróba tapasztalatait Mire kiváncsiak ? A kérdések elsősorban arra irányulnak, ki honnan, hová és napjában hányszor utazik. Más kérdéseket kapnak az autóbuszon utazók, s mást a villamosozók. így fel lehet mérni, hogy a város melyik területéről vész fel több utast a villamos, hogyan alakul a sóstói forgalom, milyen hatással van a városi tömegközlekedésre a városba beutazó tömeg. Nagyon fontos, hogy a kérdésekre az utasok őszinte és valós választ adjanak. Csak így kaphatnak a tervezők reális képet a Nyír- egyázi városi forgalomról. Az UVATERV gondoskodott aiTÓl is. hogy az egyes végállomásokra szakembert állítson, aki az utasok esetleges részletesebb javaslatait hallgatja meg. tanácsait jegyzi fel. A diákokból 20 fős tartalékcsapatot is szerveztek, akik a csúcsforgalmi Időben kapcsolódnak csak a munkába. Szombat a legalkalmasabb Sokan kérdezték, hogy miért a hét utolsó napján végzik az utasszámlálást. A szakemberek véleménye szerint ez a nap a legalkalmasabb, mert mind a városi, mind a városba irányuló forgalom ilyenkor a legjellemzőbb, a távlati tervezés adataihoz a legjobb adat A kapott adatokat rövidesen fel is dolgozzák. Ha egyik napról a másikra nem is oldja meg a nyíregyházi tömegközlekedés égető problémáit, mégis alap ahhoz, hogy a szakemberek hamarosan javaslatot tegyenek: villamos. autóbusz, vagy mind a kettő jelenti-e a legjobb megoldást. <b. 1.) alaposan leeszik a kövér zöldet. — Akár, mintha lekaszálták volna — mondja Lajos bácsi. •— Megérte kora tavasszal a kéímázsa pétisó is holdjára. Naponta több, mint kétezer forint jön be terven felül tejből. Amellett, hogy huszonkét borjút itatásosán nevelünk. És húsz holdat megtudunk kaszálni a közös legelőből, ahol azelőtt nyár derekára alig volt egyéb csupasz földnél. — Kifizeti magát bőven ez a drótpásztor. Az érdem a falué Körülmutat. — Az időjáráshoz képest szép, bíztató a határunk. Sok helyen megnyomta a mi területünket is a víz, de ahol és amikor csak lehet valamit csinálni, nem tétlenkedünk. Több és jobb minőségű lucernát takarítottunk be. mint tavaly ilyenkor. Kérdésemre, hogy nem nehéz teher-e még ilyen korban is az elnökség. Gulyás Lajos töprengés nélkül feleli: — Azt vallom: a cselekvés — élet. Az pedig, ami a közösséget illeti: a szövetkezetből akarunk és élünk is meg. Ennek felismerése, a mindig többre igvekvés akarata a falu érdeme. Asztalos Bálint Az 50. évforduló tiszteletére { TU ASZ dolgozóinak műn ka verseny- vállalása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának közeledtével tovább fokozódik üzemeinkben a jubileumi munkaverseny. A vállalatok dolgozóinak összesített versenyvái- lalásai alapján újabb üzemek csatlakoztak a termelést és a takarékos gazdálkodást elősegítő megmozduláshoz. Elkészült a TITÁSZ nyíregyházi üzletigazgatóságának jubileumi versenyvállalása is. A több pontban összefoglalt vállalások célkitűzéseiben — többek között — szerepel a villamos energia szolgáltatás minőségének fokozása, az üzemzavarok idejének csökkentése, a dolgozók szakmai műveltségének emelése, gazdaságos gőztermelés, a balesetek csökkentése. Az anyagtakarékosság terén a terven felül vállalt eredmény értéke meghaladja éves szinten az egymillió 700 ezer forintot. Ugyanakkor a hulladékanyagok újrafelhasználásával és értékesítésével is több, mint ötvenezer forint megtakarítást tűztek ki célul. Talajmunka a Be regben ! Megjegyzések; A belvizek okozta nehéz* égek miatt sok tala.imunka vár még elvégzésre a Beregb en. A homokos területekről felszabadult erőgépek éppen ezért jelentős segítséget jelenthetnek. Csanaki Sándor, Garat András, Ferenci Mihály és Lenthovszki János a nagy cserkészi Kossuth Tsz-ből jöttek és jelenleg gépeikkel Gulács—Tivadar Új Élet Tsz tábláin dolgoznak. Foto: Hammel József Hetvennégy közsés kap részletes rendezési tervet Kisebb településeknél egy helyre központosítják a fejlesztést Számtalan példa van arra, hogy hová vezet az előzetes terv nélküli, ötletszerű építkezés. Itt nem az egyes létesítmények külső formájára, hanem az elhelyezésére gondolunk. Nem véletlen, hogy ma már szinte minden nagyobb település részletes rendezési tervvel rendelkezik. De csak nagyobb település, hiszen a kisebbeknél nincs szükség ilyen okmányra. Évekkel ezelőtt a kisebb községek részére községrendezési irányelveket adtak, mely 15—20 évre előre megszabja a fejlesztés formáit. Támpontokat ad, hogy hová kell az iskolát, művelődési házat, egészségügyi kombinátot és más közintézményt telepíteni. Tanácsaink már ezek alapján dolgoznak. Van viszont megyénkben 25 olyan nagyobb község, elsősorban járási székhely, melyek részletes rendezési tervekkel rendelkeznek. Pontosan feltüntetik benne, hogy hová. milyen épület kerülhet. A község mely részén kell emeletes házakat, kereskedelmi centrumokat építeni. Azonban a tervek jelentős része évekkel ezelőtt készült, s most szükség van az átdolgozásukra. Mátészalkán például hat évvel ezelőtt készült a rendezési terv. Az akkori viszonyoknak megfelelően jó is volt, de hat év alatt sok változás történt. A MÉK el. határozta, hogy 1400 vagonos hűtőházat épít Mátészalkára. ABC-áruházat készítenek a főutcán, nagyarányú munka indult meg az állomás környékén, tárgyalnak ipari üzemek kihelyezéséről is. Mindez hat évvel ezelőtt még ismeretlen volt. ezért már az új elképzelések ismeretében kell a terveket tovább csiszolni. Az sem lehet kétséges, hogy mondjuk tíz év múlva már ezek a tervek is elavulnak. Természetesen hasonló a helyzet több nagy községünknél is. Megyénk 234 települése közül 74-et fejlesztenek tovább. Ismertek már a távlati tervek és ennek alapján végzik a részletes rendezési tervek elkészítését. Az a cél, hogy több községből jól megközelíthető centrumban építsenek közintézményeket, kereskedelmi és egyéb hálózatot. Nem lenne ugyanis helyes egy kis községben 6—8 millió forintos áruházat emelni, mert az a néhány száz, vagy ezer ember képtelen lenne teljesen kihasználni. Helyes viszont 5—6 községből könnyen megközelíthető helyen hasonló intézményt építeni, hiszen ez egy környék igényelt képes kielégíteni. Természetesen nem arról van szó, hogy a megmaradó 100 települést visszafejlesztik. Inkább az a cél, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel jobban gazdálkodjanak. (bf) FÉL ÉV UTÁN NYÍRTASSON Valami már történt Éppen, fél éve, hogy cikket írtunk egy nyírtassi családi tragédiáról: az alkoholista férj megölte a feleségét. Azóta a férfi megkapta megérdemelt büntetését, s lassanként a falu is napirendre tér ügye fölött A cikk azonban nemcsak a családi tragédiáról szólt, hanem arról, hogy ez a tragédia a nyírtassi társadalomban,. a község múltjában gyökerezik. Mi történt a cikk megjelenése óta? Mit hozott ez a félév, miben léptek előre, s miben nem Sikerült ez? A község pártszervezete akkor foglalkozott a gondokkal, de ezek olyan össze, tettek, hogy csak komoly összefogással és hosszú időn keresztül végzett népművelő munkával lehetne rajtuk segíteni. Illetve az alkoholizmuson még így sem, legalább is nem egyedül Nyírtasson. A község vezetői úgy láttáik, hogy egy cukrászda, — ahol kulturáltabb körülmények között, esetleg a család társaságában és ellenőrzése alatt szórakozhatnának a mai kocsmázók. — sokat segíthetne a gondokon. Hosszas kérvényezésre a földművesszövetkezeti vezetők rá is álltak, hogy cukrászdát nyitnak Nyírtasson. Egy régi szatócsboltot alakítanak, illetve alakítottak át erre a célra. Legfeljebb 4x5 méter lehet. ha nem kisebb. A semminél jobb. Az a kocsma, amelyikben a férj is ivott, mielőtt bűnét elkövette volna, szebb volt és szebb is, mint a most „létesített” cukrászda. Nemcsak szebb, hanem időközben még fejlődött is. Egy csinos kuglipályát létesítettek itt, amelyik kitűnően szolgálja a komoly tétre menő mérkőzéseket. Különösen vasárnap nagy a forgalom, amikor százasok cserélnek gazdát. Nem csoda, hogy az első negyedévben az fmsz-t a vendéglátás — amennyiben a címszó alá tartoznak a kocsmák is, — húzta ki a tervteljesítés sarából: tervüket 15 százalékkal túlteljesítették, míg minden másból kevesebb áru fogyott a tervezettnél. És még egy. Az utóbbi két évben hét ember végzett „bennlakásos tanfolyamot” (így nevezik Nyírtasson az elvonókúrát) Nagykállóban. Egy kivételével, aki, becsületére legyen mondva, csak gyümölcslevet iszik, mind visz- szaesett. És a községben jelenleg legalább húsz család él olyan körülmények között, hogy az ital miatt áíA tekele zongora Ott áll a Szabadban. Nyíregyházán, a Jereván teraszán Semmi más nem védi az időjárás viszontagságától, csak egy ponyva. Éjjel lehűl, nappal felmelegszik. Sorsa így lényegében meg is van pecsételve: hamarosan ronccsá válik. Kár érte. Értéke több tízezer forint. Az ember arra jártakor csak bosszankodik a könnyelmű nagyvonalúság miatt. Mert egy hangszer — ha nem is versenyzongora — több gondoskodást érdemei. Legalább egy műanyagból készült szilárd ládát, ami védi hő és eső ellen. Nem nagy összegről van szó. De ezreket védene meg. A iíjgol — maevar 10:1 Június harmadikká megkezdődtek Nyíregyházán az ifjúsági táncdélutánok. Százak nézték, hogyan ropták a fiatalok, s hallgatták a nem is rossz — csak kicsit túl hangos — zenét. Az esemény derűs volt friss, fiatalos, még ha sokan csóválták is az idősebbek közül a fejüket a furcsa shake mozdulatok láttán. A zenekar tagjai közben énekeltek. Szinte minden számot. S főleg angolul. Hogy Londonban mit szóltak volna a kiejtéshez, az mindegy, itt úgyis kevesen értik. Mint ahogy az is rejtély volt: 11 szám közül miért énekeltek tízet angolul, s csak egyet (azt is hogyan!) magyarul Kővályúk Az Arany János utcán igen _ szép és ízléses virág- vályúkat tettek a járda mellé. A csőfektetés miatt a járda mentén felásták az úttestet, és sajnos, a földet a vályúkra hányták. Ott esett rá az eső. ott vált szikla keménnyé az agyag. Érthető, hogy virág sincs benne. Ezt az ember meg is érti, vannak munkák, amelyek bizonyos áldozatot követelnek. De — s ezt sokan kérdik —, vajon hogyan szabadítják majd ki a kővá. lyukat a föld alól? Nem törik-e halomra ezeket? Egyelőre ilyen munka még nem indult. Ezért talán nem is baj, ha előre szólunk: vigyázzanak« vályúkra, hadd nevelhessenek még bennük virágot. (bürget) landóan levegőben lóg a tragédia. Sokat számítana, ha a kocsmák nem este tízig, hanem legfeljebb hétig lennének nyitva. De ezt a községi vezetők szinte kérni sem merik az fmsz-től, mert ismerik más községek tapasztalatait. így a legnehezebb gond ott toporog, ahol a tragédia idejében, vagy még rosszabb a helyzet. Művelődési téren megmozdult valami. Fél éve kapott a községi kultúrház Igazgatót, aki népművelési és könyvtári munkát is végez. E fél év alatt több tanfolyamot végzett el, s addig állt a munka. Ezért nincsenek megelégedve még vele a községi vezetők. Igaz, e véleményhez hozzátették, hogy a kulturos nem kapott annyi segítséget, amennyit nyújtani kellett volna neki, hiszen az emberek idejét előbb a választás. aztán a belvizek elvezetése kötötte le. portot, az működik. Nemcsak felbuzdulás volt, eredményt, helyezést ért el a területi versenyen is. A fiatalok között még több eredményt mutathat fel a községi vezetés. Nemrég került új vezetőség a KISZ-szervezet élére. Amikor segítséget kért tőlük a tsz, mert a munkaerőhiány miatt nem tudott elvégezni egyes munkákat, a fiatalok segítettek. Két vasárnap hajnalban mentek ki a földekre közösen kapáltak, kötözték a törpe gyümölcsöst. A tsz szociális és kulturális alapjából lemezjátszót, hangszórókat kaptak, s ez talán még jobban lendíti a a közösség munkáját. Kun IstváiC A könyvtár olvasóinak száma föllendült. Ezenkívül megalakítottak egy tánccso.
