Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-06 / 131. szám

Gyorsabban, jobban Meggondoltan ilyet java­solni : gyorsabban, jobban nem könnyű, végrehajtani még nehezebb. Vannak esetek — ahogy mondani szokták, — amikor szükség törvényt bont. Most ilyen helyzet van a mezőgazda­ságban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a múlt hét végén ezért for­dult felhívással a mezőgaz­daság dolgozóihoz, aminek a lényege ez volt: gyorsab­ban. jobban. Június első hetében va­gyunk. Más esztendőkben ilyenkor ekét, vetőgépet a tizedik határban sem lehe­tett találni, most együtt íátjuk a vetőgépet az eke­kapával és a fűkaszával. A tervezett területnek még 13 százaléka szántatlan, elő­reláthatólag mintegy 40—45 ezer hold jelenleg még vi­zes területet ebben az év­ben nem lehet megfelelően hasznosítani. A belvíz és a hideg tavaszi időjárás te­remtette helyzet kétszeres gondot okoz, a torlódott munkát gondos szervezés­sel jó minőségben elvégez­ni, másrészt pótolni a víz okozta kárt. Egy hónap múlva itt van az aratás. A szeszélyes idő­járástól kárt szenvedett ve­tések minden szem kenyér­nek valójára szükség van. Ha lehet ezt mondani, a szokásosnál még gondosabb aratásra van szükség (a parasztemberek mindig nagy gonddal készülnek az aratásra), hiszen egyetlen százalék szemveszteség megmentése tízezer má­zsákra rúg. Hogyan, amikor azt mondjuk: aratás alatt kapálni is kell. Van-e eh­hez erőnk? Van. Csak kom­bájnból 107 darabot kaptak a termelőszövetkezetek. Kétszáz holdas darabon­kénti teljesítményt számol­va húszezer holddal növe­kedhet a géppel aratott ga­bona területe. A szalmabe­takarítás könnyítésére bá­lázókat vásároltak a szö­vetkezetek. A másik nagy lehetőség a családtagok be­vonása a munkába. A ker­tészetben és a növényápo­lásban az iskolás korú, 14—15 éves gyermekek nagyon so­kat tudnak segíteni. De jó munkát tőlük csak megfe­lelő ellenszolgáltatásért vár­hatnak a szövetkezetek veze­tői. A károk csökkentésének, vagy teljes pótlásának egyik módja a másodvetés, illetve a vizes területek rö­vid tenyészidejű növények­kel való bevetése. Leg­több szövetkezetben a víz­nyomásos területek kiesése miatt a tervezett műtrágyát nem használták fel. Ezzel a műtrágyamennyiséggel az egyéb területeken, első­sorban a késői és másod­vetésekben lehet gyorsíta­ni a fejlődést, növelni a ho­zamot. Az AGROKER ter­ven felül is tud műtrágyát szállítani a szövetkezetek­nek. Amikor sok a termés, akkor is az jár jól, aki jobb minőséget termel, ke­vesebb termelés esetén pedig egyenesen követelmény, hogy a minőséggel pótoljuk a ki­esett mennyiséget. Például az idén sok szántóföldi veszteséget lehet ellensú­lyozni jobb minőségű gyü­mölccsel, zöldséggel. Nem ismeretlen a gyümölcster­melők előtt, hogy milyen különbség van az export és a belföldi ár, illetve az első és harmadosztály között. Az alma minősége döntően a gyümölcsösben dolgozók lelkiismeretes munkájától függ. Most a fuzikládium veszélye fenyeget, de a per­metezési fordulók rövidíté­sével, gondos szakmunká­val ez is leküzdhető. Ha­sonlóan lehet beszélni a minőségről a növényterme­lésben is. A helyes egyelés, a holdankéntl optimális nö­vényszám 20—30 százalék­kal is növelheti a termés­hozamot. Ne engedjék se­hol, hogy a vízkárt a gyo­mok növeljék. Ahol nincs gép és kézi erő, ott a vegy­szert vegyék igénybe, mert az a legdrágább ter­melés, ha a gyomoknak szántjuk meg a talajt és a műtrágyát is azok hizlalá­sára adjuk. A mezei munkák menete nemcsak az ott dolgozóktól' ~ függ. Magától értetődően legtöbbet a vezetőség tehet a jól olajozott működésért, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a műhelyek dolgozóinak munkáját sem. Jól dolgozni, csak jól és idejében javított gépekkel, eszközökkel lehet. A leg­több szövetkezetben a mű­helymunkások sem szokták nézni az órát, ha szüksé­ges éjjel, vagy vasárnap is megjavítják a gépeket. Ilyen összefogásra az idén is szükség van és lesz. Azt lehetne mondani, aki falun él és dolgozik, mindenki te­het azért, hogy gyorsabban és jobban menjen a mun­ka. (Cs. B.)-------------­A statisztikái adatok sze­rint megyénkben f* a? jp* utóbbi években egyre gyér- sabb ütemben folyó iparo­sítás és árutermelés mel­lett — jelentősen fejlődik a lakosság részére végzett javító-szolgáltatói tevékeny­ség is. A tanácsi vállalatok, a ktsz-ek, sőt az állami ipar egy része is törekszik arra, hogy a meglévő hiá­nyosságokat csökkentsék. De még sok a fehér folt, hiszen a technika gyors térhódítása lépten-nyomon újabb igények jelentkezé­sét vonja maga után. A megye gépkocsiállomá­nyának gyors növekedése például szükségszerűen igé­nyel több és nagyobb kapa­citású szervizállomás létesí­tését. Nyíregyházán közel két évvel ezelőtt — a VA- GÉP és a Talajerőgazdál­kodási Vállalat azonos pro­filú részlegeinek egyesítésé­vel, bővítésével — tervbe is vették egy új képkocsi javító-szolgáltató vállalat létesítését. Az új tanácsi iparág megvalósítását mind ez ideig helyiséghiány gá­tolja. Előfordul ennek az ellen­kezője is. A nyíregyházi Északi Alközpont lakóira gondoltak akkor, amikor megépült a GELKA-szervíz részére is egy helyiség. A lakónegyedben élők öröme azonban lassan ürömmé válik, mert a januárban el­készült helyiség azóta sincs üzemben. Sokan panaszkodnak, hogy a városban nincs ki­elégítő módon megoldva a megvásárolt bútorok üzlet­ből való elszállítása. A TEMPÖ-nak nincs kis teher­gépkocsija. Beszerzése nem­csak a lakosságnak lenne, jó hanem a ktsz-nek is hasznot hajtó vállalkozásnak bizo­nyulna. A megye községeiben a cipő javítás általában kielé­gítő. Hiány inkább a vas- és faiparban, a műszerész és fodrász szakmákban mutatkozik. Uj kezdemé­nyezés a fodrászszövetke­zet részéről, hogy tanulókat olyan községekből igyekez­nek felvenni, ahol még ?■., 4 tgy ** fS? ff 5?,, -r níncs' ilyen szolgáltatás. A tet^í^jzott fodrász lakó­helyére megy vissza, s nem egy községben maguk a szülők lakásátalakítással biztosítanak helyet a fod­rászüzletnek. A másik he­lyes kezdeményezés a ge- bines rendszer, amelyet olyan községekben valósíta­nak meg, ahol kicsi a lé- lekszám és a szövetkezetnek nem gazdaságos a részleg üzemeltetése. Hiányos sok esetben a lakosság tájékoztatása egy- egy szolgáltatási ég műkö­déséről, nem tudják, hogy mit, hol végeznek, hogyan lehet a munkát megrendel­ni. Nem fejt ki kellő pro­pagandát többek között a Nyíregyházi Szobafestő- és Mázoló Ktsz, pedig a szo­bafestőknél is van több olyan helyes kezdeményezés (a részletkedvezmény, a két­hetes határidőre elkészülő munka, a telefonon való megrendelés, stb.), amelyet érdemes lenne népszerűsí­teni. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Építőanyagipari Vál­lalat a lakossággal való szorosabb kapcsolat kiala­kítása érdekében Nyíregy­házán egy cserépkályha mintaterem nyitását terve­zi. -Ezzel azt is el akarják érni, hogy a lakosság előre gondoskodjon a munka megrendeléséről, s a cse­répkályha beépítések, átra­kások ne zsúfolódjanak össze az őszi-téli hónapok­ra. Tény az, hogy a megye iparának elmaradottságát felszámolni akaró törekvé­sek magukban hordják azt a következményt, hogy nem csak a vállalatok, hanem a ktsz-ek is szívesen hajla­nak a jobban jövedelmező árutermelésre. Mindez he­lyes és jó dolog, ha ez az akarat párosul azzal a tö­rekvéssel is, hogy ugyan­akkor a javító-szolgáltató tevékenység is fokozódjon, hogy minél kevesebb legyen a bosszúság, ne legyen hóna­pokig rossz a tv, a mosó­gép, s ne kelljen napokat eltölteni, utazgatni aprósá­gok miatt. — tá — „Nincs szükség dísztagokra“ A tagság akaratának érvényesülése a beregdaróci — beregsurányi Barátság Tsz-ben Az idei tervtárgyaló köz­gyűlésen egymás után szó­laltak fel a beregdaróc—be­regsurányi Barátság Tsz gazdái. Követelték: rendet kell teremteni a sorok kö­zött, igazságosan tisztázni a háztáji kérdését, biztosabbá tenni a becsületes munka utáni keresetet és konkrétan meghatározni az előrejutás főbb feltételeit. Hatvannyolc kizárás A két szomszédos falu közös gazdasága 1964 elején egyesült, területe meghalad­ja az ötezer holdat. A kö­zepesen gazdálkodó tsz-ek sorába tartozik a vásáros- naményi járásban. Az em­lített közgyűlés határozatai alapján kedvezőbbek a fel­tételek — közli Szarka Sán­dor elnök. — A közgyűlés határoza­tának megfelelően hatvan­nyolc tagot zártunk ki. Olyanokat, akiknek csak a nevük szerepelt, de maguk rendszeresen távol maradtak a közös munkától egyesek még csak az SZTK járulé­kukét sem dolgoztak meg a szövetkezetben. Annál na­gyobb és mind több volt az oktalan követelődzésük. Jegyzőkönyvet vesz elő az elnök, neveket sorol, kik hogyan indokolták a kizá­rásokat. Kiss Endre rakodó mondta: Mit ér a hatszáz körüli név, amikor dolgozni kell, többen mindenre hi­vatkoznak, csak a munkából nem veszik ki a részüket. Kőrizs János fogatos pedig — a többség általános he­lyeslése mellett — kijelen­tette: Nincs szükség díszta- . gokra. Én szinte minden­nap munkában vagyok, egyesek éppen ezért jobban ráérnek jó háztájiért ve­szekedni. A vezetőség szerint a ki­zárás egyáltalán nem befo­lyásolja a tsz munkaerő­helyzetét, sőt még javított azon. Annál jobban megné­zik. kit vesznek fel tagnak, mert ilyen jelentkezők is vannak. Az idén hetet vet­tek fel. Háztáji — érdem szerint Megszüntették a nyakló nélküli háztáji adást. Erdern dönti el, ki mennyire jogo­sult. A szövetkezetből élők, és becsülettel dolgozók he­lyeslését tükrözi, hogy egy Vetőmagsegítség a bel- és árvízsújtotta közös gazdaságoknak Tízezer holdakban mérhe­tő az a terület, amelyen pusztított a bel, vagy árvíz. A talaj nedvességi állapota miatt mintegy 40—45 ezer hold az a terület, amelyet nem lehet bevetni, megfele­lően hasznosítani. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a korábban tervezett növé­nyek helyére más ne kerül­jön. A megye csaknem va­lamennyi — 259 tsz-ét érin­tette a bel- és árvíz. A Vetőmagellátó Vállalat a tavaszi vetőmagakcióban el­sősorban az érintett tsz-ek megsegítését tartotta szem előtt. Biztosították a szükséges vetőmagvakat. Gondoskod­tak a kiszállításukról is. Lucerna, vöröshere. fehér­here, szarvaskerep és ta­vaszbükköny magból több mint 2200 mázsát kaptak a közös gazdaságok. Takar­mányborsóból 1374 mázsát, napraforgóból 624 mázsát, takarmány és tarlórépából 236 mázsát, kölesből 40 má­zsát vethetnek el a tsz-ek és takarmánykáposzta mag­ból 5 mázsát. Idejében gondoskodtak a másod és tarlóvetésekhez szükséges vetőmagellátásról is. Ezekből már megkezdő­dött a szállítás a tsz-ek ré­szére. Fel kívánjuk hívni a tsz-ek vezetőinek figyelmét hogy minden szükséges idényt ki tudnak elégíteni szójababból szegleteslednek- ből, kölesből, muharból, mustárból, somkóróból, ta­karmánykáposztából, takar­mányrépából és borsóból, különböző fűmagokból. A sárgavirágú édescsillagfürt- ből eddig összesen 18 má­zsa vetőmagot rendeltek a tsz-ek, s még rendelkezé­sükre áll 100 mázsa. Lassan halad a fajtabórsó Tetőmag igénylése is. Ebből 137 má­zsa készlettel rendelkezik a vállalat, s mindössze 10 má­zsát igényeltek. Szemes ci­rokból 50 mázsa vetőmag áll rendelkezésére a tsz-ek- nek, míg cirokfűből 20 má­zsa. Még mindig igényelhe­tő a német és lengyel rövid tenyészidejű kukoricave­tőmag, amelyből minden igényét ki tudja elégíteni a tsz-eknek a vállalat. (f. k.) hold háztáji terület haszná­latához az ötven évet be nem töltött, s családfenn­tartó tagnál 1500 óra mun­ka teljesítése szükséges a közösben. Megadják a hold háztájit azoknak a nőta­goknak is. akik családot tartanak el és az esztendő­ben ezer munkaórát érnek el a szövetkezetben. Más ta­gok 1200. illetve 1000 ölet kapnak háztáji használatba, ugyancsak meghatározott közös munkavégzés után. Aki az előírt időt nem dol­gozza le. 800 ölre csökken­tik a háztáji területét. — Nagyon fontos — jegy­zi meg az elnök —, hogy azok a családtagok, akik rendes tagként dolgoznak külön 1200 öl háztájit Hasz­nálhatnak. Ez a fiatalok helyben tartását, önálló ke­resetük növelését szolgálja. A Sejuidés három feltélefe A tagság sorainak és a háztáji juttatásnak ez a he­lyi módja szolgál egyik biz­tos alapjául, hogy a tsz rátérhetett — az állami gaz­daságokéhoz hasonló — a B-kategóriájú teljesítmény­bérezés rendszerére. Ez a tavalyihoz képest kétezer forinttal növeli a tervezett, egy tagra jutó átlagkeresetet a közösből. A teljesítmény értékének 60 százalékát minden hónapban kifizetik, míg a többi járandóságot év végén számolják el. —• Nálunk is nagy gondot okozott a tavaszon és okoz még mindig a belvíz — magyarázza Szarka elvtárs. — A kiesések pótlására mintegy százötven holdba vetettünk rövid tenyészidejű kukoricát: a dohány terüle­tét harminc holdról duplá­jára növeltük. Terven felül értékesítünk 25 növendék hízómarhát és 12 ezer ba­romfit. E gondok között ! ‘ül szem előtt tartanunk a tag­ságnak azt a követelését, hogy alakítsuk ki a bizto­sabb továbbfejlődésünk fel­tételeit. Adottságainknak megfelelően nálunk ennek három iránya van: a ■szarvasmarha-tenyésztés fo­kozása. a takarmánybázis növelés és a gyümölcster­mesztés javítása, szaksze­rűbbé tétele. A termelés el­aprózottsága helyett ezekre fektetjük a fő súlyt. No per­sze, az új gazdasági rend­szerrel számolva társultunk a járás más tíz tsz-éve) és a MÉK-kel zöldség-gyü­mölcsfeldolgozó üzemelteté­séi-e vásárosnaményi szék­hellyel. így jut végrehajtásra a tagság szava, akarata ebben a tsz-ben. Ez szabja meg a vezetők tevékenységét. Asztalos Bálint Jobb, de nem kielégítő v a szolgáltatás Huzavonák egy szolgáltató vállalat létrehozása körül gyebár önöket bírálta meg a múlt héten a / / Reggeli Harsona? y J — Igen. Igen a mi cégünk került te­rítékre. — Terítékre?... Ezzel a kifejezéssel azt akarja mondani, hogy igazságtalan volt a bírálat? — Dehogyis, jó kis bírálat volt az. Konstruktív, előremutató. — Ha jól emlékszem az enyv volt a fő probléma? — Igen a cikkíró szerint e^yvet. kellene használ­nunk csukamájolaj helyett a tyúkketrecek összera- gasztásához. — És ez így van? — Valóban így van. Nem is gondoltunk erre, az újságíró nagyon fején találta a szöget, — Persze azért rosszul esett a nyilvános kritika. — Dehogyis. Mi örültünk neki, hiszen a tyúkket­recek szétestek, visszahozták azokat. Mindennap szá­zával jöttek az emberek, zsákban hozták a tyúkket­rec-darabokat. Nagyon kellemetlen volt. Azóta enyv- vel ragasztunk és nincs panasz. — Ez valóban kitűnő hozzáállás a szocialista bí­rálathoz. Mit kapott Lipniczki, aki levelében fel­hívta a szerkesztőség figyelmét a tyúkketrec problé­mára? — Megköszöntük neki, hiszen ha ő nem ír, ma is jönnek a panaszkodó vevők a nyakunkra. — Kapott valami jutalmat? — Hát azért azt nem! Neki, mint öntudatos dol­gozónak kötelessége volt a sajtónak megírni a leve­let, mint ahogy nekünk kötelességünk volt a bírálat hatása alatt új módon ragasztani a tyúkketreceket. — Valóban. De az a hír járja, hogy leváltották Lipniczkit. — Hogy milyen a rosszindulat! Fantasztikus! Va­lóban leváltottuk, de még a cikk megjelenése előtt határoztuk ezt el. Leváltottuk, mert hibásan köny­velt. Merőlegesen írta a számokat, holott már régen kértük, hogy sréen csinálja. Azután lehetetlen nagy pontokat tett a mondatok után. De ennek semmi kö- ze ahhoz, hogy ő levelet írt a szerkesztőségbe. A hátsó udvarba került felügyelőnek. — Azt is mondják, hogy a munkaideje alatt lánc van a nyakán és ki van kötve a falhoz. — így van, de ezt az ő fejlődése érdekében tet­tük. Sokat és szívesen beszélt, levelezett a cég prob­lémáiról. Lehetővé tettük neki, hogy most már egész nap annyit ugasson, amennyit akar. (O. N.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom