Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
Megyénk idegenforgalmi nereeeiessége ÚJ KÖNYVEK a vajai várkastély Ur. Csizmadia Ernő A gazdasági mechanizmus reiorm|a <■*> a mezőgazdasa^ (KOSSUTH KÖ NYVKIADÓ) Megyénk hivatalosan csak «z elmúlt esztendőben kap- esolódott be az országos idegenforgalomba. így érthető, hogy nevezetességeiről alig, vagy nem is tudnak az országjárók, a kirándulást szervező iskolák, üzemek. Nem eléggé ismert pl. a vajai várkastély sem, amely pedig a megye egyik legértékesebb műemléke és jeles történeti emlékhely is. Arról, hogy a vajai várkastély mikor épült nincsenek pontos adataink. A családi hagyomány szerint 1418- ban építette Vay Ábrahám, aki abban az évben címert és pallos jogot nyert Zsig- mond királytól. A várkastély parkjában végzett földmunkák Során felszínre került falmaradványok megerősíteni látszanak azt a hagyományt hogy az épület helyén a középkorban erődítmény állott. Az 1960-ban végzett műemléki kutatás az ablakok kőkereteinek vizsgálata nyomán azt állapította meg, hogy az épület fő tömege a XVI, század első felében épülhetett. A hossznégyszög alaprajzú épület helyiségeit faragott kőkeretes ajtók kötötték össze és kőkeretesek voltaic az ablakok is. A XVII. században nagy átalakítást végeztek az épületen és bővítették is: megépítették az északi sarktornyot is. A torony nyugati homlokzatából kiemelkedő, stilizált virágokkal keretéit táblán lévő évszám szerint eZ az építkezés 1659-ben történt. A XVlII, század elejére tehető a déli torony építése, melyet az épület főtömegének déli átlós sarkára emeltek, s amelynek boltozatai már barokk jegyet mutatnak. A XVIll. század végén és a XIX. század elején a várkastély lakatlanul állott és elhanyagolt romos állapotban volt. A XIX. század közepén, kora romantikus stílusban állították helyre az épületet. Ez az átalakítás a várkastélyt erősen kiforgatta régebbi jellegéből, s a reneszánsz kőkereteket kibontották, s az ablakokat csúcsíves lezárással boltozták. Ebben a külső formában maradt meg egészen 1961-ig. Ekkor az Országos Műemléki Felügyelőség a falkutatások során feltárt eredeti kőkeretek felhasználásával helyreállította az épületet. így a vajai várkastély ma egyike reneszánsz műemlékeinknek. Szabolcsnak ez a műemléképülete a Rákóczi szabadságharc idején jelentős szerephez jutott. Rákóczi Ferenc két alkalommal is járt itt — a felkelés megindulása és hanyatlása Idején —, és fontos tárgyalásokat folytatott. Első látogatása 1703 július 19^én történt. Ez alkalommal nyerte még a Vay testvéreket, Lászlót, Mihályt és Ádámot a felkelés ügyének. A Vayak kezdettől fogva szíwel-lélek-. kel Rákóczi mellett álltak. Vay Ádám hadbaszállva követte Rákóczit, aki hamarosan udvari marsallá nevezte ki. Midőn a felkelés hanyatlóban volt, a fejedelem e hű emberének várkastélyát választotta a császár küldöttével való egyezkedő tárgyalás színhelyéül, és e célból 1711 január 31-én ismét Vajára jött. A fejedelem kétszeri vajai látogatását az épület falába helyezett emléktáblák is megörökítik. 1945 után a várkastélyt mint állami tulajdont a község Vette kezelésbe. Az 1961-ben végzett restaurálás után az illetékes szervek a várkastélyt jellegének és történeti múltjának leginkább megfelelő célra akarták felhasználni, S ezért múzeumot létesítettek benne. 1964 október 4-én került sor a Vay Ádám nevét viselő múzeum állandó kiállításainak megnyitására. A II. emeleti helyiségekben létesített kiállítások középpontjában a Rákóczi felkelés 1703 július—október közötti szakaszénak eseményei állanak. Az 1. számú kiállítási terem falba épített tárlóiban a XVIII. és XIX. századbeli kerámia és ötvösmunkák vannak kiállítva. A déli bástyaszoba tárlói és képes tablói a nép körében ma is élő kuruckori és Rákóczi hagyományok emlékeit mutatják be. Az úgynevezett Rákóczi-terem jelenlegi berendezése, a XVII. és XVIII. századbeli bútordarabok és festmények segítenek felidézni az elmúlt korok berendezésének képét. A Rá- kóczi-teremből nyíló északi toronyszobában elhelyezett kiállítás a falu történetének, a nép életének és erőfeszítésének néhány mozzanatát szemlélteti. A nagyteremben kapnak helyet a vándorkiállítások, amelyeket a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ és más intézmények küldenek. Hódi László felvétele A déli toronyban alkotószoba is létesült írók, költők és tudományos munkát végzők részére. A várkastély ma már nemcsak mint műemlék jelentős, hanem a vidék számottevő kulturális és népművelési intézménye is és egyre több látogatót vonz a községbe. Ágnesnek barna volt a bőre, sötétbarna. hosszú fényes fekete haja és rongyos, sok színű ruhája. Ágnes mindig éhes Volt. A reggelinek, ebédnek csak az idejét ismerte élvezni csak ritkán, majdhogy sohasem tudta. Ágnes mindig éhes Volt és fázott. Mindig így volt ez, mióta csak az eszét tudta, s az idősebbek mesélték, hogy így van ez már hoeszú- hosszú ideje. Ez a tél, a mostani, még talán fagyosabb mint az előző, a szél most is fújja, kavarja a havat és bevágja a putri ablakán, amit az este nem sikerült teljesen betömni. Már hajnal volt, vagy tán majdnem reggel, mikor Ágnes mosolyogva ébredt. Álmában reggelizett, kényé, rét evett, sok-sok kenyeret. Nem akart megmozdulni, mert zizegett a szalma már ha egyet moccant is, csak feküdt egyenesen, csendesen. A telep néma volt, még kutyák sem ugattak, ahogy a faluban szoktak, mert nem volt egy sem, azok is messziről elkerülték a falunak ézt a részét. A szél észak felől borzolta feä a putrik nádtetejét, Ez a könyv az első olyan nagyobb kiadvány amely a gazdasági mechanizmus reformjának mezőgazdasági vonatkozásairól ad átfogó képet. Ezzel kapcsolatban minden főbb elvi és gyakor. lati kérdést tisztáz. A mű erénye, hogy nem vész el a részletekben, átfogó képet ad a reformról, annak szükségességéről, de tájékoztatja az olvasót a végrehajtás módozatairól. Mindenekelőtt általános fogalmakat magyaráz: a gazdaságpolitika, a gazdasági mechanizmus és a gazdaságirányítás fogalmát határozza meg. ezek kapcsola. tait, kölcsönhatását vizsgálja. Majd rátér azokra az alapkérdésekre amelyek körül a legtöbb vita folyik: például a mezőgazdaság helye és szerepe népgazdaságunk rendszerében, vagy a mezőgazdasági termelés eredményeinek értékelése. Áttekinti a gazdálkodásnak azokat a területeit, amelyeket a reform elsősorban érint: a tervezés, az ár- és pénzügyi rendszer, a beruházás. beszerzés, értékesítés, feldolgozás változáséit az anyagi ösztönzés üzemi és személyi vonatkozásait. Végül vezetési, szervezési kérdéseket is tárgyal, különösen a termelőszövetkezeti élet változásait, továbbfejlődését. Ágnes szinte hallotta sustorgásukat. Már majdnem világos volt, mikor anyja felkelt a földről, mert fázott, magára szedett még egy pár rongyot a sarokból és összekapart valami kicsike kis gallyat a kemény, fagyos földről. Ágnes félig összehúzott szemmel figyelte, ahogy a száraz, megfagyott fa lángra! óbban a putri közepén. Ágnes nézte az anyját, akiben mindenki csak egy koszos cigányasszonyt látott, de ő tudta, hogy anyjától nagyobb ember nincs a földön. Míg bírt dolgozni, dolgozott reggeltől estig, s mindig tudtak enni és jóllakottan nevetni. Most már öreg, háta meggörbült, arcén fekete ráncok gyűltek, pedig még csak a negyvenedik telet húzta. Két karja már nem birta rakni, emelni a vályogot, így naphosszat a falut járta, elmondogatta mondókáját és átkozódott, ha kizavarták a fehér falú házakból. Nem akart ő rosszat átkaival senkinek se, nem maga miatt szitkozódott, a hét gyerek éhes tekintete csalta ki belőle a csúnya szavakat, akiket már tíz éve férfi nélkül etet. Dr. Csizmadia Ernő könyve átfogóan foglalkozik az egész mezőgazdasággal, elsősorban természetesen a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal. Mindezt úgy teszi, hogy nem csak különböző tanfolyamok, főiskolák hallgatói, mező- gazdasági vezetők, szakemberek meríthetnek belőle sokat mindennapi munkájukhoz hanem hasznosan olvashatják mindazok, akiket érdekel mezőgazdaságunk helyzete jelene és holnapja. Ugyanakkor a könyv nagy szerepet játszik abban is, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának általános kérdéseit népgazdasági és politikai szükségességét jobban megértsük. Sebes Tibor: Jambó, Kilimandzsáró (TÁNCSICS KÖNYVKIADÓ) Sebes Tibor, több útikönyv és útleírás népszerű szerzője „Jambo, Kilimandzsáró” címmel új kötettel jelentkezett a Táncsics Könyvkiadó „Utikalandok” sorozatában. E munka minden sorát elevenné teszi a személyes élmény s az a körülmény, hogy Afrika különböző országait nem első ízben „fedezi fel” a magyar olvasóknak a szerző. A „Jambo, Kilimandzsáró” nemcsak lebilincselően érdekes olvasmány, hanem ugyanakkor néprajz, szociológia, tájrajz, népszerű természettudomány, s valóban kalandos útleírás is. Hozzájárul Afrika igazi megismeréséhez. Stílusa elevensége, írói eszközei szerencsésen ötvöződnek. Külön értéke a pompás nyomdatechnikai kiállítású kötetnek e számos eredeti felvétel, a színnyomású plasztikus térkép és egyéb dokumentum. Ezekét az anyagokat a szerző és a kiadó nagy bőségben nyújtja át az olvasónak. A Táncsics Könyvkiadó ezzel a kötettel ismét gazdagította a népek testvériségét és szabadságát szolgáló magyar irodalmat. Ágnes felült. Nemsokára Indulnia kell, hogy rendes időben beérjen az iskolába, pedig de szívesen maradna itthon. Ha arra gondolt, hogy nemsokára a hideg havon kell lépkednie; megborzongott. Hideg van — szólalt meg anyja rekedten. Ágnes bólintott, nem akart válaszolni, el volt foglalva a saját gondolataival. majd felállt és ide-oda topogott a mind magasabbra szökő láng előtt. Már indulnia kellett. Az emberek ilyenkor reggeliznek. Erre a gondolatra összefutott a nyál a szájában, gyomra megremegett. Szalonnát kenyérrel — gondolta és nagy, fekete szeme vizes lett — vagy kenyeret. Jobbat el sem tudott képzelni. Legalább egy kis kenyeret. Keserű szájízzel vette fel a batyuját, amiben a könyvei voltak, megdörzsölte a kezét. /Ilire érünk rá, ha ráérünk A Központi Statisztikai Hivatal egyik új kiadványában Cseh-Szombathelyi László és Ferge Sándomé tanulmánya többek közt azt elemzi mivel töltik el szabad idejüket a kereső férfiak négy-négy szocialista és kapitalista országban, illetve ezeknek az adatgyűjtésbe bevont városaiban. Hazánkat a feldolgozásban a győriek képviselik. Eszerint a legtöbb időt csaknem mindenütt a televíziózás veszi igénybe. Egyetlen kivétel a Szovjetunió, ahol az olvasás körülbelül 40 százalékkal a tv- nél is népszerűbb. Ezzei szemben általában kevés időt szánunk egyrészt a hangversenyek színházak és mozik látogatására, másrészt a sétára és a sportra. A legélesebb különbség a két társadalmi rendszer között abban mutatkozik, hogy a tanulásra a szocialista országokban átlagosan több mint háromszor, a Szovjetunióban pedig csaknem hat és félszer annyi időt szentelnek, mint a tőkés országokban. Nálunk a szabad időnek körülbelül 18,5 százaléka telik el a tv-emyő előtt, olvasásra és a társadalmi élet örömeire egyenkint több mint 13 százalék, a tanulásra mintegy 10.5 százalék jut, és ráérő időnek nem egészen 8 százalékát sétáljuk el. A rádiózás, a hangversenyek, színházi és mozielőadások, valamint más kulturális műsorok látogatása. a beszélgetés és a sport körülbelül egyforma időt köt le: mindegyiknek az aránya nagyjából 5,2 százalék. És ugyanehy- nyit fordítunk a társadalmi szervezetek életében való részvételre és egyebekre. Különösen érdekes összehasonlítás kínálkozik hazánk és Franciaország között, mert ebben a két országban a kereső férfiak szinte percre ugyanannyi szabad idővel rendelkeznek. Feltűnő hogy mi majdnem 20 százalékkal többet fordítunk különböző kulturális jellegű elfoglaltságokra. Nagyjából ugyanannyit olvasunk, de kétszer annyi időt töltünk hangversenyeken, színházakban, mozikban, és négyszer annyit a tankönyvek mellett, viszont a televízí ónézés terén ők vezetnek 9:7 arányban. Mi többet sétálunk és sportolunk, ők pedig kiadósabban élvezik a társadalmi életet és vagy másfélszer annyit beszélgetnek, mint ml. — Megyek — mondta. Anyja ránézett, nem felelt, a tűz fölé tartotta eres, csontos kezét, majd az ugráló lángoknál rágyújtott. Talán most reggelizett. Ágnes kiakasztotta az ajtót és kilépett. A szél az arcába csapta a havat, szeme* szája tele lett vele. Szinte megváltásnak érezte. mikor belépett az Iskolába. s a meleg kályhát amit azonnal átölelt, keményre fázott teste felengedett kissé feje elnehezült, s majd elaludt. Az órán is bóbiskolt, ingatta a fejét jobbra balra, csak egy-egy hangosabb szóra rezzent fel, A szünetben ülve maradt, a helyén, fejét előre lehajtotta a padra. Szeme előtt az éhség tűzkarikái kezdtek táncba, s rázták egy« mást egyre vadabban. Egyszerre furcsa hang hatolt a fülébe. Kósza, álmodozq szemekkel emelkedett fel Molnár Mátyás Kalász Márton: Hajnali szekerek Ezüstben fürösztött hajnali földek; lucernák lilája s várakozó árpáknak éretlen aranya-zöldje — csillámlik, pezsdül az egész határ. Rétek a völgyben; halszínű, fosztó párába rejtve a távoli fák. Tengeri csüngő zászlai zizegnek, matatgat, játszadoz velük a szél. Szekerek jönnek a fenti majorból; lendítik játékos combú lovak. Bekötött kapák közt sikongó lányok s álmosan nyújtózó, telt asszonyok. Csuhéjos szatyrok a lőcsre akasztva, ruhába bugyolált csupor vizek. Lám, egy kis csitri a szekeres balján issza már kotyogó, sűrű tejét. S zötyögnek, kocádnak lejjebb a lankán; farát kivillantja, táncol a ló. Onnan már láthatják túl özönölni a répaföldek sok smaragd sorát. Eltűntek. S nyerítve, szökve inainak amott az elmaradt, bundás csikók. Zsigong a major — még utánuk hullik kalapács-zengés meg gép-puffogás. ..........■ ■' .. ■ ' ■' ' ----a Horváth Sándor Jánost Zsíros kenyér 1967. június 25.