Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
Gondolatok egy kiállításról c” %/ A Lónyai csatorna László Ibolya: Q)élhm Még ezután lesz a világ Kék csönd égig ér Augusztus kemencéjében nem a domb a domb friss rozskenyér Ezután születik a világ lesem árnyékbabujva s fűszálak félelme remegtét nézve a lomha ősállatokat Idéző ütgyalura Az 0 istene eperfasátor hűsében ül ölébe az ebédje kenyér, szalonna, paprika és hőpalackból kávé tökéletes ebédutáni béke Eta egykor isten is leül szalonnázni egy fa alá s kávét is kortyint megpihenve én mondom itt élne a földön művét élvezve nem a mennyben. csendben megfeszülve hallgatta egy darabig, nem tudta mire vélni e hangot. Lassan a zaj felé fordult, s meglepve vette észre, hogy a hátánál ülő lány eszik. Eszik! Előtte kenyér! Zsíros kenyér! A lány lassan evett, egymás után nyelte le a kövér falatokat. Úgy evett mintha mindezt megszokta volna már, mintha semmi különös nem történne vele. A lány észrevette, hogy nézik és abbahagyta egy pillanatra az evést. — Mit bámulsz? — mordult Ágnesre teleszálial. Ágnes lassan megmozgatta a száját. — Adj egy kicsit — nézett rá könvörgően. — Hm. Majd ha bolond leszek. Ágnes furcsát érzett. Ha most, rögtön nem harap bele a kenyérbe, akkor nem is tudja mi lesz. Szokatlan fény villant a szemében és hihetetlen erővel ugrott fel. — Adj — toppantott rá a pádra. A lány fitymálóan nézett rá, s dühös volt, hogy nem hagyják enni. Ágnes előtt elsötétült a világ, már nem Ha végigtekintünk a Nyírség belvízrendszerének történetén, akkor a közel 100 évig tartó természetátalakító munkának egyik legszebb alkotása a nyírvizeket magába foglaló övcsatornának a Lónyai csatornának megépítése volt. A Nyírség északról dél felé fokozatosan emelkedik. Míg pl. a Rétköz belseje 93 méterre. Kótaj község 97 méterre, addig Nyírmihály- di község pedig 157 méterre van az Adria felett. A magassági különbség tehát Kótaj és Nyírmlhálydi között 00 méter, a távolság pedig alig haladja meg a 40 kilométert. Mint érdekességet érdemes megjegyezni, hogy pl. a világ egyik legnagyobb folyójának az Obnak a vízszintje Novoszibirszknél csak 90 méterre van a tenger szintje felett és ide a tenger még 3500 kilométerre van. 1806-ban, Kállay Miklós allspénsága idején megásták az úgynevezett „vármegyei árkokat” — melyeken a déli tavak vizeit egy-egy nagyobb északi tóba vezették — az Itteni földbirtokos, hogy a víztől szabaduljanak tovább ár- koltatott északi irányba s így a víz egyik medencéből a másikba, végeredménybe a Rétközre, illetve a Tisza árvizeitől sűrűn látogatott felső-szabolcsi ártérre jutott. Az itteni helyzeten nem sokat rontottak a nyírvizek, mert alig növelték az ártérre szétterülő Tisza-víz mennyiségét. Azonban 1854-re elkészült a Tisza gátja, mely a Rétközt megvédte az északlátta a lány gúnyos arcát, csak a nagy zsíros kenyeret az összefirkált pádon. Odakapott. A lány is. Egy pillanatig vadul nézték egymást. majd Ágnes teljes erővel, ősi, vad indulattól hajtva, megcsavarta a lány kezét úgy. hogy az felsikol- tott és leesett a padlóra; majd felkapta a kenyeret és beleharapott. Édes zsibbadó érzés ömlött el rajta, érezte, hogy a nagy falat hogyan csúszik le a torkán. A lány felállt, elkapta a kenyeret és kidobta az ajtón. — Rühes cigány — ordította dühösen. Ágnes nem szólt vissza, pedig ilyenért máskor, verekedni is képes volt. csak nézte az ajtót, ahol eltűnt a kenyér. Az órán megváltásnak érezte a csendet és a kemény padot. Kint a szél új rohamra indult a bezárt ablakok ellen, de nem birt vele. fájdalmasan csattant az ablakok jégvirágos üvegén. Ágnes felemelte a fejét, előre nézett, fekete szeme megnagyobbodott. kezével belevágott a szék kemény fájába, s nem érzett fájdalmat, csak valami nagy ürességet maga körül. ról jövő tiszai árvizektől, de a délről jövő nyírvizek továbbra is ugyanúgy elárasztották a Rétközt, mint an- nak előtte és a mezőgazda- sági művelésre épp úgv alkalmatlan maradt, mintha a Tisza árvizei látogatnak. Súlyosbította a helyzetet az 50-es évek maihoz hasonló rendkívüli csapadékos volta. Megindult a perlekedés — a nyírségi nemesség nem törődött a birtokairól levezetett vizeknek a sorsával — minden anyagi áldozattól elhúzódtak — hallani sem_ akartak a közös erővel építendő gyűjtő főcsatorna.^ sorsáról. 1861. március 15-én a Felső Szabolcsi Tiszai Armentesítő és Belvízlevezető Társulat közgyűlésén megjelent nagyszámú nyírségi birtokos például kijelentette, hogy tiltakoznak a nyírvizek szabályozására eddig tett és teendő minden költség ellen, ragaszkodnak azon régi szokáshoz. melyeknél fogva ők vizeiket a Tisza árterére, mint nyírvizek víztárolója- ba szabadon, korlátlanul le- ereszthetik, eltekintve attól. hogy ezáltal Szabolcs vármegyének azon 34 községe melynek szerencsétlenig* hogy a Tisza mellett fekszik, a nyírvizek által Károsítva lesznek. Ennek ellenére a 60-as evei5 elején a kormány segítségével mégis megkezdik egy _ Berkesztől Gáváig húzódó gyűjtő főcsatorna kiépítését, de az ezután következő száraz évszakok miatt abbahagyják a mun- Kát — ugyanis a vizek nagy része elapadt, és feleslegesnek látszott ilyen mértékű beruházás. Helyette a Rétköz belsejében ássák meg e mai 53 kilométer bosszú Belfői csatorna ősét 22 mellékágával. Ma a Belfői csatorna Tiszabezdédtől Tisza- bercelig húzódik, itt szivattyútelep emeli át a vizet a Tiszába. A 70-es évek második felében az időjárás ismét rendkívül nedvesre fordult. A Nyírségben a talajvíz szokaüanul megemelkedett. Itt újabb levezető árkokat létesítettek, tehát egyre na- gyobb víztömegek indultak a Rétközre. E tragikus helyzetben a Felső-Szabolcsi Tiszai Árvízvédelmi Társulat a „magas kormányhoz folyamodik oltalomért” — mire a kormány a nyírre kormánybiztost nevez ki —, kinek közreműködésével 1879-ben megalakult a Nyírvízsza. balyozó Társulat. A két tár- sulat_ között mindjárt megkezdődik a tárgyalás Is még 1879-ben egyezség is születik a korábban már megkezdett, de abbahagyott nyírvizeket magába foglaló övcsatorna, azaz a Lónyai csatorna megépítésére. Az egyezség értelmében „a Tiszaszabályozó Társulat vállalja magára a csatorna kiépítését, keresztülvitelét és annak örök időre való fenn. tartását oly módon hogy a nyíri belvizeket magába mindig befogadhassa és a Tiszába bevezethesse.” Ennek fejébe a költségekhez a Nyírvíz Szabályozó Társulat 250 000 forinttal járul hozzá, mégpedig 3 részletfizetésben. A munkálatok azonnal megkezdődtek, és a közel 90 kilométer hosszú csatorna, dacára az 1881 évben beállott rendkívül magas tiszai árvíznek, „mely Bércéi alatt egy homokdombot elmosva, átszakítva a tiszai ártérnek nagy részét. elöntve ezen csatornának töltését is, hosz. szabb vonalakban elmosta, mégis 1882-ben kiépítve felülvizsgálva lett.” A Lónyai csatorna Kisvárda alól indul és szinte körülfolyja a Rétközt, Vencsellőnéi szabadon torkoll a Tiszába, közben magába gyűjti a Nyírség vizeit, ezek a vizek azonban mivel viszonylag nagy esé- sűek, gyors folyásúak, sok törmeléket homokot. iszapot szállítanak a csatornába, azt hamar feliszapolják, ezért főleg a felsőszakaszi része állandó tisztításra szóiul. A Lónyai csatorna kiépítésének összköltsége 1 250 162 forint, volt. Hogy milyen hamar megtérülő beruházás volt, azt már az előbb közölt adattal való összehasonlítás is bizonyítja, mely szerint a Nyírség vizei 1379 évben a Rétközben 60 000 katasztrális holdat borítottak el. vonták ki a mezőgazdasági művelés alól és ezzel 1 000 000 forint kárt okoztak, ezt a kárt az építési költség csak negyedmillióval haladta meg. A csatorna tehát a Nyírség vizelnek összegyűjtésével^ mérhetetlen szenvedésektől szabadította meg a Rétköz népét. A Rétköz szorgos parasztjai korábban vízzel borított földjeiket rendszeres művelés alá foghatták kövér földjeiken messzeföldön híres zöldségtermesztést (pl. demecseri káposzta, domb- rádi hagyma), állattenyésztést valósítottak meg. De lett értéke a földnek is. Például szabályozás előtt a Rétközben 1 katasztrális hold földért 1—5, míg szabályozás után 150—200 forintot adtak. A táj gazdasági fellendülését azonban mi sem mutatja jobban, mint az a tény. hogy a lakosság egy fél évszázad alatt megkétszereződött. A csatornát Lónyai csatornának csak 1884-től nevezik, mégpedig a Felső- Szabolcsi Tiszai Armen tesí- tő és Belvízlevezető Társulat első elnökéről Lonyay Menyhértről „ki ezen elnöki tisztjét a politikai pályán megfutott legmagasabb miniszterelnöki állása mellett is haláláig megtartotta. A Társulat Lónyay Menyhért halála után a társulat legfontosabb művét a nyír- vízcsatornát az ő nevére Ló. nyaj csatornának nevezte el. A csatornát ma is e néven ismerjük. Kuknyó János még kisebben is (és mintha kissé vérszegényen lenne képviselve ez a XV. század, bár ahogy elnézzük, a másik nagy reneszánsszal sem jár sokkal jobban.) A Mona Lisa is mintha zöldebb lenne. Csak Tiziano kedvenc lányának, Laviniának gyümölcskosaras arcképe képviseli igazán Velencét: lazúros, érzéki. És ilyen módon folytathatnánk tovább. Brueghel Decemberje, ez a hatalmas horizontú alkotás Igazan jól sikerült, egy Greco jó, de kicsi. Rubenstől, Rembrandttól van jó is, gyengébb is. (Mennyivel szebb például a Tisztiklub „Éjjeli őrjárata”) Vermeer van Delfftől viszont egy jó reprodukció sincs. A franciák közül Watteau, Chardin egy-egy nagy méretű képe nagyon jól sikerült, a spanyoloknál viszont a változatosság kedvéért két kis méretű Goya kép tökéletes színvisszaadásában érezni az eredeti minden varázsát A XIX. század is egyenetlen. Az impresszionistáktól kezdve azonban inkább lehet a nyomástechnikát dicsérni Césanne kék vázája, a nagyméretű Gauguinek, Van Goghok szépek. Utóbbitól egy ritkábban hozott arresi táj nagy élmény. A legjobban talán Ko- koschkáftak egy vibrálással teli, mély kékkel átitatott nagyszerű képe ragadja meg az embert. BraqUe és Picasso egy-egy nagyméretű képe ugyancsak olyan, hogy szeretné az ember hazavinni. A kis kiállítás — 170—180 különböző méretű reproduk. ció — végeredményben megérdemli, hogy megnézzük. A reprodukciókat sokan, főleg sznobságból, mintegy lekezelik, pedig ha jó, akkor az eredetivel teljesen azonos értékű művészi élményt tud adni. Egves fejlettebb országokban, ne menjünk messzebb, mint Csehszlovákiába és az NDK-ba, éppen ezért készen sima nyers keretben (nem ilyen aranyozott és túl díszes keretekben, mint itt!) kereskedelmi forgalomban kaphatók országuk legféltettebb műkincseinek tokéletP- reoro- dukciói. Sok igazság 'ran abban, ha úgy gond lkoznak, hogy jobb eg'- remekmű még akkor is. ha nem is eredeti, mint egy középszerű. de eredeti munka És olcsóbb is A meder n lakásokat pedig egy-egy hatásos koloritu kép rendkívül vidámmá és hangulatossá tudja tenni. Vajon nálunk kaphatók-e valahol a kiállított reprodukciók? (Nyíregyházán biztos, hogy nem!) És gondolom ez a kérdés felbukkan mások gondolatai között is, akik irodájukat, klubjaikat, iskoláikat, vagy albumukat szeretnék szebbé tenni. A kiállítást ugyanis nem valamilyen képterjesztő vállalat rendezte, hanem a Pedagógus Szakszervezet művészklubja bizonyos minisztériumi hozzájárulással. És itt megértjük a kiállításban a nevelői, a népművelői célzatot: vázlatos illusztráció az emberiségnek a történelem folyamán megnyilvánuló szép utáni vágyáról. De ugyanakkor bizonyos vegyes érzések is támadnak az emberben: Nyír. egyházán Orosháza es Hajdúnánás után a pestiekrek kell kiállítást rendezniök? Reprodukciókból? Azt is ilyen kevéssé alkalmas helyen? Plakátok, s minden reklámozás nélkül ? Miért? Kotuknay Gyula Sóstó — csónakház Soltész Albert rajza A II. számú iskola dísztermében nézzük a képeket. Első kép fent közismert okker-vörös-fekete foltok: az összeroskadó altamirai bölény. Etruszk és egyiptomi sírfestmények után nagyon szép egy pompei háttal álló női alak. Elegánsan, könnyedén lebeg, ahogy a fejét félrefoidítja, s ahogy lép. az alexandriai költők légiess°ge jut eszünkbe. Gi- ottonak egy naiv bájában utolérhetetlen képe szín- visszaadásban páratlan. Majd egy Masaccio, s Antonello da Messina csodálatos szép képei, melyek egyikét sem lehetett eddig reprodukálva látni. De olykor őszinték is lehetünk. Az a nagyméretű Uccello fölösleges lenne Henry Moore királyai Két ülő alak (Király és királyné) (MTI foto: Szebellédy Géza felvételei Hivatalosan Két ülő alak címen szerepelnek a katalógusban. de mindig, minden katalógusban ott van zárójelbe tett igazi nevük is: Király és királyné néven ismerik és csodálják Henry Moorenak, a Budapesten kiállított hatalmas tehetségű brit szobrásznak ezt a fő művét. Negyvennyolc világhírű plasztikát és nyolcvankilenc nagyszerű rajzot láthatnak a Műcsarnok látogatói ezen a kiállításon csupa olyan alkotást, amely maradandó értéke a modern Európa művészetének. S minthog> mind magán viseli az alkotó egyéniségét, egy-egy te mű egyesíti magában ösz- szes vonásukat. A Király és királyné fő műve Moore alkotói pályájának. S nem is nehéz felismerni benne a korábbi alkotások egy-egy jellemző vonását, megszűrt, átalakítva megőrzött értékét Súlyos hullámú, erő* drapériájukon ott érződik a korai művek kemény ereje, amelyet a nehéz ritmusú ndión művészettől tanult z alkotó. A „Király és királyné”, a háborúból kínzottan kilátóit, szenvedéseit sirató, de életét élni akaró emberiségről beszél. Törékeny testük védtelenséget kiált, de tartásuk fennséges emberi tartást, furcsa, gépszerű fejük borzalmat is kelt, de a nőnél finom orrvohalával gyöngédséget, a férfinél erőszakos állkapcsával határozottságot sejtet. A világháború Után, az ötvenes .'■vek feszült, nyugtalan békéjében születtek ezek a figurák. Királyok. akik szenvedtek, de élni akarnak. Királyok, akik nem fe. lejük az elesettséget. de fölegyenesednek: Henry Moore királyai ml vagyunk.
