Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-20 / 143. szám

Koszig!n felszólalása

Üj kormány Egyiptomban

(Folytatás az X. oldalról)

rűk könnyen nagyszabású háborús konfliktusokhoz vezethetnek.

„Az agresszió áldozatául esett arab országok joggal várják el, hogy szuverénitásukat, területi épségüket, törvényes jogaikat és érdekeiket, amelyeket a fegyveres agresszió megsértett, teljes mértékben és haladéktalanul helyreállítják.”

Az izraeli csapatokat ki kell vonni a megszállt területekről, ma ez a kulcskérdés — mondotta Koszigin.

A szovjet miniszterelnök követelte, hogy Izrael fizessen kártérítést. az okozott károkért és szolgáltassa vissza az elrabolt javakat. Koszigin kijelentette, a közgyűlésnek módjában áll megoldani az előtte álló feladatokat. A Szovjetunió kész ennek érdekében együttműködni más országokkal. Sok múlik a nagyhatalmakon, meg kell talál- niok a közös nyelvet a rendezés érdekében.

A szovjet miniszterelnök

végül határozattervezetet terjesztett a közgyűlés elé. A tervezet szövege a következő:

„A közgyűlés megállapítva, hogy Izrael az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog általánosan elismert előírásainak durva megsértésével előre kitervelt és előkészített agresz- sziót követett el az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen, elfoglalta területük egy részét és nagy anyagi károkat okozott.

Figyelembe véve, hogy Izrael, amely nem engedelmeskedett a Biztonsági Tanács 1967 június 6-i, 7-i és 9-i az azonnali tűzszünetre és a hadműveletek beszüntetésére felszólító határozatának, folytatta támadó hadműveleteit az említett országok ellen és kiszélesítette az elrabolt területet Figyelembe véve továbbá, hogy bár jelenleg szünetelnek a hadműveletek, Izrael az EAK, Szíria és JordáAthén, (TASZSZ):

A görög politikai titkos- rendőrség folytatja a hajtóvadászatot a demokratikus pártok illegalitásba kény- szeri tett politikusai ellen. Letartózrtatták és a Jarosz szigeti koncentrációs táborba szállították Iliopuloszt, az Egységes Baloldali Párt (EDA) Végrehajtó Bizottsánia területeit továbbra is megszállva tartja, s ezzel folytatja az agressziót, kir hívást intéz az ENSZ és

okozott károkat és szolgáltassa vissza az elrabolt javakat és más anyagi értékeket;

Ncisszet kinevezte a nuniszieieket, okik ma teszik le az esküt

minden békeszerető kormány ellen.

Megengedhetetlennek és törvénytelennek tartva Izraelnek az arab államokkal szemben támasztott területi követeléseit, amelyek meggátolják a béke helyreállítását a világ e részében.

| Határozottan elítéli Iz• rael agresszív tevékenységét és az EAK, Szíria és Jordánia területeinek tartós megszállását, amely agressziót jelent;

2 Követeli, hogy Izrael azonnal és minden feltétel nélkül vonja ki csapatait az említett országok területéről az általános fegyverszüneti egyezményben megjelölt demarkációs vonalak mögé, s tartsa tiszteletben a fegyverszüneti egyezményben megjelölt de- militarizált övezeteket;

‘1 Követeli továbbá, hogy rf° Izrael a legrövidebb időn belül teljes mértékben térítse meg az EAK-nak, Szíriának és Jordániának, illetve ezen országok állampolgárainak agressziójával

/f Felhívással fordul a

^ • Biztonsági Tanácshoz,

hogy a maga részéről haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket az izraeli agresszió következményeinek felszámolására.

Koszigin kifejezésre juttatta a szovjet kormány

meggyőződését, hogy a közgyűlés biztosítja az arab országok területi épségét, hozzájárul a Közel-Kelet békéjének és biztonságának megszilárdításéhoz.

Az ENSZ közgyűlésének hétfői ülését magyar idő szerint 18 óra 14 perckor elnapolták. A tanácskozást ma 15,30 órakor folytatják.

Koszigin szovjet miniszterelnök felszólalása után Eban izraeli külügyminiszter kért szót Beszéde alatt Koszigin és Gromiko szovjet külügyminiszter elhagyta az üléstermet.

Goldberg amerikai küldött csupán néhány mondatban válaszolt a szovjet miniszterelnök beszédére, s hozzátette, hogy a keddi ülésen bővebben is kifejti az amerikai álláspontot.

Felszólalt még Szaud- Arábia küldötte.

Kairó (MTI):

Nasszer elnök vasárnap befejezte az új egyiptomi kormány összeállítására vonatkozó tanácskozásait. Az új kormány hétfőn megalakult, a miniszterek ma ieszik le az esküt. Az A1 Ahram közlése szerint Nasszer a miniszterelnöki tisztséget magának tartotta meg, s ő lesz az Arab Szocialista Unió főtitkára is. Ennek az elhatározásnak az a célja — írja a kairói lap —, hogy „megvalósuljon az állam és a népi erők teljes egysége.”

A kormányátalakításra azért volt szükség, hogy eleget tudjanak tenni a nemzeti harc jelenlegi szakaszában fennálló követelményeknek.

Nasszer, az EAK elnöke rendeleti úton hétfőn kinevezte az új kormányt. Részletek a kormánylistából:

Miniszterelnök: Gamal

Abdel Nasszer elnök, miniszterelnök-helyettes: Zakaria Mohieddin (alelnök), Husszein Es Safei (alelnök), Ali Szabri (alelnök), Mohe- med Szidki Szolimán (volt min. elnök), helyi közigazJohnson ködösítő rádió és ív-beszede az ENSZ-közgyűlés megnyitása előtt

New York, (MTI):

Johnson elnök öt feltétel teljesítéséhez köti a közel- keleti rendezést és az izraeli csapatok visszavonását. Az elnök televíziós beszédében, amely közvetlenül az ENSZ közgyűlés érdemi tanácskozásának megnyitása előtt hangzott el, a többi között kijelentette, hogy a Közel- Keleten „tiszteletben kell tartani minden nép jogát az élethez” — véget kell vetni a fegyverkezési versenynek” — „biztosítani kell a szabad hajózás jogát”. A rendezés feltételeként említette meg az arab menekültek problémájának meg. oldását is.

Johnson Washingtonban

mondta ed beszédét egy tájékoztatón, amelyet a külügyminisztérium rendezett pedagógusok számára. Az elnök beszédében feltétlenül elébe akart vágni Koszigin szovjet miniszterelnök beszédének, amely az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén elsőnek hangzik el. Johnson nem volt hajlandó részt venni a közgyűlésen, amelynek összehívását az Egyesült Államok ellenezte, s ezért országos méretekben közvetített rádió és tv-be- szédet mondott.

Az amerikai elnök a közel-keleti válsággal kapcsolatban utalt arra, hogy véleménye szerint a megoldáshoz az érdekeltek közvetlen tárgyalására van

szükség, bár hasznosnak és szükségesnek mondotta az ENSZ, illetve harmadik fél közvetítését is. Johnson több ízben is hangsúlyozta, hogy „a térségben minden népnek joga van az önálló életre.” Mint ismeretes, izraeli részről azt akarják elérni. hogy az arab államok ismerjék el végérvényesnek ,Izrael létezését és ennek jeleként üljenek le közvetlen tárgyalásokra a Tel Aviv-i kormánnyal. Bár Johnson kijelentette, hogy nem szabad erőszakhoz folyamodni, nem ítélte el az izraeli magatartást, sőt a háború kirobbanásáért az arab államok „fenyegetését” közvetlenül pedig az Akabai-öböl lezárását tette felelőssé.

De Gaulle--Wilson találkozó

gának tagját. Letartóztatták CuparopuloszL az Avgi haladó lap főszerkesztőjét és több más ismert politikust.

Patakosz tábornok, bel. ügyminiszter szombaton hivatalosan bejelentette, hogy jelenleg a görög parlament 13 volt képviselője van száműzetésben. Húsz képvi- , selő ellen vádat emeltek összeesküvés kísérlete miatt. I

Versailles (MTI):

Harold Wilson angol miniszterelnök hétfőn reggel a versaillesi nagy Trianon palotába érkezett, ahol De Gaulle elnök fogadta.

A két államférfi között tizenegy órakor kezdődött I meg a tanácskozás. A tár- I gyalások felölelik Nagy-Britannia csatlakozási tervét a Közös Piachoz, a közel-keleti válságot, a vietnami problémát és egyéb jelentősebb nemzetközi kérdéseket

Az első megbeszélés után De Gaulle francia államfő ebédet adott vendége tiszteletére, amelyen részt vett Wilson felesége is.

gatási ügyek minisztere: Ali Szabri, iparügyi, villamosenergiaügyi és az Asszuáni gát ügyeivel foglalkozó miniszter: Mohamed Szidki Szolimán, belügyminiszter: Saravi Mohamed Goma (változatlan), hadügyminiszter: Mohamed Abdel Vahab EJ- Bisri (volt hadiipari miniszter), külügyminiszter: Mahmud Riad (változatlan), tervezésügyi miniszter: Abdel Monein el Kajszuni (miniszterelnök-helyettes egy régebbi kormányban, pénz- és gazdasági ügyekkel foglalkozott), kőolajipari, közlekedésügyi, bányaipari és településügyi miniszter: Vahmud Junisz ugyanezekkel a feladatokkal megbízott miniszterejnök-helyettes volt, földművelésügyi miniszter: Szajed Maréi (új)., tájékoz- tatásügyi miniszter: Mohamed Fajek (változatlan), öntözési ügyek minisztere: Abdel Khglek El Sinavi (változatlan),

Mahmud Favzit az előző

kormány külügyi kérdésekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettesét a dekrétum az elnök külpolitikai tanácsadójává nevezte ki.

Kimarad a régi kormány diene tagja, köztük a legjelentősebb személyiség, Bad- ran volt hadügyminiszter. A korábbi alelnökök közül nem nevezte ki Nasszer elnök

mini szterel nök-hely ettesé Amer marsallt, aki az első elnökhelyettes is volt. Megjegyzendő, hogy korábban az alelnökök nem számítottak a kormány tagjainak.

Az AFP francia hírügynökség megállapítja. hogy Nasszer elnök a maga kezében összpontosította a hatalmat, amennyiben a köztársasági elnök tisztsége mellett ő látja el a miniszterelnök és a párt főtitkárának feladatkörét is. Megjegyzi a francia hírügynökség tudósítója azt i§, hogy a? elnök szoros kapcsolatot tart fenn a fiatal tisztekkel, a hadsereg új generációjával.

Husszein saj<óérie!iez5efe

Amman (MTI):

Husszein jordániai király hétfőn mintegy hatvan újságíró jelenlétében sajtóértekezletet tartott. Kijelentet, te, hogy minden erejével igyekszik előmozdítani az arab csúcsértekezlet megtartását, mert ennek kell lefektetnie az arab államok új politikájának alapjait.

A Jordán folyó nyugati izraeli megszállás alatt álló partja az ország fontos része. Jordánia meg akarja tartani területi egységét.

A jordániai király kijelentette, hogy a jordániai és iraki katonák mellett vállvetve harcoltak az egyiptomiak is. A veszteségekről szólva megállapította, hogy végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de annyi bizonyos, hogy az emberi és anyagi veszteségek igen nagyok.

A király kijelentette, hogy véleménye szerint Izrael még nem hajtotta végre az arabokat illető összes tervét Csak a jövő a megmondhatója, lesz-e második menete az arab—izraeli harcnak — mondotta HusszeinPartizántámadás egy amerikai páncélosezred tábora ellen

Saigon (MTI) :

A dél-vietnami szabadságharcosok a hétfőre virradó éjjel megtámadták a 11. amerikai páncélosezred harcálláspontját. A támadás heves aknavető- és géppuska tüzeléssel kezdődött, majd a partizánok meg- ostromolták a tábort. Heves ütközet alakult ki, amelyben az amerikai ostromlott erők nehéztűzérsqgi és légi támogatást is igénybe vettek. Mint egy amerikai katonai szóvivő közölte, a Saigontól 65 kilométernyire keletre fekvő páncélostábor védői közül tizenegyen elestek és harmincegyen megsebesültek. Mielőtt a túlerő megtörte volna a támadás lendületét, a partizánok a tábort övező őserdőbe vonultak vissza.

Saigonban közölték, hogy héifőn a 9- amerikai lövészhadosztály egyik őrjárata a Mekong folyó deltájának mocsaras terepén jelentős partizánerő csapdájába esett- A partizánok sakkban tartották az amerikai alakulatot és ielőttek négyet a helikopterek közül, amelyeket kimentésükre küldtek. Az amerikaiak végül Is két Századnyi erőt vetettek be az alakulat felmentésére, amely azután visszavetette a partizánokat,

TÍMÁR EDE:

A& 5617-t$ na>i(JL6{a

13.

Ottó Skorzeuy tanítványa ideges

Amerika partjai előbb keskeny szalaggá, majd vékony fonallá zsugorodnak. Aztán egészen eltűnnek a láthatár mélységében. Köröskörül nincs más, csak a kék víz. A Csendes-óceán nyugodt, világos kéksége.

A nagy hajó gépei mono- tonul dolgoznak. Egy tengerészgyalogos támaszkodik

mellettem a fedélzet korlátjához.

— Mit gondol törzsőrmester, hová visznek bennünket?

— Ezt öregem magam sem tudom.

A hajón lévő tengerész- gyalogosok, műszakiak,

híradók, tüzérek, páncélosok közül senki sem tudja mi az uticél. Persze a katonák általában nem tudnak semmit, ami a jövő- jükre vonatkozik.

Repülőgéppel hoztak bennünket San-Franciskóig. Ott aztán behajóztunk. Éjszaka történt Csak már kinn a tengeren láttuk, hogy milyen sok különféle alakulat van a hajón.

A hajón az élet alaposan meg van szervezve. Pontosan úgy, mint egy kaszárnyában. A különbség csak annyi, hogy ez a hajó túlzsúfolt kaszárnya. Ezért mindenért sorba kell állni, mindenre várni kell. Harminc-negyven emberre jut egy zuhany. Ami pedig az ételosztást Illeti, amikor az ember megkapja a reggelijét, tulajdonképpen mindjárt beállhat az ebédért való sorba. Még az a szerencsénk, hogy bennünket

különlegeseket nyolc-tíz ágyas kabinokba szállásoltak el, így legalább az éjszakák elviselhetőek.

Ácsorgók a fedélzeten, bámulom a végtelen vizet, a hajó nyomában repkedő, hulladékra vadászó sirályokat és folyton Bibire gondolok.

Szomorú éjszaka volt. Bibi eleinte megpróbált jókedvet mutatni, de aztán kitört belőle a fájdalom. Hevesen zokogott.

— Miért mégy el? Mikor látlak? — hajtogatta egyre.

Csillapítottam. Hasztalan. Meg is mondta:

— Nem tudsz megvigasztalni. Talán könnyebb lesz, ha jól kisírom magam.

Hagytam hát. Sírjon. Talán könnyebb lesz tényleg neki. Aztán megcsókolt. Nem panaszkod hatom rá, de

még soha nem csókolt any- nyira szenvedélyesen és oly mélységes odaadással, mint most.

Amikor reggel elváltunk a Snack-bár ajtajából integetett az autóbusz után. Haját a szél lobogtatta. Gyönyörű szemei könnyben úsztak.

Ezt kiáltotta utánam:

— Várlak! Várlak szivem!

Mondhatom kutyául éreztem magam. Mintha a szívemből szakítottak volna ki egy darabot Legszívesebben megállítottam volna a rohanó autóbuszt és szerettem volna ottmaradni nála.

Valóbein unalmas itt a hajón. Mindenki igyekszik valami elfoglaltságot találni magának. Kártyáznak, sakkoznak, muzsikálnak, képes magazinokat nézegetnek, detektívregényeket olvasnak.

Visszamegyek a korláthoz és tovább bámulom a vizet és a sirályokat.

Schrantz az osztrák lép mellém.

— Kezdődik a nagy kaland — mondja.

— Ühüm — dünnyögöm kedvetlenül.

— Egy Vietnamból hazatért ejtőernyőstől hallottam, hogy a vietkongisták nem ejtenek foglyot. Ha élve elr kapnak valakit, felmetszik a hasát és három-négy rákot varrnak bele. Képzelheted mit szenved a szerencsétlen, amíg elpusztul — mondja váratlanul Schrantz.

Kutatóan az arcába nézzek. Tréfál? De nem. Komolyan hiszi, amit mond.

— Miről jutott ez most az eszedbe?

— A Csendes-óceánon vagyunk, Ázsia felé igyekszünk. Hát csak a hülye, meg a vak nem látja, hogy hová megyünk — feleli.

— Tudsz valamit?

— Nem, én csak sejtem.

Sejtem én is. Sejti mindenki. De így még nem beszéltem erről senkivel. Csak azt furcsállom, hogy éppen Schrantz fordul hozzám ezzel a kérdéssel. 0 azonban mindjárt magyaré zatot ad:

— Te is törzsőrmester vagy, én is az vagyok. Gondolom, ha valami probléma izgatja az embert, legjobb, ha egymással beszéljük meg. Alacsonyabb ranguakhoz mégsem lehetünk bizalmasok. Igaz?

— Hogyne, persze — hagyom rá — kelletlenül.

Szóval a félelmetes és rettenhetetlen Schrantz, az egykori brándenburgi különítményes, Skorzeny Ottó tanítványa ideges.

— Majd meglátjuk, hogy hová lyukadunk ki — mondom neki, s elbúcsúzom tőle. — Megyek ledü- lök egy kicsit Álmos vagyok.

Faképnél hagyom. Honnan szedi ezt a marhaságot a felmetszett hassal és a rákokkal? Vagy tényleg igaz? A fene se tudja. Vietnamról rengeteget beszélnek és tulajdonképpen mégsem tud róla senki, semmit. Amit az újságok írnak és amilyen filmeket bemutatnak nekünk, arra nem sokat lehet adni. Viszont az a Bili által mutatott különös interjú sert fér a fejembe. Eh, egy^ meg a fene az egészet Majd csak lesz valahogy.

(Folytatjuk!

Letartóztatások Görögországban