Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-16 / 113. szám
Tanácskozik a SZÖVOSZ VI. kong t'esszusa (Folytatás az 1. oldalról.) szolgáltatja a mindössze 70 holdat elfoglaló kertészet. A beszámoló a következőkben kitért azokra a meglehetősen széles körben hangoztatott véleményekre, melyek szerint a szövetkezeti kereskedelem túlontúl magas árréssel dolgozik. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni — mondotta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy a felvásárlási es értékesítési ár közötti különbözet lényegében csak a forgalmazás költségeit fedezte. A szakma nélkülözhetetlen technikai fejlesztéséhez szükséges beruházásokhoz a szövetkezetek más gazidasági tevékenysé- < gének eredményéből öt év alatt nem kevesebb, miit 550 millió forintot kellett átcsoportosítani. Hasonlóképpen helytelennek ítélte a beszámoló azt a nézetet Jelentős változások történnek az áruforgalom rendjében. A termelő maga választhatja meg, hogy hol — a termelőhelyen, vagy pedig üzletben — kívánja termékét átadni. Előtérbe helyezzük a termelők és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot. Az értékesítő szövetkezetek — a MÉK-ek — fő tevékenysége eszerint a termelő üzemek és a felhasználók közvetlen kapcsolatainak megszervezése lesz. Szélesíteni akarjuk az anyagi érdekeltség különböző formáit: az értékesítésből való visszatérítést, valamint a tiszta nyereségből való részesedését. Bővítjük termelést elősegítő szolgáltatásaink körét. A MÉK-ek rendszeresen tájékoztatják a termelőüzemeket a bel- és külföldi piaci helyzetről, az áralakulásokról, a minőségi követelményekről, stb. Mindezekből nyilvánvaló, hogy azokban n nagy árutermelő megyékben, ahonnan a felvásárolt zöldséggyümölcs túlnyomó többsége elszállításra kerül, a MÉK- ek szövetkezeti jellege erősödik. Ezek lényegében az adott terület mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek értékesítő szövetkezetei lesznek. Az ipari jellegű megyékben, ahol a bérből és fizetésből élő lakosság elláA beszámoló ezután a földművesszövetkezetek keretében működő egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek helyzetével és fejlesztésével, a SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezeti szervek munkájával, majd pedig a földművesszövetkezetek ipari tevékenységének kérdéseivel foglalkozott. Állást foglalt amellett, hogy minden olyan ipari tevékenységet fejleszteniük kell a földművesszövetkezeteknek, amelyek a helyi nyersanyag feltárásának és feldolgozásának eredményeként szélesítik az áruválasztékot. Hozzájárulhatnak ily módon például az építőanyaghiány enyhítéséhez. Szükségesnek mondotta a különböző mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását — savanyítás, aszalás, pul- polás, stb. — a szeszfőzést, a borpalackozást és egyebeket. Az ipari tevékenység összehangolására helyes, ha a szövetkezetek társulásokat, közös irodákat hoznak létre. Építsenek ki a szövetkezetek közös vállalkozásokat a kisipari szövetkezetekkel. Segítsék a termelőszövetkezetek mellék- és segédüzemágainak megszervezését. A földművesszövetkezetek keretében működő takarék- szövetkezetekről szólva állást foglalt amellett, hogy tevékenységüknek elsősorban azokat a vonásait erősítsék, amelyek hozzájárulnak a lakosság háztartási és is, amely szerint a szövetkezeti zöld&ég-gyümöl cske- reskede'lem monopolhelyze- tet élvez a piacon. 1966-ban a lakosság számára forgalomba hozott zöldségnek, gyümölcsnek, valamint burgonyának mindössze csak 47 százaléka ment át a szövetkezeti kereskedelem ..kezén”. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói természetesnek veszik, hogy a gazdaságirányítás új mechanizmusának keretei között a jövőben mind a termelői, mind pedig a fogyasztói piacon kiszélesedik a verseny, és hogy ebben a versenyben mindenki egyenjogú partnerként vesz részt. Hangsúlyozzuk, hogy a szükséges árualapokat; a szövetkezeti szervek a továbbiakban is szerződések útján akarják biztosítani. A szerződések vonatkozásában a földművesszövetkezetek a teljes egyenjogúság hívei. 'tása a fő feladat, ugyanekkor döntően ellátási feladatokkal megbízott szövetkezeti vállalatok szervezését tartjuk célszerűnek. A többi megyében a felvásárlást és elosztást a helyi szövetkezetekre bízzuk. A zöldBég-gyümölcsellátás továbbfejlesztésének egyik legnélkülözhetetlenebb feltétele az anyagi-műszaki bázis növelése. A következő években az egyre nagyobb volumenű almaexport zavartalan lebonyolítása érdekében szükségesnek tartjuk, olyan nagy és korszerű hűtőházak építését, amelyek a hűtés mellett a feldolgozást és a különböző melléküzem- ági tevékenységet is elvegük. Az új gazdasági mechanizmus új termékforgalmazási rendszere lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek monopolcikkek kivételével minden mezőgazdasági terméket felvásároljanak és értékesítsenek. Az eddiginél is kedvezőbb lehetőségük nyílik arra, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával megtermelhessék és felvásárolják azokat a háztáji gazdaságokból származó cikkeket, amelyek a belföldi ellátás szempontjából nem tekinthető ugyan jelentősnek, de mint export árualapok fontosak. személyi szükségletének kielégítéséhez. Az Országos Takarékpénztárral együtt — mondotta — már dolgozunk azon, hogy a takarékszövetkezetek az eddiginél szélesebb körben kapcsolódhassanak be az építési, háztáji-termelési, valamint a fogyasztási hitelek nyújtásába, továbbá a takarékbetét-gyűjtésbe, a társasutazások szervezésébe. A továbbiakban a földművesszövetkezetek gazdálkodásának néhány kérdésével foglalkozott a beszámoló. Az új gazdasági mechanizmusban — mutatott rá — megnő a nyereség jelentősége. Ezt sokan még nem látják eléggé világosan. A nyereség mögött valamiféle nyerészkedést, vagy spekulációt gyanítanak, holott a nyereség társadalmunkban a vállalatok, a szövetkezetek sokrétű munkájának eredménye. A gazdaságos működés és a nagyobb nyereség a szövetkezetek fejlesztésének alapvető feltétele. Csak a nagyobb nyereséget elérő szövetkezetek elégíthetik ki magasabb színvonalon tagjaik szükségletét, csak ezek fejleszthetik megfelelően a hálózatukat, csak ezek fizethetik jobban dolgozóikat. A szövetkezetek működési körülményei között természetesen vannak úgynevezett objektív eltérések. Éppen ezért a hátrányos körülmények között dolgozó szövetkezeteket a kölcsönös segítségnyújtási alapból támogatjuk. Azok a szövetkezetek viszont, amelyek a rossz vezetés, vagy szervezés miatt kerülnek nehéz helyzetbe, ne számítsanak arra, hogy felelőtlen gazdálkodásuk anyagi következményeit a jól dolgozó szövetkezetek magukra vállalják. Alapelv a demokratikus centralizmus Az új gazdasági mechanizmus sok változása közepette a szövetkezeti szervek felépítésének alapelve változatlanul demokratikus centralizmus marad. Növekszik érdekképviseleti szerepük, s irányító tekékenysé- güket alapvetően közgazda- sági eszközökkel oldják meg. Tovább növekszik a megyei szervek szerepe. A megyei szövetségek gazdasági célkitűzéseiket maguk határozzák meg. Terveiket az igazgatóság, vagy a küldött- gyűlés hagyja jóvá. A nyereségükből képződő fejlesztési alapokat — az erre érvényes szabályok kereteiben — helyi döntés alapján használhatják feL Az önállóság széles körű fejlődése fokozza a szövetkezetek választott vezető testületéinek és függetlenített vezetőinek felelősségét. Gazdasági feladataikat minden esetben szövetkezeti eszközökkel kell megoldaniuk, mégpedig úgy, hogy a vezetés és a tagság között a kölcsönös bizalom tovább erősödjék. Mindez nem mondhat ellent annak, hogy az operatív munka irányításában az eddiginél is jobban kell érvényre jutnia az egyszemélyi felelősségnek. A beszámoló ezután áttekintést adott a kongresszust megelőző tanácskozásokon elhangzott javaslatok sorsáról. A beszámoló hangot adott annak a véleményének is, mely szerint meg kellene vizsgálni, hogy a három nagyszövetkezeti mozgalom összehangoltabb együttműködése érdekében nem volna-e célszerű valamilyen csúcsszerv kialakítása. A beszámoló végül szövetkezeteink nemzetközi kapcsolataival foglalkozott. Mint ismeretes — mutatott rá Szirmai Jenő — a SZÖVOSZ az elmúlt év tavasza óta a szövetkezetek nemzetközi szövetségének tagjaként vesz részt a ném- nemzetközi szövetkezeti életben. A szövetkezeti munka minden területén tovább erősödtek a kapcsolatok a szovjet szövetkezetekkel, tovább fejlődött az együttműködés a felszabadult országok szövetkezeti mozgalmaival, s hasznosan működünk együtt sok tőkés ország szövetkezeteivel is. A beszámoló végül idézte a IX. pártkongresszus határozatának azt a részét, mely szerint „célszerű és szükséges a szövetkezetek szerepének növelése és működési körének további bővítése”. Meg vagyunk győződve arról — mutatott rá ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy a több, mint kétmilliós földművesszövetkezeti tagság, a választott vezetőségek és a százezernyi szövetkezeti dolgozó felelősséggel és lelkesedéssel vállalja, az ebből adódó munkát. Szirmai Jenő beszéde után Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke terjesztette a kongresszus elé a felügyelő bizottság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy a két kongresszus közötti időszakban szélesedett a SZÖVOSZ, illetve a. földművesszövetkezetek működési területe. Növekedett a hozzá tartozó vállalatok, központok és költségvetésből gazdálkodó intézmények száma. így többek között a kitűnő exportlehetőségek Rendszeresebb tájékoztatást a termelőknek Nagyobb gondot a mezőgazdasági termékek feldolgozására hasznosítására az elmúlt évben létrehozta a SZÖVOSZ igazgatósága a Gombatermesztési Országos Szövetkezeti Központot A felügyelő bizottság mérlegelte és elismerte a zöldség-gyümölcsfelvásárlés és értékesítés objektív nehézségeit, de ezeket figyelembe véve is, az a vélemény, hogy további hathatós intézkedések szükségesek a felvásárlás gazdaságossá tételére. Az értékesítő vállalat nem eléggé körültekintő munkájából eredő hibák kiküszöbölésére. A felügyelő bizottság jelentésének elhangzása után szünet következett, majd megkezdődött a vita az Országos Földművesszövetkezeti Tanács beszámolója és a felügyelő bizottság jelentése felett. A vita első felszólalói — Nacsi Bálint, Csongród megyei, Rigóczki István Tolna megyei és Kassa József Heves megyei küldött — a különböző szövetkezeti formák: — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a földműves- szövetkezetek, a takarékszövetkezetek mind szélesebb körűen kibontakozó együttműködésének formáiról és lehetőségeiről, illetve az ezzel kapcsolatos, még rendezetlen kérdésekről beszéltek. Boíló Etelka, Baranya megyei küldött — a hazai szövetkezeti mozgalom legfiatalabb hajtása — a takarék- szövetkezetek problémáival foglalkozott. Hangot adott annak a kívánságának, hogy a takarékszövetkezetek a következőkben az eddiginél nagyobb összegű építési kölcsönöket folyósíthassanak. Pell Rudolf, Veszprém megyei küldött egy olyan kísérlet eredményéről adott áttekintést, melyek keretében a gazdaságirányítás új mechanizmusának egyes elemeit próbálták ki. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Németh József, Szolnok megyei küldött volt. A kis községek illetve a kis földművesszövet, kezetek áruellátásának javítása érdekében emelt szót. A délutáni ülésen Hoffman Béláné, Pest megyei küldöl felszólalásával folytatódott a vita. A második hozzászóló Farkas László, Győr-Sopron megyei küldött volt. Ezután G. J. Nijhof, a Holland Szövetkezetek Szövetségének elnöke, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának tagja tolmácsolta a nemzetközi szervezet üdvözletét a kongresz- szusnak. Bracha János, Báes megyei küldött — következő felszólaló több javaslatot terjesztett a kongresszus elé. Különösen figyelemre méltó volt ezek között az, amely szerint lehetővé kellene tenni, hogy azok a megyék, ahol a takarékszövetkezetek hitelállománya nincs megfelelően kihasználva. bizonyos keretek között más megyék rendelkezésére bocsáthassák ezeket az összegeket. Az elnök ezután dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesének adta meg a szót. (Tímár elvtárs beszédét lapunk szerdai számában közöljük.) Dr. Tímár Mátyás beszéde után Ecsedi Bálintné, Hajdú- Bihar megyei küldött, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács mellett működő földművesszövetkezeti nőbizottság elnöke szólalt fel. Dani Jolán, Somogy megyei küldött felszólalásában javasolta, hogy a kongresszus a kétmilliós magyar szövetkezeti tábor teljes erkölcsi súlyával juttassa kifejezésre felháborodását az amerikai imperialisták vietnami agressziója miatt. Ezután N. J Szupotnyickij, a Centroszo- juz igazgatójának első elnökhelyettese, a kongresszus, ra hazánkba érkezett szovjet delegáció vezetője lépett a szónoki emelvényre. A Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek fejlődéséről szólva elmondotta, hogy azok kiskereskedelmi forgalma 1950 óta ötszörösére emelkedett. A magyar és a szovjet szövetkezetek között — hangsúlyozta a továbbiakban — az együttműködés évról évre erősödik. Továbbra is arra törekszünk, hogy szélesedjék a szakmai kapcsolatunk és együttműködésünk, mert tudjuk, hogy ez elősegíti országaink gazdaságának további fejlődését. Ezután dr. Horváth Béla Somogy megye küldötte szólalt fel. Többek között szó- vátette. hogy a nagykereskedelmi vállalatok az áruk terítésénél egyes esetekben még mindig különbséget tesznek a város és a falu között. Dr. Pacs István, budapesti küldött, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa a kisállattenyésztők problémáival foglalkozott. Bokor Gyula Vas megyei küldött pedig a földművesszövetkezetek kulturális működésének kérdéseivel. A hétfői vita utolsó hazai felszólalója Mezővári József, Nógrád megyei küldött volt. A külföldi vendégek közül felszólalt a hétfői ülésen Lo Kong Binh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Beszerző és Értékesítő Szövetkezeti Központi Szövetségének képviselője. Az algériai szövetkezeti szövetség üdvözletét Bekka Abdel Aziz, a szövetség első elnökhelyettese, angol szövetkezők jókívánságait mrs. E. Chatterton, az osztrák szövetkezőkét pedig dr. Anton Pecher, a fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének jogtanácsosa és dr. Franz Rheinthaler a mezőgazdasági szövetkezetek szövetségének főtitkára tolmácsolta. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Kitüntetések a SZOVOSZ-kongresszus alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a SZÖVOSZ VI. kongresszusa alkalmából kitüntetéseket adományozott a földművesszövetkezeti hálózat kiemelkedő munkát végző dolgozóinak. A kitüntetéseket hétfőn délben a Parlament kupolatermében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, és Rév Lajos az MSZMP gazdaságpolitikai osztályának helyette vezetője is. A Munka Éredemrerv arany fokozatát heten, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát 35-en, kapták meg közöttük: Meleg Béla, a Vá- sárosnaményi Földművesszövetkezet igazgatósága elnöke, Mezei Gyula, a Sza- bolcs-Szatmár megyei MÉK főosztályvezetője. Bronz fokozatot ötvenhatan kaptak, közöttük Fésűs Bertalan, a Kisvárda és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet főosztályvezetője, Siroki József a Rakamazi Takarékszövetkezet ügyintézője. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott • kitüntetettek tiszteletére. Ahogyan még kevéssé ismerjük városunkat... Hammel József (elv. Nyíregyházi képeslap
