Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-26 / 122. szám

Kínálat nyereséggel Kétezren Szabolcsból a jubileumi építőtáborokban Irány: a tengerpart — KISZ-vezetők, sportolók, üdülők Sóstón Szakemberek a laktanyában Egyenértékű a polgári jogosítvánnyal Leszerelés után a tsz-ben Aki látta a Tükör című képes hetilap hátoldalán a Magyar Dohányipar hirde­tését, talán nem is gondolt arra, hogy ennél szebb, vagy ötletesebb, s ennyire csu­pán a képpel beszélő hirde­tést a nagy nyugati maga­zinokban sem találhatunk. Úgy tűnik, lassanként a hirdetésekkel is elérjük a világszínvonalat. Egy példa. A nyíregyházi kölcsönzőbőlt új szolgálta­tást vezetett be. Hűtőszek­rényt adtak kölcsönbe, úgy, hogy egy idő után a gép a kölcsönző tulajdonába megy át. A vételárba természete­sen beszámítják a kölcsön­zésért fizetett díj nagy ré­szét is. Csupán egy aprócs­ka hirdetés hívta fel a fi­gyelmet erre az akcióra, a rendelkezésre álló gépeket azonban elkapkodták. (Kér­dés, miért csak ennyi volt? Avagy miért nincs ei állan­dóan ?) Van persze olyan eset is, amikor hiába a jó reklám, nem vezet a várt eredmény­re. Ennek azonban rendsze­rint más oka van. Történt például, hogy a Nyírség Áruház és a Bizományi Áruház közös akciót hirde­tett, amelyben a régi tele­víziókat újakra lehet cserél­ni. Az ötlet kitűnő, másutt re­mekül bevált Különösen Budapesten. Nyíregyházán Korszerűsítik a malmokat A hetekben leállították a demiecseri malmot. Munká­jának megszüntetését a gaz­daságtalan termelés indo­kolta. A Gabonafelvásárló és Feldolgoz» Vállalat ha­sonló okkal a közeljövőben még egy malmot kíván le­állítani. Cél az, hogy a meg­lévő malmok kapacitását jobban kihasználják, korsze­rűsítésüket tervszerűen vé­gezhessék. Ez évben is több gépcserére kerül sor. A megszüntetett malom mun­káját a baktai. tiszalöki és a nagyhalászi malmok ve­szik át. Ezzel természete­sen nem csökkentik a liszt­cseretelepek számát, sem azok forgalmát. A gabona beszállítást is fokozni kí­vánják. E célból fejlesztik gépjármű parkjukat. Földes György: A mikor jó huszonöt esztendővel ezelőtt Bencze Jenő vállalati köny­velő és felesége, született Márkus Piroska házasságot kötöttek, örökölték Márkus nagymamától a zugligeti csa­ládi házukat. Ebben a házban született és nőtt fel az első gyerek, a most huszonkét éves János, majd a második gyérik is, az immáron tizenkilenc éves nagylánnyá cseperedem Ilonka. A fiú egyetemista, a lány tavaly végezte el az élelmiszeripari techniku­mot. Amióta a gyerekek felnőttek, a mama is dolgo­zik, statisztikus egy óbudai vállalatnál. A kis család békés és kiegyensúlyozott élete a múlt év elején megváltozott: a mama tisztán száznegy­venezer forintot nyert a lottón, annak a két szel­vénynek az egyikével, arne­azonban nem bizonyult si­keresnek, illetve az érdek­lődés volt kisebb iránta, mint ahogy a szakemberek kezdetben várták. Vajon miért? Talán a reklámban volt a hiba? * Nem. Az ok a viszonyok­ban található, s ezen a hir­detések özöne sem segíthet. Nyíregyházán később ter­jedt el a televízió, mint pél­dául Budapesten, mert csak nemrég kezdte meg adását a tokaji relé, tehát nincs olyan sok ősrégi tv-készü- lék, mint másutt. Az új gazdaságirányítá­si rendszerben — gyakran hallani erről, — a vállala­toknak érdekük, hogy termé­keiket megismerjék, meg­szeressék a vásárlók. Ezt szolgálja a hirdetés, a rek­lám is. És ahogy közele­dünk az új irányításra va­ló áttéréshez, úgy növek­szik az újságokban a hirde­tések terjedelme. A reklám e formái jel­zik, hogy már az irányítás új rendszerére való áttérés előtt megpezsdült a gazda­sági életünk. A vállalatok keresik a lehetőségeket, hogy jobban megismertethes­sék termékeiket a vásárló­val, a fogyasztóval. Ezál­tal az eddiginél gyorsabban realizálódik a termékekbe fektetett munka. — kun — A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság munkater­ve alapjául még az első fél évben megvizsgálják a személyszállítás helyzetét és fejlesztésének lehetősé­geit. A vizsgálat országos jellegű, tehát ebből a munkából a Szabolcs me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is tevékenyen kive­szi részét. Helyes volt ez az elgondolás, hiszen a me­gye legkülönbözőbb közsé­geiből érkeznek jelzések a személyszállítás hiányos­ságaira. Nem annyira a vonat, mint inkább az au­tóbuszközlekedést kifogá­solják. Az eredeti elképzelés sze­rint a vizsgálatot június­ban végezték volna, azon­ban a megyei tanácsülésen lyet hetenként kitöltött, bízván a szerencséjében, mint annyi sokan mások. — Naív lélek vagy Piros­kám, ha azt hiszed, hogy pont neked lesz majd ötös találatod — mondta nem is egyszer Bencze a feleségé­nek. — Nem vagyok olyan nagyigényű, és telhetetlen sem vagyok. Én megelég­szem négyes találattal is — felelte és amikor kifizet­ték a száznegyvenezer fo­rintot, valóban nagyon elé­gedett is volt. Eleinte egészen jól indult a tervezés. Különösen az csigázta fel a családot, hogy nyáron, a szünidőben, a ma­ma pénzt és fáradságot nem kímélve, meglepetésként mind a négyük számára há­romhetes külföldi IBUSZ- utazást szervezett a Dalmát tengerpartokra. Megyénk fiataljainak bő­ven lesz alkalmuk ezen a nyáron üdülni, pihenni, ta­nulni és dolgozni egyaránt: a KISZ megyei bizottság illetékes munkatársai már javában dolgoznak a nyári programok végleges formá­in. Az ifjúsági építőtáborok munkájában ebben az év­ben kétezer szabolcsi kö­zépiskolás vesz részt. A munkát július másodikán kezdik, az utolsó turnus pe­dig augusztus 26-án zárul. A lányok mezőgazdasági munkát végeznek a Szol­nok melletti alcsi-szigati, lakiteleki és megyénkben a Tiszavasvári Állami Gaz­daságban. Ez utóbbiban 640 lány dolgozik. A gazdaság már készül, hogy a kapu­nyitásra minden készen áll­jon. A fiúk Taktaköz mel­lett csatornaépítésben vesz­nek majd részt. A sóstói KlSZ-vezető- képző tábor programja is kialakult. Június első nap­jaiban az országjáró diákok második megyei találkozó­ját tartják itt, s ugyanak­javasolták. hogy még a ta­nítás időszaka alatt kezd­jenek hozzá. így választ kaphatnak az iskolai tanu­lók szállításával kapcsola­tos kifogásokra is. A közlekedési állandó bizottság, a megyei szállítá­si bizottság, a Kelet-Ma- gyarország szerkesztősége máris számos bejelentésen alapuló panaszt továbbított a népi ellenőrzésnek. A vizsgálat nagyságára jellemző, hogy megyénkben több, mint kétszáz népi el­lenőr vesz részt a munká­ban, számos szakértő köz­reműködésével. A járások­ban összesen 50—60 népi ellenőrzési csoport segít az adatszolgáltatásban. A vizsgálat május 3i-én befe­jeződik. Szerfelett elégedetten, vi­dáman és napsütötte barnán érkezett haza a család kis otthonába. — Nem ismerünk rád, Piroska — mondták a kar­társnők a hivatalban és nem győzték dicsérni, hogy mennyire megfiatalította a lottónyeremény, meg a nya­ralás. De nemcsak ennyit mondtak a kollégák a hiva­talban, hanem azt is mond­ták, hogy „adj kölcsön Pi­roska nyolcezer forintot, mert hisz te most gazdag vagy”, és azt is mondták, hogy „adj kölcsön Piroska tizenötezret, hogy be tud­jam fizetni a nekem jutta­tott szövetkezeti lakásra az alaptőkét”. Legalább húszán kértek tőle kölcsönt a vál­lalatnál, ezertől húszezerig, mire Piroska azt felelte, hogy előbb meg kell be­szélnie a családdal, mert hi­szen harmincezret már el­költötték a nyaralásra és a megmaradt száztízezerrel más tervük van. De ezt Piroska csak úgy mondta, mert az otthoni tervek korántsem tisztázód­tak még. Útban a nyaralás­ból hazafelé, a vonaton, már volt ugyan némi vita, de Piroska abban egyezett kor sportvetélkedőket is rendeznek a tízéves építő­táborok tiszteletére. A leg­jobbak részt vesznek az or­szágos döntőkön. Az ország­járó diákok június elején Balatonfüreden, az építő­tábori sportversenyek leg­jobbjai pedig június végén Székesfehérvárott vetélked­nek az országos bajnoki cí­mekért. Június 5-től 150 KISZ-fiatal egy hétig üdül a sóstói táborban. Közülük sokan jutalomként kapták a beutalót KlSZ-szervezetük- től, vállalatuktól. Június és augusztus hónapban öt nagy csoportban több mint ezer­kétszáz úttörővezető és ifi­vezető, valamint honvédségi KISZ-es vesz részt a to­vábbképzéseken. Augusz­tus 13-án ismét üdülők ve­szik birtokukba a tábort, augusztus 20-tól pedig a mezőgazdasági alapszervi KISZ-titkárok, majd az üzemi és hivatali KISZ-ve- zetők tanulnak Sóstón. Sok szabolcsi fiatal vesz részt országjáró túrákon, és közel ötszázan külföldre is eljutnak ezen a nyáron. Az építőipari vállalat KISZ- bizottsága, a nagyecsedi gimnázium, a Kossuth szak- középiskola tanulói külön autóbuszokkal indulnak or­szágjáró túrákra. Az NDK az úticélja a nyíregyházi, a kisvárdai, a fehérgyarmati KISZ-fiatalok egy-egy cso­portjának, akik az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda útján jutnak el a tengerpartra. A vásárosna- ményi járásból és Záhony­ból KISZ-fiatalok utaznak a Szovjetunióba, Moszkvá­ba és Leningrádba. A má­tészalkaiak Csehszlovákiába indulnak. Egy csoport szep­temberben megtekinti Lip­csében az NDK—Magyar- ország válogatott labdarúgó­mérkőzést. A nyáron sza­bolcsi fiatalok utaznak Dá­niába, Franciaországba. A Szegedi Szabadtéri Játéko­kon 500 szabolcsi KISZ-es vesz részi. (marik) meg a férjével és a két gye­rekkel is, hogy majd nyu­godt körülmények között otthon megbeszélik az egész ügyet. Már az első vasár­nap, amikor együtt volt a család, sor is került erre. . — Bözsinek feltétlenül adnunk kell húszezer forin­tot — mondta Bencze a fe­leségének —, mert ha mi ilyen jó helyzetbe kerültünk, akkor vegye meg Bözsi is az új bútorokat. Talán köny- nyebben férjhez tud majd menni. — Egy vasat sem adunk Bözsi néninek — horkant fel János —, inkább ve­gyünk egy Wartburgot. Ha szétaprózzuk a pénzt, sem­mire sem telik. — Szó sem lehet kocsiról — mondta határozottan Ilon­ka —, csak azért, hogy Já­nos a fruskáival éjjel nappal furikázzon rajta. Inkább építsünk egy nyaralót a Duna-kanyarban. A papa még közölte, hogy neki kell három öltöny ru­ha, meg egy tavaszikabát, János szmokingot és szarvas- bőr zakót igényelt, Ilonka két tavaszi és két nyári kosztümöt kért, ezenkívül egy kisestélyit, hogy majd télen legyen miben elmennie az üzemi bálra. Csak éppen Sok bevonuló fiatal ta­nul szakmát a néphadse­regben és arra is volt már példa, hogy a friss sza­kácsbizonyítvánnyal bevo­nult katona a honvédségnél a „szakma” mesterévé képez­te magát. A leszerelés után pedig meg sem Vált a ma­gyar gasztronómiát Párizs­ban sikeresen reprezentá­ló bemutatkozásig, s utá­na a francia főváros egyik legelőkelőbb éttermében főzte a paprikás pusztai ételeket, és a többi speciá­lis „Made in Hungary” fo­gást. Az építőiparban is „bérelt helyük” van a kato­náknak. Egyetlen építő csapat évi termelési értéke — anyaggal, munkával együtt — 460—500 millió forint. S a fiatalok nagy része a lak­tanyákban szerez szakmun- kásbizonyítványt, vagyis a „balra át”-tal, a fegyver­kezeléssel egyidőben — hisz elsősorban mégiscsak katonák — civilmestersé­geket is tanulnak. Rajparancsnok, mint brigádvezető A Magyar Néphadsereg építő csapatának központ­jában kérdéseinkre a fő­mérnök válaszol: — Milyen szakképesítést szerezhetnek itt a kato­nák? — A polgári jogosítvány- nyál teljesen egyenértékű nehéz- és könnyűgépkeze­lői bizonyítványt. Az itt „polgárilag” is kiképzett katonák 50—60 százaléka megmarad munkakörében — a leszerelés után is. Évente 55—60 könnyű- és nehézgépkezelőt avatunk. — Ezenkívül folyik még a segédmunkások, a beta­nított munkások, a szak­munkások képzése is: éven­te 260 fiatalt oktatunk. Brigádvezetőket is neve­lünk, akik egyúttal rajpa­rancsnokok. Ugyanakkor 30—40 asztalost átképzünk — állványozó szakmunká­sokká; várják már őket az építkezéseken. — Sok ezer fiatal a had­seregben is gyakorolhatja eredeti szakmáját. Mindez a technikusokra is vonat­kozik, akik egyébként ná­lunk századtechnikusi be­osztásban dolgoznak. A Földművelésügyi Mi­nisztérium támogatásával a termelőszövetkezetekben, az a mama nem kért semmit, hanem elővette a noteszát, és a golyóstollával egymás alá fölsorakoztatva, jegyezni kezdte, hogy ki mit igényel. A noteszlapra először fel­írta: „Kölcsönök a hivatal­ban”, és sorolta egymás után: Berekné nyolcezer, Godai Juci ezerötszáz, Fe- rencziné tizenötezer, Makai Berci húszezer, Letenyei hét­ezer, Kengyel bácsi, a hiva­talsegéd, ötszáz. összesen ötvenkétezer forint. Amikor ezzel végzett, új rovatot nyitott. „Kiadások a családra”: Bözsinek bútorra húszezer, Jánosnak Wart­burg hetvenezer, Ilonkának vikendház nyolcvanezer, apunak három öltöny és egy tavaszikabát kilencezer, Jánosnak szmoking és szarvasbőr zakó négyezeröt­száz, Ilonkának két tavaszi, két nyári kosztüm és egy kisestélyi hatezerötszáz, ne­kem egy gyapjú sál százöt­ven forint, összesen százki- lencvenezeregyszáaötven fo­rint. — Ez összesen annyi, mint — ismételte félhangosan — százkilencvenezer és egy- százötven forint — majd felnézett a számoszlopról és így szólt: — Az én kedves kis csalá­állami gazdaságokban sóit katona tanulta meg a traktorvezetést. Az alaku­latok parancsnokságai azoknak a leszerelés előtt: álló honvédeknek nyújta­nak erre lehetőséget, akik vállalják, hogy katona­könyvük kézhez vétele után valamelyik tsz-ben, vagy állami gazdaságban nyújt­ják majd be munkaköny- vüket: Civil szakma egyenruhában Az egyenruhában megta­nulható civil foglalkozások köre meglehetősen széles. Hathónapos tanfolyamon például sok ezer első-, má­sod- és harmadosztályú rádiótávirászt képeznek, akik a csapatok mindenna­pi Morse-világában két év alatt jó távirászokká fej­lődnek, s ezután kerül­nek a postához, a minisz­tériumok központjaiba, vagy a MALÉV-hez. Nem­rég tüzéreket keresett a Geodéziai és Kartográfiai Vállalat, mert szükség volt tüzérségi mérőműszerekhez értő munkatársakra. A nehezebb szakmákban, hatalmas árokásók, sose lá­tott, nagy teljesítményű buldózerek, szorgalmas földgyaluk, szalagszerű vas­útépítő gépek „mutatkoznak be” a fiatalembereknek; akik azt gondolták a bevo­nulás előtt, hogy ezt a szakmát töviről hegyire megismerték. Vissza a polgári éleibe Az autóbuszüzemek, az autóközlekedési vállalatok a kiegészítő parancsnoksá­gok szobáiban minden év­ben öles plakátokkal „csalo­gatják” magukhoz a lesze­relő honvédségi gépkocsi- vezetőket. A MAHART a flotillától toborozza után­pótlása egy részét, mert tudja: az itt kiképzett matrózokból a jövő hajós­tisztjeit nevelhetik. Persze vannak a hadse­regnek „háztáji” szakmun­kásai is, ilyen például a laktanyák szakácsai, szabói, nyomdászai, lakatosai he­gesztői, kovácsai, vízveze­ték-, villany-, fűtésszerelői, akik — ha visszakerülnek a polgári életbe —, ugyancsak elmondhatják magukról: nem töltötték haszontalanul a kétéves ka­tonai szolgálatot. (b.) dóm világosan láthatja, hogy mindenre nem telik. Ha hozzáadom az itthoni igé­nyekhez a hivatali kollé­gáim kívánságait, akkor két­száznegyvenkétezer és egy- százötven forintra lenne szükségem ahhoz, hogy min­denkit kielégítsek. — Ha anyu így fogja fel a lottónyeremény ügyét — siránkozott Ilonka —, és ennyire semmibe veszi a család érdekeit, akkor Kár minden szóért. —Úgy látom — szóiaít meg a mama némi szomo­rúsággal, de nem kevésbé gúnyosan —, hogy a pénz­ből is megárt a sok. És én csak arra lennék kiváncsi, mi lett volna akkor, ha vé­letlenül egy ötös találattal és kétmillió forinttal áldott volna meg a sors! És a pénzt, nem törődve a család zúgolódásával — ötszáz forint kivételével, — bent hagyta a takarékban és sem a hivatali, sem a csalá­di igényekből semmit sem elégített ki. Az ötszáz fo­rintot pedig másnap bevit­te Kengyel bácsinak, az öreg hivatalsegédnek. nem ií kölcsönbe, hanem ajándékba és az elsejei fizetésébőj megvette magának a százöt­ven forintos gyapjúsálat.. A személyszállítás fejlesztésének lehetőségét vizsgálja a NEB A PÉNZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom