Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-28 / 99. szám

Kulturáltan, igénnyel Miért kapott magas kitüntetést a Yásárosnamény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet ? ünnepi termelési tanács­kozást tartott április 27-én a Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Fmsz tagsága, a já­rási székhely művelődési há­zában, melyen megjelent Szirmai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a SZÖVOSZ igazgatósá­gának elnöke, Kállai Sán­dor, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Ligeti László, a SZOT elnökségé­nek tagja, a KPVDSZ fő­titkára és Acél Béla, a me­gyei pártbizottság tagja, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke. Ez alkalommal adták át a sikeres munka elismerése­ként a Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Fmsz-nek az MSZMP Központi Bizottsága es a megyei bizottság kong­resszusi oklevelét, a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A kitünte­tést Melegh Béla, az fmsz elnöke vette át. Első alkalom megyénkben hogy földművesszövetkezet részesült e magas elismeré­sekben. Nem véletlen, hogy Vásárosnaményban az fmsz- hez került a Minisztertanács és a SZOT vörös vándor­zászlaja. Sok munka, céltu­datos törekvés előzte meg. őt év óta minden esztendő­ben kitüntették a „Kiváló Földművesszövetkezet” cím­mel. Lépést tartottak a fej­lődéssel, s a hozzá tartozó 14 községben az áruellátás1:, a termeltetést és a szolgáltató tevékenységet jól végezték Öt év alatt 1600-zal gyara­podott a fmsz taglétszáma, s már eléri a 6 és fél ezret. 1962-ben a saját vagyonuk 12 és fél millió volt, 1966- ban több mint 22 millió. Kiskereskedelmi áruforgal­muk meghaladta a múlt év­ben a 100 milliót. Csaknem ismeretlen fogalom a hi­ánycikk. Országosan Vásá- rosnaményban a legnagyobb az egy főre eső áruforgalom: 17 000 forint. Tavaly 455 mosógépet, 400 rádiót, 324 tv-készüléket, 285 gáztűzhe­lyet, több mint félezer ke­rékpárt. 100 motorkerékpárt és 4 millió forint értékű bú­tort adtak el. Különböző ru­haneműből 35 millió volt a forgalmuk. De ezek beszer­zéséről gondoskodni kellett. Bátran kezdeményeztek, s az új lehetőségekkel éltek. A nagykereskedelmi vállala­tok által nem biztosított cikkekre 7 ktsz-szel kötöttek szerződést, bővítették a vá­lasztékot, igényesen szolgál­ták ki a vásárlókat. Az itt élő emberek öltözködési, Országos vízügyi tanulmányi versenyen nyíregyházi diákok az élen Reggel érkeztek a fiúk, de a kilences szünetben alig volt már, aki ne tudta vol­na a Kossuthban: „arattak” a nyíregyháziak az országos tanulmányi versenyen. Mol­nár István és Fazekas Ká­roly az ország legjobb víz­ügyi szakközépiskolásai kö­zött szerezték meg a kétna­pos küzdelemben a máso­dik és a harmadik helyet. Endreffy Attila — a csa­pat harmadik tagja — is aspirált a dobogóra, de meg kellett elégednie a negyedik hellyel. — Egy teljes napig ismer­kedtünk a helyszínnel, Haj­dúszoboszló környékével — mondja Fazekas Károly —, de a rajtnál kiderült, éppen azon az útvonalon nem jártunk. — Itt kellett a lelemé­nyességet elővenni — ve­szi át a szót Endreffy Atti­la, végül közösen fejezik be: — és végig megtartani. Csak úgy röpködnek a szakkifejezések. Szintezés, léptékszámílás, vízhozam- mérés. Meg kellett állapíta­ni, milyen minőségű az a legelő, ahol járnak, alkal­mas lenne-e töltésépítésre. — A gond csak az volt, mintát nem vehettünk belő-, le — emlékezik vissza Fa­zekas Károly. De mindhár­man megoldották, sőt a ha­lastó telepítési terveket és feladatokat is ismerősként kezelték. A rendezők alapo­san felkészültek: a négy­éves tananyag csaknem minden részlete ott szerepelt • 12 kilométernyi tavon. A versenyen a sok komoly mellett volt néhány mosolyt fakasztó epizód is. Megtet­tek már hat-nyolc kilomé­tert a vékony gátakon, egyik-másikuk alaposan el is fáradt, amikor feladat­ként kapták: szabályosan fel kell szerelni egy csóna­kot. Kerti szerszámtól kony­hafelszerelésig volt ott min­den, lehetett válogatni. Az értékeléskor derült ki: egy versenyző elengedhetetlen­nek tartotta a cirokseprőt. De neki megbocsátottak. O volt ugyanis a mezőny egyetlen női tagja. ................. A speciális hajdúsági slambuc-vacsora (bogrács­ban főtt paprikáskrumpli tésztával) után jőlesett hal­lani az ismerős neveket, már helyezettként —* és arra gondolni, hogy örül majd otthon a család a díszes plakettnak, amiből kettő jutott Szabolcsba. De jól­esett hozzátenni azokét is, akik a legtöbbet segítettek: Mudri Sándor, Sípos Lász­ló és Szaxon Péter a víz­ügyi igazgatóság mérnökei, tanáraik. A kívülálló pedig érdek­lődéssel, szívesen nézi a je­ligés pályamunkák címeit, amelyekkel a három nyír­egyházi diák bekerült az ország legjobb vízügyisei közé: Az Ecsedi-láp vízren­dezése, a Nyírség vízrajza, a Rétköz. Tanáraik pedig arra a sok önálló gondo­latra büszkék, amit a pá­lyamunkák tartalmaznak, s negyedikes gimnazista ké­szítőiket olyan tudáshoz segítették hozzá, amellyel bátran engedhetik őket az egyetemre, a főiskolára, vagy éppen az Ecsedi-láp, a Rétköz egy fontos vízügyi posztjára... (marik) egészségügyi stb kulturált­ságának a növelése érdeké­ben több mint 80 különböző bemutatót tartottak. Helyi termelésből biztosították a lakosság zöldség-gyümölcs ellátását. Megszervezték a gázszolgáltatást, segítenek a háztáji gazdaságok növény- védelmében. Több mint 400 ezer forint értékű olyan készletük van, amely a la­kosság rendelkezésére áll. szolgáltatási eszközökből. Valamikor a Bereget járó idegen még a nyomát sem találta a kereskedelmi kul­túrának. Csak az igényte­lenséget látta. Az fmsz ve­zetői céltudatosan fejlesz­tették az üzlethálózatot, gondoskodtak a legeldugot­tabb falvakról is. öt év alatt 8 millió forintot for­dítottak az üzlethálózat fej­lesztésére, a 14 községben. Uj boltok épültek: Gem- zsén, Csarodán, Nagyvar- sányban, Vitkán, Ilken, Ger- gelyiugornyán, Vásárosna­ményban. Nem kicsiség: szállodát nyitottak létrehoztak hal­boltot, virágüzletet, tejboltot, kölcsönzőt. Uj berendezések­kel látták el az üzleteket. Sokat tettek azért, hogy a Tisza-part Gergelyiugor- nyánál üdülőhellyé változ­zon. Gondoskodnak a kirán­dulók elhelyezéséről, ét­kezéséről. És még az állami kereskedelem is megirigyel­hetné: udvariasan, előzéke­nyen. Az fmsz-nél 15 brigád tevékenykedik a szocialista cím elnyeréséért, s ebből 11, több mint 130 dolgozó e ki­tüntetés tulajdonosa. És a jó munkának meg is lett az eredménye: 5 év alatt a tiszta jövedelem 14 millió 500 ezer forint lett. Ugyan­ezen időszakban 1 millió 200 ezer forint részesedést fizet­tek ki a tagságnak rész­jegyek és vásárlási vissza­térítés címén. Tehát érde­mes kiválóan dolgozni. Ez az fmsz mindig a kez­deményezők között volt, nem félt az újtól. Nemrég kötöt­tek megállapodást a vásáros- naményi Vörös Csillag Tsz­szel primőr zöldség terme­lésre és értékesítésre. Kö­zösen alakítanak ki virág­kertészetet. Nemes fűz ter­melésére is szövetkeztek, melynek a feldolgozásával a tsz és fmsz biztosítja a tsz- tagok téli foglalkoztatását. Uj ipari tevékenységgel is próbálkoznak. Asztalosüze­met létesítettek, s ktsz-szek- kel megállapodtak arra, hogy a tőlük kapott bútoro­kat itt festik és értékesítik. Rendelés szerint gondos­kodnak a lakosság szükségle­teiről. Rászolgáltak a magas ki­tüntetésre, de tudják, hogy ez még nagyobb feladatok elé állítja őket. Szeretnének bizonyítani. (F. K.) Jól halad a MÁV idei egyik legnagyobb beruházása Záhony és Nyíregyháza között Épül a dupluvágáii) — Fényeslitkénél dolgoznak a villamosító!« — Cj állomásépületek, dominó biztosító- berendezés, szigetperonol* Teljes erővel halad a Nyíregyháza Záhony közötti vasúti vonal villamosítása és a dupla vágány építése Év végére elkészül a villa- mosvezeték egészen Záho - nyig, a dupla vágányt Nyír- bogdányig lefektetik. A Ma­gyar Államvasutak idei egyik legnagyobb beruházá­sát szakaszosan végzik. A villamos felsővezeték építői Záhonyban kezdték a mun­kát és úgy haladnak Nyír­egyháza felé. Jelenleg már Fényeslitkénél tartanak, s az oszlopokat úgy helyezik el, hogy a második vágány építésénél ne legyen fenn­akadás. Keményen dolgoznak a pályaépítők is. Sóstóhegy és Kemecse között kész a má­sodik vágány, azonban ki­sebb igazítások még hátra vannak, tehát a forgalom­nak nem lehet átadni. Ezzel egyidőben Kemecse és Nyír- bogdány között a földmun­kákat végzik. A vágányok lefektetése é* a villamos felsővezeték épí­tése mellett tucatnyi egyéb feladatot is meg kell olda­ni. Sóstóhegyen és Keme csén például bővítik az állo­más területét és a mai kö­vetelményeknek megfelelő szigetperonokat építenek Szinte teljesen új állomás- épületet kap Kemecse. Nyír- bogdány és Sóstóhegy. A jóváhagyott tervdokumentá. ciók rendelkezésre állnak helyenként már a munka j* megkezdődött, vagy éppen felvonulást végzik. A dominó rendszerű autó mata biztosítóberendezések felszerelése is komoly fel­adat elé állítja a szakembe reket. Amíg el nem készül ­nek vele, nem indulhat mer a forgalom. Éppen ilyen fe- tétel a nyíregyházi alállomá' elkészítése is. Az egyik legnagyobb mun­kára Nyíregyházán számíta­nak. Ugyanis itt egymás mellé kerül a szerencsi, a záhonyi dupla vonal és a kisvasút. Tehát a Bethlen Gábor utca végét négy sín­pár keresztezi majd. Egye­lőre szintbeli kereszteződés lesz, mely máris erős aggo­dalomra ad okot. Ugyanis a nyíregyházi gumigyár kibő­vített üzemeivel együtt a következő évben belép a termelésbe. A munkáslét­szám a háromszorosára nö­vekszik. Szomszédságában készül az üvegtechnikai üzem, itt kap telephelyet a Nyíregyházi Vas és Fémipa­ri Ktsz. A dolgozók nagy ré­sze autóbusszal vagy egyéb iárművel közelíti meg mun­kahelyét. A négy vágányon viszont olyan nagy lesz a forgalom, hogy a sorompó többet lesz zárva, mint nyit­va. Tehát már most gondol­ni kell a felüljáró építésé­re. mégha nagy anyagi ál­dozatokba is kerül, mert ez közvetve kihat az üzemek termelésére is. (bf) .....HA ÚJRA MAGUKHOZ VENNÉNEK r Egy 13 éve» nyíregyházi kisláuy sorsa két tőidre»/ között V. M. alig másfél évtize­des életének döntő szakaszát zárta le az április 15-én ér­kezett távirat. „Csütörtökön, április 20- án utazik. Kérjük, szerdán a délelőtti vonattal felkísémi. Szállás biztosítva, Magyar Vöröskereszt.” A távirat Nyíregyházára, a megyei gyermekvédő ott­hon igazgatójának érkezett. V. M. állami gondozott ak­táját tehát le lehet zárni. A kislány kívánsága telje­sült: visszarepülhet az Ame­rikai Egyesült Államokba, oda, ahol édesanyja, apja és kistestvére él. Az unoka marad... D. Ilona gyermekeként született, házasságon kívül, 1954. március 20-án. Két­hónapos korában az édes­anyja állami gondozásba adja a kislányt Kétéves ko­ráig, 1956 októban 23-ig a nyíregyházi gyermekvédő otthon neveli. Az anyja disszidál, s a mai napig az USA Torrington városában él. ötvenhat őszén a kislány nagyszülei megszüntetik az állami gondozást, s hat éven át, 1962-ig nevelik a gyer­meket nyíregyházi házuk­ban. Ekkor az Amerikában élő, s időközben egy ma­gyar autójavítóhoz férjhez ment édesanya kiviteti V M-t magukhoz. A férj, V. György gyermekének fogad­ja az akkor nyolcéves k si­lányt, aki együtt „nevelke­dik” ezután féltestvérével, Györgyikével az amerikai kisvárosban, 10—15 kilomé­terre New Yorktól. 1965. november 4. Láto­gatók érkeznek a nyíregyhá­zi nagyszülőkhöz: lányuk és unokájuk. A lány né­hány nap múlva visszatért az USA-ba, az unoka ma­rad. Ettől számítva 15 hó­napon át ismét az idős, be­tegeskedő nagyszülők ne- velgetik a kislányt. Az idén január 25-én másodszor ke­rül állami gondozásba Ezúttal anyagi okokból, a nagyszülők kérésére. V. M. állami gondozásá­nak első napjaiban kéri: juttassák vissza az Egyesült Államokba. A magyar gyám. hatóság, a Magyar Vörös- kereszt, a Nemzetközi Vö­röskereszt, az amerikai gyámhatóság közös össze­fogásával a kislány kérése teljesült. Április 20-án im­már harmadszor repülte át az óceánt, s ma újra az latkesz kislány, az iskolai közösségben és a gyermek­védő otthon közösségében jól megállja a helyét.” A fenti dokumentumok­hoz kommentár sem szüksé­ges. Érdemes azonban as anya levelének befejező so­rait is elolvasni: „A férjem kijelentette, hogy ide többet vissza nem jöhet, mi mindent megtet­tünk érte az elmúlt 3 ov ala.tt. Legyenek szívesek lá­nyom ügyébe beleszólni... Mi nem akarjuk, hogy össze­vissza hányódjon, de saj­nos én vissza ide nem va­gyok hajlandó venni.” Szeptemberben kezdi meg munkáját a Nyíregyházi Megyei Kórház korszerű, gyermekgyógyászati osztálya. Képünkön: születőben az új egészségügy lete^mény^^ ,,Még sohasem láttam cigarettázni“ V. Györgyné, az édesanya nemrég négyoldalas levelet írt a magyar gyámhatóság­hoz. Néhány részlet a levél­ből: „Engem szabályszerűen utált, mert rendre utasítot­tam, nem voltam hajlandó eltűrni, hogy cigarettázzon, trágár szavakkal illessen, állandóan hazudjon. Az is­kolában nem akar tanulni, állandóan csavargóit, enge- met gyalázott.” Barota Mihály nyíregyhá­zi tanár szavai: — Még so­hasem láttam cigarettázni V. M-t. Életkora pedagógiai és pszichológiai törvényei­nek megfelelően viselkedő gyermek. Nem rossz tanuló. Annak ellenére, hogy ko- korábban más rendszerű amerikai iskolába járt. majd egy évet mulasztott, itt 3,1-es tanulmányi átlagot ért el félévkor, az 5. számú általános iskolában. A levél így folytatódik „Elvittük egy privát házhoz három hónap múlva ott is családi botrányt csinált Ezek túladtak rajta, betet­ték egy intézetbe, ott vök júliusig. Onnan is megszö kött. 1965. februárjában el­ment az egyik városba é: az üzleteket végiglopta Majd a rendőrség elfogta és visszavitte az intézetbe. Itt apácák gondozták: 12 apá­cának az idegeit merítette ki.” Pedagógusok, felügyelők jegyzőkönyvbe foglalt vé leménye V. M-ról: „... általános megállapíta róla, hogy csendes, kissé zárkózott, szófogadó, szolgá­,Hogy megszeressenek'* És V. M. mégis vissza akart menni. Vajon miért? — „Ha visszavisznek Amerikába, a kérésem az, hogy a szüléimét erről no tudassák. Ne hozzájuk vi­gyenek vissza, hanem az in­tézetbe helyezzenek el. A.z amerikai intézetből később talán időnként haza is me­hetnék a szüléimhez, akik idővel megszeretnének es újra magukhoz vennének. Biztosan ideges volt anyu, amikor ezt írta, hogy nem mehetek vissza sohasem. Persze hosszú Idő kell ah­hoz, hogy megszeressenek. Eleinte nem is mernék egyedül menni hozzájuk. Ottmaradni sem mernék, de még enni sem.” Elutazása előtti szomba­ton V. M. így szólt a gyer­mekvédő otthon igazgatójá­hoz: — Igazgató bácsi! Szeret­nék hazamenni nagyapá- ékhoz. Vasárnap 4-re bejö­vök, ahogy szoktam. Utána megcsinálom a leckét hét­főre. Különben is csak ma­gyarból kell készülni. (Úgy beszélt, mintha né­hány nap múlva nem is in­dult volna el 10—12 ezer ki­lométeres útjára, ahonnan ta­lán sohasem tér majd vissza magyar irodalmat és nyelv­tant tanulni ebbe a nyíregy­házi osztályba.) V. M. elutazott. Közelebb azokhoz, akiktől még remél szeretetek megértés* hiszen a gyermekük. Az 1966, őszének komor emléke él ennek a 13 éves kislánynak eddigi életében. Paragrafusokba nem fog­lalt bűn. De hogy bűn-e? Az. Szilágyi Szabolcs 1967. április 28, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom