Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

Homokbuckáink pusztulásáról A Nyírségnek egy szokat, lan, a maga nemében kü­lönleges képződményére 1935-ben Papp Gedeon nyír­bátori polgári iskolai igaz­gató figyelt fel először. Mi­vel sehogyan sem tudta ész. lelésének okát találni, azt megmagyarázni, ezért a debreceni egyetem fiatal, de jónevű földrajztanárához, a ma is élő Kádár professzor­hoz fordult segítségért. Ká­dár professzor hamarosan felkereste és tanulmányozta a nyírbátori széllyukak vagy kotyorok megjelenését, tisz­tázta létrejöttüknek okát, körülményeit és ma is helytálló helyes tudományos magyarázatot dolgozott ki a nyírségi széllyukaik kelet­kezéséről. Mik is a széllyukak. Hol és hogyan jelennek meg? A széllyukak csak a ho­mokbuckákon és maradék gerinceken (a buckákhoz hasonló, de alacsonyabb hosszanti homokvonulatok) képződnek, rendszerint ezeknek is a tetején, azaz a gerincvonalban. Alakjuk so. hasem tökéletes tölcsér, ha­nem az uralkodó szél irá­nyában kissé megnyúlt for- májúak, mélységük pedig 5—6, kivételes esetiben a 10 métert is eléri. Oldalfaluk rendszerint a homokban el­érhető maximális meredek­séggel rendelkezik, de a szélárnyékos aldalfal az északkeleti és délnyugati — mivel az uralkodó szelek égtájak felől fújnak — me­redekek, míg a szembe lé­vők lankásabbak. Keletkezésükkel kapcso­latban a nép már igen ko­rán észrevette, hogy itt a szélT 'múhkajaVal állnak szemben, és kifejezésre jut­tatta azzal a szép magyar névvel, hogy „széllyuk, vagy kotyör”. Magyarázatát is iparkodtak adni, mégpedig úgy tartották, hogy ezekből az általuk tölcsérszerűnek tartott képződményekből a homokot egy-egy nagyerejű forgószél kotorta ki. E naiv népies magyarázat még a szakembert is megtévesztet­te. A széllyukakat a vízszin­tesen mozgó állandó irányú szelek hozzák létre, de csak abban az esetben, illetve csak azokon a homokbuc­kákon képződnek, amelynek futásiránya, az uralkodó szél irányával szemben me­redek, vagy legalább is szö­get zár be. Például Nyír­bátorban a széllyukakac hordozó bucka és a szél iránya 60 fokos szöget zár. Ezek a szelek a bucka fe­lett szinte keresztbe süví­tenek, és pusztító munkájuk megkezdéséhez elegendő a bucka felszínének valami­lyen, talán mesterséges sé­rülése is, (pl. fatő kiásott helye, állattúrás, gödörásás, stb.) ahhoz, hogy a szél tá­madni kezdjen, és a buc­kában esetleges kis szélba­rázdát hozzon létre. A szél aztán ezt az eredetileg cse­kély hosszúkás barázdát mind méh’ebben szántja be­le a bucka homokjába, a barázda mélyülésével pedig az oldalfalak is mind ma­gasabbak és meredekebbek lesznek, az oldalfalakról le­szakadó homok lecsúszik a bucka aljára, ahonnan a meg-megújuló szél kikotor­ja és az oldalfalakat ismé­telten aláássa. E folyamat ismétlődésé­vel a szélbarázda oldal­irányba egyre szélesedik, kerekded formát vesz fel és lassan, fokozatosan széllyuk­ká alakul át. A kerekded forma azonban sohasem szabályos tölcsér, hanem mint korábban említettem a szél irányában kissé meg­nyúlt. Ha e folyamatot a növényzet pl. a fa gyökéi'- zete, évelőkkel való begye- pesedése nem gátolja meg, akkor a szél pusztító mun­káját tovább folytatva a buckát fokozatosan átvágja, keresztbe szeli, és a kiko­tort anyagból a barázda déli végébe újabb buckát, illetve garmadát épít fél. A széllyukak tehát külön­leges körülmények hatására születtek, szokatlanul széles szélbarázdák, melyeket a legmunkaképesebb északi, északnyugati (és nem for­gószél) szél váj a reá ha­ránt irányban húzódó ho­mokbuckába. Kuknyó János VÍZSZINTES: 1. A XX. század neves magyar humorista írója volt (folyt, vízsz. 19). 7. Hízelgő beszéd. 8. Kiejtett mássalhangzó. 9. Fogoly. 11. Ilyen hal is van. 12. Inga köze­pe! 13. Földművelő eszköz. 14. Azonos magánhangzók. 15. Nép a Szovjetunió európai részén (—’). 19. Megfejtendő, a vízszintes 1 folytatása. 23. Római 503. 24. A mai napra. 26. Eme tárgyat. 27. Tiltószó. 29. . . .-rop egykettőre. 30. Szikla. 31. Szinültig. 33. Kiss János. 34. Gőgös. FÜGGŐLEGES : 1. KÖB. 2. Vonatkozó névmás. 3. Vissza: magasban levő. 4. Szerecsen. 5. HRE. 6. Tibeti iga­vonó állat. 7. Megfejtendő: neves magyar novellista és meseíró. utolsó kockában keresztnevének kezdőbetűje. 10. Lóvá teszi. 16. Téli sportot űző. 17. Vissza: tő­számnév. 18. Személyeitek. 20. Római 999. 21. Üzem (első koc­kában kétjegyű mássalhangzó). 22. Ritka férfinév. 27. Félig ne­velő !!! 28. Névutó. 31. Személyes névmás. 32. Tova. Megfejtendő: Vízszintes 1. és 19., függőleges 7. Múlt heti megfejtés: — A KRASZNA — TISZA — SZAMOS — TÚR — Könyvjutalom: Mester László Nyíregyháza, Debreceni Károly Szatmárcseke és Arday István Tiszaadony. Sövárgó somfa Tudod e... ...hogy úszó sarki múzeum lett a „Georgij Szedov” nevű szovjet jégtörő hajó, amely több, mint 40 évig szolgálta a szovjet tudomány fejlő­dését. A hajó nevét a híres szovjet sarkutazóról és ku­tatóról nyerte, aki egyik kutató útja alkalmával 1914- ben a Rudolf-szigeten hunyt el. A hajó legnevezetesebb útja az a három évig tartó sodródás volt, amely alatt 1937-től 1940-ig a jégbe zárva 812 napos utat tett meg. Utasai és tudósai ezen idő alatt számtalan új tu­dományos megfigyelést és megállapítást tettek és ez az utazás a hajót széles kör­ben tette ismertté. A szov­jet hajó útjáról a szovjet posta annakidején több bé­lyeg kiadásával emlékezett meg. KERESZTREJTVÉNY Katona József a Bánk bán szerzője, 1830. április 16-án halt meg. Feledhetetlen művéből iaé- zün. Beküldendő: vízsz. 1., függ. 13. éfi 46. VÍZSZINTES: 13. Nem tétlenkedni. 14. Kibé­rel. 15. Vissza: szép szál ember. 16. Egyszerű gép. 17. Szélein mozog. 18. Gyakori magyar csa­ládnév. 19. NIL. 22. ízesítő-e? 23. Idegen és. 24. Fényes selyem- szövet. 26. Becézett női név. 28. NT. 29. Csepü. 31. Világhírű ví­zesés. 33. Lóbiztatás. 34. Bizsu (ék. hiány). 36. Igekötő. 37. Ská­lahang. 38. Egyetemes (görög szó). 43. A bátorsága (utolsó előtti kocka két betű). 47. Nyit. 48. Külön szoba, mulatóhelyen fo­netikusan. 51. Régi magyar mél­tóság. 52. Némán tűr! 53. Hírt küld. 54. Európai pénzegység. 55. Tiltószó. 56. Női név. 58. E-vel a végén Somogy megyei község, de színművészünk is (László). 59. Beszél. 61. Igekötő. 62. Nikkel vegyjele. 64. Lázit, a helyzetet élesíti. 66. Elrak. 68. Vissza: ve­szekedés, egyenetlenség. 70. Mi­nőségi ellenőr. FÜGGŐLEGES: 1. A paleolit korszakból szár­mazó kovadarabok. 2. Vág. 3. Tehetőség. 4. Fejünk felett van. S. RNÉ. 6. Volt montenegrói feje­delem, majd király. 7. Televízió felvevő része (ék. fölösleg). 8. Az energia egysége. 9. Igekötő. 10. Néma lant. 11. Tartozik. 12. Hajósok réme. 20. Hím-e? 21. Sok dél-amerikai város nevének első része fonetikusan. 25. Olasz vá­ros. 27. Szövődékben sok van. 30. Kétjegyű mássalhangzó. 32. Egyik hegedűhúr. 33. NS. 39. Bolyhos, puha szálakból álló font. szőtt gyapjúfonal. 40. Meg­szólítás. 41. Északi nép. 42. Ze­nei rövidítés. 43. Becézett női név. 44. Súlyt állapított meg. 45. Ruházati Bolt. 49. Marx társa. 50, Tavasz az erdőn A hóvirág csilingelte először a szélbe, s háromszoros hurrát zengett rá az erdő népe, csingilingi, csingilingi, nevessünk, vigadjunk, Tavasz tündér holnap itt lesz, neki mit is adjunk? Törte fejét róka, nyuszi, nagy egyetértésben, hogy fogadják Tavasz tündért, az erdő szélében? Másnap reggel mind egy szálig, Tavasz tündért várták, és mikor jött, elámultak, akik öt meglátták. Olyan szép volt, de olyan szép, mesebeli álom! A nyomában zöld fű sarjadt, s rügy pattant a fákon. A hóvirág csilingelte akkor is a szélbe: köszöntünk jó Tavasz Tündér, csakhogy itt vagy végre! Sass Ervin Köves hegyoldalon, szik­lák között virágzott egy somfabokor, egyedül, ma­gában. Szép, hosszú ágain pompás vesszők voltak, s a közöttük fúvó szelek bűvös dalt daloltak. Vidám kedvű juhászle­gény gyakran arra járt, s dicsérte az enyhet adó fát. És dalolt alatta: „Kiskertemben kinyitott a rózsa, Jöjj, kedvesem, szakajts egyet róla"! Hallgatta a somfa, és azon sóvárgott: miért nem róla dalol a bojtárfiú?... Dicséri árnyékát, de soha virágát, aranysárga szirmainak hódí­tó illatát. Ezért így szólott suttogva. — Vigyél engem le a völgybe, gazdád nagy kert­jébe. Ültess oda!... Ott bi­zonyára szép leszek, mint a rózsa. A bojtárfiú bizony meg­lepődött, mikor a somfát emberi hangon beszélni hal­lotta. A furcsa kérés meg egészen megzavarta. Ám, a könyörgő hang meglágyítot­ta, a szívét, s engedett s kérésnek... Amikor a halo- ványkék alkony leszállt az erdős vidékre, akkor a gaz­dája nagy kertjébe, a rózsa mellé elültette. Boldog volt a somfabokor, örömdalt suttogott a levele, s a virágok sárga szirmai szórta az illatot! Reggel a vén Bacsóné, a bükkháti számadóné, meg­látta a somfabokrot: — Ej, hát itt mily csuda történt? Rózsám mellett somfabokor? — Palkó hozta, a kisbojtár — felelte a vén számadó, a bükkháti öreg Bacsó, — Node én ezt nem tűr­hetem, rózsám mellett nem szívlelem. Hozzon ásót fér- jemuram, somfabokor nem kell ide. Amint mondta, úgy tett, s a virágos somfabokrot árokpartra kivetette. Egész estig nap sütötte, * a sok giz-gaz kinevette. — Rózsabokor akarsz len­ni, rózsát szeretnél terem­ni? ...Kolompcsengős éjsza­kában tért haza a Palkó nyája. A kisbojtár, a sze­gény somfa baját mindjárt látta — Látod, látod, sóvárog­tál, nagyra vágytál kíván* koztál? — Bacsóné gonosz lélek, de uraság szép kertjében, úgy gondolom, jól megfér­nek. A kastélynak széles parkja, somfabokrot befo­gadja! A számadó kisbojtár ja somfabokrot megint szánta, s elvitte a fényes kastély, hosszú, széles, nagy park­jába. Boldog volt a somfabokor, örömdalt suttogott levele, s a virágok sárga szirma az illatot szétlehelte. Ám egy napon, vasárnapon, gőgös úrfi arra sétált, s bicskájá­val lemetélte karcsúi somfa minden ágát. — Mily nagyszerű nyelek lesznek, ostornyélnek meg­felelnek. Jajgatott a somfabokor, gőgös úrfi kinevette. — Mit sopánkodsz árva lélek? Szolgálatomra vagy ültetve! Megcsonkítva, megsebez­ve, így kínlódik keseregve: — O, a kedves juhászle­gény, csak még egyszer er­re jönne!... És sok este el­múltával, arra sétált Palkó bojtár Meghallotta, észre­vette a somfabokor kérő hangját. — Hej, hiába vágyakoz­tam, kertbe minek sóvárog­tam? Vigyél vissza magos hegyre, szőke sziklák köze­lébe! Palkó fogta, visszavitte. Azóta a hegyoldalon, boldo­gan virít a somfabokor. Ágai közt szelek dudorász­nak, s mesélnek mindazok­nak, akik arra járnak. Balogh Béni ÜTTÖRŐPOSTA : Pajtásaink közül Erdei Gizella, a nap­kori Ady Endre úttörőcsa­patból arról ad hírt, hogy hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából ünnepélyes csapatgyúlést, majd akadályversenyt ren­deztek Az akadályverseny állomásain különböző felada­tokat kellett megoldani, amit pontoztak, s a leg­több pontot a 6. osztályos Dobó-raj szerezte. Bálint Ilona nyírderzsi őrsvezető arról ír, hogyan várták a „Vörös zászló hő­seinek útján” mozgalom újabb részakciójának indu­lását, 118 úttörő és kisdo­bos volt csalódott, mert a számára sokat jelentő köz­vetítés elmaradt. Tiszabercelről Pere Ágnes őrsvezető írja le, hogy mi Mondat része + u. 57. Fordított szavazatgyűjtő láda. 58. Férfinév. 60. Végtelen dádé. 61. Nyakbava- ló. 63. Szabolcs megyei község. 64. Félszemű!!! 65. Televízió. 67. Vissza: egyik minisztériumunk betűi. 69. ÁM. A megfejtéseket legkésőbb áp­rilis 24-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Április 3.-ai rejtvénypályáza- tnnk megfejtése: S a szabadító sere­gek, akik áttörtek száz határon, harcoltak minden barikádon, hogy mi élhessünk emberek. Nyertesek: Gyüre Károly, Kiss Gabriella, Pataki Jánosné, Raich! Györgyné, Rácz Edit és Szabó Istvánná nyíregyházi, Kocsái Éva csengeri, Barna Szőgyén Bertalan és Iski Károlyné gávai és özv. Doszlop Miklósné tisza- löki kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Lapunk korábbi számaiban kö­zölt Kelet-Magyarország és Álla­mi Biztosító hathetes kereszt- rejtvény pályázata a korábbi tájékoztatástól eltérően április 30-1 számunkban indul. Peregjen a nyelved Próbáld meg gyorsan, tobször egymás után elmondani az alábbi ravasz szócsoportokat: 1. De szép a hét szekérkerék. 2. Egy zárt zsákban száz rák mászkál. 3. Hetven hetede negyven negyede ezer fele meg egy ezerszerese. (Mennyi?) V Ama csacska makacs macska farka kacska. (K.) Találós kérdések Egy kis házban egymáson egymás mellett fekszik csendben harminc­negyven mérges gyermek. Szobánkból a háztetőre nyúlik hosszú farka, dorombol, ha meleg van — s bizony, mégse macska! mindent csináltak a „Há­rom tavaszt ünnepiünk"’ mozgalomban. írja, hogy április 4-re például a nyol­cadikosok bemutattak rész­leteket Illés Béla: Hazaté­rés című művéből, és ver­seket is előadtak. A baktalórántházi Szabó Borbála az úttörőszoba ava­tásáról ír, amelyben min­den raj feldíszítette a ma­ga falrészét, s amelyben van könyvtár, televízió, rá­dió, meg társasjátékok. Továbbra is várjuk leve­leiteket, pajtások. Az első névadó Rohodon Az első Rohodon történt névadó ünnepségről szeret­nék írni, amelyet április 4-én, hazánk felszabadulá- sánk 22. évfordulóján ren­deztünk. Erre az alkalomra nagy lelkesedéssel készültek az úttörők és a kisdobosok is. Szavalattal és dallal kö­szöntöttük az újszülöttet, a névadó szülőket és a ked­ves vendégeket. Nemcsak mi, hanem a többi tömegszervezet is ott volt a nagy eseményen, kö­szöntötték és megajándé­kozták a kis Sebők Erikát. Az úttörőcsapat egy játék­macit, a kisdobosok pedig nyakkendőt ajándékoztak a csöppségnek. Reméljük, ezentúl máskor is rendeznek ilyen névadó ünnepséget. Réti Erzsébet őrsvezető GYEREKEKN EK Törd a fejed !

Next

/
Oldalképek
Tartalom