Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

SES1T. ÉVFOLYAM. 98. SZÁM Ara: 50 fillér 1987. Április n. csutörtös Európa és az egész világ békéié, biztonsága érdekében Záróközleményt és nyilatkozatot adott ki az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Karlovy Vary (MTI): Az európai kommunista és munkáspártok európai biz­tonság kérdésével foglalkozó értekezlete szerdán délelőtt folytatta tanácskozását. Az ülésen folyamatosan Walter Ulbricht, az NSZEP első tit­kára, Wille Pessá, a Finn Kommunista Párt. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB és Luigi Longo, az Olasz KP fő­titkára elnökölt. Az általános vitában fel­szólaltak : Luigi Longo, Michael O’, Raerden, az Ir Munkáspárt, Alvaro Cunhal, a Portugál KP és Ermene- gildo Gasperoni, a San Mari- no-i KP főtitkára. A konferencián felszólalt Fritjef Lager, a Svéd KP KB képviselője. A konferencia egyhangú nyilatkozatot fogadott el „Az európai békéért és biztonsá­gért” címmel és jóváhagyta a zárókommünikét. A dél' órákban a kommunista és munkáspártok vezetői alá­írták a már jelzett nyilatko­zatot. A zárszót Luigi Longo tar­totta. Az értekezlet véget ért. ZARÓKOZLEHKKY Karlovy Vary (TASZSZ) Az európai kommunista és munkáspártok szerdán véget ért Karlovy Vary-i értekezletéről az alábbi zá­róközleményt adták ki: 1967. április 24-től 26-ig Karlovy Vary-ban értekez­letet tartottak az európai kommunista és munkáspár­tok és megvitatták az euró­pai biztonság kérdéseit. Az értekezleten az alábbi test­vérpártok küldöttségei vet­tek részt. Osztrák Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Nemet Szocia­lista Egységpárt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, ír Mun­káspárt, Fszak-Irország Kommunista Pártja, Spa­nyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Luxemburgi Kommu­nista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kom­munista Párt, San Marino-i Kommunista Párt, a Szov­jetunió Kommunista Pártja, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Csehszlovák Kommunista Párt, Svájci Munkapárt. Az értekezleten jelen volt a Svéd Kommunista Párt, Német Kommunista Párt, nyugat-berlini Német Szo­cialista Egységpárt, képvise­lője is. Az értekezlet előkészítő munkálatait és magát az értekezletet az internacio­nalizmus szellemétől átha­tott szabad és széles körű vi, ta és testvéri együttműkö­dés jellemezte. Ennek je­gyében megvizsgálták az európai problémákat és az európai biztonság fenntartá­sához szükséges intézkedése­ket ami nagy jelentőségű az egesz világ békéjének meg­szilárdítása szempontjából is. Az értekezlet elfogadott egy nyilatkozatot, arne.v hangsúlyozza az amerikai imperializmus és a nyugat­német militari zmus egy hú­ron pendülése nyomán ke­letkezett veszélyt, v ’amint az európai helyzet által megkövetelt konkrét béke­kezdeményezések jelentősé­gét. A nyilatkozatban foglalt akcióprogram megnyitja a népek előtt a béke reális távlatát, amennyiben indít­ványozza, hogy az egymás­sal szemben álló katonai tömböket helyettesítsék a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti békés együttélés elvein alapuló kollektív európai biztonsági rendszerrel. A nyilatkozat támogatja azt a gondolatot, hogy hív­ják össze az összes európai államok értekezletét, s ezen tanulmányozzák az európai biztonság problémáit, az európai együttműködés ki- fejlesztésének kérdéseit, va­lamint az ebbe az irányba ható egyéb kezdeményezése­ket. Az értekezlet mély felelős­ségérzettel fordul a munkás- osztályhoz, a szocialista és szociáldemokrata pártokhoz, a szakszervezetekhez, a kü­lönböző vallású hívőkhöz, az értelmiséghez, a fiatalokhoz, a nőkhöz és minden béke­szerető emberhez. Felszólít­ja őket, fogjanak össze és bontakoztassanak ki minden országban és minden világ­részben széles körű kampá­nyokat, tömegakciókat az európai kollektív biztonság fenntartása, a tönkretevő fegyverkezési hajsza beszün­tetése, a háborús erők meg­fékezése céljából. Az értekezlet résztvevői­nek az a meggyőződésük, hogy az európai kollektív biztonságért vívott harc Karlovy Varyban kidolgo­zott programja valamennyi európai kommunista és mun­káspárt együttes akcióinak alapját alkothatja. Az értekezlet elfogadott egy felhívást, amely össze­fogást, szélesebb körű harcot sürget a vietnami nép tá­mogatására, elítélte az Egye­sült Államok barbár agresz- szióját, hangsúlyozta, hogy ez az agresszió az egyete­mes békét veszélyezteti. Az értekezlet felszólít mindenkit, aki szívén viseli a népek szabadságának ügyét, hogy fejtsen ki fo­kozott mértékben együttes akciókat a vietnami ameri- kái intervenció beszünteté­séért és a hős vietnami nép függetlenségre való jogának biztosításáért. Az értekezlet elfogadott egy nyilatkozatot is, améHy elítéli a görögországi katonai államcsínyt. Felszólított a görög néppel való széles kö­rű szolidaritási mozgalom megszervezésere. A Karlovy Varyban meg­tartott értekezlet résztvevői­nek mély meggyőződése, hogy találkozójuk elősegí­tette a kommunista és mun­káspártok testvéri kapcsola­tainak erősödését, a békesze­rető és antlimperialista erők összefogását Európában és az egész világon. A Karlovy Vary-i értekezleten részt veit európai kommunista és munkáspártok nyilatkozata Karlovy Vary (TASZSZ) A Karlovy Vary-i értekez­leten „Az európai békéért és biztonságért” címmel elfoga­dott nyilatkozat a követke­zőképpen hangzik: Mi, az európai kommunis­ta- és munkáspártok Kar­lovy Varyban összegyűlt képviselői, annak a felelős­ségnek a tudatában, amely- lyel népeink jövőjéért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért tartozunk, világré­szünk valamennyi népe szá­mára rendkívül fontos kér­désnek tartjuk a béke fenn­tartását. . Azért ültünk össze, hogy együtt megvitassuk a jelen­legi helyzetet, kicseréljük tapasztalatainkat és kidol­gozzuk azokat az utakat módokat, amelyek elősegítik, hogy a béke és a haladás összes erői egyesüljenek az európai biztonságért folyó harcban. L Az utóbbi évek tapasztala­tai bebizonyították a kom­munisták tételének helyes­ségét, hogy a világháború nem elkerülhetetlen. A vi­lágháborút el lehet hárítani a szocialista világközösség, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozga­lom, továbbá a háborút el­lenző összes államok és az összes békeszerető erők kö­zös Összefogásával. Ezek az erők jelentősen megerősöd­tek. Ugyanúkkor azon ban erősödött az amerikai impe­rializmus agresszivitása is. Az Egyesült Államok — az agresszió és a reakció fő ereje — vissza akarja for­dítani a történelem kerekét es semmissé tenni a népek­nek azt a jogát, hogy ön­állóan döntsék el sorsukat. Az Egyesült Államok dúrván beavatkozik Latin-Amerika Ázsia és Afrika államai­nak belügyeibe, kiterjeszti a barbár agressziös háborút a vietnami nép ellen. Ez a háború ma komolyan fenye­geti a világbékét. Ebben a helyzetben meg nagyobb jelentőségre tesz szert az imperialista erők elleni harc Európában. Egy- egy siker ebben a harcban nemcsak lépést jelent vi­lágrészünk tartós békéje fe­lé, hanem újabb csapást is az erőpolitikára és az egy­mással összefonódó agresz- szív katonai tömbök rend­szerére, amellyel az impe­rializmus az egész földke­rekséget behálózta. Europa amely két világ­háborút is megért, továbbra is nyugtalan térség, ahol az imperialista tábor és a szo­cialista közösség fő erői áll­nak szemben egymással. Egy fegyveres konfliktus a szem­benálló erők között totális nukleáris háborúval fenye­get. Ez a veszély függ az európai népek feje felett, ez fékezi a társadalmi és gazdasági, baladast. ez mér­gezi a nemzetközi kapcsola­tokat és von maga után a fegyverkezési hajsza révén óriási anyagi áldozatokat. Egyes európai államok olyan célú katonai inter­venciója, hogy elnyomjak a nemzeti felszabadító mozgal­makat, szintén feszültséget képez és a bekét fenyegeti. A második világháború után az imperialista álla­mok, élükön az Egyesült Államokkal, létrehozták a szocialista országok, vala­mint a tőkés országokban folyó demokratikus mozgal­(Folytatás a 2. oldalon) Katonai (Kszpompával helyezték örök nyugalomra * « ' Komarov űrhajós hamvait Moszkva (TASZSZ): Szerdán délután Moszkvá­ban a Kreml falában örök nyugalomra helyezték Vla­gyimir Komarov űrhajós­nak, a Szojuz—1 szovjet űr­hajó hétfőn hősi halált halt űrpi lótájának hamvait. A Szovjetunió hőse cím­mel két ízben kitüntetett űrhajós hamvait katonai díszpompával helyezték a szovjet nép sok más el­hunyt nagyságának ham­vai mellé. A szovjet hadsereg köz­ponti házából, ahol Koma­rov hamvait felravatalozták magyar idő szerint déli 12 órakor a temetés lebonyolí­tásával megbízott kormány- bizottság tagjai és Koma­rov űrhajóstársai gyászin­duló hangja mellett vitték ki az elhunyt hamvait tartal­mazó urnát. A több. mint egy kilométer hosszú gyász­menet megindult a Vörös tér felé. Harminchat autó szállította a koszorúkat és a virágokat. A hatkilométe­res út mentén a város ut­cáin és terein élő falat al­kottak a moszkvaiak tíz­ezrei. A szovjet szakszerve­zetek központi házának épületénél egy páncélautó vontatta ágyútalpra helyez­ték a hősi halott hamvait tartalmazó urnát. A Vörös téren tartott gyászünnepségen jelen vol­tak Alekszej Koszigin, Nyi- kolaj Podgomij és más szovjet vezetők. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja méltat­ta Komarov érdemeit. Azt, amit rövid élete alatt vég­zett, semmi sem törli ki az emberek emlékezetéből. Az elhunyt élete végéig teli volt nagyszerű tervekkel, de ezeket a terveket sajnos már nem tudta valóra vál­tani — mondotta. A gyásznagygyűlés követ­kező szónoka Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke ’•olt Elmondotta, hogy Komarof maradéktalanul teljesített* az űrhajó bonyolult bere­pülési programját, egészé­ben elvégezte a megjelölt tudományos kísérleteket, át­fogó ismeretekről, nagy ta­pasztalatokról és akaraterő­ről tett tanúbizonyságot. Az űrhajósok családja egyik bátor és hű tagját ve­szítette el Komarovban — mondotta elcsukló hangon Jurij Gagarin. Komarov bebizonyította rendkívüli képességeit az új kozmikus technika tanulmányozásá­ban, segített társainak meg­tanulni az űrhajó kezelé­sét. A nagygyűlés alatt az űr­hajós hamvait tartalmazó urna ott állt a Lenin-mau- zóleum előtt. Körülötte gyülekeztek Komarov hoz­zátartozói — özvegye, édes­apja és gyermekei. Aa utolsó díszörseget az elhunyt társai, az űrhajósok ad­ták. Alekszej Koszigin, Nyi- kolaj Potigörnij, valamint más szovjet vezetők és Ko­marov űrhajóstársai vitték a vörös téglafalhoz. A falba vájt kamrácská­ba Mihail Szuszlov helyez­te el a hamvakat tartalma­zó urnát. A falba márvány­táblát illesztettek ezzel a felirattal: »,Vlagyimir Mi- hajlovics Komarov. 1927— 1967.” A nemzetközi mun­kásmozgalom és a szovjet nép nagy halottjaival egy sorban, Malinovszkij mar­sall honvédelmi minisztet hamvai mellett nyugosznak a szovjet repülőezredes föl­di maradványai. Aki nena érhette meg legfőbb vágyá­nak teljesülését: szovjet űr­hajó leszállását, szovjet űr­hajósokkal a fedélzetén a Holdra. (MTI) Komarov nevét vette lel egv s*oc»alista brigád Megyénk dolgozói is mély megrendüléssel fogad­ták Vlagyimir Komarov,, mérnökezredes, a hős űr­hajós tragikus halálának hírét, ezt több fele módon juttatják kifejezésre. A pusz­tadobosi KISZ-fiatalok ve- zetöségválasztó gyűlésének résztvevői részvéttávíra- tot küldtek a hősi halált halt szovjet űrhajós özvegyének, A Haj- dú-Szabolcs megyei Vas és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat szocialista bri­gádja pedig Komarov ne­vét vette fel. A brigád tag­jai a budapesti szovjet nagykövetséghez küldött táviratukban többek kőzete ezt írják: Mély fajdalommal érte­sültünk Vlagyimir Konw- rovnak. a hős űrhajósnak tragikus haláláról. Emlékét örökre megőrizzük és .ezer! közös elhatározásunk, hogy szocialista brigádunk , a ..Komarov" nevet veszi fel. Kérjük önöket. tolmácsol­jak a hős Komarov ezre­des családjának, hogy mélységes e-gyü: ‘érzéssel osztozunk fajdalmukban. Hajdű-Szabolcs megyei Vas és Műszak" Nagy­kereskedelmi Vállala! Komarov” szociális ta brigád tagjai. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK |

Next

/
Oldalképek
Tartalom