Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

A Karlovy Vary-i értekezleten részt vett európai kommunista és munkáspártok nyilatkozata

(Folytatás az 1. oldalról)

mák ellen irányuló Észak- Atlanti paktumot. Ez ahhoz vezetett, hogy Európa két egymással szembenálló katonai tömbre oszlott. Az imperialisták a Német Szövetségi Köztársaság remilitari- zálásával és annak a törvénytelen igényének a támogatásával, hogy az egész Németországot képviselje, az előretolt antikommunista erők szerepét szánták az NSZK-nak, és ezzel megteremtették a feszültség tűzfészkét, amely egész Európa békéjét és biztonságát fenyegeti. A bonni állam, amelynek élére revansista és militarista erők keiültek, az Egyesült Államok globális stratégiájának alapvető támaszpontja lett Európában.

A volt hitlerista tisztek parancsnoksága alatt álló Bundeswehr erőinek növekedése tanúsítja a katonai készülődések arányainak bővülését. A Német Szövetségi Köztársaságban tilos a Német Kommunista Párt te. vékenysége, a többi demokratikus és békeszervezetet pedig üldözik. Ugyanakkor a szélsőséges reakciós és újfasiszta erők szabadon tevékenykedhetnek. Növekvő befolyásuk erősen nyugtalanítja az európai közvéleményt,

A hidegháború az európai tőkés országok monopóliumai számára a demokrácia elleni offenziva, a dolgozókra gyakorolt nyomás eszközévé vált azzal a céllal, hogy elfojtsák a dolgozók harcát életviszonyaik megjavításáért, korlátozzák szociális vívmányaikat, a néptömegekre hárítsák a fegyverkezés növekvő terheit.

A hidegháború koncepciója, a „kommunista agresz- szió” veszélyének meséje, amellyel az Egyesült Államok igazolni igyekezett európai hegemóniáját, megbukott Az imperializmus agresszív irányvonalát aláásta a szocialista országok aktív külpolitikája, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elvének következetes megvalósítása, az a politika, amelyet a szocialista országok egyre nagyobb lendülettel visznek, különösen a? SZKP XX. kongresszusa óta. Az imperializmus agresszív irányvonalát aláásta a kommunista- és munkáspártok harca, a tömegek akciói, a nyugatnémet közvélemény széles köreinek aktivitása is. A szocialista államok egyesített védelmi ereje, amely elsősorban a Szovjetunió technikai és tudományos vívmányaira támaszkodik, akadályt gördít a háború útjába.

Az atlanti tömb nyílt válság szakaszába került. Egyes nyugati országok kormánykörei vitatják az Egyesült Államokkal való katonai szövetség, illetve a NATO egyesített fegyveres erőiben való részvétel politikájának értékességét és célszerűségét. Mert az azzal veszélyeztet, hogy országuk nemzeti érdekeitől teljesen idegen háborúba sodródik. Az európai tőkés országokban erősödnek a tendenciák az Egyesült Államok politikai és katonai gyámkodása alól való fel- szabadulásra. Ugyanakkor növekszik a nyugtalanság az amerikai tőke fokozódó behatolása miatt.

Kiéleződtek az ellentétek a nyugat-európai államok nemzeti érdekei és a Német Szövetségi Köztársaság terjeszkedő céljai, valamint ama törekvése között, hogy uralkodó helyzetre jusson a NATO-ban, a Közös Piacban és az Euratomban.

A potsdami megállapodásokat végrehajtó Német Demokratikus Köztársaság megerősítette állami szuveréni- tását és nemzetközi helyzetét. Növekvő ereje és konstruktiv békepolitikája akadályt állít a nyugatnémet imperializmus tervei megvalósításának útjába. Az NDK elismerése és szuverén jogainak védelme vált

az európai biztonságért vívott harc egyik fő feladatává. A békeszerető álláspontra helyezkedő szocialista német állam léte és fejlődése nagy jelentőségű nemcsak a német nép számára, hanem az európai béke szempontjából is.

A hidegháború politikájának válsága új lehetőséget nyitott meg a nyugat-németországi demokratikus és haladó erők előtt, amelyek őszintén követelik a jelenlegi politika gyökeres megváltoztatását, és sokoldalú támogatást érdemelnek. A bonni kormányváltozás éppen ennek a válságnak a következménye. Ugyanakkor viszont semmi sem utal arra, hogy az úgynevezett nagy koalíció új kormánya lemondott volna elődeinek imperialista céljairól. Ellenkezőleg, függetlenül a békés szándékok hangoztatásától kitart amellett, hogy igényt tart egész Németország képviseletére. Továbbra is a2 NDK bekebelezésére, a 2

1937-es német határok helyreállítására törekszik, nem hajlandó elismerni a müncheni egyezmény jogtalan voltát, továbbra is provokativ igényeket támaszt Nyu- gat-Berlinre, megpróbál az atomfegyver közelébe férkőzni.

Az európai közvéleményben manapság jelentős változások mennek végbe. Egyre inkább növekszik az a felismerés, hogy meddő és veszélyes az Európa megosztására irányuló imperialista politika. A különböző társadalmi rendszerű országok között kifejlődik az együttműködés, különösen a gazdasági és a kulturális élet területén. A szocialista és a kapitalista országok kormány- és társadalmi köreinek képviselői között kapcsolatok jönnek létre, s ezek során hasznos eszmecserét folytatnak az európai biztonság kérdéseiről.

Az európai béke és biztonság megszilárdításának reális alapját képezik egyfelől azok a konstruktív javaslatok, amelyeket az európai biztonság és n békés együttműködés erősítésének kérdésében fejtettek ki a szocialista országok a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti kiáltványában, másfelől azok á javaslatok, amelyeket a tőkés országok kommunista pártjai vetettek fel találkozóik során és határozataikban.

Egyes nyugat-európai országokban a szocialista és a szociáldemokrata mozgalmakban új és pozitív előjelű tendenciák mutatkoznak az enyhülés és a kommunistákkal való együttműködés javára új tendenciák jelentkeznek a társadalmi haladás és a béke problémáinak viszonylatában keresztény körökben. Felmerültek a különböző szakmai és más demokratikus szervezetek közötti érintkezések és együttműködés új lehetőségei is. A kommunisták és szocialisták együttműködése a hívőkkel az európai biztonság kérdésében előmozdíthatja kontinensünk békéjét

Európa népei nem akarnak újabb háborút! Nem akarnak hidegháborút, nem akarják az „elrettentő erők egyensúlyát” amely az egyre intenzívebb fegyverkezési hajszához és ahhoz vezet hogy növekszik a szándékos vagy véletlen konfliktus kockázata.

Ideje, hogy új kapcsolatokat teremtsünk Európában, amelyek a feszültség valódi enyhítésére és a kölcsönös bizalomra épülnének

Mi, kommunisták, akik különböző nemzetek viszonyai között tevékenykedünk minden erőnket latba fogjuk vetni a kollektív biztonsági rendszer felépítésére az olyan államközi kapcsolatok megteremtésére, amelyek kizárják az agresszió bármilyen lehetőségét és biztosítják Európa, s az egész világ békéjét. Ez nehéz, de reális feladat.

II.

Európa kommunista és munkáspártjai a közvélemény, és az összes érdekelt

politikai és társadalmi erők ítélőszéke elé terjesztik a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésén alapuló kollektív biztonsági rendszer megteremtése érdekében kifejtendő tevékenység programját. Mindenekelőtt az szükséges, hogy valamennyi állam elfogadja a háború utáni időszakban kialakult reális helyzetet. Ehhez a következők szükségesek:

— a jelenlegi európai határok, főképpen az Odera— Neisse határ, valamint a két német állam közötti határ sérthetetlenségének elismerése;

— két szuverén és egyenjogú német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — létezésének elismerése, ami szükségessé teszi, hogy az utóbbi mond jon le az egész Németország képviseletének igényéről;

— annak a lehetőségnek kiküszöbölése, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármely formában így például az úgynevezett európai, sokoldalú vagy atlanti atomhaderő keretében nukleáris fegyverhez jusson;

— a müncheni szerződés érvénytelenségének elismerése a szerződés megkötésének pillanatától fogva.

Az európai munkásmozgalom és minden békeszerető demokratikus erő feladata biztosítani a békés kapcsolatok és az együttműködés kifejlődését valamennyi európai állam között a szu- verénítás és az egyenjogúság tiszteletben tartása alapján. Ennek érdekében küzdeni kell az új helyzetben elérhető egész sor cél megvalósításáért, mégpedig;

— szerződés megkötése valamennyi európai állam között, amelynek értelmében kölcsönös kapcsolataikban lemondanak az erőszak alkalmazásáról, vagy az ezzel való fenyegetőzésről, valamint a belügyekbe való beavatkozásról. A szerződés az ENSZ alapelveinek megfelelően szavatolja, hogy minden vitás problémát kizárólag békés eszközökkel oldanak meg;

— valamennyi ál’am és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok, a két német állam közötti kapcsolatok* továbbá az NDK és Nyugat-Berlin, mint külön politikai egység, közötti kapcsolatok rendezése;

— a demokrácia következetes védelme és fejlesztése a Német Szövetségi Köztársaságban. Ennek követelésére a népeket feljogosítják a történelmi tapasztalatok és a háború utáni nemzetközi egyezmények. Ez feltételezi annak a harcnak minden vo- na'on való támogatását, amelyet az NSZK haladó erői folytatnak az újnáci szervezetek és mindennemű revanspropaganda betiltásáért, megköveteli a rendkívüli törvények hatálytalanítását, a demokratikus békeszerető erők szabad tevékenységét, a Német Kommunista Párt betiltásának hatálytalanítását ;

— a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötése, ami fontos lépés a fegyverkezési hajsza beszüntetésének útján.

Az európai biztonság rendszerének tartalmaznia ke'l a semlegesség elvének elismerését, valamint annak az elvnek az elismerését, amely szerint feltétel nélkül tiszteletben kell tartani a semleges országok integritását. Ezen országok egyre aktívabb békeszerető politikája és hozzájárulásuk a leszerelés ügyéhez, előmozdíthatná egy ilyen rendszer megteremtését.

Alapvető jelentőségű lenne minden állam számára, ha felszámolnák az európai szocialista és kapitalista Országok gazdasági kapcsolataiban mesterségesen emelt sorompókat, ami kedvezően hatna arra, hogy létrejöjjön a széles körű termelési és tudományos kutatási egyezményeket is magában foglaló, gyümölcsöző együttműködés.

Arra törekedve, hogy megnyissuk az európai biztonság és együttműködés távlatait, határozottan á'lás* foglalunk a részmegoldásokról szóló egyezmények megkötése mellett, elsősorban a leszerelés területén. Ezek a részegyezmények kedvező légkört fognak teremteni a sokkal messzebbre vezető megállapodások számára. Beható tanulmányozást érdemel e téren minden javaslat, amelyet kormányok, pártok, társadalmi szervezetek, politikusok és tudósok terjesztettek elő. E javaslatok közül különösen időszerűek azok, amelyek az európai államok területén állomásozó idegen csapatok kivonását, a kü földi katonai támaszpontok felszámolását, atomfegyvermentes öveze. tek létrehozását érintik Kö- zép-Európában. a Balkánon, a Duna menti országok területén. a Földközi-tenger térségében és Észak-Európában, valamint azok a javaslatok, amelyek a ritkított vagy korlátozott fegyverzetű övezetekre és általában a béke és az együttműködés övezeteire vonatkoznak a kontinens különböző térségeiben. Ezek a lépések akárcsak a többiek, a fegyverkezési verseny erősítésére irányuló tendenciákat fékeznék.

A húsz évre kötött Atlanti Szerződés érvénye 1969- ben lejár. Ennél fogva felvetődik az a józan alternatíva, hogy teremtsük meg a katonai tömböktől mentes Európát.

Igyekezzünk élérni, hogy kontinensünk békeszerctő erői tiltakozzanak az Atlanti Szerződés határidejének meghosszabbítása, vagy a szerződés bármilyen más módosítása ellen. Ezt előmozdítja a Varsói Szerződés tagállamainak az a több ízben kifejtett és a bukaresti kiáltványban ünnepélyesen megerősített állásfog alása, hogy készek a két katonai szövetség egyidejű felszámolására. Támogatjuk ezeknek az államoknak azt a javaslatát, hogy késedelem nélkül állapodjanak meg az Atlanti paktum és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolására.

Készek vagyunk támogatni minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amelynek célja a feszültség enyhítése és kontinensünk népei biztonságának szavatolása.

Teljes mértékben támogatjuk azt a javaslatot, hogy az európai biztonság és békés együttműködés kérdésében hívják össze valamennyi európai állam értekezletét. Támogatást érdemel az a javaslat is, hogy hívják egybe valamennyi európai parlament tanácskozását.

A béke és a biztonság erősítése feltárja kontinensünk népei előtt a haladás és a jólét újabb távlatait.

Európa népei előtt fontos társadalmi, gazdasági és kulturális problémák állnak. Az óriási munkaerőt, gazdasági és szellemi tartalékokat felszippantó fegyverkezési hajszától mentes Európa nemcsak lakossága életszínvonalának emelkedését biztosíthatja, hanem az egész emberiség fejlődését is elősegítheti.

Az ilyen Európáért vívott harc szorosan összefügg a valódi nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, az olyan reakciós és fasiszta diktatúrák ellen folytatott harccal, mint amilyen Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban hatalmon van. Az a tény, hogy a spanyol, a portugál és a görög kormány cserébe azért a támogatásért, amelyet az Egyesült Államok nyújt ezeknek a magukat lejáratott rendszereknek, összejátszik az amerikai imperializmussal nukleáris támaszpontok létesítésében, azt mutatja, hogy mekkora veszedelmet jelentenek Európa számára. Az európai kommunista- és munkáspártok teljes ro- szenvükről és támogatásukról biztosítják az egységes frontba tömörült spanyol munkások és demokraták

fontos harcát, továbbá mind azokat a népeket, amelyek a reakciós rendszerek ellen harcolnak, a szabadságért és a demokráciáért küzdenek.

A kommunisták, akik mindig harcoltak az imperializmus, a gyarmatosítás és az újragyarmatosítás ellen, megerősítik szolidaritásukat azokkal a népekkel, amelyek még harcolnak. Úgy fognak eljárni, hogy elősegítsék az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal fennálló, a nemzeti függetlenségen, a szuverenitáson, a belügyekbe való be nem avatkozáson. a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésen, továbbá az iparilag fejlett államok részéről a nemrég felszabadult, a társadalmi, gazdasági és kulturális haladás útját járó országoknak nyújtott hatékony segítségen alapuló új kapcsolatok fejlődését.

III.

Az európai kommunista- és munkáspártok készek minden erejüket ezen, 8 béke, a haladás és demokrácia ügyét szolgáló feladatok megvalósításának szentelni.

Mozgalmunk, amely idén ünnepli nagyszerű győzelmének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak 50. évfordulóját, az egész emberiség fejlődésére döntő befolyási gyakorló hatalmas politikai erővé vált.

Minden egyes kommunista párt a sajátos körülmények között amelyekben harcolnia kell, felelős politikájáért. országának munkás- osztálya és dolgozói előtt, népe előtt. Ugyanakkor minden egyes párt felismeri a nemzetközi felelősséget a béke fenntartásáért, a népek között a korszakunk szükségleteinek megfelelő, új kapcsolatok kialakulásáért.

Ez a felelősségérzet tőlünk az európai kommunista pártoktól azt követeli, hogy egyesítsük erőinket e problémák megoldására.

Minél szilárdabb az európai és az egész világon működő kommunista- és munkáspártok egysége és szolidaritása, annál hatékonyabb lesz harcunk.

Ez a felelősségérzet arra kötelez minket, hogy felhívással forduljunk mindenekelőtt a munkásosztályhoz, amely az anyagi értékek fő előállítója, a jelenkori társadalom legön- tudatosabb és leghaladóbb osztállyá. Felhívással fordulunk a munkásosztály legközelebbi szövetségeséhez. a parasztsághoz és azokhoz a középrétegekhez is. amelyeknek létérdeke a béke és a jólét. Az európai munkások és a dolgozók, a hazafiasságot a nemzetközi testvéri szolidaritással összeegyeztetve, képesek szerepet játszani a békéért és az európai biztonságért. kontinensünk demokráciájáért és társadalmi haladásáért vívott harcban.

A szocialista és Szociáldemokrata pártokhoz fordulunk. amelyeknek nagy befolyásuk van az európai munkásosztályban és sok európai államban részt vesznek a kormányban is. Évtizedes tapasztalatok bízón vftják. hogy a kommunisták és a szocialisták együttes akciói révén a munkásoszi ály döntő betolván tud gyakorolni a politikai életre és maga köré tudja tömöríteni azokat

★

★

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán Karlovy Va- ryban nagyszabású fogadást adott az európai kommunista- és munkáspártok értekezlete munkájának befejezése alkalmából. Az Im- perial-szállóban tartott fogadáson megjelentek az értekezleten részt vett kommunista- és munkáspártok küldöttségeinek vezetői és tagjai. A megjelentek között

a társadalmi rétegeket, amelyeknek érdeke a béke fenntartása és a demokratikus társadalmi reformok megvalósítása.

Az európai szakszervezetekhez fordulunk, amelyet! már száz éve a munkás- osztály hatalmas tömeg- szervezetei s a munkásosztály anyagi és szociális érdekeit védelmezik. Felhívjuk a szakszervezeteket, hogy használják fel tekintélyüket és befolyásukat a békés Európáért folyó harc érdekében.

Az európai tudósokhoz, írókhoz, művészekhez. az egész európai értelmiséghez fordulunk. amelynek legjobbjai mindig az emberi jogokat és szabadságjogokat, a népek független, ségét védelmezték, a nemzetközi együttműködés és a béke ügyét pártolták.

A keresztényekhez fordulunk, katolikusokhoz és protestánsokhoz, a különböző vailású hívőkhöz, akik vallásom meggyőződésükkel motiválják a békére és a társadalmi igazságra való törekvésüket.

Európa ifjú nemzedékéhez fordulunk, amelynek jövője elválaszthatatlanul összefügg a kollektív- biztonság és a béke gondolatának győzelmével. Az Ifjúságnak a háború politikája ellen, a reakció és a fasizmus ellen, a szabadságáért és a haladásért, g népek barátságáért harcolók első soraiban van a helve.

A nőkhöz fordulunk, akik. nek szerepe a közéletben állandóan növekszik és részvételük a béke és a biztonság ügyének védelmében nagy jelentőségű.

Azokhoz a burzsoá csoportokhoz fordulunk, amelyek realista módon fogják fel a jelenlegi helyzetet, tudató, ban vannak a nukleáris háború veszélyének, szeretnék megszabadítani hazájukat az Egyesült Államokkal szemben fennálló függő helyzettől és hajlandók támogatni a2 európai biztonság politikáját

Felszólítjuk az Összes bé- keszeretó erőket, fogjanak öss

2e és szervezzenek országaikban és az egész kontinensen széles körű kampányokat annak érdekében, hogy közvetlen akciók bontakozzanak ki a kollektív biztonságért. Támogassák minden vonalon az európai államok értekezletének ősz- szehívására vonatkozó javaslatot.

Az európai országok kommunistáinak mélységes meggyőződésük, hogy amikor Európában az agresszió és a háború erőivel szemben a békét és biztonságot védelmezik, akkor a demokrácia, a társadalmi haladás és a nemzeti felszabadulás érdekében, az egész világ népeinek érdekében cselekednek.

A történelmi pillanat bátorságot és leleményességet követel. Felhívunk minden jóakaratú embert, hogy politikai meggyőződésre, pártra, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül vessék latba befolyásukat és tegyenek meg mindent közös célunk eléréséért: a békéért. Ha túltesszük magunkat azon, ami elválaszt bennünket, akkor hatalmas erőt hozhatunk létre, amely diadalmaskodhat a háború fölött a holnap bizonytalansága fölött, szabaddá teheti az utat a tartós békéhez és a népek jólétéhez.

Az európai népek képesek arra, hogy maguk oldják meg kontinensük békéjének és biztonságának kérdéseit. Vegyék hát saját kezükbe Európa sorsát! (MTI)

+

voltak a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tagjai is Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével.

*

A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsége Leonyid Brezsnyevnek vezetésével elutazott Karlovy Vary bóL