Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

Leonyid Brezsnyev beszéde #P*ly1atas a* L oldalról) alapvető, kényelmes és lé­nyegében véve már nem is olyan drága eszköz az Egyesült Államok európai stratégiai pozícióinak fenn­tartására Ez komoly lehe­tőséget nyújt az Egyesült Államok számára, hogy nyo­mást gyakoroljon a nyu­gat-európai országok poli­tikájára és gazdaságára. Ami a nyugatnémet politikusokat illeti, az ő számításaik sze­rint az Egyesült Államok­kal való együtthaladás reá­lis lehetőséget ígér revans- terveik megvalósítására. A háború utáni európai helyzet alapjait még a pots­dami egyezményben meg­határozták. Ennek lényege, hogy ki kell irtani a milita- rizmust és nácizmust, hogy Németország soha többé ne fenyegethesse szomszédait és a világ békéjét. Ez a követelmény ma is érvényes és a jövőben is az lesz. A Német Demokratikus Köz­társaságban maradéktala­nul megvalósultak a pots­dami elvek. A Német Szö­vetségi Köztársaságban azonban ezeket az elveket Semmibe veszik. Senkinek sem újdonság, hogy a náciz­mus bacilusát Nyugat-Né- metországban nem irtották ki, hiába követelte azt a potsdami egyezmény. Még­is, amikor az új nácik nyíltan kiléptek a politikai porondra, a dolog komo­lyabb színezetet öltött. A veszélyt különösen nö­veli, hogy nem a bajtársi szövetségek, vagy mene­kültügyi szervek felelőtlen, szélsőséges szájhősei, hanem Nyugat-Németország kor­mánya lép fel azzal a kép­telen igénnyel, hogy joga legyen az egész német nép nevében beszélni, a nyugat­német kormány nem haj­landó elismerni az Európá­ban kialakult határokat, támaszt igényt Nyugat-Ber- linre, keres kibúvókat Nyu­gat-Németország nukleáris felfegyverzéséhe*. Ha még hozzátesszük, hogy a bon­ni hatóságok betiltották a kommunista pártot és el­nyomják a többi haladó erő­ket, akkor máris együtt van a revans előkészítésének egész politikai és ideológiai kelléktára. Brezsnyev kijelentette: a Szovjetunió véleménye nem az, hogy az európai népek­nek idegenkedniük kell Nyugat-Németországtól, Nyugat-Németország előtt, más államokhoz hasonlóan, nyílt az út az egyenjogú nemzetközi együttműködés­hez, az európai ügyekben való részvételhez. — Tudjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban nem jelentéktelen erők van­nak, amelyek ellenzik a nyugatnémet imperializmus agresszív, reakciós politiká­ját — mondotta a szónok. Brezsnyev ezután leszö­gezte: a nyugatnémet mili­taristák nem képesek meg­valósítani revansista céljai­kat A Szovjetunió és a többi szocialista ország ele­gendő katonai erővel ren­delkezik, hogy megsemmisí­tő csapást mérjen az ag- resszorra, ha az háborút me­részel kirobbantani. Arra azonban képesek a revan- sisták, hogy az európai or­szágokat, majd az egész vi­lágot egy új háború nyomo­rúságába döntsék. Ezt a ve­szélyt világosan látni le­het — Az Egyesült Államok európai katonai jelenléte buzdítóan hat a nyugatné­met militarizmusra — hang­súlyozta Brezsnyev. Az Egyesült Államok európai politikájának fő eszköze a NATO volt és az is marad — folytatta. — Ez a tömb kezdettől fogva „a kommu­nista agresszió veszélyének” —> mesterségesen gyártott meséjére támaszkodott. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország békepolitikája szertefoszlatta ezt a mesét. Az európai biztonság feltételei — A háború utáni Európa nagy fontosságú tényezője a szocialista államok közössé­ge — jelentette ki Brezs­nyev beszéde következő ré­szében. — A Varsói Szer­ződés szervezetében tömö­rült szocialista államok — mint ismeretes — a buka­resti értekezleten programot adtak ki az európai bizton­ságra és békés együttműkö­désre vonatkozólag. Ez a program egyre több támo­gatóra talál Európa és a vi­lág közvéleményében. — A Varsói Szerződés or­szágai többek között napi­rendre tűzték az elgondo­lást, hogy hívjanak össze értekezletet valamennyi európai állam részvételével és vitassák meg az európai biztonság és együttműködés kérdéseit. Ez a javaslat ked­vező visszhangot keltett sok nyugat-európai országban. — Az európai biztonság központi kérdése a konti­nensen lévő országok hatá­rainak sérthetetlensége. A népekre mérhetetlen szenve­déseket zúdítana bármiféle kísérlet e határok megbon­tására. Teljes mértékben vonatkozik ez a Német Szö­vetségi Köztársaság határai­ra is. — Az európai biztonság rendkívül fontos feltétele annak a reális ténynek el­ismerése, hogy két német állam van. A Német De­mokratikus Köztársaság „el nem ismerésének” rövidlátó politikája megoldhatatlan ellentétben áll az európai valósággal és a nemzetközi feszültség komoly forrása. A Német Demokratikus Köztársaság már majdnem két évtizede él és virágzik. A Szovjetunió és a többi A bukaresti tanácskozás résztvevői ismételten kije­lentették, hogy ha az Észak­atlanti Szövetség hatályát veszti, akkor a Varsói Szer­ződés is elveszti érvényét és a kettő helyébe egy európai biztonsági rendszernek kell lépnie. Figyelembe véve, hogy a NATO-államok egye­lőre nem hajlandók ilyen gyökeres megoldásra, a bu­karesti tanácskozás résztve­vői újabb javaslatot tettek: már most állapodjunk meg e csoportosulások katonai szervezeteinek megszünteté­séről. — Számos ország számára, köztük az észak-európai or­szágok számára a semleges­ség lehetne a katonai, poli­tikai csoportosulásokban va­ló részvétel alternatívája. Az SZKP véleménye szerint a semleges államok kezde­ményezéseitől sok minden függ. A Szovjetunió készség­gel fogadná az Ilyen irányú kezdeményezéseket. — Semmi sem igazolja az Egyesült Államok hadiflot­tájának jelenlétét a Dél- Európa partjait mosó vize­ken — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. — Itt az ide­je, hogy a 6. amerikai flot­ta hagyja el a Fekete-ten- gert. — Az Egyesült Államok­nak nemcsak katonai, ha­nem másfajta támaszpontjai is vannak Európában. Az NSZK-ban és más nyugat­európai államokban létre­hozott felforgató, kém- és di verzión központok, rádió­adók és különböző, a szo­cialista országok ellen rá­galomhadjáratot folytató szervezetek ezek. Itt az ide­je felvetni azt a kérdést, hogy meg kell szüntette Európában a népek közötti kapcsolatokat megmérgező valamennyi góc tevékenysé­gét. A békés együttélés elvei alapján európai szocialista ország egyaránt politikája fontos céljának tartja, hogy min­denképpen előmozdítsa az NDK nemzetközi pozíciójá­nak erősödését. — Az atom- és rakéta­korszakban új problémák keletkeztek, amelyek össze­függnek az európai bizton­ság fenntartásával. Az euró­pai népek jól el tudják kép­zelni, mit jelentene, ha atomfegyverhez jutna egy olyan állam, amely át akar­ja szabdalni az európai ha­tárokat. Ezért a nukleáris fegyverek további elterjedé­sének megakadályozása az európai biztonság egyik sab­lonos kérdése is. Jelenleg tárgyalások folynak a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megaka­dályozását tartalmazó nem­zetközi szerződés megkötésé­ről. A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország arra törekszik, hogy e tárgyalá­sok sikeresen végződjenek. Az európai fejlemények nyújtotta lehetőségeket mér­legelve — folytatta Brezs­nyev — nem mellőzhetjük azt a tényt, hogy a NATO tagállamok kormányai két év múlva döntés elé ke­rülnek; meghosszabbítsák-e az Észak-atlanti Szerződést, vagy sem. Véleményünk sze­rint teljesen helyes, ha a kommunisták és a haladó erők ezt a körülményt arra igyekeznek felhasználni, hogy még fokozottabban küzdjenek ennek az agresz- szív tömbnek a fenntartása ellen. Az európai szocialista or­szágok annak idején kényte­lenek voltak megteremteni a Varsói Szerződés szervezetét, válaszul a NATO megalakí­tására. A Varsói Szerződés már évek óta sikeresen teljesíti feladatát A nyugat­német imperialisták és ame­rikai pártfogóik agresszív törekvései következtében kénytelenek vagyunk állan­dóan gondot fordítani a Varsói Szerződéshez tartozó országok együttműködésének sokoldalú fokozására. Ugyan­akkor mi alternatívát aján­lunk e politikával szemben. — A földrészünkön az enyhülés irányába ható je­lenlegi tendenciák sok te­kintetben a kelet- és nyugat­európai államok közötti két­oldalú kapcsolatok javulásá­nak eredményei. — Ami a Szovjetuniót il­leti, politikánk a jövőben is arra irányul, hogy a békés együttélés elvei alap­ján fejlesszük a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat az európai kapitalista orszá­gokkal. A Szovjetur, kész véleménycserét folytatni azoknak az európai álla­moknak a kormányaival, amelyek fejleszteni kívánják országunkkal a kapcsolato­kat A munkásosztály egységé­nek kérdéséről szólva Leo­nyid Brezsnyev azt mondot­ta, hogy Európában ma a munkásosztály a legnagyobD társadalmi erő. A szocialis­ta államokban a munkásosz­tály van hatalmon, a tőkés országok társadalmi életére a munkásosztály óriási ha­tást gyakorol. — Pártunknak mély meggyőződése, megvannak a szükséges feltételei annak, hogy közös baráti munká­val, rövid idő alatt elérjük soraink tömörítését — je­lentette ki Brezsnyev. — Ha a marxistákat—leninis­tákat jellemző energiával és elvszerűséggel látunk ehhez a feladathoz, le lehet küzde­ni a nézeteltéréseket A kommunista kötelesség nem engedi meg közölünk senki­nek, hogy félreálljon, vár­va az időt, amikor majd magától is létrejön az egy­ség. — Mozgalmunk történel­mi célja: a szocializmus és a kommunizmus. — Meggyő­ződésünk, hogy Nyugat-Eu- rópa munkásosztálya, népei előbb-utóbb a szocialista út­ra lépnek. A kommunista pár­tok önfeláidozóan küzdenek ezért az egyetlen helyes út­ért, — Az európai biztonság problémája nemcsak külpo­litikai kérdés, hanem igen fontos társadalmi probléma is — jelentette ki a to­vábbiakban Brezsnyev. — Pártunk a háború óta el­telt évtizedekben Európá­ban felgyülemlett gyakorlati tapasztalatok alapján állít­ja fel ezt a tételt — Értekezletünk küszö­bén a távíró aggasztó híre­ket hozott egy görögországi katonai puccsról. A görög reakció fasiszta diktatúrát próbál bevezetni az ország­ban, ezrével börtönzik be a görög nép legjobbjait. Ro- konszenvünk Görögország haladó erői mellett nyilvá­nul meg, támogatjuk őket a reakció ellen a demokrá­ciáért vívott harcukban. — Az értekezletünkön sorra kerülő eszmecsere az elfo­gadandó nyilatkozat nagy szerepet fog játszani az imperialista agresszió poli­tikája ellen, az európai biz­tonság és a vjlágbéke meg­szilárdításáért folyó harc további alakulásában. El­ismerjük, hogy a háborús veszély elleni harc formái különbözőek lehetnek. Min­den módozatnak azonban az európai béke megszilárdításá­hoz kell vezetnie, és arra is fog vezetni, ha a kom­munisták és a haladás erői elszánt küzdelemre mozgósít­ják a tömegeket az európai biztonságért. — Mi, szovjet kommunis­ták a békéért és a társadal­mi haladásért vívott harcot mindig az összes kommunis­ta pártok internacionalista ügyének tartottuk. A nyu­gat-európai országok mar­xista—leninista pártjai nagy és dicsőséges utat tettek meg a munkásosztály ügyé­ért vívott harcban. Elvtár­saink óriási tapasztalatokat gyűjtöttek a tömegek kö­zött végzett munkában, a népfrontmozgalomban, a má­sodik világháború idején pedig az ellenállási mozgal­makban és abban a küzdelem­ben, amelyeket jelenleg foly­tatnak. E tapasztalatok az egész világ kommunistáinak értékes vívmányai. Mi, kommunisták, akik hatal­mon vagyunk és elvtársaink, akik a szocialista forrada­lom győzelméért küzdenek, e tapasztalatokra támaszkodva ültünk össze erre az érte­kezletre és bátran elmond­hatjuk, hogy képesek va­gyunk megoldani a hatal­mas, de teljesen reális fel­adatot: tömöríteni a legszé­lesebb néptömegeket a bé­ke ügyéért folyó harcra, megbénítani a reakció és a háború erőit. Erősítsük a kommunista mozgalom sorainak szolida­ritását és egységét e nagy célok érdekében! (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) gyászmelódiák szálltak az éterben. Alig múlt el a legutóbbi gyász komorsága a szovjet főváros felől, amellyel utol­só útjára kísérte Malinov- szkij marsallt, újabb kato­nát gyászol Moszkva. Vla­gyimir Komarov hamvai oda kerülnek a Kreml falába a marsall hamvai mellé. Élete példamutató kötelességtel- jesités volt, halála — ne­mes áldozat az emberi ha­ladás oltárán. Reánk, újságírókra, akik nem egyszer beszélgettünk vele a Kreml György-termc- nek márvány boltívei alatt, mindannyiszor élmény volt, Komarov ezredes emberi közvetlensége, lényének me­leg derűje. Az ujjongó a ta­vaszi ünnepre, május elsejé­re készülő Vörös téren mi­lyen fájdalmas lesz utolsó útjára kísérni azt az em­bert, akit annyira szeret­tünk volna ott a kozmosz meghódításának élő hőse­ként ünnepelni A megdöbbentő tragédia részletei Vlagyimir Komarov szov­jet űrhajós hétfőn a Szo­juz—1 űrhajóval leszállá­sakor életét vesztette. Hétfőn, amikor a kísérleti program befejeződött, Ko­marov ezredesnek javasol­ták, hogy hagyja abba az űrrepülést és hajtsa végre a leszállást. A leszállásra va­ló átmenettel kapcsolatos minden művelet végrehajtá­sa után az űrhajó sikeresen megtette a fékezés legnehe­zebb és legfelelőssegtelje- sebb szakaszát a légkör sű­rű rétegeiben és teljes mértékben lecsökkentette az első kozmikus sebességet. Az ejtőernyőrendszer leg­főbb ernyőjének kinyitása­kor azonban hét kilométer magasságban — előzetes adatok szerint — az ejtőer­nyő tartóköteleinek össze- csavarodása következtében az űrhajó nagy sebességgel szállt alá és ez okozta Ko­marov halálát. A Szojuz-—1 új típusú Űr­hajót Vlagyimir Komarov ezredes irányításával ápri­lis 23-án jutatták pályájára repülési kipróbálás végett. Vlagyimir Komarovnak ez volt a második útja a világ­űrben. 19íi4-ben ő volt a Voszhod űrhajó parancsno­ka. A több, mint 24 órás kí­sérleti repülés folyamán Komarov teljes egészében teljesítette az új űrhajó rendszereinek megszabott kísérleti programját és vég­rehajtották a tervbe vett tudományos kísérleteket. Az űrrepülés közben Ko­marov manőverezett a űr­hajóval, különböző körül­mények között kipróbálta annak fő rendszereit és szakértői értékelést adott az új űrhajó műszaki sajátos­ságairól­Részvéttávirat A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA ELNÖKSÉ­GÉNEK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK. Kedves elvtársak! Mély megrendüléssel és fájdalommal értesültünk Vla­gyimir Komarov mérnökezredes elvtárs, a hős űrhajós tra­gikus haláláról. Emlékét együtt őrizzük azokéval, akik éle­tüket áldozták a tudomány, a haladás szolgálatában éa mindörökre beírták nevüket az emberiség történetébe. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány egész népünk nevé­ben mély részvétét fejezi ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének, a Szovjetunió kormányának, és kéri önöket, tolmácsolják a szovjet népnek, a hős Komarov ez­redes családjának, hogy mélységes együttérzéssel osztozik fájdalmukban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány II Karlovy Vary-i értekezlet felhívása a vietnami nép támogatására Az európai kommunistá­éi munkáspártok Karlovy Varyban ülésező értekezle­te hétfőn a vietnami kérdés­sel kapcsolatban felhívást intézett Európa népeihez. A felhívás címe: „Egyesítsük erőinket és harci erőfeszíté­seinket a vietnami nép tá­mogatására”. A kommunista- és mun­káspártok visszautasítják az Egyesült Államok kormá­nyának hazug és hitszegő nyilatkozatait, arról, hogy — úgymond — kész a viet­nami probléma rendezését szolgáló tárgyalásokra. A felhívás megállapítja, hogy az Egyesült Államok kor­mánya, amikor nem fogadta el a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság javaslatát a bombázások és a VDK el­len irányuló minden egyéb harci cselekmény haladék­talan beszüntetésére — ami elősegítette volna a tárgya­lások megkezdését — meg­vitatta, hogy bármi áron fegyveres erőszakkal pró­bálja megoldani a vietnami problémát és fokozni kato­nai és politikai befolyását Délkelet-Ázsiábap. A vietnami nép képvise­lőinek magatartása viszont éppen ellenkezőleg azt ta­núsítja, hogy csakúgy, mint az egész vietnami nép nem akarnak mást, mint megvé­deni az ország szabadságát, függetlenségét és a lakosság biztonságát. A Karlovy Va- ryban ülésező értekezlet részvevői felhívásukban eré­lyesen elítélik az Egyesült Államok agresszív vietna­mi háborúját és szolidaritá­sukról biztosítják a vietna­mi népet. Hangsúlyozzák, eltökélt szándékuk, hogy tevékeny erőfeszítéseikkel segítik az amerikai imperializmus ag­resszív politikájának elszi­getelését és meghiúsítását, harcolni fognak a külföldi csapatok kivonásáért Viet­namból, és azért, hogy a vietnami népnek joga legyen saját belügyeinek rendezé­sére. A felhívás hangoztatja, hogy az értekezlet részvevői az eddiginél is nagyobb tá­mogatást kívánnak nyújtani a hős vietnami népnek a függetlenségért és szabadsá­gukért vívott harcához. En­nek érdekében politikai tö­megkampányt indítanak, pénzt és gyógyszereket gyűj­tenek és ha a VDK kormá­nya azt kívánja, Önkéntese­ket is küldenek Vietnamba. Az európai kommunlsta- és munkáspártok Karlovy Varyban ülésező értekezlete felhívással fordul az európai közvéleményhez, fokozza harcát a VDK amerikai bombázásának ás a vietná­mi nép ellen irányuló inas agresszív cselekményeknek a beszüntetéséért. Az értekezlet részvevői felhívják Európa minden dolgozóját, az európai népe­ket, politikai pártokat, kü­lönösen a szociáldemokrata, szocialista és katolikus pár­tokat, a hívőket és általá­ban mindazokat, akiknek drá­ga a béke és a szabadság, felhívnak minden háborúel­lenes erőt — politikai és ideológiai meggyőződésre Való tekintet nélkül **-, hogy még jobban fokozzák ak­cióegységüket az Egyesült Aliamok vietnami agresszió­jának megfékezéséért, eszel mozdítsák elő a népek kö­zötti békés kapcsolatok meg­szilárdítását, akadályozzak meg, hogy a vietnami konf­liktus világháborúvá vál­jék. A PAP Karlovy Vary-i tudósítója interjút készített Aposztoiosz Grozosszal, a Görög Kommunista párt Központi Bizottságénak el­nökével. A görög pártvezető kijelentette: a kommunjsta- és munkáspártok értekezle­tén előterjeszti Görögország ügyét. A görög fasiszta puccs ugyanis Európa bie- tonsága ellen irányul. 1967. április 25. 'Jí

Next

/
Oldalképek
Tartalom