Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

Tizennegyedszer élüzem Okszern gazdálkodás n BaHiány! Állami Gazdaságban Dr. Fekszi István a megyei tanács elnöke április 22-én a Balká- nyi Állami Gazdaság kultúrtermében átad­ta a gazdaság dolgozó­inak az 1966. évi ter­melési eredmény elis­merését, az élüzem ki­tüntetést,. A Harkányi Állami Gazda­iáé tizennegyedszer lett él­üzem. Két ízben a szocialis­ta munkaverseny legmaga­sabb kitüntetését kapták meg. a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Nem könnyű feladat az 1600 holdas gazdaság fejlő­déséről, sikereiről, gondjai­ról átfogó értékelést adni. A régi emberek még emlé­keznek, hogy tizennyolc év­vel ezelőtt egy pár lóval kezdték a munkát. Nagy utat tettek meg. Első és leg­fontosabb feladatuk a ho­mok meghódítása volt. A gazdaság földterületének több mint 50 százaléka fu­tóhomok. A terméketlen ta­laj termővé tételére a gaz­daság nem egyedül vállalko­zott, ők csak végrehajtói vol­tak a kutatómunkáknak, azt gyümölcsöztették. A végre­hajtásban nem volt hiba. Jó példa a 1040 holdas gyümöl­csös, amelyből 820 hold új telepítésű. A gondos telepí­tés, kezelés nyomán a fák által ma a homok aranyat ad. A tavalyi évben 500 va­gon jonatánalma szürete­lését tervezték. Exportra 380 vagonnal szántak. Végered­ményben 754 vagon almát szedtek a fákról és szerte a világba ebből 500 vagon­nal küldtek. A gazdaság vezetői mun­kájuk lényegét pár szóban sűrítik. Azt mondják, ered­ményük titka az okszerű gazdálkodás. Vajon mit je­lent ez? A homok nem egy­szerre és nem véglegesen hó. dőlt be az embernek. A har­cot. újra és újra kell kezde­ni és minden esetben na­gyobb arányokban. Ebben a küzdelemben a legfőbb fegy­ver a tápanyag-utánpótlás. Ma már ott tartanak, hogy átlag egy hold területre 600 kilogramm vegyes műtrá­gyát szórnak ki. Burgonya és takarmánynövények alá 5—5 mázsát. Mindez járási, megyei, sőt nem egy esetben országosnál is ma­gasabb termésátlagot ered­ményez. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az állattenyész­téshez megfelelő takarmány­bázist teremtsenek. Az ál­lattenyésztés viszont elegen­dő szerves trágyát ad. Ez hát az okszerű gazdálkodás, amelynek egyik eredménye, hogy a gazdaság háromszá­zas tehenészettel rendelke­zik és saját alapból 150 hí­zómarhát értékesítenek, 150 növendékmarhát tartanak. A tehenészet legfőbb termelé­si eredménye, hogy míg 1965-ben 2900 liter tej volt az egy tehénre eső termelé­si átlag, 1966-ban már 3319 liter. Itt kíván helyet, hogy nemcsak a tehenészetben, a sertéstenyésztésben is ki­váló eredményeket értek el. Tavaly 4000 hízott sertést értékesítettek, s egy kilo­gramm hús előállításához jóval az országos átlag alatt, 4,19 kilogramm abraktakar­mányt használtak fel. Ritka, hogy minden üzem­ág önmagában is nyereséges. A Balkányi Állami Gazdaság­ban az elmúlt évet külön- külön is, a növénytermesz­tésben, az állattenyésztésben, a gyümölcsösben nyereség­gel zárták. A nyereség ossz értéke több mint 30 millió forint, a tervezettnél 16 mil­lió forinttal több. Nem lenne teljes a kép, ha a termelés személyi fel­tételeiről nem esne szó. A gazdaságban éves átlagban 700 ember dolgozik. Ezek az emberek szinte állandó jel­leggel vesznek részt tovább­képzésben, a kertészetben 114 dolgozó tett szakmun­kásvizsgát, állattenyésztés­ből, növénytermesztésből többen mint hatvanan most vesznek részt szakmunkás- képzésben. A szakmai to­vábbképzés egyéb tényezők mellett szintén hozzájárul magasabb terméseredmé­nyekhez. A magasabb ter­méseredmény az egyénnél pedig úgy érezteti hatását hogy három év alatt a dol­gozók évi átlagkeresete több mint kétezer forinttal nőtt, De nemcsak a magasabb ke­reset miatt dolgoznak szí­vesen a gazdaságban az em­berek. Olyan helyen nem terhes a munka, ahol a szo­ciális igényeket kielégítik, a kulturálódáshoz is bizto­sítják a feltételeket. Az el­múlt öt évben átlag egy­millió forintot költött a gaz­daság az említettekre. Min­den telepen korszerű pihe­nőt, öltözőt rendeztek be, új ebédlőt, klubhelyiséget épí­tettek, könyvtárat létesítet­tek. A műhelyeket a kor­szerű gépek mellett központi fűtéssel, neonvilágítással, hi­deg-meleg vízzel szerelték fel. Seres Ernő „Nagyvonalúság“ egy több milliós beruházásnál Sürgős intézkedést vár a baktai szakmunkásképző iskola MEGIEGYZESEK t Roskadozó politechnika Vizen áll a nemrég ké­szült 8,5 millió forintos be­ruházással épült baktalóránt. házi mezőgazdasági szak­munkásképző iskola egy ré­sze. A talajvíz felnyomta a kazánház, a technológiai műhely betonalapját. A' szennyvíz fenyegeti és el is árasztotta az intézet egyik műhelytermét. Sürgős segít­ségre, intézkedésre van szük­ség, hogy e fontos megyei intézményt megmentsék. Megbénul az iskola munká­ja, a közegészségügyi szer­vek megtilthatják a további működését. „Miért a prérin“? Hogyan fordulhatott elő, egy jelentős beruházásnál ennyi meglepetés ? Arról már késő beszélni, miért került ilyen messze a járási székhelytől a szak­munkásképző iskola. Bent a községben nemcsak a köz­ség képét alakította volna előnyösen, kevesebbe is került volna. A gim­názium közelében az el­helyezés, az étkeztetés, a közismereti tárgyak oktatá­sának koordinálása számos közös gondon enyhítene. Nem kellett volna akkor a zsúfolásig megtelt — 120 személyes kollégiumban, ahol jelenleg 140 tanuló la­kik — a baktalórántházi fiatalokat is elhelyezni. Mindezekre ma már nincs orvosság. A „prérire” telepített isko­lát nehéz megközelíteni, tá­vol esik a lakott területtől. Ami mégis mostani helye mellett szól: ugyanitt van a gépjavító állomás, ahol ide­ális lehetőség nyílik a fiata­loknak a gyakorlásra Saj­nos ezzel is problémák van­nak: Fülöp Mihály igazga­tónak szóban már felmon­dott a gépjavító állomás, nem akarják tovább áten­gedni azt a műhelycsarno­kot, mely a leendő szak­munkások gyakorlati képzé­sét szolgálja. Most „feke­tén” kell építeni saját cső­vázas színeket, hogy ne szü­neteljen az oktatás. „Apró" hibák De van ettől nagyobb gond is; a talajvíznek és a szennyvíznek a kártétele. A pincében, ahol a technoló­giai műhely, a kazánház és egyéb kiegészítő helyiségek vannak ~ víz áll. A beton­alap megmozdult, engedel­meskedett a talajvíz nyomá­sának, Mikor lesz itt rend, mikor folytatódhat a tanu­KitfifiitetetÉ megyei üzemek Mint már korábban kö­zöltük, a Szakszervezetek Országos Tanácsának javas­latával egyetértve a kormány odaítélte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­lóit az elmúlt évi munkaver­senyben legjobb eredményt elért üzemeknek és vállala­toknak. A vállalati, illetve üzemi szinten értékelt eredmények alapján természetszerűen a kitüntető cím tulajdonosai, illetve viselői lettek azok a gyárak, gyáregységek, üze­mek és telepek is, amelyek végrehajtói, megvalósítói voltak a kitűzött feladatok­nak, s kiváló eredményeket értek el a munkaverseny­ben. Megyénkben is számos ilyen egység működik. Ilye­nek ■ a Debreceni TITÁSZ Vállalathoz tartozó nyíregy­házi üzletigazgatóság, a szintén debreceni székhelyű XHl-as számú Autójavító Vállalat nyíregyházi, kettes számú üzemegység, a Bu­dapesti Ládaipari Vállalat vásárosnaményi 4-es, és a ti- szalöki 6-os számú telepei, a Növényolaj- és Mosószer­gyártó Országos. Vállalat nyírbátori növényolajgyára, a Magyar Dohányipar Nyír­egyházi Dohánybeváltó- és Fermentáló Gyára. illetve annak debreceni és Sza- boIcs-Szatmár megyei üze­mei. Ezeknek az üzemeknek egy része megkapja az él­üzem címet, s küldötteik részt vesznek az anyaválla­latnál a közeli napokban megrendezésre kerülő ván­dorzászló átadási ünnepsége­ken, valamint a termelésben kiváló munkát végző dolgo­zók jutalomban is részesül­nek. lás a technológiai műhely­ben. Egyébként sincs meg­nyugtatóan megoldva a szennyvíz elvezetése, a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás dolgozói megvizs­gálták ezt és komoly kifo­gásokat rögzítettek. Derítő kellene. Már ez eddig két súlyos, költséges adósság. Szemmel látható, hogy az iskola épü­lete mintegy 50—60 centimé­terrel alacsonyabb a kör­nyező terepnél, szinte sül­lyesztett az építmény. Az alacsonyabb fekvés miatt idefolynak a talajvizek. Vannak itt még olyan „ap­róbb” kivitelezési hibák, mint: megrepedt a kollégium két szárnyrészének találko­zásánál a fal. a kollégium teteje több helyen beázik, elfelejtették szigetelni a fürdőszobák falát, hullik a vakolat a mennyezetről, se­lejtes számos helyiségben a parkett és mozaikkő munka Hosszú lista Hosszú lenne a lista, me­lyet több tucat ajánlott le­vélben, sürgetésben továb­bítottak az iskola vezetői. Júniusban jár le a garan­ciális idő, ekkorra kell hely­rehozni a hibákat a megyei építőipari vállalat dolgozói­nak, a kivitelezőknek. De muszáj-e addig várni? Nehéz megérteni, a nagy­vonalúságot az új létesít­mény telepítése, építése kö­rül. Miért engedünk meg ma­gunknak ilyen lukszust? Páll Géza Életveszélyessé vált az ti­ki általános iskola politech­nikai műhelye. Az idestova kétszáz éves épület falai kö­zött kapott helyet a mun- káranevelés korszerű forrná, ja. Ma már itt nem taníta­nak. A jövő tanévben sem tanítanak. A nyári szünidő­ben szeretnék felújítani a műhely épületét. A laikus is 100 ezer forintra tenné a rekonstrukció költségét.. A járási tanács erre a célra 40 ezret juttatott. Ennyivel lehetetlen hozzálátni a mun­kához. Elvesszen tehát a negyvenezer is? Mert csak ennyit rákölteni felelőtlen­ség lenne: ezzel az összeggel nem lehet használhatóvá tenni az évente közel 100 kisiskolás politechnikai kép­zését biztosító épületet. Több pénz kellene, melyet vagy a járási tanács újabb segítsége; vagy a község tár­sadalmi összefogása bizto­síthatna. A cél indokolt, a megoldás sürgető! A Fenyves és hivatása A baktalórántházi „Feny­ves” „műfaji” meghatározá­sa: autós, motoros csárda. Csárda, de nem a szó ha­gyományos értelmében. Hi­vatása a megye egyik leg­forgalmasabb útján közleke­dők étellel, hűsítő itallal és kávéval való ellátása. A szeszes ital itt. csak sokad- rendű nedű. S hogy a hiva­tását a csárda mennyire nem a szó úiabb értelmében töl­ti be, arra elég lesz bizo­nyítéknak a felszolgáló áp­rilis 21-i válasza: „Kávénk sajnos nincs, leszerelték a presszógépünket”! Reklám A vásárosnaményi fmsz áruház cipős kirakata sok nézelődőt vonzott az utóbbi napokban. Egy férfi félci­pő gumitalpa jó három­négy centire eltávolodott a cipőfelsőrésztől, feltételez­hetően a nap hatására. A tátogó „csuka" talán rek­lámfogás? Valóban, itt több a néző a kirakatnál, mint másutt, de ezek a nézők va­jon mire gondolnak? Szilágyi Szabolcs Nagygyűlés a gyarmati ifjúság napján Nyíregyházán és Vásárosnamenvban Április 24; a gyarmati if­júság napja, Ä fiatalok minden esztendőben — így ez évben is — nagyszabású békedemonstrációkat, nagy­gyűléseket rendeztek. Nyír­egyháza szombaton volt az ünnepség színhelye. A Mó­ricz Zs! gmond Színházban helyet foglalt a nagygyűlés elnökségben Sinka Antalné, a megyei párt vb tagja, Ba- nóczi Gyula, a KISZ megyei A kis hírlap megírta, nem is az ügy súlya miatt, inkább tanulságként: a karbantartás csoportveze­tője elemeit néhány doboz festéket; kertvárosban lakik, jön a tavasz, milyen szép a frissen mázolt kerítés. Az esetre rájöttek, az ügyből fegyelmi lett. Á tudósítás es a morál úgy hasonlított az ilyen jellegű cikkekre, mint egyik doboz festék a másik­ra. A gyár csoportvezetői is elolvasták és csóválták a fejüket. Helytelenítették az írást, nem azért, mintha az esetet maguk is nem ítélték volna el. A fegyelmi határo­zat különben sem volt vala­mi szigorú. Egész más volt a baj. A csoportvezetők ösz- ezedugták a fejüket is meg­állapították: mi lesz a cso­portvezetői tekintéllyel a cikk megjelenése után? Akad-e még dolgozó ezután a gyárban, aki végrehajtja egyetlen csoportvezető utasí. tását? Küldöttséget választot­tak, három csoportvezető felkereste a szerkesztőt, hogy tudomására hozzák nemtet­szésüket. Kifejtették: az ilyen elhamarkodott írások­nak a munkafegyelem issza meg a levét. Az is bolond aki ezek után még vállalja < csoportvezetőséget. SÉRELEM hlig a küldöttség tagjai beszéltek, a szerkesztőnek melege lett. Gondolkodott az ügyön és kissé megingott ön­bizalommal némileg igazat adott nekik. Nyomban közöl­te velük, hogy igyekszik jó­vátenni a történteket. A szerkesztő elment a gyáregységvezetőhöz és se­gítségét kérte az újságcikkel megsértett csoportvezetői te­kintély helyreállításához. A gyáregységvezető megértő ember volt és ígéretet tett, hogy a legközelebbi termelé­si értekezleten alaposan megmossa a művezető fejét. Szerinte ugyanis az illetékes művezető nem gyakorol meg­felelő ellenőrzést, ezért for­dulhat elő, hogy lopják a festéket. A termelési értekezleten természetesen jelen voltak a művezetők, végighallgatták a fejmosást, és megmosott fe­jüket csóválták. Másnap fel­keresték a vezért és közölték vele, hogy a gyáregységveze­tő rombolja a művezetők te­kintélyét. Vajon a jövőben akad-e olyan csoportvezető, aki hallgat arra, amit egy művezető mond? A vezér szórakozottan hallgatta a panaszt, de ma­gában már eldöntötte, bi­zonyos mértékig igazat ad a művezetőnek. A legközeleb­bi gyáregységvezetői értekez­leten kifejtette, nem tartja helyénvalónak az ügy ilyen elintézési módját. A bíráló megjegyzéseket mondják el lehetőleg mennél szűkebb körben. A termelési értekez­let nem arra szolgál, hogy azon oktalanul rombolják a művezetők tekintélyét. A gyáregységvezetők vé­gighallgatták a vezért és je­lenlétében nem merték csó­válni a fejüket. Az értekez­let után azonban összeültek egy sörözőben, ahol annál szorgalmasabban csóváltak. Jóllehet, a vezéren és rajtuk kívül más nem vett részi az értekezleten, mégis attól tar­tottak, hogy az eset kiszivá­rog, híre kel és ez súlyosan csorbítja majd a gyáregység­vezetői tekintélyt. Elhatároz­ták, hogy levelet írnak az országos lapnak, amelyben kifejtik: helytelenítik a ve­zér magatartását. Hogyan kívánhatják tőlük, hegy ren­det tartsanak a gyárban, emeljék a termelékenységet, előkészítsék az új mechaniz­must, ha a vezér ilyen meg­gondolatlanul csorbítja a gyáregységvezetők tekinté­lyét. A lap igazat adott a gyár­egységvezetőknek, feltárta az esetet és megírta hogy milyen esetben mi a helyes vezérigazgatói eljárás. Sem­mi esetre sem az, hogy a vezér maga. alatt vágja a fát és csorbítja a pyáregy- ségvezetök tekintélyét. A legkevesebb amit el lehet várni egy vezetőtől, hogy legalább vezetni tanuljon meg. A vezérek elolvasták a cikket és az utolsó mondat­nál már nyúltak a telefo­nért. Egymást hívták és a telefon-konzultációk után el­határozták, hogy küldöttsé­get menesztenek a miniszté­riumba. Nem azért, mintha nem értenének elvileg egyet azzal: nem árt, ha egy veze­tő tud vezetni. Elvileg az ügy eddig rendben lenne, a cikk konkréten és ebben a formában mégis árt a tekin­télyüknek és élesen felvető­dik a kérdés: hogyan lesz a jövőben tekintélye a vezér­nek a gyáregységvezetők előtt? A minisztérium közvetítet­te a panaszt. A nagy lap fő­szerkesztőjének melege lett és belátta, hogy az ügy minden jószándéka ellenére is túllőtt a célon. Közölte a minisztériummal; helyreállít- ja a sértett vezérek msg- csorbult tekintélyét és lap­jában megjelentet egy elvi cikket, amelyben minden név. vagy kategória megjelö­lése nélkül, sötét színekkel és mély realitással kifejtik, hogy a tolvajlás miért ül­dözendő és a tolvajokat sú­lyosan meg kell büntetni. A cikk megjelent, nagy feltűnést keltett, a sok-sok olvasó között természetesen elolvasták a tolvajok is és csóválták a fejüket. Elvben egyetértettek a törvénnyel, amely a tolvajlást bünteti, de a cikket ebben a konkrét formájában a maguk szem­pontjából elfogadhatatlannak tartották. Elhatározták, hogy az igazságszolgáltatáshoz for­dulnak védelemért, mert végtére nem lopják ők a te­kintélyüket és hogyan meré­szel majd egy Ilyen cikk után egyetlen vállalat vagy munkaügyi osztály vállal kozni arra. hogy őket mun­kába állítsa. Márpedig mi lesz az Igaz­ságszolgáltatással, ha ők munka nélkül maradnak? Kerekes Imre bizottságának első titkára. A gyarmati ifjúság napja al­kalmából Rakó József. a Pajtás főszerkesztője mon­dott ünnepi beszédet A jelenlévő bolíviai, jemeni, ciiilei és guineai fiatalok közűi Maria Rairec bolíviai és Barry Onsman guineai diák beszélt hazájuk ifjúsá­gi mozgalmáról, a szabadság- harcokról. A nagygyűlés résztvevői Nyíregyháza vá­ros fiataljainak nevében til­takozó táviratot küldtek az Amerikai Egyesült Államok budapesti diplomáciai kép­viseletéhez. Táviratukban követelik a vietnami ag­resszió megszüntetését, s el­ítélik a neokolonialista tö­rekvéseket. A nagygyűlés után színes kultúrműsort adtak a fiatalok. amelyen többek között fiatal katonák zenekarának tagiai mutatták be saját szerzeményű pol- beat dalaikat, amelyek a háború a gyarmatosítás em­bertelenségeiről szóltak. Vásárosnaményban ugyan­csak ifjúsági nagygyűlés volt. Az Esze Tamás járási művelődési házat zsúfolásig megtöltötte a járás községei­ből érkező közel hatszáz fiatal. Ott volt az ünnepsé­gen Hegedűs Sándor, a já­rási pártbizottság első titká­ra. ünnepi beszédet mon­dott Szerdahelyi Mihály. a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa, majd Phannavong Santung laoszi fiatal beszélt életéről. a laoszi szabadságmozgalmak­ról. A nagygyűlést követően a KISZ és a művelődési otthon tanulói adtak kul­túrműsort, a sportpályán pedig ünnepi sportműsort szerveztek. A hét végén számos KÍSZ­szervezetben tartottak meg­emlékezést a fiatalok az im­perializmus elleni küzdelem jegyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom