Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

A ^xojiix — I teljesítette tudományos feladatát XXIV. fcVFOl Y AM. 96 .SZÁM \ rsu v*l* fiflér '967. irftius 95. KEM Földre szállás közben tragikus körülmények között hősi halált halt Komarov MOSZKVA: VASÁRNAP HAJNALBAN, MOSZKVAI IDŐ SZERINT 3 ŐRÁ 33 PERCKOR (MAGYAR IDŐ SZERINT 1 ŐRÁ 35 PERC­KOR) NAGY KAPACITÁSÚ HORDOZÓRAKÉTÁVAL, A SZOVJETUNIÓBAN EÖLD KÖRÜLI PÁLYÁRA BO­CSÁTOTTÁK AZ ÚJ SZO­JUZ—1 ŰRHAJÓT. AZ ŰRHAJÓ PILÓTÁJA: VLA­GYIMIR KOMAROV MÉR­NÖKEZREDES ŰRHAJÓS. AKI MÁR RÉGEBBEN A VOSZIIOD ŰRHAJÓN VÉG­ZETT KOZMIKUS UTA­ZÁST. A SZOJUZ—1 VÉG­REHAJTOTTA A KIJE­LÖLT PROGRAMOT, DE leszállás közben 7 KILOMÉTERRE A FÖLD­TŐL EJTŐERNYŐJÉNEK KÜTÉLZETE ÜSSZECSA- VARODOTT ÉS ÍGY NAGY SEBESSÉGGEL SZÁLLT ALÁ. KOMAROV ÉLETÉT VESZTETTE. Az űrrepülés célja: — egy új, kormányozható űrhajó kipróbálása; — az űrhajó rendszerei­nek és szerkezeti elemeinek kidolgozása a kozmikus űr­repülés viszonyai között; — kibővített tudományos és fizikai-technikai kísérle­tek és kutatások végrehajtá­sa az űrrepülés viszonyai között; — az orvosbiológiai kuta tások folytatása és annak tanulmányozása, hogy a kozmikus repülés különböze tényezői hogyan hatnak az emberi szervezetre. Komarovot a Kreml falánál temetik el Moszkva (TASZSZ): Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöksége es a Szovjetunió miniszter­tanácsa mély gyásszal tudatja, hogy hétfőn a „Szo­juz—i” űrhajon végzett próbarepülés befejezésekor, tragikus halált halt Vlagyi­mir Komarov mérnökezre­des, az SZKP tagja, űrha­jós pilóta, a Szovjetunió hő­se a világűr meghódítóinak egyike, az űrhajók tehetsé­ges kipróbálója. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió miniszter­tanácsa mély részvétét fe­jezte ki az elhunyt család­jának. A Komarov haláláról ki­adott gyászjelentés elmond­ja, hogy Komarov mint a szovjet légierő egyik va­dászrepülő alakulatának tagja bátor, tapasztalt pi­lótának bizonyult és sze­mélyes példaadásávat tűnt ki. A Zsukovszkij repülő­mérnöki akadémia elvégzé­se után (1959) új repülőgép­típusokat próbált ki és e térén megnyilvánultak te­hetséges szervező és mérnö­ki képességei. Ezekkel a tu­lajdonságokkal még jobban kitűnt az űrhajósok sorai­ban, akik közé 1960-ban ke­rült. Kiváló tulajdonságai alapján bízta meg a párt és a kormány 1964-ben a „Voszhod”, első több férőhe­lyes szovjet űrhajó parancs­nokságával. Feiadatát be­csülettel teljesítette. A lenini Komszomol, majd 1952 óta az SZKP tagjaként Komarov tevekeny társadal­mi es politikai munkát vég­zett. Lelkesen népszerűsí­tette a szovjet népnek a tu­domány és technika fejlesz­tésében élért vívmányait, bel- és külföldön egyaránt. Az elvszerűség, a fegyelme­zettség példaképe volt. A párt és a kormány ál­tal kitűzött űrhajózási fel­adatok példás teljesítéséért Komarovot a Szovjetunió hőse címmel tüntették ki, megkapta az ezzel járó Lenin-rendet és arany csil­lagot; Vörös Zászló-renddel, számos éremmel is kitüntet­ték, több külföldi kormány- kitüntetést is kapott. — Hazánk hű fiának, a kiváló kommunistának, a merész űrhajósnak, bajtárs­nak és elvtársnak ragyogó emléke örökké élni fog szi­vünkben. Neve mindig új hőstettekre fog lelkesíteni nagy szocialista hazánk di­csőségére — mondja befe­jezésül a gyászjelentés, ame­lyet L eonyid Brezsnyev, Gennagyij Voronov, A. Ki­rilenko, Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Arvid Pel- se, Nyikolaj Podgornij. D. Poljanszkij. Mihail Szuszlov, A. Selepin, Pjotr Seleszt, Viktor Grisin, M. Lessees, ko, N. Tyihonov, A. Grecsko, M. Keldis, M. Zaharov, A. Jepisev, K. Versenyin, Ju- rij Gagarin, Valentyina Nyikolajeva Tyereskova, G. Tyitov, A. Nyikolajev, P. Povovics, V. Bikovszkij. K, Feoktyisztov, B. Jegorov, P. Beljajev, A. Leonov és má­sok írták alá. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Vla­gyimir Komarovot halála után ismét a .Szovjetunió hőse címmel és a második arany csillaggal, érdemérem­mel tüntette ki es elrendel­te, ; hogy . a hős szülőhelyén (Moszkvában) állítsák . lel mellszobrát a Szojuz—1 űr­hajó kísérleti útja során ta­núsított hősiességéért, bá­torságáért és merészségéért. Vlagyimir Komarovot Moszkvában a Vörös téren a Kreml falánál temetik el. Pirilyi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: A gyász fojtogató fájdal­ma kerítette hatalmába Moszkvát. Szovjet hősi ha­lottja van a legbátrabbak tudományának, a világürku- tatásnak: Vlagyimir Ko­marov repülömérnök-ezre- des. Hétfőn délelőtt még ezer­nyi reményben, a várako­zás lázában élt a szovjet fő­város: új diadal születik, tá­gulnak az emberi megisme­rés határai. Azután elmarad­tak a rádió adásaiból a Szojuz—1-röl szóló jelenté­sek. Mélyen úszó sötétszürke felhők borították Moszkva egét.. Amikor hétfőn délután moszkvai idő szerint fél hat­kor a rádió megszakította adását és közölte a megdöb­bentő hírt, azután már csak (Folytatás a 3. oldalon) Megnyílt az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Karlovy Vary. (TASZSZ) Karlovy Vary ban hétfőn délelőtt megnyílt az európai kommunista és munkáspár­tok értekezlete. A tanácskozásra vasárnap megérkezett a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége is A küldöttség veze­tője Kádár János, az MSZMP első titkára, tagjai: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a PolitMcai Bizottság tagjai, Púja Frigyes, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezető­je. A Karlovy Vary-i értekez­leten jeien vannak a követ­kező pártok: A Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Dán Kommunista Párt, Észak-Ir- ország Kommunista Pártja, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt. az Ír Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Munkáspárt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja. a Nemet Kommunista Párt. a Német Szocialista Egység­párt, a nyugat-berlini NSZEP. az Olasz Kommu­nista Párt. az Osztrák Kom­munista Párt, a Portugal Kommunista Párt. a San Marino-i Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt. a Svájci Munkapárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja. A Svéd Kommunista Párt nem küldött delegációt az értekezletre, de elküldte képviselőjét, aki jelen lesz az értekezleten. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletén, amelyet Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának els# titkára nyitott, meg, megvi­tatták az ügyrendi kérdése­ket, jóváhagyták a napiren­det, az értekezlet munka­rendjét és megalakították a munkaszervezeteket A hét­fő« ülésen elnöklő Wladys- law Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára javasolta, hogy a vi­etnami nép harcával kap­csolatban fogadják el * kommunista és munkáspár­tok felhívását. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a fel­hívást, Ugyancsak határo­zatot fogadtak el a görög­országi helyzetre vonatko­zóan. Ezután megkezdődött az általános vita. A vitában felszólalt Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára majd Leonyid Brezsnvev. az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a szovjet pártküldöttség ve­zetőié Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev a Kar­lovy Vary-i értekezleten el­hangzott beszédében hangsú­lyozta, hogy az európai biz­tonság nemcsak a kormá­nyok ügye. E probléma meg­oldásában óriási szerepük van a széles néptömegeknek, a munkásosztálynak, a hala­dó erőknek, amelyek lanka­datlan harcot vívnak a bé­kéért, az imperializmus ag­resszív erői ellen. Ezért ér­tünk egyet azzal az itt ki­fejezett véleménnyel, hogy az értekezletünkön részt ve­vő kommunista pártok kez­deményezése nagy jelentősé­gű lehet és kell is hogy le­gyen az európai biztonság mellett síkra szálló vala­mennyi politikai erő akció­egysége szempontjából. Ez teljes mértékben megfelel annak a szerepnek, amelyet a kommunista pártok ma betöltenek Európa politikai életében. Brezsnyev megje­gyezte, hogy az SZKP az európai béke megerősítését nem úgy tekinti, mint vala­mi elszigetelt jelenséget at­tól az egész világra kiter­jedt harctól, amelyet a né­pek vivnak az imperializmus ellen. Leonyid Brezsnyev ezután megjegyezte, hogy a hatva­nas években győzött az algé­riai forradalom, megszilár­dultak a demokratikus erők állásai az Egyesült Arab Köztársaságban. A latin­amerikai országokban mind magasabbra csap a forradal­mi mozgalom hulláma. Fon­tos változások mennek vég­be a fejlett kapitalista or­szágok munkásmozgalmá­ban. — Napjainkban az impe­rializmus — és annak fo ereje, az amerikai imperia­lizmus — ragadozó természe­tének leggonoszabb megnyil­vánulása az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója. Az amerikai imperialisták szégyenletes és kilátástalan háborút folytatnak Vietnam­Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára fog­lalkozott ezután a szocia­lista rendszerben végbeme­nő fontos pozitív, folyama­toknál, kiemelte a népgaz­dasági irányítás formáiban és módszereiben végbemenő mélyreható átalakulásokat, a tömegek politikai aktivitá­sának továbbfejlődését, a szocialista államok sokolda­lú gazdasági együttműködé­sének erősödését. — Magától értetődik — mondotta Brezsnyev —, hogy a szocialista világrendszer helyzetének értékelésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az utóbbi években bekövetkezett olyan súlyos tényt, mint a kínai vezető­ség jól ismert álláspontja és a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság együttműködésének meg­bomlása más testvérpártok­kal és szocialista országok­kal. E probléma megvitatá­sa nem szerepel értekezle­tünk napirendjén, mind­azonáltal maga a probléma létezik és negatív befolyást gyakorol a kommunista és az egész felszabadító mozga­lomra. ban. Sohasem fogják azon­ban leigázni azt a népét amely már több mint húsz esztendeje önfelaldozóan küzd szabadságáért és füg­getlenségéért. A vietnami hazafiak a szocialista orszá­gok sokoldalú segítségére tá­maszkodva és a világ haladó erőinek támogatását élvezve érzékeny csapásokat mérnek az amerikai imperializmus egész pozíciójára — mutatott rá Brezsnyev. — Ismeretes, hogy a szo­cializmus országai, köztük a Szovjetunió politikai, gaz­dasági és katonai segítséget nyújtanak Vietnamnak. Brezsnyev biztosította az ér­tekezlet részvevőit, hogy a szovjet kommunisták a jö­vőben is teljesíteni fogják internacionalista kötelessé­güket a harcoló Vietnam iránt. — A vietnami háború ma a, legsúlyosabb Veszélyt jelenti az általános békére nézve — folytatta a szónok. — Valamennyi földrészen a különböző osztályokhoz tar­tozó, különböző vallású e* meggyőződésű emberek óriá­si tömegei követelik as Egyesült Államoktól, hogy hagyja abba a VDK bombá­zását, szüntesse meg a viet­nami agressziót. Nem utol­só sorban vonatkozik es Európára, ahol az amerikai agresszió elleni megmozdu­lások mind hevesebbe vál­nak. A harc ezen a szaka­szon egyidejűleg fontos hoz­zájárulás az európai bizton­ság ügyéhez is. — Végül a vietnami ese­mények újból es újból em­lékeztetnek bennünket ar­ra, hogy a jelenlegi helyzet­ben mennyire életbevágóim fontos feladat a kommunis­ta vilagmozgalom sorai egy­segének megszilárdítása. Világos, hogy ha Kínával összhangban és együttesen léphetnénk fel Vietnam vé­delmében, lényegesen köny- nyebb feladat lenne véget vetni az amerikai agresszió­nak. Engedjek hitg.sin.é. - nem itt azt, amit a napok­ban már kijelentettünk a Ne­met Szocialista Eg. s. gpa.t kongresszusán: az SZK P Központi Bizottsága es a szovjet kormány kész az akcioegysegre Ktnaval a harcoló Vietnam megsegíté­sének tervezésében és gya­korta' megvalósításban a legszélesebb mértekben — jelentette ki Brezsnyev. Kátéive az európai biz­tonság kérdéseire Brezsnyev hangsúlyozta, hogy Euró­pában az amerikai es a ny ugatnemet i mperi alizrnus agresszív erői fenyegetik a békét. — Az araerika, imperia­lizmus számára — mondot­ta — a Német Szövetségi Köztársaság kormánykörei­vel való együttműködés (Folytatás a 8. oldalon) Teljesítjük internacionalista kötelességünket Vietnam iránt <nt«C MKH.tri*/M terísOKttrut’

Next

/
Oldalképek
Tartalom