Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
Szovjet és magyar államférfiak táviratváltása hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából Az IPA „FIAI “. . . Rendőrök — 46 országnak — Elnökgyilkosság- gyakorlat — Látogatás Fort Bragg-ben KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, KÁLLAI GYULA elvtársnak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének Budapest Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe — az ország fasiszta iga alól történt fel- szabadulásának 22. évfordulója — alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió miniszter- tanácsa, minden szovjet ember és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri magyar népnek. Azok a kiemelkedő sikerek, amelyeket a magyar dolgozók marxista—leninista pártjuk vezetésével arattak a politikai, gazdasági és a kulturális életben, fényesen példázzák az új társadalmi rend nagyszerű életerejét és fölényét A szovjet népnek szilárd meggyőződése, hogy sikeresen valóra válnak az MSZMP IX. kongresszusának határozatai. A IX. kongresz- szus fontos szakasza a szocializmus Magyar- országon való teljes felépítésének útján. 1 Az a következetes elvi harc, amelyet a Magyar Népköztársaság vív más testvéri szolt •k L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének Moszkva Kedves Elvtársak! Szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulása 22. évfordulója alkalmából küldött jókívánságaikat. Barátságunk e nagy napján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép nevében testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és a nagy szovjet népnek. ' E nagy évfordulón népünk a jogos büszkeség érzésével tekinti át eddigi ütünk eredményeit. A szocialista Magyarország építőinek tudatában hazánk előrehaladása elválaszthatatlan a Szovjetunió barátságától, testvéri, önzetlen segítségétől. Pártunk, kormányunk, népünk a jövőben is barátságunk erősítésén, egységünk elmélyítésén, együttműködésünk kiszélesítésén fog munkálkodni. cialista országokkal együtt a békéért és a szocializmusért, az európai biztonság megszilárdításáért, a népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért, az imperializmus ellen, az Egyesült Államok vietnami agresszív rablóháborúja ellen, hozzájárul a szocialista közösség nemzetközi összefogásának megerősödéséhez, a magyar szocialista állam nemzetközi tekintélyének növekedéséhez, “A szovjet embereket őszinte öröm tölti el, hogy szakadatlanul fejlődik és erősödik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsága és sokoldalú együttműködése, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján a szovjet és a magyar nép javára amelyek egy sorban haladnak a közös nagy cél — a kommunizmus felé. Kedves Elvtársak, kívánunk Önöknek, a testvéri Magyar Népköztársaság minden dolgozójának további sikereket a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcukban. ■* L. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára N. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke A. KOSZIGIN a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke * Élve az alkalommal, kívánjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulójának évében a szovjet nép kommunista pártja vezetésével érjen el újabb kiemelkedő sikereket a XXIII. kongresszus határozatainak végrehajtásában, közös nagy ügyünk, a béke, a szocializmus és a kommunizmus javára. ä KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁLLAI GYULA, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ★ A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter és Péter János külügyminiszter kölcsönösen jókívánságaikat fejezte ki egymásnak hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából. Üdvözlő táviratot váltott a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa és a SZOT Elnöksége, a Lenini Komszomol Központi Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöksége. Gomulka és Cyranklewicz ma Szófiába érkezik Szófia, (MTI): Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának és Józef Cyrankíewicz miniszterelnöknek a vezetésével ma lengyel párt- és kormányküldöttség érkezik Szófiába. A látogatást megelőző érdeklődés a bolgár fővárosban igen nagy, mivel az utóbbi években számottevő fejlődésein mentek keresztül a Bolgár Kommu. nista Párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt kapcsolatai, valamint a két szocialista ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. Washington Georgetown-i negyedében, egy 1761-bén épült egykori dohányraktárban működik az Egyesült Államok egyik legkülönösebb intézménye: a nemzetközi rendőrakadémia, angol nyelvű betürövidítésével: az IPA. Az évi 220 ezer dollárért bérelt épületkolosz- szusban kapott helyet Amerika egyik legmodernebb iőgyakorlótere épp úgy, mint az IPA ötezer kötetes könyvtára, amelynek szolgálatait rendőri szakirodalom-ügyben olykor még a washingtoni pénzügyminisztérium is igénybe veszi... Az FBI-nél kezdte Az IPA tanfolyamait La- tin-Amerikábol, Afrikából és Ázsiából összesen negyvenhat ország rendőri szakemberei látogatják. Az IPA vezetői így talán nem lőnek túl a célon, amikor azt mondják, hogy a tanfolyam a világ minden táján száz meg százezer rendőr akcióit befolyásolja. A kérdés most már csupán az, hogy milyen irányban. Az IPA igazgatója, Michael McCann az FBI-nél kezdte pályafutását. A kiképző központ élére 1963- ban került. A sors különös szeszélye folytán mindmáig megtartotta azt a másik funkcióját is. amelynek teljes neve így hangzik: a Nemzetközi Fejlesztési ügynökség Belbiztonsági Osztályának Oktatási Főnöke. Magyarán: arról van szó, hogy az IPA — az amerikai sajtó állítása szerint — a wa- hingtoni külügyminisztérium jóváhagyásával, a fejlődő országoknak nyújtott segítség címén az FBI módszereit és csápjait igyekszik elterjeszteni. A New Republic című folyóirat munkatársa kérdésére ugyan az IPA igazgatójától azt a választ kapta, hogy a nemzetközi rendőrképző működésében „nincs semmi titkos”, de tény, hogy az IPA programját még soha hivatalosan nem publikálták, mert — mint az igazgató mondotta — „abból csak a kommunisták húzhatnának hasznot”... Ha tüntet az egyetem... Mindenesetre tény, hogy az IPA külföldi hallgatói beiratkozáskor négy szakkönyvet kapnak. Az egyik az FBI mindenható főnökének, Edgar Hoovemek a munkája, egy másik: a partizánelhárítás módszertanát ismerteti. (További két kézikönyv a hagyományos rendőri feladatokkal foglalkozik.) 7. A kormányzói unoka gyermekszobájában aztán némi kvarckúrának vetették alá az egykori férfidísz helyét. A bőr ugyan nem lett olyan barna, mint az arc többi része, viszont kivörösödött. Bethlen már nehezen türtőztette magát, de azért nyugalmat erőltetett magára. És most már hiába tartóztatták, hogy talán töltse még ott az éjszakát. S ha nem volt nagy véleménynyel a kormányzó észbeli képességeiről, s ő — a bizalmi ember, a beavatott — mindig tisztában volt vele, hogy az országot tulajdonképpen talán nem is a kormányzó, hanem a családja kormányozza, de azt nem sejtette, hogy ennyire nem változott semmi. Sőt, ha lehet, Horthy még kisebb fiú lett odahaza, s így a kormányzói dolgozószobában is, hiszen felesége igája mellett most már szemmel láthatólag menye jármát is nyögnie kelL Tost közben feljött a pincéből, s egy alezredesi egyenruhát szerzett Bethlen István számára. A volt miniszterelnök így hagyta el — katonai gépkocsin — minden baj nélkül a királyi Várat. Sőt, a bejáratnál álló német őrség még feszesen tisztelgett is neki. Talán mégis sikerült észrevétlennek maradnia... Csakhogy úgy látszik, a „titkos tanácsosok” ülése mégsem maradt titkos. Bethlen még fáradalmait pihente Inkepusztán, hiszen az autózás után elég későn került ágyba, amikor már csengett a telefon Höttl Dísz tér 7. sz. alatti irodájában. — Halló, itt báró Kemény Gábor! Höttl Strumbannfüh- rer úrral szeretnék beszélni... — Sajnos uram, ez lehetetlen — mondta a tőle telhető legnagyobb kedvességgel Doris. A lánynak tetszett a jóképű nyilas vezér. Már többször személyesen is találkoztak. A gróf fekete volt, igazi vonzerő egy szőke német lánynak. S mindössze huszonnégy éves. S milyen nagy jövő állhat előtte. Doris ismerte Höttl jelentéseinek tartalmát, hiszen ő gépelte őket. Ha Szá- lasi kormányt alakít egyszer, amelyen Doris főnöke olyannyira fáradozott, Kemény Gábor lesz majd a külügyminiszter. Huszonnégy éves korában! — De okvetlenül beszélnem kell vele! — erőszakoskodott Kemény. — Életbevágóan fontos közlésem van! — Uram, mondtam már, hogy ez lehetetlen. A Strum- bannführer úr nem tartózkodik az irodájában... — Elérhetném valahol másutt? —• Nem. Sajnos nem. De holnap már minden bizonynyal itt lesz. Szíveskedjék akkor próbálkozni. Majd jelentem, hogy kereste őt. A titkárnő letette a kagylót. Nem mondhatta meg Keménynek, hogy Höttl nemcsak az irodájában nincs, de még Budapesten, Magyarországon sem. Bécsbe utazott, Schellenberg ottani hivatalába. Az Unternehmen Maus aktáját vitte magával. Akkor adta ki a parancsot, hogy a gépkocsivezetője és a segédtisztje készüljön fel, amikor szombat este visszatért Winkelmann tábornok úrtól. Akkor, akár csak a vasárnap reggeli induláskor, Höttl az átlagosnál jobbkedvűnek látszott. Doris nem hiába várta meg őt, éjfélig ülve az elsötétített szobában. Wilhelm hajnalig búcsúzott tőle. Szóval, Doris sem járt rosszul, hogy megkezdődött a Maus akció. (Folytatjuk) A gyakorlati foglalkozások egy képzeletbeli köztársaság: San Martin képzeletbeli fővárosának, Rio Bravos-nak operatív rendőri térképe előtt zajlanak. Az oktató célzatú „hadijáték” keretében a hallgatók ügyeletes tiszteket választanak maguk közül, ők ülnek a telefonok és a távgépírók mellé. Aztán az amerikai tanfolyamvezetők jelzésére befut a jelentés: „kommunista ügynökök zavargásokat provokáltak az egyetemen.” A feladat: letörni az akciót. Nem kell hozzá különösebben figyelmes újságolvasónak lenni, hogy felfedezzük az összefüggést: egyrészt a forrongó Latin-Amerika napi eseményei, másrészt a washingtoni kiképző központ rendőrtanfolyamának példája között. Önkent adódik a következtetés, hogy az Egyesült Államok az IPA révén igyekszik bebiztosítani magát arra az esetre, ha az Amerikai Államok Szervezetében végképp hajótörést szenvedne dédelgetett terve: az Amerika-közi állandó intervenciós csapatok felállítása. Egy film -- és sok minden Az IPA-hallgatók egyik visszatérő feladata: megakadályozni egy képzeletbeli merényletet, amelyet természetesen ugyancsak a képzeletbeli San Martinban terveznek a nem kevésbé képzeletbeli San Gregario hivatalos látogatásra érkezett elnöke ellen. San Martint McCann-ék találták fel, még 1963-ban, amikor az IPA a Panama- csatorna övezetében működött. Az ország ugyan képzeletbeli, de az a film, ame lyet négy esztendeje, a külügyminisztérium áldásával — és potom ötvenezer dollár költséggel — készített az IPA, meglehetősen valósághű. A San Martiri-i rendőrség akcióit ugyanis — a panamai, az argentin, a venezuelai, a bolíviai, a brazíliai, a columbiai, a dominikai, az ecuadori, és peisze az amerikai rendőrség hadműveletei illusztrálják A „hadművelet” szót nem véletlenül használjuk, mert a negyvenhat perces film — ajánló szövege szerint — azt mutatja be, hogyan harcol egy latin-amerikai ország polgári rendőrsége „a felforgató jellegű zavargások ellen.” Félreértések elkerülése végett a tanfolyam hallgatóinak még néhány további oktatófilmet is levetítenek: egy tizenkét perces színes produkciót (a címe. Gumi- bot...), egy nem kevésbé szemléletes tájékoztató anyagot, amely azt mutatja be: „Hogyan alkalmazzuk a könnygázt a rendfenntartásra?”, s végül a Pentagon kétségtelenül izgalmas tanfilmjét, a Harmadik Kihívást, amely a partizánháborúkat elemzi. Nyilván nem véletlen, hogy az IPA hallgatóit e változatos műsor után kirándulásra viszik Fort Bragg-be is, ahol az amerikai különleges hadviselési kiképző központ működik... Washington, amely Vietnamtól Dominikáig már nem egyszer igazolta, hogj a világ csendőrének szerepére pályázik, az IPA félreérthetetlen programjával a szó szoros értelméoen felcsapott — a világ csendőrt iszt- képzőjének. Míg azonban — például Vietnamban és Dominikában — az Egyesült Államok közvetlenül és nyiltan kompromi tál'.i magát, az IPA igazi veszélye az, hogy általa Washington álcázva, egy-egy ors.zág helyi erőszakszervein át kívánja érvényre juttatni a maga befolyását. (S. P.) „marxizmus és maocetungizmus“ Moszkva (TASZSZ): Pjotr Fedoszejev, az ismert szovjet filozófus a Kommunyiszt című folyóirat hasábjain „Marxizmus és maocetungizmus” című cikkében elemzi a kínai vezetők politikai elfajulásának okait. A kínai szakadárok és szovjelgyülölők — írja Fedoszejev — az úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom” szervezői a marxizmus „legmagasabb” fokának nyilvánították á mao- cetungizmust. Mao Ce-tung elméleti koncepciója a marxista tanítások kispolgári nacionalista és kalandor álláspontból való vulgarizálá- sa és revíziója. A kínai vezetők egy csoportja, Mao Ce-tung vezetésével ma hajszát folytat a párt vezetőinek és kádereinek többsége ellen, azok ellen, akik a felszabadító háború és a szocialista építés éveiben a forradalmi munka minden terhét viselték. E csoport hívei támadást indítanak a munkások és a parasztok létérdekei ellen, minden eszközzel háttérbe szorítják az értelmiséget, csúfot űznek az értelmiség legkiemelkedőbb képviselőiből. Nemzetközi síkon e csoport hívei a harc élét nem az imperializmus, hanem a Szovjetunió és más szocialista országok, az SZKP és minden testvérpárt ellen fordítják. E kínai vezetők szakadár politikája aláaknázza a nemzetközi forradalmi erők egységét, nagy kárt okoz a nemzeti felszabadító mozgalomnak és kezére játszik az imperializmusnak, mindenekelőtt pedig az Egyesült Államok imperializmusának — mutat rá Fedoszejev. A kínai teoretikusok miután voluntarizmusra cserélték fel a történelem materialista felfogását, lényegében az „erőszak elméletét” hirdetik. Feltételezéseik szerint a háború minden társadalmi ellentétmegoldásának legfőbb eszköze — írja Fedoszejev. A Mao Ce-tung-csoport fellép a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elve ellen. A „kínai marxisták” lényegében a forradalom háború útján való exportálásának elvét hirdetik. Ezt úgy értik, hogy a háborút a Szovjetuniónak kell megkezdenie és ha a Szovjetunió nem folytat ilyen háborút, az annyit jelent, hogy összeesküdött az amerikai imperializmussal és a „reví- zionizmusba” Zuhant. Fedoszejev akadémikus összehasonlítja a fejlődésről és az ellentéteknek a harc során való leküzdéséről szóló dialektikus tanításokat Mao Ce-tungnak az ellentétek kölcsönös felcserélődéséről szóló tételével és bebizonyítja, hogy „alapvető ellentét van a marxista dialektika és a szofista kínai teoretikusok között.” A maocetungizmus tagadja a proletariátusnak a társadalom kommunista átalakításában betöltött vezető szerepét. A maocetungisták a munkásosztály és a parasztság világméretű szövetségének lenini eszméjével ellentétben a falut a várossal. a keletet a nyugattal állították szembe. A leninizmussal teljes egészében ellenkezik az a tétel, hogy el lehet érni a kommunizmust a dolgozók egyéni, anyagi érdekeltsége nélkül, kizárólag „forradalmi” felhívásokkal és jelszavakkal. Fedoszejev akadémikus levonja azt a következtetést, hogy a „maocetungizmus a stratégiai és a taktikai alapvető kérdésekben szembe helyezkedik a tudományos kommunizmussal.” Pintér István: Dokumentuoiregény
