Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-25 / 72. szám
Hutßh Manes Los Angelesit bíró 3 Könnyekkel a szememben néztem a lebombázott otthonokat Sajtóértekezlet Vietnamban az amerikaiak barbár hadviseléséről Egy hét a világpolitikában Johnson „kártyája“ Lélegzetvételnyi szünet Washingtonnak §í Az osztrák önállóság :i» Feszültségek Afrikában Szabó L. István a Nép- tzabadság és az MTI vietnami tudósítója jelenti: Pénteken Hanoiban közös sajtóértekezletet tartott a Joe Norman vezetésével itt tartózkodó nemzetközi jogászküldöttség és a Rus- sell-féle nemzetközi bíróság által Vietnamba küldött harmadik vizsgáló bizottság. Lelio Basso a lord Russell által kezdeményezett nemzetközi bíróság egyik tagja az Európa-szerte ismert jogtudós és politikus, az olasz parlament külügyi bizottságának tagja ismertette a tudósítók előtt a vizsgáló bizottság kéthetes munkájának tanulságait. Nyilatkozatában a náci háborús bűnösök módszereihez hasonlította azt a hadviselést, amelyet az Egyesült Államok folytat a vietnami nép ellen. Ninh Binh tartományban it bizottság meghallgatott egy családapát, aki nemrég még tíztagú család feje volt. A légikalózok megölték a feleségét, hat gyerekét és az életben maradt két gyerek közül az egyik őrökre fél lábú nyomorék marad. A sajtókonferencián a vizsgáló bizottság tagjai több más, hasonlóan megdöbbentő esetről számoltak be. Lelio Basso külön foglalkozott Spellman amerikai biboros New York-i érsek szerepével, aki ugyancsak ellátogatott Vietnamba, megáldotta azokat a repülőket, akik bombázni járnak a VDK fölé. Spellman szerétéiről beszél — mondotta Basso, — de melyik katolikusokat szereti ? Azokat, akik gyilkolnak, vagy azokat, akiket ölnek? Utazásunk során ugyanis tapasztaltuk, hogy az amerikai bombák nem tesznek A Pravda pénteki számában cikk jelent meg a Sanghaj i proletariátus fegyveres felkelésének 40. évfordulója alkalmából. A cikk ismerteti az akkori kínai eseményeket, amelyek során a sanghaji felkelés győzelmet aratott és megállapítja, hogy a győzelmet a munkásosztály harca tette lehetővé. Bebizonyosodott a proletáriátus- nak a forradalomban vitt vezető szerepe. — Ezt a tanulságot azonban Mao Ce-tung és csoportja később a feledésnek adta át — állapítja meg a cikk. A Kínai Kommunista Pártban Mao és csoportjának különbséget buddhisták és katolikusok, pagodák és templomok között. Láttunk lebombázott templomot, amelyben az odamenekült hívők együtt pusztultak el papjukkal. Nagy érdeklődés fogadta a jelenlévő amerikai jogász, Hugh Manes nyilatkozatát. Könnyekkel a szememben néztem a lebombázott otthonokat — mondotta a Los Angeles-i bíró, majd a továbbiakban tanúsította, hogy „katonai célpontoktól feíFreetown (MTI): A Reuter pénteken reggel gyorshírben jelentette, hogy katonatisztek egy csoportja Sierre Leonéban átvette a hatalmat és letartóztatta David Lansana dandártábornokot, a vezérkar főnökét, valamint sir Albert Margai és Siaka Stevens volt miniszterelnököket. A katonatisztek Ambrose T. Genda alezredes vezetésével létrehozták „a nemzeti Újjászületés tanácsát”. A katonai hatalomátvétel tényét Charles Blake őrnagy jelentette be a Free- town-i rádióban. Az őrnagy, aki maga is tagja a nemzeti újjászületés tanácsának, közölte, hogy a katona- tiszti csoport azért vette át a hatalmat Lansana vezérkari főnöktől, mert a tábornok viselkedéséből megállapították, hogy nem annyira nemzeti egységkormány létrehozása a célia, mint a múlt pénteki választásokig kormányon volt sir Albert Margai visszaültetése a miéire kerülésével a „parasztforradalom” hívei jutottak vezető szerepre. — Mao Ce-tung lebecsülte a proletár tömegek körében végzett szervezőmunka jelentőségét, a munkásosztály élcsapatának szerepét. A kínai népi forradalom győzelme után Mao Ce-tung megtartotta ezt az irányvonalát. A Pravda megállapítja, hogy az úgynevezett „kulturális forradalom” során — bár azt „proletárénak nevezik — még inkább eltüntetik a munkásosztály élcsapat szerepét, közvetlenül támadják a munkásosztály politikai és gazdasági jogait. mérhetetlen távolságokban is irtják a repülőgépek a városok és a falvak lakosságát, lebombáznak iskolákat, kórházakat, templomokat.” Joe Norman, a Nemzetközi Jogász Szövetség által kiküldött bizottság nevében szándékos népirtással vádolta a barbár légiháború értelmi szerzőit. Kijelentette, a súlyos, bonyolult helyzetből a VDK négy, illetve a DNFF öt pontjának érvényesítése a leghelyesebb kivezető út niszterelnöki székbe. Blake őrnagy bejelentette, hogy a nemzeti újjászületés tanácsa felfüggesztette az alkotmányt, minden politikai pártot feloszlatott, és tilosnak nyilvánított minden politikai tevékenységet. A hatalomátvételről szóló bejelentést azzal fejezte be, hogy a nemzeti újjászületés tanácsa „visszaadja majd a hatalmat a politikusok kezébe”, az új katonai kormányzat tiszteletben kívánja tartani Sierra Leone korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeit és — mint a brit nemzetközösség tagja — II. Erzsébetet ismeri el uralkodójaként. A hatalomátvétel vérontás nélkül ment végbe. New Orleans: Újabb két tanú New Orleans, (MTI): Jim Garrison kerületi ügyész további két helyi lakost vont be a New Or- leans-i vizsgálatba, amelynek célja leleplezni és megbüntetni a Kennedy életét kioltó összeesküvés részeseit. A New Orleans-i vádemelő esküdtszék előtt szerdán meg kell jelennie a 24 éves Layton Martens-nek és egy Donald Dooty nevezetű embernek. Dootvról csal igen keveset tudni: 35 éves és mostanában nem szeret újságírókkal szóba- állni. Martensről ismeretes, hogy David W. Ferrie szobatársa volt, aki nemrég rejtélyes körülmények között meghalt. Állítólag ö lehetett volna a saját szakállára a nyomozó Garrison koronatanúja. A Johnson—Ho Si Minh levélváltás nyilvánosságra hozatala, a guami haditanács és az agresszió kiterjesztését szolgáló újabb amerikai lépések az elmúlt napokban ismét Vietnam felé irányították a közvélemény figyelmét. A tábornokok voltak a hangadók a Guam szigetén rendezett értekezleten, amelynek eredményei és visszhangja megerősítette, hogy a Jonhson-kormány- zat mindent „egy kártyára" tesz fel Vietnamban: megpróbálja kierőszakolni a katonai győzelmet, még a jövő évi elnökválasztási hadjárat előtt. A Hanoiban közzétett februári Johnson— Ho Si Minh levélváltásból is kitűnik, hogy az Egyesült Államok a holdújévi tűzszünet utáni napokat (amikor rövid ideig szüneteltették a VDK elleni boni- batámadásaikat) politikai kelepcének szánta, s fő célja az volt, hogy elfogadhatatlan feltétetekkel a világ előtt a VDK-ra hárítsa a felelősséget a bombázások felújításáért. A vietnami békéhtz vezető egyetlen járható út a VDK kombézásának feltétel nélküli beszüntetése Guamban viszont éppen a vietnami expedíciós haderő létszámának további felduzzasztásáról és a VDK elleni hadműveletek fokozásáról, s a háború indokínai kiterjesztéséről tanácskoztak. Ezeknek a fokozott katonai erőfeszítéseknek az árnyékában méginkább kétes értékűnek tűnnek azok az amerikai erőfeszítések, hogy újabb látszatintézkedésekkel próbálja „liberalizálni" a saigoni rezsimet és elfo- gadhatóbbá tenni legalábbis a háborús szövetségesek szemében. Ky tábornok-miniszterelnök azonban Gua- mon elhangzott beszédében szertefoszlatta ezeket az amerikai reményeket, amikor „totális háborút” követelve nemcsak a bombázások kiterjesztésére hanem Laosz és Kambodzsa el- özönlésére bíztatta az amerikaiakat. A Kambodzsával kapcsolatos amerikai tervekről Norodom Szihanuk államtő is nyilatkozott. lelenl°zvén a CIA (Amerikai Hírszerző Szolgálat) ellene irányuló összeesküvését. Washingtonból a legutóbbi hónapokban összehangolt hadjáratot indítottak Kambodzsának a semlegességtől való el terítésére. A délkelet-ázsiai eseményekhez tartozik az a legújabb hír is, hogy Franciaország nem vesz részt a SEATO délkelet-ázsiai katonai paktum áprilisi tanácskozásain. Párizs ezzel az elutasítással valójában Washington vietnami, s egész délkelet-ázsiai politikájáról mondott újból ítéletet... A vietnami agresszió árnyékai kezdettől fogva súlyosan nehezedett a nemrég újra kezdett genfi leszerelési tárgyalásokra, s most amerikai javaslatra hat hétig ismét szünetelnek a tanácskozások. Az atomsorompó-tárgyalások május 9-ig történt elnapolását azért sürgette az amerikai kormány, mert „lélegzetvételnyi” szünethez próbál jutni — elsősorban Bonn ellenzése miatt. Az elmúlt hetekben a nyugatnémet kormány széles körű propagandaakcióba kezdett az atomsorompó- egyezménnyel szemben, mivel egy ilyen szerződés gátat vetne a nyugatnémet atomfegyverkezés elé. Mint Humphrey amerikai alelnök ezzel kapcsolatban elismerte, az Egyesült Államok „nem akarja keresztezni Nyugat-Németország jogos érdekeit.”, hogy ezek az úgynevezett jogos érdekek mennyire jogtalanok, s milyen nagy veszélyt jelentene Európa és az egész világ számára, ha a nyugatnémet militaristák atomfegyverekhez jutnának, arra rámutattak azokon a tanácskozásokon is, amelyeket egyes szocialista országok vezetői folytattak az elmúlt hetekben az európai biztonság kérdéseiről. Klaus osztrák kancellár moszkvai tárgyalásain az európai kérdések mellett elsősorban a két ország kapcsolatai kibővítésének szenteltek figyelmet. A jó) alakuló szovjet—osztrák viszony mellett Ausztria es a Közös Piac kapcsolatainak kérdésében azonban továbbra is eltérnek egymástól a vélemények. Ezért a szociaMogadishu (TASZSZ): Szomália kormánya azzal a kéréssel fordult U Thant ENSZ főtitkárhoz, hogy tűzesse az ENSZ-közgyűlés hamarosan összeülő rendkívüli ülésszakának napirendjére a Francia-Szomáliparton kialakult helyzetet. A kérést tartalmazó tálistá párti Arbeitter Zeitung bírálta a Klaus-kormánvt, mondván, hogy „a kormány külpolitikájának nibája éppen az, hogy makacs csökönyösséggel mindig mindent egy lapra, a Közös Piacra tesz, s nem akarja belátni, hogy ez a kártya nem ütőképes.” Klaus maga is elismerte, hogy a Közös Piachoz való osztrák csatlakozással szembeni szovjet aggodalmak „Ausztria függetlenségének és önállóságának féltéséből erednek.” Ázsia és Európa után pillantsunk Afrika térképére, ahonnan az elmúlt napokban két kis ország eseményei kerültek a világlapok címoldalára. A vasárnapi népszavazás után Francia- Szomáliföldön, Djibutiban tüntetések robbantak ki: az ellenzék választási hamisítással vádolja a hatóságokat. A franciák most egyszerűen deportálni akarják gyarmatukról az ellenzéket, Szomália viszont ENSZ megfigyelőket kért. Sierra Leonéban .t választásokat rendeztek, ahol az első eredmények szerint Margai miniszterelnök pártja vereséget szenvedett Mivel az ellenzék vezérét az angol főkorményzó túlságosan hamar, még a végeredmény közzététele előtt kinevezte miniszterelnöknek, Lansana vezérkari főnök vezetésével a hadsereg vette a kezébe a hatalmat. Lansana indoka, hogy — úgymond — megakadályozza egy nyíltan amerikai orientációjú „libériái típusú” kormány hivatalba lépését. Kérdés, hogy a hadsereg átadja-e a hatalmat a most megválasztott parlament által kinevezendő kormánynak, vagy eggyel több lesz a katonai rendszerek száma az afrikai kontinensen? virat rámutat arra, hogy Francia-Szomáliparton koncentrációs táborokat létesítettek, amelyekben már négyezer szomálit őriznek. A francia hatóságok megtorlásokat alkalmaznak azokkal a Szomáliákkal szemben, akik ellenezték, hogy Francia- Szomálipart továbbra is Franciaországhoz tartozzék. A Pravda Mao Ce>íungnak & a proletariátus idegen irányvonaláról Katonai hatalomátvétel Sierra Leonéban Szomália kormányának kérése U Thanthoz Georg/j Gulia: Szöktetés A lány szerette a fiút. A fiú szerette a lányt. Elhatározták, hogy összeházasodnak.. Egyszóval, egészen mindennapinak tűnik ez a történet. Ráadásul még plyan régi is, mint a világ. Kit érdekelne ma már ilyen történet? Különösen azóta, amióta megszületett a szerencsétlen Rómeóról és Júliáról szóló história? A lány neve: Gunda. A fiúé: Masz. Gunda Gozs- gerda abház faluban lakik, Masz a szomszédos Kutol- ban. A két falut egy neve nincs patak választja el egymástól. Nem is olyan régen, ennek a pataknak a partján elhangzott a következő párbeszéd: — Rettentően unatkozom Masz. Mit akarsz tenni? Masz még nem tudta, mit fog csinálni. Gunda úgy szedte ki Maszból a feleletet, mint a professzor a vizsgán a nehéz fejű diákból. A leány fiatal, csinos, nemrég fejezte be a középiskolát. A csoda tudja, mit talált ebben a fiúban. Masz olyan munkabíró, mint egy ökör. Talán huszonnégy órán át dolgozna, ha este nem venné le lábáról az álom, mint általában minden embert. De Gunda nem ezért vonzódott Masz- hoz. Az igazat megvallva. Gunda romantikus természetű volt. s valami más tetszett neki ebben a fiúban sokkal jobban, mint az ereje Egy szó. mint száz: tetszett neki. Mi kell még ennél több ? Tehát Masz kénytelen volt kimerítő választ adni: — Megebédelek, aztán elmegyek majd a boltba és sót veszek, majd kimegyek az ökrökért és hazahajtom... Este lehet, hogy borozni fogunk. Azt Ígérte egyik barátom, hogy felkeres. — Értem. No, és aztán? Azután mit csinálsz? — Semmit, — válaszolta Masz. — A barátom visszautazik a városba. Saját autója van. — Komolyan? — Komolyan. — Milyen a kocsija? — Volga. — És a városba utazik? — Igen. a városba. A . lány félrerúgott egy kavicsot a cipője orrával. A kő legurult a parton és egy pillanatra zavarossá tette a vizet. Gunda szája szögletében rejtelmes mosoly bujkált. — Idefigyelj — mondta Masznak — ki tudnál jönni ma este pontosan tízkor a kaputok elé? — Ki... Este, pontosait tíz órakor, kint várakozott a kapujuk előtt. Holdfényes este volt. Árnyakkal, fényekkel és félhomállyal. Jellegzetesen abház nyári este, amikor felszínre törnek az ősi hajlamok és minden fa törzs támadni akaró gonosztevőnek rémlik. Masz összerezzent, amikor Gunda hirtelen megjelent mellette, egy csomagot tartva a kezében Mintha a föld alól bukkant volna elő. — Figyelj ide! — mondta halkan, de erélyesen. — Ennek már véget kell vetni! — Minek? — kérdezte értetlenül Masz. — Hát szeretjük egymást, vagy nem? Mi a te véleményed ? — lsen, szeretjük — Ezt ki mondta neked? — Azt hiszem, — mondta majdnem nevetve a fiú, — ezt nagyon jól tudom magam is, mert én szeretlek téged, ég nem valaki más. — Komolyan mondod? — Egészen komolyan. Gunda körülnézett. Sehol egy lélek. Csak az udvar mélyéről szűrődik elő fény. — Ezek csak szavak! — mondta Gunda. — Tettekre van szükség! — Milyen tettekre? — Mindjárt megmondom. Hogy hívják a barátodat? — Zaur. — Hé, Zaur! — kiáltotta Gunda. — Jövök! — válaszolta Zaur. És amikor odaért a kapuhoz, megkérdezte: — Ki van itt? Gunda nem hagyta, hogy Masz megszólaljon. Úgy viselkedett. mint az édesanya, aki kézenfogva vezeti gyerekét. — Rendben van az autód? — kérdezte. — Rendben. Miért? — A városba kellene utaznunk. — Nekem is. — No. akkor gyújtsd be a kocsit. Egy óra múva ott kell lennünk. Masz hallgatott, mint a csuka. Zaur sejtette, valami rendkívüli dolog fog történni, s elegánsan a kapu elé hajtott a kocsival. — Mi a szándékod? — kérdezte bátortalanul Masz — Nem nekem, hanem neked a szándékod! — felelte Gunda. — Te most elrabolsz engem, megszöktetsz. Masz nagyon meglepődött. — Én? Elrabollak téged? — dadogta. — Igen, te! — Akaratod ellenére ? — Persze. Hiszen te egy igazi férfi vagy... És hogy tudtad az egészet ilyen ügyesen kitervelni? Barát.. autó. Valid be. hogy már régóta ezen töröd a fejed! Masz valami teljesen érthetetlen választ motyogott. Amikor beültek az autóba, Gunda elsírta magát. Úgy látszott, nagyon nehezére esett elhagyni a szülői házat... — Ne síri — csitftiíatta Masz — kérlek, ne sirj! Gunda. feltörő érzelmeinek hatására könnyein, sóhajain, a sok-sok „jaj”-on és „jaj-jaj-jaj”-on át gügyögte: — Én soha, de sohasem gondoltam volna, hogy engem megszöktetnek... A mi időnkben.. Hallod? Masznak eszébe jutott: nem helyes az, amit lesz... Szörnyűség!... De mégis összeszedte magát, és talált magában elég erőt arra. hogy érthetően válaszoljon menyasszonyának: — Hallom... Fordította: Krecsmáry Lástlé
