Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-25 / 72. szám
A dolgozó nőről — illúziók nélkül Á verseny meghozta gyümölcsét Parasztifjúsági találkozót tartottak Kisvárdán Mkanző és igen elgondolkoztató a következő történet, Az egyik üzem párt- taggyűlésén, ahol a kongresszus útmutatása nyomán a gyárban dolgozó nők helyzetét, s a teendőket vitatták meg, felállt a kettes üzemrész főművezetője. Dicséretnek szánt gyengéd szavakkal ecsetelte, mi mindenre képesek az üzemrészükben dolgozó nők, így a többi között arra is, hogy — érdemes szó szerint idézni — „zúgolódás nélkül végzik 0,50-es órabérért azt, amit férfiak csak kilencért, vagy még ennél is többért vállalnának el” A felszólaláson nem akadt fenn senki, sőt, szaporán bólogattak, lám milyen derék nődolgo- zőik vannak. Az ott ülők minden bizonnyal helyeslői a női egyenjogúságnak, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének. És eszükbe .sem jut gondolkozni azon, hogy ezeket az elveket az orruk előtt csúfolják meg, éppen az említett esettel Hazánk munkaképes korú lakosságából 2 940 000 a nő. Ebből mintegy háromszáz- ezer tanulót kell leszámítani. s a probléma jelentősegét igazolandó, az aktív kereső nők szánna: 1 840 000! A dolgozó nő döntő tényező a népgazdaság minden területén, egyes iparágak egésze áll vagy bukik a női munkaerőn. A munkavállalásban tehát nem szenved csorbát a női egyenjogúság, a munkavégzés körülményeit, a munka anyagi és erkölcsi megbecsülését illetően azonban — ahogy a kongresszus Is erre ösztönzött — illúziók helyett ideje szembenézni a valósággal. Egy úgynevezett reprezentatív, tíz nagyüzemre kiterjedő vizsgálat megállapítása szerint az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők kereseti aránya a vizsgált helyeken 20—50 százalékos eltérést mutat, s mindössze az esetek 27 százalékában nem volt semmiféle különbözőség! Érdemes továbbra is segítségül hívni a bízódéi számadatokat. Az állami iparban mintegy ötszázezer nőt foglalkoztatnak, az összipari létszám 37,3 százalékát. A mező- gazdaságban, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 460 ezer nő dolgozik, g mintegy 100 ezer kisegítő családtagként Ez a mezőgazdasági foglalkozású lakosság több, mint fele! Az állami iparban dolgozó munkások 35,4 százaléka nő — mintegy 360 ezer fő —, de csak mintegy 70 ezer közülük a szakmunkások száma, az összes szakmunkások mindössze 16.6 százaléka. A képzetlen női munkaerő dominál tehát, 3 ez egyben meghatározója Is a kereseti lehetőségeknek Szükségszerű, hogy ennek így kell lennie? Igen jellemző példa, hogy az élelmiszeriparban — amire mindenki hagyományosan azt mondja „női” iparág — 68 ezer no dolgozik, a munkáslétszám 45,7 százaléka, ugyanakkor a szakmunkások között csak 11,9 százalék a nő. A hagyományos női iparágban. A textilipart és a textilruházati ipart kivéve valamennyi iparágban aránytalanul kicsi az összes nők számához mérten a szakmunkás nők aránya. így például a műszeriparban foglalkoztatottak 40,6 százaléka, a fémtömegcikkipar- ban 41,8 százaléka nő, de a szakmunkás létszámból mindössze 14, illetve 6.3 százalékkal részesednek. A textiliparban foglalkoztatott mintegy százezer nő az össz- létszám 67,7 százalékát jelenti, magas a nők arányszáma a híradástechnikai és vákuumtechnikai iparban, az építőanyagiparban, smég a kohászatban is tízezer nőj munkás dolgozik! S mindenütt aránytalanul alacsony a szakmunkásnők aránya. A további számszerű részletezéstől — például a műszaki vezető munkakörben, egyéb irányító beosztásban foglalkoztatott nőktől — úgy hiszem, eltekinthetünk. Az elmondottak is igazolják, milyen bonyolult, összetett kérdés a dolgozó nők problémája, s hogy a visszásságokért, a foglalkoztatási szerkezet bizonyos torzulásaiért igazságtalan lenne kizárólag a gyárak, intézmények vezetőit elmarasztalni. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem volt meg mindenkor és mindenütt a szükséges összhang a politikai elvek, kívánalmak, s a gazdasági vzt- lóság között. A csak napjainkban változó, eddig rendkívül kötött létszáméi bérgazdálkodás például fontos tényező volt abban, hogy sok helyen húzódoztak a női munkaerőtől, illetve nem honorálták tevékenységét megfelelően, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve alapján. A pártkongresszus határozatában foglalt ajánlás nyomán a kormány a közelmúltban elfogadta a gyermekgondozási segély bevezetésére vonatkozó előterjesztést: a textiliparban fizetendő éjszakai pótlék ugyancsak elsősorban a nőket érinti: a termelőszövetkezetekben dolgozó anyák helyzetének további javítására tervbe vett intézkedések mind-mind alkotóelemei egy olyan folyamatnak, amelynek lényege a fokozott anyagi-erkölcsi megbecsülés. A népgazdaság irányítási rendszerének reformja —- érthetően — nem marad hatás nélkül a foglalkoztatottságra sem. Az általános irányelvek helyessége ellenére pédául a nők munkába állításánál, tevékenységük anyagi-erkölcsi megbecsülésénél helyben, egy-egy gyárnál, más intézménynél jelentkezhetnek kedvezőtlen, visszás törekvések Itt jutnak döntő szerephez a társadalmi szervezetek, az ellenőrzés, számonkérés jogával felruházott pártszervezet és szakszervezet, hogy a párt általános politikájának megfelelően, biztosítsák a dolgozó nők, az anyák jogait, ne engedjék, hogy azokon csorba essék. A pártkongresszus nyomán egész közéletünkben fokozódott az érdeklődés, a való helyzet hű számbavétele iránti igény a dolgozó nők gondjait, s a teendőket illetően. Az illúziókkal való leszámolás egyet jelent a cselekvések realitásával, a hathatós intézkedésekkel, könnyítésekkel, a megbecsülés fokozódásával, azzal, hogy a dolgozó nő nocsak politikai, hanem gazdasági értelemben is mindinkább elnyerje megérdemelt egyenjogúságát. (M) A kereskedelmi- pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók Szabolcs-Szatmár megyei küldöttértekezletét március 24-én tartották meg a Sóstó Krúdy Gyula szálló tanácskozó termében. Részt vett a küldöttértekezleten Szilágyi Menyhért, a PTO osztályvezetője, Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, TeufeI Franciska a KPVDSZ központi vezetőségének tagja, Fodor András, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Kovacsics Gyula, az SZIvlT elnöke és Veres Menyhért- né, az SZMT titkára Acél Béla a MÉSZÖV elnöke megnyitója után Buzsáki László, a KPVDSZ rr.b titkára számolt be a 155 küldött előtt a KPVDSZ négyéves munkájáról. Buzsáki László elmondotta többek között, hogy az eltelt négy év alatt megyénk területén javultak a KPVDSZ-hez tartozó élet- és munkakörülmények, de a fejlődés egyik legíontoAz első Járási parasztifjúsági találkozót március 22-én Kisvárdán tartották. A találkozóknak kettős célja volt, egyrészt tanácskozni a soron lévő mezőgazdasági munkákról, másrészt értékelték az 1966. évi termelési versenyt Kiemelkedő eredmények A kisvárdai találkozón közel száz fiatal vett részt, többnyire termelőszövetkezeti ifjúsági munkacsapatvezetők. Farkas Tibor, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője tartott vitaindító előadást és többek között elmondta, hogy a járás termelőszövetkezeteinek helyzete javult, s annak ellenére, hogy fagy, jég. belvíz tizedelte a termést, egyes növényféleségeknél kiemelkedő eredményeket értek el. Kukoricából átlag négy mázsával, burgonyából 40 mázsával, cukorrépából megközelítően 30 mázsával takart to ttak be többet, mint 1965-ben. A jó eredmény nagymértékben köszönhető a fiatalok munkájának, a munkájukat lelkesen végző ifjúsági munkacsapotoknak. A vitaindító előadást igen sok hozzászólás követte. A sabb mutatója a kereskedelmi forgalom mennyiségi és minőségi növekedése. Tartalmas és eredményes versenymozgalom járult hozzá, hogy mind a kereskedelemben, pénzügyi intézményeknél és a vendéglátóiparban sikerült a második ötéves terv célkitűzéseit megvalósítani. A harmadik ötéves tervet eredményesen indítani. A versenyben nagy erőt jelentett és jelent a szocialista brigádmozgalom. A termelés egészét érintő kérdések ut,án a küldöttértekezlet előadója arról számolt be, hogy megfelelően nőtt a szakmai, politikai képzés számbeli és minőségi színvonala. A küldöttértekezlet 31 tagú megyei bizottságot választott, a bizottság elnökévé Koncz Sándort, titkárává újból Buzsáki Lász'ót. Az SZMT küldöttértekezletére 15, az országos kongresszusra 10 küldöttet delegáltak. fiatalok kertelés nélkül mondták el gondjaikat, bajaikat. Valóban az elmúlt évi termelési versenyben sok siker született, de a fiatalok helyzete ennek ellenére nem mindenütt kielégítő. A fényeslitkei termelő- szövetkezet egyik fiatal szakmunkása nem ok nélkül azt sérelmezte, hogy annak idején heten kezdték el a kertész szakmunka tanulását és ma már csak egyedül van a tsz-ben. A tsz vezetői azonban ebből sem okultak, mert 6 sem azt a munkát végzi, amit tanult. Hasonló példát még nagyon sokan mondtak el, főleg azt reklamálva, hogy a termelőszövetkezetek vezetői sok helyütt nem jő! törődnek a fiatalokkal, nem vonják be őket kellően a termelési gondok megoldásába. Ahol megbecsülik a fiatalokat A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet ifjúsági brigádjának vezetője, Orosz Erzsébet többe!c között arról beszélt, nem véletlen, hogy brigádjuk elnyerte a megyei első helyezettnek járó vándorzászlót. Munkacsapatukban nyolc lány dolgozik, és a termelőszövetkezet vezetői nemcsak anyagilag becsülik meg munkájukat, de úgy is, hogy elősegítik társadalmi, mozgalmi tevékenységüket is. Klubszobát biztosítanak részükre, s amikor a KISZ- esek elnyerték az ISZM jelvény arany fokozatát, a termelőszövetkezet pártszervezete minden egyes ISZM- jelvényest könyvvel, a tsz vezetősége 50—50 forint külön jutalommal ajándékozott meg. Százezer forint a legjobbaknak A járási parasztifjúsági találkozókon közel százezer forint értékben osztanak ki díjakat azoknak az ifjúsági munkacsapatoknak, amelyek helyezést értek el a versenyben. Kisvárdán a jutalmak összege húszezer forint körül volt Két televíziót, rádiót és egyéb klubszobái felszereléseket nyertek a fiatalok. A tanácskozáson sokan arról beszéltek, hogy 1967-ben továbbra is azon lesznek, hogy jó hírük, a termelési versenyben elért helyük megmaradjon. Ennek jegyében Újabb munkacsapatokat szerveznek, és versenyt indítanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50, évfordulójának tiszteletére. Seres Ernő Országos KISZpályázat; A Kommunista Ifjúsági Szövetség falusi munkájában előtérbe került a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok általános és szakmai műveltségének bővít- se, a gazdasági építőmunka segítése és a falusi Ifjúság élet- és munkakörülményeinek javítása. E feladatok magasabb színvonalú megvalósítása érdekeben a KISZ Központi Bizottságának parasztifjúsági osztálya országos pályázatot hirdet a falusi értelmiség és az ifjúsági vezetők körében. A pályázat tematikái ét négy csoportba sorolták: 1. A fiatalok rendszeres foglalkoztatásának lehetőségei, a foglalkoztatás bevált módszerei a termelőszövetkezetekben ; 2. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok munkakörülményei javításának lehetőségei, összefüggésben a korszerű munka- szervezeti formák kifejlesztésével; 3. A falusi életkörülmények kulturáltságának fejlesztése, kulturális és népművelési célokra fordítható anyagi eszközük és egyéb források legcélszerűbb felhasználása; i. A mezőgazdasági üzemek és az általános iskolák együttműködése a mezőgazdaság munkaerő utánpótlásának szolgálatában. A pályamunkáknak a helyi sajátosságok és lehetőségek alapulvételével szélesebb körben is általánosítható és alkalmazható formákat és módszereket kell összegezniük. A pályázatok terjedelme legfeljebb tizenöt gépeit oldal lehet. Beküldési határidő: 1967. november 1. Cím: KISZ Központi Bizottság parasztífjú- sági osztálya, Budapest, V. kerület, Balassi Bálint utca 16. Pályázati dijak: az első két témakörnél, az első díj: négyezer, a második háromezer, a harmadik kettőezer forint. A harmadik és a negyedik témakörnél az első díj háromezer, a második kétezer, a harmadik díj ezer forint. Újjáválasztották a ItPVDSZ megyei bizottságát ,,NÁLUNK TÖRTÉNT" A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett írás Nagyhalász felszabadulása, az új élet megindulása 1944 októberében a felszabadító hadsereg elől fejvesztve menekült a fasiszta német hadsereg, akik pusztítást hagyva maguk mögött elhagyták a községet. A vörös hadsereggel vállvetve harcoló IV. román hadsereg egységei keleti irányból Tiszarád és Keme- cse község déli irányából lépték át a község határát, A felszabadító hadsereg eié küldöttség ment és az első találkozás a felszabadítókkal leírhatatlan boldogságot hozott szívébe. Tagjai között ott találjuk Balogh Sándort, az illegális kommunista párt tagját, Kurucz Lajost, a spanyol szabadságharc hősi katonáját, J. Kovács Jánost, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság vörös katonáját. A küldöttség tájékoztatást adott a község helyzetéről, hogy a fasiszták, s nyilasok elhagyták a községet, a lakosság várja a felszabadítók bevonulását A küldöttséggel az élen vonult be a községbe a felszabadító hadsereg és folytattak előrenyomulást a Tisza vonaláig. Ezzel lényegében befejeződött egyszer s mindenkorra a község fel- szabadulása, új korszak és történelem kezdődött a község életében. Milyen volt a község képe a felszabadulást követő hetekben? Nem volt termelés a kendergyárban, megszakadt a munka a • földeken, nem volt közlekedés, kapcsolat a várossal, szét volt rombolva a község valamennyi hídja. Több családot pótolhatatlan veszteség érte, akik Őrökre elvesztették az apát, a testvért, a rokont, a barátot, akik a háború következtében életüket vesztették., Jelentős anyagi kár érte a községet. A sertés 50, a szarvasmarha 20, szárnyasállomány 60, a takarmánykészlet 70 százaléka semmisült meg, vagy vitték el a fasiszták. Semmiféle köz- igazgatás nem volt. Rémhírek hálójában vergődtek az emberek, pillanatnyi bénultságban éltek. De ez a bénultság szinte pillanatig tartott, mert az elfojtott forradalmi erők törtek felszínre. Elsősorban azok az erők, akik már 1945 előtt is a magyar nép felszabadulásáért küzdöttek, Az élet megindulását 1944 november 24-én a községben megalakult kommunista párt adta, melynek megalakulása hírét a község proletár rétege nagy lelkesedéssel fogadta. A pártszervezet létrehozásában a forradalmi erők élén vezető szerepet játszottak olyan személyek, mint Balogh Sándor, id. Lábas Miklós, Fábián Antal, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom veteránja. J. Kovács János, Vincze János, Bácskái Antal, Harsányi Antal, id. Má- di Lajos és több más elvtársak. A kommunista párt élén teljes odaadással azon fáradoztak, hogy újjászervezzék a község életét, reményt öntsenek a csüggedőkbe. hirdetve a felemelkedést, mozgósítva az életet, a jelentős termelés megindítására. Első és legfontosabb feladat volt összefogni, megszervezni mindazokat az erőket, akik az új élet kibontakoztatásának élharcosai akarnak és tudnak lenni. A legsürgősebb feladat karhatalom megszervezése volt. A széthullott régi képviselő testület helyett új szervezetet a Nemzeti Bizottságot hozták létre 1044 decemberében. E bizottságban a község legforradalmibb elemeit találni; Fábián Antal. Harsá- nyi Antal, Balogh Sándor, dr. Mikuska Antal, Szabó Gyula, K. Kulcsár Albert, Nagy Tamás, Feleki Ferenc, Virág Béla, Virág József. A községi nemzeti bizottság megtartva vezető szerepét a kommunista párt irányítása alatt 1045 február 14-én a különböző demokratikus pártok által delegált személyekből létrehozza a képviselő testületet 10 fővel, E testület összetétel« tükrözte a község társadalmi összetételét, politikai, gazdasági érdekét, kimaradtak belőle a falu kizsákmányoló rétegeinek exponált személyei. A község lakossága meg sem várva az ideiglenes nemzetgyűlés által elfogadott földreform tör very megjelenését — amely 194ó januártól 1945 március 17-ig vita alatt állt — a kommunista párt következetes harcaként a földreform azonnali végrehajtása mellett tett hitet. 1944 december, 1045 januárjában megtartott népgyűlések több száz fő jelenlétében megválasztották a 30 főből álló községi földigénylő bizottságot melynek élére Fábián An tál kommunistát, tagjaira agrárproletárokat, szegény- parasztokat választottak. A község lakossága egyre erőteljesebben követelte a földosztás megkezdését, a feudális maradványok szétzúzását. A földesurak tartották szolgai és cselédsorban a község lakosságának többségét, mintegy 24 tanyai településen, a földterület 70 százalékán. A földigénylő bizottság 6049 hold föld felosztásának lehetőségét állapította meg, meghirdette az összeírást. A községben 1347 esalád nyújtotta be földigényét. A földosztást 1945 március 19-én megkezdték. Ez a nap ünnepnap volt, olyan ünnep, amelyre ezer eve várt a parasztság. A feudális nagybirtokrendszer megszűnésével valóra válhatott a község földműves népének évszázados álma és birtokba vette ősi jussát, a földet. Sokan családjukkal együtt kint voltak a földosztásnál, örömükben, boldogságukban egymást ölelve csókolták. 1945 tavaszától megnyílt az út a szabad, müveit élet kibontakozása felé. munkásosztállyal szövetségben — aki Ingadozás nélkül támogatta a falu népét. — a község lakossága rálépett a társadalmi fejlődés, a szocializmus építésének toiúru. Ezzel megalapozták, hogy felépítsék a szocialista társadalmat, egyszer, s mindenkorra véglegessé tegyék a boldog életet. Együd András
