Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

Gazdasági jegyzetek f. KONKURRENCIA Izgatottan nyomja Je a kilincset egyik nyíregyházi szolgáltató szövetkezetünk vezetője, még jóformán he­lyet sem foglal, máris kérdezi az újságírót: ho­gyan is képzelik el azt a bizonyos javító vállalatot, melyről tegnap cikkezett a lap. (Valóban közölte a megyei újság, hogy az il­letékesek egy speciálisan szolgáltató jellegű vállalat létrehozását tervezik a me­gyeszékhelyen, mely fő­ként a lakosság igényét elégíti ki.) Mégiscsak fur­csa — mondja a váratlan vendég, — hogy keresztül­húzzák a mi számításun­kat: Elő is adja nyomban: ők is javító-szolgáltatók, most szeretnének „kiugrani”, próbálkoznak ezzel is, az­zal Ls, már komoly beru­házást is megkezdték. Am, ha tényleg alakuló félben van egy ilyen állami vál- letat, fuccstm megy a ter­vük, a remélt szép nyere­ségük, mert óhatatlanul „fedik” majd egymást. így pedig osztódik a megbízás, akár a bevétel, s ez bi­zony eléggé lesújtja őket... Valóban, nem a legkelle­mesebb ilyen körülmények között nyereségre szert ten­ni, egy munkahelyet gaz­daságosan üzemeltetni. Túl azon, hogy az új gazdálko­dási viszonyok között sem ütheti fel fejét a termelé­si anarchia — erről köz­ponti terveink gondoskod­nak s az irányítók szink­ronba igyekeznek hozni a termelést, a szolgáltatást — privilégiumot, kiváltságos helyzetet egyetlen vállalat sem követelhet magának. Sőt: előjogot valamely szol­gáltatásra éppen az a mun­kahely nyer, mely győztes­ként kerül ki az egészséges konkurenciából olcsóbb, jobb minőségű áruval, gyor­sabb szolgáltatással: a la­kosság javára... 2. MINTAMUNKAHELY A sóstói erdő szélén, az új Tanárképző Főiskola építkezésén lehet megta­lálni. Nemrég kapta meg ez a munkahely a „minta” jelzőt, joggal. Amíg igen sok építkezésen a sárba, a földbe taposva lehet meg­találni lécdarabokat. fél­téglákat (olykor egészeket is 0, addig itt példás a rend, nyoma sincs a lom­nak. Hogyan érik el mindezt? Egyszerűen úgy, hogy mie­lőtt abbahagyják a mun­kát, leteszik a szerszámot, gondos gazda módjára kö­rülnéznek a területen. Né­hány perc csupán az egész művelet s a napközben ter­mészetszerűleg keletkezett hulladékok, fele részben felhasznált anyagok szabá­lyos kis „deponiákba” ke­rülnek. Az így „tárolt” anyagok alkalom adtán jól felhasználhatók bizonyos munkáknál, nem kell kü­lön anyagutalványt kiállíta­ni értük. Ez az’ építkezés tavaly április negyedikén tűzte célul a „szocialista munka­hely" cím elnyerését Vál­lalásuk egyik pontja — hi­vatali nyelven így szól: „Megtartjuk az anyagnorma előírásait.” Megtartották, pedig ez a munka — vég­ső átadásig — nem keve­sebb, mint 180 millió forin­tos termelési értéket je­lent Ehhez képest eltör­pülnek a „deponiákba” na­ponta kerülő filléres érté­kek. De 1972-ig, a főisko­la felépítéséig nagyon sok nap van hátra, s nagyon sok fillér ezrekre, tízez­rekre nőhet. Négy szocialista címmel korábban kitüntetett bri­gád dolgozik e fontos léte­sítményen. Talán éppen ezért cseppet sem véletlen a „minta” jelző... 3. PIACKUTATÁS Tavaly, 1966-ban kezdő­dött Napokon át hirdette a? újságokban a székes- fehérvári AKÖV, hogy ZIL motorok javítására ka­pacitást keres. Felfigyeltek az újsághirdetésre a Nyír­egyházi Talajerőgazdálkodá­si Vállalatnál is, s hogy megtudják, miben segíthet­nek a fehérvári közlekedé­sieknek, odautaztak. Fel­újítás — mondták a hir­detők s Ők vállalkoztak rá, holott jól tudták, sok elemi feltételnek sincsenek birto­kában. műhelyük szűk, sze­gényes. Mégis nekivágtak, gondolván, aki mer, az nyer. Sikerült teljesíteni a megbízást, a fehérváriak teljes megelégedésére. Jó bornak nem kell cégér — tartja a mondás. Ebben az évben már az AÜTOKER is jelentkezett és mások is. A feladat: több mint fél­ezer motor felújítása 1967- ben! (A vállalatiak örülnek, hiszen már tavaly is nyere­séges volt ez a próbálko­zás, lényegesen kisebb „té­telben”). Saját erőből egy féleresszel — ha nem is a legszabályosabb módon — megtoldottak műhelyüket, hogy legyen elegendő hely a végszerelésre, a motorok hideg és meleg bejáratásá­ra. Vásároltak egy dugaty- tyú esztergát s szeretnének venni más speciálgépeket is. A leleményesség, az ész­szerű bátorság — várha­tóan — még nagyobb si­kert tartogat. Hiszen a dé­li iparterületen már meg­volt egy új autójavító te­lephely kijelölési eljárása. Az első lépése annak, hogy a rugalmas piackutatás tel­jes sikerrel járhasson. Angyal Sándor A Társadalombiztosítási Igaggatósfig tájékpgfatőjn A gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos kérdések p| 4 jogosultságot a munkahely bírálja el iijjjj Jár a családi pótlék is [ijjjj A szabadság megszakítható Mint ismeretes, megjelent a gyermekgondozási segély- lyel kapcsolatos kormány- rendelet és annak végrehaj­tási utasítása. Lényege, hogy a dolgozó nőt gyermekgon­dozási segély illeti meg, mely a gyermek két és fél éves koráig folyósítható. Tartama azonban a szülési szabadsággal együtt nem haladhatja meg a harminc hónapot A rendelet megjelenése óta sokan érdeklődtek, hogy a harminc hónap letelte után biztosítják-e számuk­ra az eredeti munkakörü­ket, hogyan kell kérni a fizetés nélküli szabadságot, milyen módon lehet meg­szakítani azt? Általában munkaügyi kérdésekkel kapcsolatosak az érdeklődé­sek, s ez nemcsak a leen­dő édesanyákat foglalkoz­tatja, hanem a munkahe­lyen őket helyettesítőket is. A gyermekgondozási se­gélyre való jogosultságot nem a társadalombiztosítá­si igazgatóság, hanem a vállalat, vagy a szövetke­zet bírálja el. — kaptuk a tájékoztatást a SZOT Tár­sadalombiztosítási megyei igazgatóságon. Ilyen kérdés­sel tehát kizárólag a mun­kahelyhez kell fordulni. A vállalat a jogosultságról igazolást ad, a termelőszö­vetkezet pedig határozatot hoz. Ennek alapján kapják a dolgozó nők a megfelelő segélyt utólag. Ha az üzem­ben SZTK kifizetőhely var­akkor a bérfizetéskor folyó­sítják helyben. Ahol nincs kifizetőhely a termelő­szövetkezeti tagok részére a megyei igazgatóság küldi ki a pénzt Természetesen a gyer­mekgondozási segély fo­lyósításának ideje alatt a családi pótlék is jár. A har­minc hónap pedig beleszá­mít a nyugdíjba. A munkáltató szerv ve­zetőjének gondoskodnia kell arról, hogy az újra munkába lépő dolgozó nő Ugyanabba, vagy hasonló munkakörbe kerüljön, mint ahonnan szabadságra ment. Az ezzel kapcsolatos viták­kal a munkaügyi döntőbi­zottsághoz kell fordulni. A kisipari szövetkezeti tagok jogvitái a KISZÖV, a ter­melőszövetkezeti tag eseté­ben pedig a tagsági vi­szonyra vonatkozó szabályo­kat kell alkalmazni, Sokat vitatott kérdés, hogy a fizetés nélküli sza­badság megszakítható-e? Ez érzékenyen érinti azo­kat is, akiket ideiglenesen, szerződéssel alkalmaznak, ameddig a dolgozó nő fize­tés nélküli szabadságon van. A rendelet szerint a szabadság megszakítható, azonban csak alapos indo­kokkal. Ilyenek lehetnek a férj halála, tartós megbe­tegedés, katonai szolgálatra történő behívás, börtönbün­tetés töltése. Lényeges, hogy ha valaki meg akarja sza­kítani a szabadságát, azt köteles harminc nappal ko­rábban bejelenteni. A szabadság egyéb cí­men is megszakítható, azon­ban ha később tovább akarja folytatni. gondozá­si segély már nem adható. A vállalat, szövetkezet ve­zetősége azonban a körül­mények alapján egy alka­lommal jlyen esetben is en­gedélyezhet} segély to­vábbi folyósítását Még egy igen lényeges pontját emelnénk ki a rendelkezésnek. Nevezetesen azt, hogy a gyermekgondo­zási segélyt nemcsak a sa­ját, hanem az örökbe foga­dott, mostoha és nevelt gyermek után is megkap­hatják. És még valami: a segély gyermekenként jár. Ha tehát valaki ket­tős ikert szül. nem 600, hanem 1200 forintot kap havonta Bogár Ferenc Választási tudnivalók ♦ Közeledik március 19-e, a választások napja. A képvi­selő- és tanácsi választások technikai lebonyolításáról Béke Albert, a megyei vá­lasztási elnökség titkára adott tájékoztatást. — Milyen színűek lesznek a szavazólapok? — Az országgyűlési kép­viselők választására rózsa­színű, a megyei tanácsok tagjainak választására vi­lágoskék, a járási és városi tanácsok tagjainak választá­sára világosbarna, a községi tanácsok tagjainak választásá­ra fehér színű szavazólapok szolgálnak majd. A közsé­gekben szavazók négy sza­vazólapot kapnak (ország- gyűlési képviselő-, megyei-, járási- és községi tanácstag­jelöltre kell szavazniok), a városban szavazók hármat, (országgyűlési képviselő, megyei- és városi tanácstag­jelöltre szavaznak.) — Hány szavazóhelyi­ség lesz a megyében? — A megyében 650 szava­zóhelyiségben járulnak az urnák elé a választók. A helyiségek kijelölésénél fi­gyelembe vették a hagyo­mányokat. Főként azokat a közintézményeket jelölték ki, amelyeket már korábban is felhasználtak erre a cél­ra. így a lakosság körében többnyire ismertek. Ter­mészetesen szükség szerint új helyiségeket is igénybe vesznek majd. Elkészítették a szavazólapokat gyűjtő ur­nákat. Minden szavazóhelyi­ségben lesz 1—2 mozgó ur­na is. — Hogyan szavaznak a kórházban, vagy la­kásukon fekvő betegek? — Az ilyen betegeket a leg­közelebbi szavazatszedő bi­zottság két tagja keresi fel úgynevezett mozgó urná­val. A választási szervek tagjai lehetőleg mér előre tájékozódnak, kiket kell la­kásukon felkeresni. — Mit kell tenniük az összeírás után lakást változtatottaknak, illet­ve az állandó lakhelyük­től ideiglenesen távol­levőknek? — Az előbbiek az új lak­helyük szerint illetékes ta­nács végrehajtó bizottságá­tól kérhetik a választók névjegyzékébe való felvéte­lüket. A kérelemhez csatol­nak kell a korábbi lakhelyük szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottságának igazo­lását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe korábban felvették. Ugyan­ilyen igazolást kell szerezni- ők és március 19-ig tartóz­kodási helyükön bemutatni- ok a lakhelyüktől ideiglene­sen távollévőknek is. — Mennyi a megye szavazásra jogosult la- kossága? — A végleges névjegyzék­be felvett adatok szerint mintegy 368 000. Ebből kb, 40 000 az olyan fiatal, aki életében először járul az ur­nákhoz. (k. I.) Soka eititiji hmzöitt Emlékezés 1942 március idusára 1042 márciusában már majd egy éve, a német had­vezetőség alárendeltségé­ben, fasiszta területhódító célokért háborút folytatott a hivatalos Magyarország • Szovjetunió ellen. Lassan azonban hallatta szavát a másik Magyaror­szág is: 1942 januárjában tartottak első konferenciá­jukat a szovjet hadifogság­ba került magyar katonák, akik saját tapasztalatuk alapján szóltak az igaz­ságtalan háborúról. Február 1-én — hosszas előkészüle­tek után, a terrorral és tiltó rendeletekkel dacolva — megjelent a kommunis­ta párt illegális lapjai a „Szabad Nép". „Nép és sza­badság" címen sokatmondó freskópályázat műveinek kiállítása nyílt meg. A fel­lendülő szakszervezeti moz­galom 15 százalékos bér­emelést csikart ki. A Történelmi Emlékbi­zottság tagjai fáradhatatla­nul folytatják felvilágosító munkájukat Megjelenik a „Petőfi útján”. Sikerül elő­állítani és terjeszteni a március 15-i tüntetés jel­vényét, a Petőfi emblémát. De Horthy-Magyarországon, ahol a kokárda előírásos volt, Petőfi neve és képe már lázadás jele, a jel­vény viselése üldözendő cselekmény! Országszerte terjedt a függetlenségi mozgalom. A szociáldemok­rata párt lapja, a Népsza­va március 1-én felhívást tett közzé országos ünnep­ségek szervezésére. Amint 1848 ifjúsága is magára vállalta a szerve­zés gondját, 1942 ifjúsága is tudta, „a nemzeti füg­getlenség, szabadság és a dolgozók szociális jogainak hármas parancsát át kell vinni a gyakorlatba”, hogy „ne maradjanak ezek el­vont jelszavak.” Ez az ifjú­ság nem a kormányhatósá­goktól kért audienciát, ha­nem arra szólított fel, hogy „Msztazni kell, mit je­lentett március 15-e 1848- ban és mit... tanít a má­nak?” „Azt — hogy rendez­zen a szabadságszerető magyar ifjúság — pártál­lásra és társadalmi rétege- ződésre való tekintet nél­kül — közös március 15-ét,. szerte az országban”. Nagy volt a készülődés, A szociáldemokrata párt- szervezetekben és a szak- szervezeti csoportokban gyűjtés folyt koszorúk vá­sárlására. Rajzhoz értő fia­talok transzparenseket, ké­peket készítettek. A SZOP vezetősége viszont — mint évek óta már annyiszor — a belügyminiszter felszólí­tására visszakozott. A rend­őrséggel várható összecsa­pástól visszariadt. Tulaj­donképpen a mozgalom nagy sikerétől ijedt meg. mivel abban — joggal — a kormánypártoló, tárgya­lásos politikájától való gyökeres eltérést, népi ak­ciók kezdetét fedezte fel. Hátbatámadta az egész mozgalmat, cserbenhagyta a résztvevőket. A Népszava március 14-én és 15-én a „várható rendőrségi közbe­lépésre” hivatkozva a Szak- szervezeti Tanács és az SZDP vezetőségének közös álláspontját ismételte: a szakszervezetek nem vesz­nek részt a tüntetésen, sőt megtiltják a szervezett munkásoknak az egyéni be­kapcsolódást is. A tüntetést mégis meg­tartották. Délelőtt a Vasas székházban rendezték a szociáldemokraták hivatalos ünnepségét. Az érkezőket a kapuban ifjúmunkások fo­gadták, súgva közölték: „délután 3-kor a Petőfi szobornál.” A pártvezetőség tilalma ellenére az „ifik" tovább szervezték a tünte­tést. Délután háromig mun­kásoktól, diákoktól feke- téllett a Petőfi szobor kör­nyéke. Megkezdődött a ko­szorúzás, sorra helyezték el a Történelmi Emlékbi­zottság, a szakszervezetek, üzemek, diákszervezetek, ifjú muri káscsopor tok ko­szorúit. Petőfi a „hivatalos Magyarországtól” még soha ennyi koszorút nem kapott! A tér közelében rendőrsza­kasz állt beavatkozásra ké­szen. Aztán valaki elkiál­totta magát: „Menjünk a Kossuth szoborhoz"! S a tömeg elindult az akkori Mária Valéria utcán (ma: Apáczai Csere u.) a Kos­suth Lajos tér felé. S a hömpölygő emberáradat fe­lett — becslések szerint tízezren lehettek — kibon­tott transzparensek követel­ték a „békét!", a „Függet­len, demokratikus Magyar- országot”, s azt, hogy ..Hoz­zák haza katonáinkat!” A szűk utcában felerősödve szállt a kiáltás: „ke a há­borúval”, „Békét kenyerei'” „Egy katonát se Hitler­nek!”. A hangvihar meg­rázta a Duna-parti szállo­dasor ablakait, s az abla­kok mögül az előkelő szál­lodák magas rangú német vendégei félve tekintettek az utcára. A Lánchídnál a közben odaérkező rendőri erősítés várta a menetet és elzárta a tovább vezető utat. A tömeg a „Himnuszt” éne- kelte. A rendőrök egy pil­lanatig tanácstalanul áll­tak. Még sohasem kellett plyanpkat szétverni ök, akik a Himnuszt énekelték A rendőrtisztek parancsára aztán gyorsan működésbe lépett a gumibot és a kard­Segítsünk! A belvíz megrongált.» az özvegy asszony házát. Az asszonynak ha* «• errneka van, és takarítónő! fizeté­séből tartja el egyedül i családot Amikor a kataszt­rófa érte, hová is fordulha­tott volna segítségért, mint a vállalatához. Reménye tel­jesült, mert Vanesiain Ist­ván kőműves szocialista brigádja társadéba; munká­val rendbehozta a megron­gálódott házat. Szocialista emberhez méltóan cseleked­tek. Az ÉM Szabolcs-Szat- már megyei Vállalatánál a Vanesisin brigád már nem elszór adta tanújelét áldo­zatkészségének. A belvíz nemcsak Nyír­egyházán, de szerte a me­gyében igen sok család há­zát, emberek otthonát ron­gálta meg. Jó hallani azokat a példákat, hogy a kárval­lottak gyors és azonnali se­gítséget kapnak. Hogy ba­jukban, gondjaikban mások is osztoznak. De haliam olyan példát ig, amely egy­általán nem lelkesítő. Szűk társaságban az egyik ember arról panaszkodott, hogy he­tekkel ezelőtt családi házá­nak egyik fala kidőlt. És ki­lincsel, Kérvényekre ok- mánybéiyegeket ragaszt, jár egyik szervtől a másikig, — eredménytelenül. Nem jut minden házra egy szolgálatkész, segíteni akaró kőműves szocialista brigád. Pedig most ez kellene. De ha a Vanesisin brigádnak kevés is a követője, úgy gondol­juk, a segítségnek — amely igazán nem tűr halasztást — nemcsak egyetlen mód­ja van, történetesen az, hogy indul a szocialista brigád falat rakni, megron­gált házat javítani. Lehet segíteni másképpen is. Úgy többek között, hogy a for­maságot, a bürokráciát hát­térbe szorítva a hivatalok­ban halasztást nem túrón intézik az árvizes, belvizes ügyeket. Mert gondoljunk csa« be­le; elég nagy tragédia, hogy a víz feldúlta emberek meghitt és megszokott éle­tét És a keserűséget még tetőzi a sok helyütt tapasz­talt közömbösség Jó lenne, ha a Vanesisin brigádnak igen sok követője akadnak Ha nem is úgy, hogy épít de úgy, hogy se­gít. S. E. lap. A tömeget feloszlat­ták. Sokakat a téren álló rendőrfőkapitánysági épü­let őrizetes celláiba terel­tek. Kis csoportoknak, ke­rülő utakon mégis sikerült eljutatok a Kossuth szobor­hoz, Ott azonban már a rendőrök körülzárták a 48-as szabadságharc vezé­rének szobrát, és senkit nem engedtek a közelébe. A rendőrkordonnal körülvett Kossuth szobor szimboli­zálta: milyen volt a hely­zet Magyarországon '942 március idusán. S ha csak néhány órára is sikerült a magyar nép­nek igazi hangját hallat­nia, ezen a délutánon ez a kiáltás erősebbnek bizo­nyult az elnyomók minden handabsnöázasánál. Ami­kor hazafias lelkesedéssel emlékezünk esen a napon 1848 márciusának Ifjúságá­ról, hasonló büszkeséggel emlékezhetünk késői utó­daikra is, akár huszonöt esztendeje IQljUes március 15-én, nemzeti történel­münk sötét napjaiban bát­ran képviselték a jőv# Magyarországát Dr. Ságvári AftiW történész i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom