Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

Dr. Csanádi György közlekedési« és postafigyi miniszter a közlekedés A házzal együtt nő az ember Tél végi nport a város teleiéről Időszerű kérdéseiről J A miniszter bevezetőben rámutatott: ahhoz, hogy a közlekedéspolitika lényegét megértsük, világosan kell , latnunk, hogy a közlekedés forradalmi változáson ment j keresztül. A modern techni- í kának megfelelően kell az egész közlekedés arculatát megváltoztatni. Nyilvánvalóan nem lehet és népünk, népgazdaságunk elleni bűn lenne, ha to­vábbra is a jelenlegi for­mában kívánnánk konzer­válni a közlekedés adott vonalhálózatát és a kisfor­galmú, ezzel szemben rend­kívül költséges vonalakat, illetve vasútállomásokat ál- humanizmusból fenntarta­nánk. i Nálunk, ahol az emberek­i fői való szociális gondosko­dás intézményes, a kérdés- j nek inkább a romantikus ; vonatkozása vált ki ellenke- sást Ugyanis úgy vélik, sok 1 községnek rangot ad, hogy i vasútállomása van. Szeret- I nem ezzel szemben hangsú- i lyozni, hogy a gyér forgal- , mű vasútállomások és vona- j lak megszüntetésére csak í akkor kerülhet sor, ha i azok helyett új, korszerű közúti közlekedést tudunk ; biztosítani. Úgy gondolom . ez az aggályokkal szemben feltétlenül megnyugvással i kell, hogy szolgáljon — i mondotta. i Célkitűzéseink helyessé- l genek alatámaszlásara . egyébként legyen szaóad ei- , mondanom, hogy a rendel­kezésre álló adataink sze- . rint a vasúton belül az össz­forgalom több mint 80 szá­zaléka a mintegy 3000 km> es gerinchálózaton bonyoló­dik le, a forgalom továbbá 15—16 százaléka pedig kb. 4500 km-es szárnyvonalon. Nyilvánvaló, hogy amikor modern vasutat akarunk építeni és ezt rövidesen meg is fogjuk valósítani, ezt nem az egész hálózatra ki­terjedően, hanem csak azon a mintegy 3000 km-en tesz- szük, ahol a forgalom döntő részé bonyolódik Itt éa csakis itt van szükség arra, hogy a vüágszínvonalon ál­ló legfejlettebb vasúti tech­nológiát megteremtsük. Lesz kb. 4500 km-es olyan há­lózata a vasútnak, amelyen kevésbé korszerű felépít- 1 ményt létesítünk, nem vil­lamos vontatást, hanem csak Diesel-vontatást fogunk be- 1 vezetni, _ illetve mérsékel­• tebb műszaki normák és • forgalmi előírások szerint üzemeltetjük e vonalháló­zatot Ezenkívül lesz mint­egy 2000 km-es gazdasági, valamint keskeny- és nor­mál nyomközű vasút, ame­lyen a forgalom oly cse­kély, hogy perspektívában, amikor az új közúti közle­kedés előfeltételeit biztosí­tani tudjuk, a forgalmat teljes mértékben beszüntet­jük és a vonalhálózatot fel­számoljuk. Azt hiszem abban is va­lamennyien egyetértünk, hogy nem lehet a jelenleg kocsira komán yú áruforga­lomra üzemben lévő mint­egy 1100 állomást fenntarta­ni, hiszen az állomások 40 százalékán az összforga­lomnak csak 3 százaléka bonyolódik lei Vitán felül áll, hogy az ilyen állomások fenntartása a népgazdaságra rendkívül súlyos terheket ró. Éppen ezért ilyen s ehhez hasonló állomásokat megszüntetjük, helyükbe körzeti állomások lépnek be, amelyek 15— 20 km-es körzetben fogják kielégíteni a szállítási szük­ségleteket Ezeket az állo­másokat modem rakodóbe­rendezésekkel látjuk el, ál­talában korszerűsítjük. Ezután arról beszélt hogy földrajzilag Magyarország centrális helyzetben van s ennek tranzitlehetőségeivel élnünk kell. Rajtunk keresz­tül jelentős forgalom bonyo. lódik le mind észak—dél, mind kelet—nyugat irány­ban. Különösen a Szovjet­unió és a nyugati tőkés or szagok közötti import—ex­port forgalomba szeret­nénk minél nagyobb mér­tékben bekapcsolódni. Nyersanyaghelyzetünk, egész népgazdasági összetételünk szükségessé teszi, hogy rend­kívül nagy mértékben tá­maszkodjunk külkereskedel­münkre. Most már eljutottunk oda, hogy a közúti és a vasúti közlokedés olyan ka­pacitással rendelkezik — az áruszállításról beszélek —, hogy nemcsak a szállí­tási feladatokat képes el­végezni, hanem már újabb feladatokat is el tud vállal­ni, devizatermelő feladatok­ra is vállalkozhat. Van még egy dolog, amit a fejlesztés kapcsán feltét­len figyelembe kell venni. Nevezetesen van mintegy 1200 km-es rendes nyomkó- zű vasútvonal, azonkívül kb. 900 km-es gazdasági vasút, amelyen az összes forgalomnak csak mintegy 3—4 százaléka bonyolódik le. Ezen vasútvonalak álla­pota megépítésük óta válto­zatlan, sínrendszere még a régi, kis teherbírású, elavult. Ha ezeknek a gyenge for­galmú vonalaknak a moder­nizálását szorgalmazzuk, ak­kor a villamosítást, diese- iesítést, körzeti pályaudvari rendszert, útépítést, stb. kell abbahagyni. Világos, hogy ilyen körülményeit között az a helyes politika, ha a gyenge kihasználtsága vas­úti vonalak forgalmát meg­szüntetjük és a szűkre sza­bott beruházási keretekből inkább a forgalom közútra tereléséhez szükséges útépí­téseket, közúti járműbeszer- zeseket valósítjuk meg. Beszélt továbbiakban az un. gazdaságtalan szállítá­sokról. Nyugati ipari álla­mokban mindenhol azt ta­pasztaltam, — jelentette ki, hogy kisebb volt a szállítási teljesítményfelfutás, mint a termelés felfutása. Nálunk az 1962—1963 években, amikor az ipari termelés kb. 7 százalékkal emelke­dett, a szállítási teljesít­mény 12—13 százalékkal nö­vekedett Egészségtelen szállítási szükséglet előtt álltunk és intézkednünk kellett a szállítási teljesít­ményekkel való takarékos gazdálkodás előmozdítására. A hazai gyártóbázis meg­teremtése vonalán újabb lé­pés volt hogy a gazdasági bizottság elfogadta Győrben vasúti teherkocsigyár létesí­tését, évi 3000 kocsi kapa­citással. Mindig bizonyta­lan volt, hogy honnan ka­punk külföldről teherkocsi­kat A győri vagongyár üzembe állításával a MÁV teherkocsiparkját hazai gyár szerkeszti és gyártja le a korszerű közlekedési igé­nyeknek megfelelően. Kohászatunk biztosítja a megfelelő minőségű sínek — „Nyalókának” becéz­itek a gazdáim, de van egy hivatalos nevem is: kettő- hetvenötös gőzmozdonynak hívnak a műszaki leírásom szerint Munkában edződött öreg masina vagyok, de jól bírom a vágtát Három évet szolgálunk még. A gazdáin nyugdíjba megy, én pedig főjavításra. Megérdemeljük a pihenést. A gazdámat Bódi Andrásnak hívják, de én csak Bandi bácsinak neve­zem, hat éve vagyunk együtt jól összebarátkoz­tunk már, meg aztán isme­rem én őt már régebbről is. Jól emlékszem arra, ami­kor nagyon régen itt, ná­lunk kezdte ezt a mestersé­get. Először szénszereló volt azután pemyés, salakos, utána kiment tüzelni, tíz évig tüzelt Az ötvenes években tanulni küldték Azóta mozdonyvezető. Nem velem kezdte. Eleinte a ro­konaimmal dolgozott: a 325-össel, a 342-essel, a 375- össel, meg a 424-esseL (Hadd legyártását vasbetonalj gyárunk kapacitása évi 1 millió darab, ezen a téren exportképesek is vagyunk. Már korábban megvettük az integra-licenciát, hogy megteremthessük ? korszerű automata biztosító berende­zések hazai gyártását A vonatbefolyásoló berende­zéseknek gyártását szovjet dokumentáció alapján előké­szítettük és a telefongyár­ba adaptáljuk. Ellenkező példát is említ­hetek, ami megmutatja, hogy mit jelent az ipari bázis megléte vagy hiánya. Egyik legnagyobb problé­mánk, hogy nem tudunk a posta és hírközlés vonalán a rendkívül sok jogos tele­fonigénynek eleget tenni. Angliában, Franciaország­ban is fél évig tart amíg az igénylők telefont kap­nak, azonban mi sajnos fél­évi várakozással sem tudjuk az igények kielégítését biz­tosítani. A személyszállításra vo­natkozó távlati elképzelése­inkben a közúti közlekedés­nek jut nagy szerep. 1980- ban az utasoknak kb. 70 százaléka főleg helyközi vi­szonylatban már autóbuszon fog közlekedni. A vasúti közlekedésre az elővárosi munkásvonatok tömegközle­kedése és Budapest Miskolc Debrecen, Nyíregyhaza, Sze­ged, stb. nagy városok kö­zötti távolsági személyfor­galom lebonyolítása marad. Felmerült sokszor az a gondolat, hogy ki kellene vinni a fővárosból a sze­mélypályaudvarainkat. Akár­melyik pályaudvar kivitele milliárdokba kerülne. Ilyen gondolattal nem foglalkoz­hatunk, pályaudvaraink megmaradnak helyükön, legfeljebb nagyobb korsze­rűsítést végezhetünk el. A Keleti pályaudvarról — a pályaudvar tehermentesí­tése érdekében — ki akar­juk vinni a személyvona­tok egy részét Józsefváros­ba ahol a személyforgalmat megnyitjuk. A földalatti má­sodik része 1972-ben nyűik meg. Ez összefügg a Déli pályaudvar bővítésével, mely már a földalattihoz való csatlakozást is jelenti. A Dunántúlra induló és onnan érkező személyvona­tokat a Keletiből átvisszük a Déli pályaudvarra és ez­által a Keleti-pályaudvar nagymértékben mentesül a terheléstől. A múlt évben beléptünk — és ettől idegenforgalmi szempontból sokat remé­lünk — a Nemzetközi Euró­pa Busz Szervezetbe. Ter­mészetesen továbbra is igyekszünk fejleszteni nem­zetközi kapcsolatainkat a közlekedés valamennyi terü­letén. pletykáljak egy kicsit a ro­konokról. Nekik is van be­cenevük nálunk a vasúton. „Kappan”, „Füles”, „Kacsa”, „Bivaly” — így hívják őket a gazdámék.) — Húztunk mi együtt sze­mély és teherszerelvénye- ket, de balesetünk még nem volt. Most, hogy nincs itt a Bandi bácsi eldicsekszem valamivel. Kaptunk mi már néhány kitüntetést is. Egyszer, vasutasnapon bent volt az „öreg” és láttam, a csillogó kitüntetéseit, az ezüst munkaérdemrendet, meg az élmunkás jelvényt. Legutóbb a Kossuth Könyv­kiadótól kapott egy arany­jelvényt, mert szabad idejé­ben a párt kiadványait tér- jeszti. — Szabad idő! Erről jut eszembe, hogy amióta is­merem, még nem sokszor köszönt el fáj ront után úgy, hogy egyenesen haza­indult volna. Hol a pártok­tatásra megy, hol kereske­delmi ellenőrzésre; máskor Olyan, mint egy vaskos, szürke felkiáltójel. Pedig sokáig csak beszéltek róla. Épült, épülgetett a lakóte­lep, már rá sem lehetett ismerni az egykori motor- versenyek színhelyére, el­tűntek a homokbányák és a dombok, — csak ez, a legmagasabb, ez nem akart készülni. Azután egy éjsza­ka felberregett a daru fi­gyelmeztető jele: három műszakban dolgoztak. Három hónap alatt elér­ték a 10. emeletet Nem több ez az idő, mint amennyi egy szokványos ház felhú­zásához szükséges. Pedig ez első volt itt, s hoi a cement volt kevés, hol a kohósalak. (A cementről különben nemzetközi háznak keresz­telték a tízemeletest. Van benne lengyel, szovjet cseh, meg román gyárt­mány a magyaron kívül, in­nen e különös név.) Mire a tél eljött a hó meg a fa­gyok, már ruhát is öltött a ház, nádpalló, kátrányle­mez meg műanyagfólia ru­hát beburkolózott nem en­gedett bepillantást ablakain és ajtóin. Benn serény munka folyt, mégpedig különös módon. Nem kokszkosarak vagy más, az építőknél haszná­latos melegítők birkóztak a hideggel, hanem a távfűtés. Megtörtént az a furcsa eset hogy természetes módon fű­tik a házat mielőtt még el­készült volna. I OttS Sándor művezetővel megyünk fölfelé. Megyünk, mert lift még nincs, esnem is lesz, míg a ház el nem készül Közben a művezető elmondja, hogy bár szakér­tő brigád dolgozott a zsalu­záson meg a betonozáson, azért nagyon óvatos volt. Az alapokra az előírtnál jobb cementet é6 erősebb acél tüskéket építettek be. A vakolás csaknem ké­szen van mindenütt még a lift aknájában is. A laká­sokba már a szekrényeket is berakták, de persze lesz, még munka bőven májusig Különben a lakások maguk a tizeraiyoJcas kockaházak kétszobásaihoz hasonlítanak leginkább, csupán a fürdő­szoba és a konyha elrende­zése más, s a szobák na­gyobbak kissé. A kilencedik emeletig most még egyhangú min­den, sötét. Az ablakokon és ajtókon nem lehet kipil­lantani, mert elzárják a ki­látást a hidegtől óvó nád- pallók. A tizedik emeleten két mosókonyha és szárító ké­szül a leendő lakók részére. Ezek teteje a földtől éppen 33 méterre van. Ez Nyíregyháza legmaga­sabb lakóháza. Kis lyuk vezet a tetőre. Az embert szédülés fogja el; amikor lepillant a Kó- tajl út csönpnyi házaira. Rokkantak, öregek, — úgy meg a munkásőrségen vár­ják. Ma is ott van, szolgá­latban, azért van időm a beszélgetésre. Egyszóval sokat dolgozik az én gaz­dám. Felesége mondta is neki egy alkalommal: „ki­viszek neked egy ágyat a fűtőházba, lassan ott fogsz aludni.” Persze ez egy kis túlzás, szereti az én gazdám a családját. A múltkor meg­ígérte, hogy hamarosan el­hozza, bemutatja nekem a kisunokáját. — Sok mindent elmond­tam a gazdámról, amiért felnézek rá, de egyet még sémiképpen sem szeretnék elhallgatni. Arra ugyanis nagyon büszke vagyok, hogy huszonöt éve még soha sem ment el tőlünk. Nem láttam én még a munkakönyvét Nem is kérte, de nem is ad­ták neki vissza soha. Ilyen emberrel büszkén megyek majd nyugdíjba néhány év múlva. (S&> látszik. A tízemeletes és a nádtetejű ház egymás mel­lett, — furcsa és szinte hihetetlen távolság. Az iga/., hogy két különböző karban épültek, de az is igaz, hogy egyben jelképezik is saját koruk szellemét. • I * Látszik a leendő körűi görbülete. A déli oldalon most rakják ki egy ház alapját s vele szemben most értek a vályogfalhoz egy réginek az elbontása közben. Az északi oldalon még ott a vastag homok­part amit a MÁV fog el­szállítani : a villamosítás­hoz kell 56 ezer köbméter föld. (Ha gyorsan megkez­denék a szállítást, nem okozna gondot az építők­nek.) Itt év végéig nyolc kockaházat szerelnek össze. 160 család otthonát. Azt hinné az ember, csönd van itt a magasban, nem jut el ide a zaj. Nem így van. Itt a város minden zaja egyszerre hallható, a mozdonyiát tülkölése, a vil­lamospótló visítása, az au­tók légfékeinek berregése, a kipufogó nélküli motorok. A város. Innen gyönyörű. A házaik fölött köd lebeg, s ahogy a Nap átsüt rajta, úgy tűnik, mintha óriási fátylat borított volna a te­tőkre. Különös szint kap minden ismerős épület, és bár füstölögnek a kémé­nyek, innen a magasból végtelenül tavaszi ásnák lát­szik minden. A két kortól nem lehet megszabadulni, amit először a nádtetejű házak idéztek föl. A város házai közül négy templom emelkedik ki. De az ég felé tör a vízto­rony, hogy jó vizet, a fer­mentáló, hogy munkát, s ez a tízemeletes, hogy ott­hont adjon az embereknek. A födémen mér tavaszias munkát végeznek: betonoz­zák. S itt áll az épület mellett, segítve a dolgozó­kat az óriásdaru. Innen egyáltalán nem látszik Csaknem teljesen befeje­ződött Nyíregyházán a gáz­vezetéképítés első szakasza. Elkészült a fogadóállomás, nyomáscsökkentő, lefektet­ték a gerincvezetékeket s a múlt év decemberében már a román földgázt használták az Északi Alközpont lakói. Használták, de sokkal ke­vesebb fogyott, mint ahogy arra a szakemberek számí­tottak. Januárban például 3743 köbmétert fogyasztot­tak, februárban mintegy ezer köbméterrel keveseb­bet A havi gázszámlák egy rész még a tíz forintot sem éri el. Nyilván ez a mennyiség lényegesen emelkedik, hi­szen ez évben megkezdődik a gázvezetéképítés második szakasza. A Vécsey utcában ez ÉM. Szabolcs-Szatmár már megyei Állami Építő­ipari Vállalat négyszer 26 lakást ad át a beruházó­nak, s mindegyikben figye­lembe vették a vezetékes gáz bekapcsolását Az első tömb átadására már már­ciusban sor kerül, tehát erősen sürget az idő. Ugyan­csak ebben a térségben adnak át még az év folya­mán egy 24, 20 és 16 laká­sos tömböt ahová szintén bekötik a gázt. Az eddig bekapcsolt épü­letekben a gáz kifejezetten háztartási célokra használ­ható, fűteni nem szabad vele. Kivételt képez a Déli Alközpontban készülő — főleg szövetkezeti — laká­sok egy része, ahol a koráb­ban kiadott engedélyek alapján parapet gázfűtést alkalmaznak. Az előre kidolgozott prog­ramnak megfelelően 1967- ben számos utcában fekte­tik le a gázvezetékcsöveke A csőrendszer végighúzódik • Széchenyi utcán, lakok óriásnak, sőt. Olyan, akár egy méregzöldre festett bé­kés rakéta. amely éppen Föld körüli utazásra készül. Lenn jobbra is. balra Ls dolgoznak. Két, hasonlóan magas társat építenek a tízemeletesnek. Az egyikben a földszintnél, a másikban az első emeletnél tartanak. (Vagy kölcsön, vagy végleg második hálózsalut is kap­nak, Szükség is lesz rá kV néhány tízemeletes épül még e hárman kívül is vá­rosunkban a követ ki ró években! I 3. Beszélgettünk Gnáb Mi­hály brigádvezetővel. Hétta­gú, szakolyiakból álló bri­gádja Debrecenben már hat hasonló ház építésén dolgo­zott s onnan jöttek át szeptemberben. Laikusnak elképzelni is nehéz, hogyan tartja magát ez az épület. Vashálók közé — ahol a térben acéltüskék futnak — cementes kohósa­lakot döngölnek. Ha meg­szárad, mennek feljebb. Hogy milyen erővel tartja a kohósalak szemcséit a ce­ment azt kipróbáltuk, A kiálló darabkák letörésesem sikerült. — Csak arra kell vigyáz­ni, — válaszol a brigádve­zető, — hogy ne legyen túl vizes a cement és jól kör­befogjon minden szemeséi Nekik az átlagosnál gyak­rabban, negyedévenként kell alapos orvosi vizsgálatra menniük. Szédítő az a ma­gasság egy pallón, még biz­tosító övvel is. — Meg lehet azt szokni Ha egyből a tetejére men­nénk, lehet hogy szédül­nénk. De így, hogy három­négy napot minden szinten eltöltünk, így nincs semmi. Mi csak úgy mondjuk, hogy a házzal együtt nő az em­ber is. Kun István utcán, Toldi utcán, Arany János utcán, Petőfi utcán, a Rákóczi utcán és a Szarvas utca egy részén, pon­tosabban 721 méteres sza­kaszán. A lefektetésekkel,— mely több millió forintba kerül — előre láthatólag év végére elkészülnek. Tekintve, hogy a csőrend­szer Nyíregyháza számos fontosabb utcáját érinti, meg lesz a lehetősége an­nak, hogy a kis családi házakba is bevezettessék a gázt. A kérelmeket a Ti­szántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat nyíregy­házi üzemvezetőségéhez kell benyújtani, ahol minden ké­relmet felülvizsgálnak. Ter­mészetesen az a szabály, hogy a gázt szobák fűtésé­re nem szabod használni, továbbra is érvényes. A vállalat szakemberei megtekintik a lakásokat, és annak alapján, hogy a gázt boyler. besugárzó vagy tűz­hely üzemeltetésére kíván­ják-e használni, elkészítik a részletes terveket, sőt, a be­kötéseket is elvégzik. Ter­mészetesen a vezetékes gáz­zal ellátott lakások teher­mentesítik a gáztelepet, könnyebben lehet majd pa­lackot kapni. Ha elkészül a gázbekötés második szakasza. megte­remtődik az alapja annak, hogy a lakásokon kívül egyes üzemek ls áttérjenek a sokkal gazdaságosabb gázhasználatra Ennek meg­valósítására azonban csak később kerülhet sor. ^Ipírorszag 5 19M. msudm, 5. Nyíregyházi jelentén Számos utcában lefektetik az idén a gázvezetékeket „GazdámBódi András" interjú a kettőhetvenötös mozdonnyal

Next

/
Oldalképek
Tartalom