Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
A Tlszälökl . Erőmű egyik szerelőcsarnokában hajójavító műhelyt rendeztek be. Szép László. Tóth József, Huszti Já nos és Horváth István most eg y kétmotoros vontató javításán dolgozik. Hammel J. felv. fi lap megírta — az illetékes válaszol Csak felárral? Február 16-i' számunkban jelent meg a „Csak felárra.!?” című panasz, amelyre a Tiszalök és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet válaszolt: „Palackozott és lédig bon nem a lakosság igényéi alapján kapunk, ezeket az árukat megyei szerveink osztják el. így mi csak azzal a kerettel gazdálkodhatunk, amit részünkre biztosítanak. Az elmúlt másfél év során a keret oly alacsony volt, hogy á lakosság igényeit nem tudtuk kielégíteni. Az étteremben például húsz napja nincs egyetlen üveg palackozott Boí sem. Nem azért visszük az étterembe a bort, hogy felarat számíthassunk. Elsősorban az a feladatunk, hogy az ott étkezők részére szolgálhassanak fel pa Uckuzott bort.. Ezt mutatja az is, hogy tavaly Iá ven- dégfatóipari egységünk közül csak háromnak adtunk palackozott bort, a többi a szűkös keret miatt nem kophatott. Mi tudjuk azt, hogy a lakosság igényeit IV. osztályú áron kellene kielégíteni, hiszen nem mindenki megy el bort inni az étte- rernoe, s ezzel, kapcsolatiján felkerestük felettes szervünket is, de a probléma végleges megoldását ők sem vállalták, ígéretet azonban kaptunk arra, hogy az ellátást javítani, fogják, . . .. /ogos-e a díjkivetés? Február 18-i számunkban „Jogos-e a díjkivetés?” című cikkünkre Bárány József, a Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója válaszolt: „Az Ifjúság útján abban az időben szemétszállítás valóban nem volt, azonban tapasztaltuk, hogy a lakók az épülő csatorna árkába, a rendezetlen terület gödreibe öntözték á szemetet. Szerintünk nem kellett volna más fuvareszközt igénybe venni ennek elszállításához, mert az útépítés befejezésével elszállítottunk onnan mindenféle idegen anyagot. Ezért nem tartom jogosnak az Ifjúság úti lakók pana- . szát. Nyíregyháza lakói talán nem is tudják, hogy a házi szemét elfuvarozásának költsége oly magas, hogy a lakosságtól beszedett 680 ezer forinton kívül az állam 860 ezer forintot fizet ki erre , az évre. As ismertetett tények ellenére úgy gondoljuk, hogy a díj kivetése mégis csupán akkor jogos, ha el is szállítják a szemetet. Fecske Lapunk február 9-i számában intéztünk kérdést az illetékesekhez, hogy mi érc nincs elég Fecske cigaretta Nyíregyházán í Cikkünkre r Magyar Dohányipar vezetői töl kaptunk választ „Tavaly a második fél év óia Fecske szivanrából a fogyasztók igényeit korlátlanul ki tudjuk elégíteni. Az új filteres gyártmányok (MD, és 100 éves) bevezetése a Fecske termelésére nincs kihatással és a Nyíregyháza körzetében mutatkozó mány e^zel egyáltalán nincs ősz széfüggésben. Nyíregyháza körzetében az az eset fordult elő, hogy januárra — tekintve a sok éves tapasztalatot — kevesebb szivarkát rendeltek, ezzel szemben a vártnál csaknem 25 százalékkal többet forgalmaztak. Erre a nagy növekedésre nem lehetett számítani, mégsem okozott volna gondot, ha a kiskereskedelmi hálózat megfelelő raktárkészlettel rendelkezik. A zavarok megszüntetésére intézkedtünk, elosztónkat pedig utasítottuk, hogy soron kívüli igényét azonnal jelentse és időben intézkedhessünk a hasonló zavarok elhárítására. A közönség ellátásának javítására Irányuló közlésüket köszönettel vettük.” Tízéves a lottó Jubileumi sorsolás március 11-én Tízéves születésnapját ünnepli a legkedveltebb szerencsejátékunk, a lottó. Az első- nyerőszámokat" 1057 március 9-én húzták ki Budapesten. Azóta 16 esetben látogatott Szabolcs- Szatmár megyébe a szerencsekerék, és számos fogadónak hozott nem is kis szerencsét. Az elmúlt tíz év alatt megyénkben 61 millió 374 ezer lottószelvényt értékesítettek. Legnagyobb volt a forgalom 1966-ban, amikor 8,7 millió szelvényt vásároltak a fogadók. A négyes, hármas és kettes találatokra összesen 68 millió 55 ezer forint nyereményt fizettek ki Az átlagot tekintve majdnem minden héten akad egy szabolcsi fogadó, aki négyes találatot ér el. Eddig 480 négyesre 33 millió 186 ezer forintot fizettek. A legnagyobb nyereményt 1958 decemberében fizették ki Kovács Géza rétközberencsi lakosnak, aki a 49. játékhéten- tisztán 963 ezer fprirt- - tot nyert. A havonta megrendezendő táfgynyerernéfly-sörsólásökon iá kedvezett a szerencse a szabolcsi fogadóknak. Hat budapesti öröklakást, két bárhol felépíthető családi házát, négy üdülőlakást, öt személygépkocsit nyertek, hogy csak a legfohtosabba- kat emeljük ki a sok közül. Az évforduló alkalmából a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság jubileumi szelvényeket bocsát ki. Ä nyerőszámok húzására március 11-én, szombaton kerül sor, s ezek a szelvények részt vesznek a március 20-i rendkívüli tárgynyereménysorsoláson. Megyénkben 17 olyan dolgozó Van, aki a lottó megindulása óta rendszere sen foglalkoznak a szelvények terjesztésével. Készük re az ÖTP megyei igazgatósága ajándékokat ad át a tízéves jubileum alkalmából. „NÁLUNK TÖRTÉNT• A Kelet-Magyarország pályázatára étkezett írás Az őre# Gombos A közgyűlési teremben legalább háromszáz ember morajlott. Az elnökkel meg a főagronómussal már az emelvényen ültünk, amikor az elnök végre felállt, megigazította ünneplő nyakkendőjét, felmarkolt az előtte lévő aktacsomóból egy kö- tegnyit és könyörgön fordult a tagok felé: — Tagtársak, a rendkívüli közgyűlést azért hívtuk össze, mert volna itt néhány idős, kiöregedett tagunktól sürgős kérelem. Es szétnyitja az öreg Gombos Mihály pár soros kis írását — Azt írja, hogy 6 már 80 esztendős, dolgozni nem bír, s adjunk neki a szociális alapból egy mázsa búsát, c: kitartana neki újig. — Még mit nem! — ugrott fel helyéről Barna Perus. — Véle huncut. Ezt is adjunk, azt is adjunk, meri az öregek értik a koldulást utoljára aki egész éven át dolgozott, majd nem kap semmit. Az elnök visszavetette a szót: — Tizenegyezer mázsa búzánk termett, Ferus, abból sajnálsz egy mázsát az öreg Gombostól? Vigyázz Ferus, te is megöregszel. Hanem Barna Ferus nem érezte ereje teljében, hogy valaha is átlépi az ifjúság küszöbét: érces hangját kieresztette, még hadonászott is hozzá: — Rendkívüli közgyűlés ez, nem vének gyülekezete. Kevesebbet igyon az öreg Gombos, akkor majd kitart év végéig a búzája. De folyton elvéti a sort. A múlt héten is be volt rúgva. Utcahallatára kiabált, azzal a görcsös görbabotjával meg végigvert a menyén. Semmi sora az ilyen embernek kérvényezni. Az elnök.... szíve összeszorult, ,o. ragyogóan beömlő napfény sötétté változott űlAito A 9 uinlitA nn.rl.hnn. iiln — Elnök bácsi, jöjjön ha mar! A nagyapám... — A gyerek elharapta a végét, nagyot nyelt. A közelben meg éppen ott álldogált Barna Ferus, gúnyosan odú- kiáltott: — Na mi az, már megint részeg1 A kiskapuban az öreg menye kezét tördelve fogú dott bennünket: — Már késő! Vége Nina többé apósom. Mért is kés tek ennyit? Nagyon szere tett volna az elnök elv- társsal beszélni A közgyíi lés óta az egy mázsa búra emlegette folyton. Visszaérkeztünk a közgyu lésterembe. Hát Barna Ferus már ott ül a helyén még mindig falfehár ár: cal néz ránk. Felléptünk az emelvényre. Az elnök állva maradt, hogy bejelentse a szomorú hírt: — Elvtársak! Az öreg Gombos... eltávozott közülünk. Ez a helyzet, most jövünk tőle. Nincs többé Gombos bácsi Hűvös csend lett a teremben. Mintha lanyha szélfuvallat csapna át rajta, az emberek feje fölött. Mindenki elnyiló szemmel nézett fel az elnökre. Csend. Csak egy darázs zúg az ablaknál Az első padsorban most egy sovány, falfehér ember emelkedik fel. A fejek arrafelé mozdulnak. Ki lehet más az első hozzászóló most is, mint Barna Ferus. Lassan, tagoltan mondja: — Elvtársak! En azt mondom, anélkül, hogy kérvényt adnának be a saját járandóságunk terhére adjunk minden öreg tagunknak egy mázsa búzát. Mert. ugye tagtársak, meg kelt ezt jól gondolni... mindnyájan megöregszünk egyszer fis minden kár egyszerre nyúlt a magasba. Dénes Géza, Ujfehértó. „Zöld Mező” Tszcs Az első évnegyedben Építőanyag 500 kislakőshoz Közeledik a tavasz, s hamarosan megkezdődik a városban és a falvakban a lakásépítkezés. Az állami és a földművesszövetkezet; TÜZÉP-telepek ebben az évben 170 millió forint értékű építőanyagot biztosítanak a lakosság részére kis lakások építéséhez. Téglából huszonkét és fél millió darab, cserépből 6 millió 400 ezer, cementből 24 ezer tonna, mészből 13 ezer tonna, mozaik lapokból pedig mintegy 110 ezer négyzet- méter áll folyamatosan rendelkezésére az . építkezőknek. Fenyőfűrészáruból 6 ezer 600 köbmétert, ajtókból és ablakokból 27 ezer darabot biztosítanak. Olyan nagy a kereslet, hogy az említett mennyiség is kevésnek bizonyul. Ezért a TÜZÉP Vállalat helyi árualapokat is igyekszik biztosítani. Amint jobbra fordul az idő, a vállalat telepein megkezdik a betoncserép, a lábazati blokkok és a kútgyűrűk gyártását. 1967 első negyedévében a megyében így több mint 500 kislakás építéséhez biztosítják a szükséges építőanyagokat, s gondoskodnak azok helyszínre szállításáról is. Az elkövetkező hónapokra a telepeken szerződést kötnek az építkezőkkel, s részükre folyamatosan biztosítják a kislakásokhoz szükséges anyagokat. Panaszos levél nyomán Szomorú tanulság A panaszos levelet Cserepes Zoltán írta Csarodáról: „Semmi más óhajom nem lenne, csak hogy dolgozhassak továbbra is úgy, mint äz elmúlt másfel évtizeden keresztül dolgoztam. De a tsz-ünk elnöke azt a kijelentést tette, hogy mehetek az istenhez Is, akkor sem enged oda többé.” Az utóbbi mondaton gondolkoztunk: vajon mi lehet mögötte? Milyen érzések irányíthatnak egy tsZ-einö- köt, aki ilyesmit kijelent? Kérdezősködtünk, beszélgettünk, aztán ezekből kikerekedett egy furcsa életút, a Cserepes Zoltáné. Hét évig agronómús, nyolc évig elnök Volt a csarodai tsz-ben. Ugyanakkor az unokatestvére a községi tanács vb elnökeként dolgozott. Sokáig volt elnök Cserepes Zoltán, bár olyan módszerekkel dolgozott, hogy szinte elképzelhetetlen, hogyan nézhették el neki nyolc évig az illetékes szervek. Ellentmondást nem tűrt, meg a vezetőségen belül sem, illetve aki nem az ő Szája íze szerint beszélt, az meg is nézhette a jövedelmét. Agresszív, és íerroi'isztikus módon tartott fegyelmet a tsz-tagság köreben, még az is előfordult, hogy testi erejét is latba vetette döntéseinek végrehajtása érdekében. Ellentéteket szított a vezetők körében, állandó volt a hatalmi viszály. A község végül két táborra oszlott, az egyik az elnököt támogatta (ő adja a kenyeret — mondogatták a hiszékeny emberek), a másik pedig a párttitkárt. A törvény? A rendéletek? Amit Cserepes Zoltán elgondolt, azt meg is csinálta Ha egy erdőrészt ki akarták vágni, kivágták, a törvények és a népgazdasági érdek ellenére is, Mit ís számított a népgazdasági érdek? Inkább az volt a lantos, hogy a fa osztásával elleplezze a gyenge gazdálkodást, feltornássza a munkaegység értékét húsz(li) forintra és akkor csendesebD a nép. Tartalékolásról persze szó sem esett. Hibáit látta a járási párt- bizottság is. Cserepes Zoltán rengeteg figyelmeztetést kapott: vezetési módszereinek ideje lejárt, változtasson. Sokszor leültek es elbeszélgettek vele, c azonban elismerni sem voll hajlandó a hibákat, nemhogy változtatni rajtuk. Két éve azután világossá vált, hogy nem mehet úgy tovább. Csarödán a hatalom egy kis csoport kezébe került, s kizártak abból sok köztiszteletben álló munkásembert Is. Ez a helyzet a fejlődést akadályozó tényezővé vált, s mg megmarad, sem gazdaságiiag, sem politikailag nem lehet to vább lépni. Egyesítették a tsz-t a szomszédos községben lévővel, s így jött létre a csa- roda—tákosi Üj Élet Tsz. Elnököt más községből vittek, vezetésben és pártmunkában egyaránt tapasztalt embert. Cserepes Zoltán elnökségének utolsó szakaszában úgy megvert egy tsz-tagot, hogy emiatt bíróság elé, utóbb börtönbe került. Természetesen a pártból is kizárták, A tsz-ben kezdetben mégis komoly beosztást kapott, (hogy bizonyítani és változni tudjon) a gépcsoportnak lett a vezetője. Két hónap sem telt el és már ezt az állást sem bírta ellátni. Nem értett hozzá, de azt mondta, nincs hozzászokva, hogy neki parancsolta nak és ezt nem is túri. Közben jött a börtön, aztán a közgyűlés ellenszavazat nélkül megszüntette a tagságát, f> kikérte — és kapta — a munkakönyvét.. Ennek több mint egy éve. Levelet pedig most írt. Ám azóta kerüli a tsz-t (levelével ellentétben), és nem is kérte sohasem újra a feivételét. Most dolgozik a Ler- ményforgalminál, s ha fizikai dolgozónak jelentkezik, a tagság dolga, feiveszik-e vagy sem. Mert a község megindult a íejlődés útján. A tsz-ben tavaly már nyolcezer forti.t volt az átlagkereset, Kellővel több, mint korábban. t\z idén már saját erőből :s építkeznek majd, de ez csak úgy volt lehetséges. -i .gy helyrehozták a regi gazdálkodás hibáit. Erősödött a tsz-demokrácia és a part- szervezet. (Jellemző. mosc 23 tagja van a csarodai pártszervezetnek, de a taJok egyharmada az utóbbi >ét evbén kérte a felvetőiét). ÉS mindez a sózé’ettt tisztábbá és nyütabn„ tette, s a régi szakadásnak is csak a nyomai maradtak meg. 6s Cserepes Zoltán? Most is állitja, hogy nem igaz semmi. Pedig ő is levonhatta volna az események tanulságait. Kun látván öreg Gombost nézte, aki csak görbe botjára támaszkodva pislogott, —* Hát tényleg így volna ez, Gombos bátyám? — kérdezte, Az öreg recsegve felállt Mint az esti szellő. 80 évének süsogásával beszélni kezdett: — Vén. rongy ember vágyók Tán még helyem sincs itt. csakhát — és itt elakadt a hangja. Galanib- őss feje eldrebukött, — Csakhát... — A válla megrázkódott. Leroskadt a padra. táborait at előtte illő Csontos János vállára. Itt az öreg menye a hatodik sorból felállt, s ment az apósához. Átfogta a vállát, simogatta, vigasztalta. Aztán szikrázva kihúzta magát: — Rágalom, rágalom. Nem igaz semmi. Hát tud egy ilyen vénség akkorát ütni, hogy fájjon? — Felemelte a karját, úgy fenyegetett: — Hej, Barna Ferus, megállj Barna Ferus. De Barna Ferus csak odáig tekerte a szót, hogy az öreg Gombos pár soros kérelmére ís rákerült a piros be tvs „Nem”. •' ★ Két. hónap múlva újabb közgyűlésre várakoztunk az udvaron. Sötét felhők rohantak a fejünk felett, előttünk a földön hullott sárga levelek haldokoltak. Éreztem, hogy én is előrébb léptem egy fokot ahhoz az időhöz, ahol az öreg Gombos áll most ga- lembősz fejével. Kerestem a tekintetemmel, hogy mikor döcög be az öreg az udvarra, görbe botjára támaszkodva, de nein láttam. Bizonyára késik. Hirtelen kívágódott a kiskapu és lihegve beszaladt rajta az öreg Gombos kis unokája. Egyenesen áz elnökhöz szaladt, és hadarta: ■ ........................1
