Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

m&G PMitrAnjM, te,r esőiét txi mert. ermiAN. m. szám Ara? 50 fillér 1967. FEBRUÁR 16, CSÜTÖRTÖK A L.AP TARTALMA SOI Olvaséfük tévéséiből _______ (5. oldal) Törvényesség és a tsz-ek (3. o ^ai) Labdarúgó jelentések (4. oldal) Befejeződ ot t a járási tanácsiatok jelölése Ülést tartolt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar 'Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága február 15-én Kádár János elvtársnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság ülésén Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára beszámolt az időszerű nemzetközi kérdésekről, ismertette a választott szervek 1967-es nemzet­közi kapcsolatainak tervét és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére vonatkozó javaslatokat. Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájé­koztatta az ülés résztvevőit az országgyűlési képviselő és tanácstagválasztások előkészületeiről és menetéről. Az elfogadott napirendnek megfelelően foglalkozott a Központi Bizottság a termelőszövetkezeti kongresszuson résztvevő kommunisták állásfoglalására vonatkozó irány­elvekkel. A javaslatokat Nyers Rezső elvtárs, a KB titká­ra ismertette. A beszámolókat, javaslatokat és az előterjesztett irány­elveket a Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta és elhatározta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére vonatkozó határozatát nyilvánosságra hozza. A Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnepléséről 11­Fél évszázaddal ezelőtt, 1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, létrejött a vi­lág’ első munkás—paraszt állama, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Uniója és ezzel megkezdődött az el­nyomás és kizsákmányolás világuralmának alkonya. Az első győztes proletár­forradalommal a marxiz­mus—leninizmus elmélete, a munkásosztály ideológiája gyakorlattá vált. Megszüle­tett a világ első munkás­hatalma, a munkásosztály forradalmi pártjának, a nagy Leninnek vezetésével létrehozta a proletárdiktatú­rát, a szocialista forradalom államhatalmát. A marxiz­mus eszméi, amelyek há­romnegyed évszázaddal az­előtt még „kísérletként Járták be Európát”, a világ egyhatodán élő valósággá, világot formáló erővé vál­tak. Az októberi forradalom az emberiség eddigi törté­nelmének legnagyobb for­dulata. Megkezdődött a ki­zsákmányolás több ezer éves uralmának felszámolása, el­kezdődött az emberiség leg- újabbkori történelme. Fél évszázad alatt megváltozott * világ arculata. Az októberi forradalom megmutatta az emberiség legégetőbb problémáinak megoldását és a világforra­dalmi folyamat azóta fel­tartóztathatatlanul halad előre. A Szovjetunió léte, harca és forradalmasító példája nyomán már tizen­három ország népei vívták meg sikerrel harcukat a néphatalom megteremté­séért. A Szovjetunió a második világháborúban a háború fő terhét viselve, szétzúzta az imperializmus rohamcsa­patát, az állig felfegyverzett náci fasizmust. Győzelme világszerte új lendületet adott a társadalmi haladá­sért és a nemzeti független­ségért folyó harcnak. Az el­múlt két évtizedben létre­jött a szocialista világrend- szer, amely ma a világtörté­nelem alakulásának döntő tényezője. Példátlanul gyors történelmi fejlődésében a szocializmus életereje és fölénye fejeződik ki. Az októberi forradalom, majd a szocialista világ- ipendszer létrejötte és tá­mogatása lehetővé tette, hogy a népek szabadsághar­cának csapásai szétzúzzák a szégyenletes gyarmati rend­szert. Újabb és újabb né- ítak léotdk ás lépnek s függetlenség útjára. Önálló fejlődésükért vívott harcuk legfőbb támasza ma a Szovjetunió és a szocialista világrendszer. A Nagy Októberi Forra­dalom, a szocializmus esz­méi uralják korunkat és mind több ember agyát és szívét hódítják meg. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer az imperializ­mus, a kizsákmányolás ellen nemzetközi méretekben fo­lyó osztályharc legfontosabb bázisa. Harca, eredményei az egész emberiséget szol­gálják. A valósáiggá vált szocializmussal az imperia­lizmus minden vonatkozó­ban számolni kénytelen, és ez kedvező feltételeket te­remt a kapitalista világ dolgozódnak politikai jogai­kért, gazdasági helyzetük ja­vításáért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcához. A Szovjetunió népei ha­talmas áldozatokat vállal­nak a világimperializmus el­leni küzdelemben és a ha­zájuk felvirágoztatásáért fo­lyó óriási építőmunkában. A megvalósult leghaladóbb társadalmi rend a forrada­lom előtti elmaradott or­szágból szocialista nagyha­talmat teremtett, amely a földkerekség egyik legfej­lettebb országa, és egy sor alapvető területen első he­lyen áll a világon. A világ első szocialista országa az emberiség bé­kéjének legfőbb, legbizto­sabb támasza. Hadserege, amely a legerősebb a vi­lágon, őrködik a béke fenn­tartásán, hatalmas ereje visszarettenti az agretsszoro- kat. Az imperializmus minden erejét arra összpontosítja, hogy megállítsa a szocia­lizmus előretörését, vissza­szerezze elvesztett pozícióit. A profitért és a világura­lomért folyó esztelen haj­sza az emberiség létét, fennmaradásét fenyegető atomháborúba is belesodor­hatja a világot. A Szovjetunió az emberi haladásért, a demokráciáért, és a szocializmusért küzdő erők példaképe és legfőbb támasza. A függetlenné vált, vagy függetlenségükért har­coló ázsiai, afrikai, latin- amerikai népeket a történe­lem tényei győzik meg egy­re inkább arról, hogy ön­zetlen segítséget a Szovjet­uniótól és a szocialista or­szágok tói várhatnak. Ma, amikor kibékíthetet­len harcban állnak egy­mással a szocializmus és az imperializmus erői, nem­csak a kommunisták hatal­mas serege sorakozik fel a Szovjetunió mellett, hanem ott áll száz és százmillió olyan becsületes ember is, akinek drága a béke, a ha­ladás és a nemzetközi füg­getlenség ügye. Kialakuló­ban van és egyre szilárdul az emberiség legjava, kom­munisták és nem kommu­nisták összefogása, a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség védelmében. LA. A magyar dolgozó nép élete, küzdelmeinek láncola­ta az elmúlt fél évszázad­ban elszakíthatatlanul ös­szeforrt a Nagy Októoeri Szocialista Forradalommal. A magyar dolgozó nép meghallotta október szavát, megértette, hogy a forrada­lom minden ország dolgo­zójának utat mutat. Jogo­san lehetünk büszkék arra, hogy a szocialista forrada­lom Oroszország után az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság létrejöttével a mi hazánkban győzött először, és hogy az októberi forrada­lom oroszországi harcaiban százezernyi magyar interna­cionalista harcos vett részű Függetlenségünk, önálló nemzeti létünk sokszor for­gott veszélyben történel­münk során. A felszabadu­lás után a szocializmusban, az októberi forradalom ál­tal feltárt útban megtaláltuk a nemzeti függetlenség megszilárdításának, népünk felemelkedésének, anyagiak­ban és kultúrában gazdag élete megteremtésének út­ját. Testvéri barátságunk és szövetségünk a Szovjetunió­val szilárd és megbontha­tatlan, mert, a proletár in­ternacionalizmus elvi alap­ján áll és összhangban van népünk létérdekeivel. Cél­jaink, elveink közösek és hazánk felvirágoztatásának, szocialista vívmányaink erő­sítésének, terveink valóra váltásának záloga a további szoros testvéri barátság, a politikai, a gazdasági, tudo­mányos, kulturális és kato­nai együttműködés a világ első szocialista országával, az ötvenesztendős Szovjet­unióval. A világ, az emberiség sor­sa a két világrendszer kö­zött folyó nagy történelmi küzdelemben dől el. Ebben a harcban tanúi lehetünk a forradalmi mozgalom nagy fellendüléseinek, győzelmei­nek, de ideiglenes vissza­eséseknek is. A harc végső kimenetele azonban nem kétséges. A nagy október óta eltelt fél évszázad, mely alapvetően megváltoztatta a világ arculatát, világosan, félreérthetetlenül felrajzolta a jövő perspektíváját is: a szocializmus győzelmét az egész világon. A harc a jövőben sem lesz könnyű, további nagy erő­feszítésekre lesz szükség, de megvalósítjuk az emberiség legjobbjainak álmát: a bol­dog, békés szocialista vilá­got I 3. A Központi Bizottság, az illetékes állami, társadalmi szervek megfelelő központi rendezvényekkel gondoskod­nak arról, hogy hazánkban is méltóképpen ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmének 50. évfordulóját. Az 50. év­fordulóra készülve az or­szágos szervek rendezzenek kiállításokat a Szovjetunió fejlődéséről. Adjanak ki tudományos, népszerű is­mertető és irodalmi műve­ket. Mutassák be a kiemel­kedő szovjet filmeket, szín­padi alkotásokat és zene­műveket. a sajtó, a rádió és a televízió méltóképpen emlékezzék meg az évfor­dulóról. A Központi Bizottság fel­hívja a párt, állami, társa­dalmi és tömegszervezete­ket, mozgalmakat, hogy a központi ünnepségekbe be­kapcsolódva működésük te­rületén emlékezzenek meg ünnepélyesen a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ról. Ismertessék meg minél több emberrel a Szovjetunió életét, politikai, gazdasági, kulturális vívmányait és azt a szerepet, amelyet a világ első szocialista országa ma betölt a világban. Ismertes­sék közös céljainkat, közös harcunkat a békéért és a szocializmusért, mutassák be a magyar—szovjet kapcsola­tok alakulását, fejlődését és szerepét népünk életében. A Központi Bizottság fel­hívja a magyar dolgozó né­pet: induljon „jubileumi munkaverseny” a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tiszteletére. A munkaver­seny sikerei újabb nagy hozzájárulást jelentenek ha- aánk felvirágoztatásához az októberi forradalom eszméi­nek a béke, a haladás és a szocializmus eszméinek dia­dalához. Az egész magyar nép — az alkotó munka je­gyében is — együtt ünnepli majd a Szovjetunió népei­vel és a világ haladó erői­vel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulóját. Budapest, 1967. február 15. Kedd este a jelölőgyűlések újabb szakasza zárult le megyénkben. Az előre elké­szített programnak megfe­lelően a képviselők és me­gyei tanácstagok után be­fejezték a járási tanácsta­gok jelölését is. A szerda estivel együtt az 5963 köz­ségi választó kerületből is mindössze 123ü-ban nem ál­lítottak még jelöltet. így lé­nyegében a tanácstagok négyötödének jelölése meg­történt Az események iránti ér­deklődés továbbra is élénk, ami a megjelentek számá­ban, a hozzászólásokban és a jelöltek személye körüli vitákban egyaránt megnyil­vánul. Hozzávetőlegesen a gyűléseken eddig 250 000-ren vettek'részt. S hogy meny­nyire érdeklik az embere­ket az események, jó pél­da a kéki, ahol az előre meghirdetett jelölőgyűlést három nappal előbbre hoz­ták. A kezdésig alig néhány óra állt rendelkezésre a dolgozók értesítésére, mégis 116 ünneplőbe öltözött vá­lasztó jelent meg. Hasonló aktivitás tapasz­talható a gyűléseken. A felszólalók száma kb. 18 ezer. Vagyis megyei átlag­ban is 4—5 felszólalás jut egy gyűlésre. De nem ritka az olyan összejövetel, ahol 8-an, tízen, vagy ennél is A Szabolcs-Szatmár megyei KISZÖV választmánya szer­dán délelőtt Nyíregyházán tanácskozást tartott. Az érte­kezleten a többi között részt vett Varga József, az OKISZ osztályvezetője és Aczél Bé­la, a MÉSZÖV elnöke. Árvái Imre megnyitója után Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. El­mondta: az elmúlt évben a szövetkezetek 13 százalékkal termeltek több árut, mint amennyit a terv előírt. A február 23 és április 3-a kö­zött megtartandó mérlegzáró közgyűléseken közel hatmil­lió forintot fizetnek ki a ta­goknak A KISZÖV elnöke hangsú­lyozta: a szövetkezetek idei legfontosabb feladata a gyár­tás és a gyártmányfejlesztés. A jövedelmezőség növelésé­hez jobb minőségű, olcsóbb termékek szükségesek. Ez az egyedüli járható út a külföl­di és a belföldi piacon egy­aránt. A lakosság ugyanis azt az árut vásárolja és ke­resi, ami jó minőségű és ol­csó. Czimbalmos István beje­lentette, hogy ez év júliusá­ban Nyíregyházán termékki­állítást rendeznek, ahol a ke­reskedelemnek és a lakosság­nak bemutatják új termé­keiket. Ez évben 70 millióval ter­melnek többet a szövetkeze­tek, az egy főre jutó terme- lékenyáég 7 százalékkal nő. A feladatok között említette a beszámoló: a Nyíregyházi Vas. és Fémipari Ktsz még az első fél évben oldja meg a többen nyilvánítanak véle­ményt. Komoron például 13-an, Tiszanagyfaluban pe­dig 16-an szólaltak fel. Már ez is mutatja, hogy » választók milyen felelősség­gel vitatják meg a jelölteit személyét, feladatait. Túl­nyomó többségben elfogad­ják a Hazafias Népfront ál­tal javasolt személyeket. Mindezek mellet, ha elszór­tan is előfordult, amikor a javasolt személy helyett mást jelölnek. Hat járási választókerületben például mást jelöltek, míg öt helyen két jelöltet is állítottak. Fülesden és Turistvándibais a jelölőgyűlés mind a 145« illetve 155 részvevője sza­vazott Horváth Ilona és Tóth Béla, illetőleg Kovács László és Domokos József jelölése mellett. Ugyancsak két jelöltet állítottak a ko­morói, kállósemjéni és ti- szanagyfalui járási választó- kerületek egyikében. Ezeken a helyeken csak a választás napján derül majd ki, hogy a két jelölt közül ki kapj® a több szavazatot. A köz­ségekben, ahol közelebbről ismerik egymást az embe­rek, még körültekintőbben válogatják ki a tanácsta­gokat. Ennek tudható be, hogy már eddig 64 esetben nem fogadták el a javasolt személyt, kilenc helyén pe­dig két jelöltet állítottak. gépkocsi fényezést, a Nyírség motorosnál hajtsanak vég­re konstrukciós változtatáso­kat; figyelembe véve a tsz-ek igényeit törekedjenek a szö­vetkezetek a mezőgazdaság­ban könnyen alkalmazható íípusgépek kialakítására és gyártására; a Nyíregyházi Elekterfém Ktsz tökéletesítse és tegye sorozatgyártásra al­kalmassá klimatizáló beren­dezését. Az építőipari szövetkeze­tekről szólva a beszámoló es évben elkészülő és átadásra kerülő 400 lakásra hivta fel a figyelmet. Ezek közül 100 társasház lesz. Elsősorban a kiemelt építőipari szövetke­zeteknek — a kisvárdai, a mátészalkai és a nyíregyházi — kell a munkát gépesíteni. A KISZÖV vezetőségének beszámolója után Halkó András ismertette az ellen­őrző bizottság jelentését. Kö­zölték a választmányi ülés résztvevőivel az OKISZ V. küldöttközgyűlésének minta­alapszabály módosító határo­zatát, majd vita következett. A tanácskozáson került sor a IX. pártkongresszus tiszte­letére indított szocialista munkaverseny legjobbjainak jutalmazására. A szövetkeze­tek versenyében legjobb eredményt elért Kisvárdai Fém- és Gépipari Ktsz, va­lamint a szocialista brigádok versenyében kitűnt Rakamazi Vegyes Ktsz „Április 4. szo­cialista brigádját” ezüst ser­leggel tüntették ki, míg sl versenyben szép eredményi elért további szövetkezeted és brigádok oklevél kitűntél lésben részesültek. W. SSiJ Júliusban szövetkezeti termékkiállítás Nyíregyházán Ülést tartott a KISZÖV választmánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom