Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

\ Pannon-tender m 0 m 0 Tízmillió évről emlékei is-a,-,-. GYEREKEKNEK A Dunántúlt a rómaiak iJann.>iiiának. nevezték. E név máig is fennmaradt, többek között a geológusok ,s átvették. Mégpedig há­lánk utolsó, de legnagyobb .engeiét nevezték el Pan­non-tengernek és a belőle, »iietvc oenne képződött he- .yenkent 3500 m vastagságú uiedék.éíeget pannon-reteg- nek nevezik. E névátvétei »lem véletlen. Hiszen a Du- uantű un a mai felszínt So- .nogyl.an, Zalában ennek a ivarp; ■; medencei tengernen az üieuékei alkotják. Ter­mészetes, hogy e vidéken niába is Keresnénk a tenger­fenék sima egyhangúságát, itt legtöbb neiden igen nagy reliefű dombvidékkel találkozunk. Egymillió év azonban hosszú idő. Kb. ennyi ideje vonult ei innen 'a tenger. á'eltűrni eg) titok A Pannon-tenger nemcsak a Dunántúlon, hanem az Alföld, így hát megyénk fe- .ett is hullámzott. Üledékei itt is hasonló gyorsasággal ugyanolyan minőségben, u/.erl szettel képződtek és .akédtak le. Vidékünkön uzor ban a mai felszínen se- .ol sem találkozunk e ké- .es-rzürkés színű pannon -gyf ggal, mintha csak a .öld nyelte volna el a pár azazizer évvel később meg- .ele.iő ember szeme elől. it ebben az értelemben ez a hasonlat helyes. Ugyanis Nyí egyházán a folyami aorclalék alatt 190 m mély- ,rgl en, Kemecsén 195, Ge- •énesen pedig 100 m. mély­ségi an pannon-rétegek kö­veti .eznek. Vastagságuk te­kintélyes kiíejlődésű. Pl. Nyíregyházán 980 m, Gelé- nes m azonban már 620 m. után jelentkeznek az előző Kor. zak vulkánikus anyagai. Tehát a földtörténet utol­só i iteni tengerének a Pah- n.or.nak emléke igen tekin- célj es vastagságban szuny- nynd megyénk alatt Inkog- nitoját szinte napjainkig sikerült megőrizni. Ma azt nban nap mint nap töb­bet tudunk meg róla, pl. an ikor a sóstói, mátészalkai für dők vizében lubickolunk, ki gondolna arra, hogy e víz a pannon-rétegekből származik. De a nyíregyhá­zi 1. számú fúrás vizének nagy nátrium, bőr és jód- tai talma feltételezhetően arra mutat, hogy e víz a hajdani Pannon-tengerből maradt vissza. Szubtrópusi éghajlat Milyen is volt ez a ten­ger, hogyan keletkezett és ml lett a sorsa? A Pannon­ié. ger 8—10 millió évvel még nem összefüggő víztü­körként jelentkezik a Kár­pát-medencében, hanem rtiind az Alföldön, mind a Dunántúlon kisebb-nagyo'ob szárazulatok szakítják meg. Pl. megyénknek is csak Ra- kamaz, Vásárosnamény, Be- regsurány vonalától délre eső részét borítja. A geléne- si fúrásban a pannon első ic Oszakának üledékei még n ;m jelentkeznek. De meg­jelenése itt Nyíregyházán is rendkívül vékony, alig éri el a 100 m. vastagságot E korból származó agyag, márga, homok rendkívül fi­nom szemcséi sekély tenger­ről és a lepusztulás termé­szetéről, minőségéről is ta­núskodnak. A Kisalföld, a Dunántúl és az Alföld fokozatos sül­lyedésével a Pannon-tenger egyre inkább ki terebélyese­dik és végül is hazánknál kétszer nagyobb területet borít be. Hullámai keleten Erdély vulkánjának, a Har­gitának nyugaton viszont a Bécs városát övező Alpok nyúlványainak lábait ostro­molják. Délen még össze­köttetése van a mai Föld­közi-tenger őseivel is. Ez óriási beltenger végtelen víztükre alatt nagy mélysé­gek sehol sem húzódnak meg. Az átlagmélységet kb. 50 m-re becsülik. Itt azon­ban mindjárt felvetődik a kérdés, hogy hogyan kelet­kezett akkor a 800 m-es nyíregyházi rétegsor. A ma­gyarázat egyszerű, ugyanis a tenger fokozatos üledék- képzőüésével lépést tuuou tartani a térszín általános süllyedése. Ha pl. a ten­gerfenéken 1000 év alatt 10 m vastag üledékréteg kép­ződött, akkor a tenger mély­ségének 10 m-t kellett volna csökkennie. De ezer év alatt a térszín, s vele együtt a tenger feneke is 10 m-t süllyed, így a tenger mély­sége változatlan maradt. A Pannon-tengerből szigetként csak a magyar középhegység tagjai álltak ki. Partjaikon a buja növényzetből kép­ződtek pl. a mátraalji lig­nittelepek. Ezzel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni, hogy pl. a gelénesi fúrásban 350 és 450 m. mélységben szenes-lignites csíkokat ta­lálnak. A Pannon-tergerből megyénk egyes részei idő­közönként szárazra kerültek és e szárazulatokat őserdők borították. Ezt bizonyítja ' többek között az is, hogy e földes fás csíkok a kótaji, kemecsei és nyíregyházi pannon-rétegekben is je­lentkeznek. Az ős Duna kialakul A Pannon-tenger hanyat­lása akkor következett be, amikor a korszak második felében megszakad a Föld­közi-tengerrel az összeköt­tetése, és beitóvá válik, s ettől kezdve aztán fokoza­tosan zsugorodik. Ugyanak­kor a környező hegységek gyors ütemben emelkednek. A folyók munkaképessége megnő, egyre több törmelé­ket szállítanak a tengerbe és lassan a hajdani tenger feltöltődik, feldarabolódik, beltó rendszerré zsugorodik, melyeket széles vízfolyások kötnek össze. E folyamatról e korból származó folyami kaviccsal, homokkal kevert tavi üledékek szépen tanús­kodnak (pl. a kemecsei vagy nyírbogdányi fúrásokban.) Ahogyan közeledünk a kor­szak végéhez, az utolsó mil­liomodik évhez, e beltavak egyre inkább feltöltődnek, a Kárpát-medencében megje­lenik az ős Duna, mely a medence vizét magához vonzza, s kialakul nagyjából a mai felszínre emlékeztető kép. Kuknyó János Wagy Endre a kiváltó író szüle- tett e napon 1877-ben. Bekülden­dő sorrendben: vízsz. 1. függ. 12. és függ. 14. VÍZSZINTES í 1. Nagy Endre volt ez (folyt, függ. 12.) 12. Brit sziget. 13. Hölgy németül. 15. Égöv. 16. Nyelvtani fogalom. 17. Tó Borsod megyében. 19. Nincs benne több hely. 20. Folyó a SZU-ban. 21. Feltételes kötőszó. 22. Tréfás el­beszélés. 23. Lel betűi keverve. 24. Zola regény címe. 26. Eledel fele. 27. Fejedelmi cím a moha­medán országokban. 28. A vízsz. 24. közepe. 30. Régi spanyol né­pitánc. 32. Ritka női név. 33. Ta­szít. 35. Helyeslő szó. 36. Fen. 37. Valami után érdeklődést ki­fejező szó. 39. A Nóra írója. 41. Ékezet nélkül: orvul támad. 43. Folyó Franciaországban. 45. Ru­hán van. 47. Nős betűi keverve. 48. Indián diadalmi jelvény volt. 50. Vasúti építmény elemei. 52. Visszajön! 53. Végtelen zamat! 54 ............vidi, vici. 55. Maroknyi szárazföld. 56. Felvidéki folyócs­ka. 57. CORP. 58. Stb. latinul. 59. Ilyen vágy is van. 61. Felesége. 63. Kézzel továbbította. 65. Né ve­lős háziállat Hajdú megyében. 66. Svédországi tengerparti tele­pülés. 68. ödönke-e? 69. Kenye­ret vág. 70. Tabu fele. FÜGGŐLEGES: 2. Község a Colorádó folyó partján. 3. Nagy-Britannia fele. 4. Autóbuszaink betűjele a rend­számtáblán. 5. Az ad ige egyik ritka alakja. 6. Keret. 7. Aeroló- gia nagyobbik fele. 8. AM. 9. Ék­telen kaszáló. 10. Táplálékkal való ellátás. 11. Zátony a Korall tengerben fonetikusan. 12. Ví^7. 1. folytatása. 14. Ennek a színház­nak volt a vezetője Nagy Encu«-. 17. Távol-keleti ország fővárosa. 18. Lám. 21. Süteménybe kell. 25 Afrikai ország. 27. ML!! 29. Ilyen „nem” is van. 31. EEB. 32. Ige­kötő. 34. Zűrzavar, bonyodalom. 36. Fordítva élezi! 38. Egykori francia író. 40. Zuhanni. 42. Fiatal VÍZSZINTES: 1. Női ének-hangszín. 3. Dara­bokra bontott. 9. Római 51. 10. Megfejtendő. 11. A huszadik szá­zad nagy technikai vívmányai közé tartozik (—’). 12. Világbaj­nokság betűjele. 13. Ajándékoz. 15. Cement alapanyag. 17. Ku­tya jelzője lehet. 19. Fordítva: kettőzött kétjegyű mássalhangzó. 21. Ipari rostnövény. 22. Zéró. 25. ÖGRIL. 27. Római 55. 28. Helyrag. 30. Tartomár-'’ Nagy-Britanniában. 31. Tisztás <0 iól veszít, elkorcso- sodik, vágj. elvadul. 33. Létezik. 34. Megfejtendő. 35. E helyen. FÜGGŐLEGES: 1. Mohamedán istenség. 2. Ke­leti pénznem. 3. Ész, felfogóké­pesség. 4. ANIR. 5. Egészségessé válik + EL. 6. Orbán András. 7. Római 45« és 5. 8. Tiborka. 10. Világhírű haladó amerikai író. 14. Nóta. 16. Talpon van (—’). 18. Minőségi vizsgálat. 20. Azonos be­tűk. 22. Afrikai folyóóiiás. 23. Ösdi. 24. Díszes fémpénz. 26. RA­JA. 29. Névutó. 32. Némán futó!!! 33. Ilyen lap is van. Megfejtendő: Magyar uralkodó nevét adják a vízszintes 10 és 34 sorok. Mik a király könyvtárának ékessé­gei? Beküldendő: a király neve és a könyvek összefoglaló neve. Múlt heti megfejtés: — KATONA JÓZSEF — BÁNK BÁN — Könyvjutalom: Kovács Erika Nyíregyháza, Bállá Erzsébet Nagykálló és Gyulai Márta Kom- lódtótfalu. Törd a fejed TASNADl VARGA ÉVAi Hull a hó„. Ezüst csillag, hull a hé, kiáltsátok: — Hó, hahó! Befödte az utat, házat, verébfiúk jaj de fáznak! hátukon hófehér bunda, por zik a hó, hull az útra. Ag tetején rigófészek, kicsi rigók messze néznek:« — Itt a tél, az ezüst tél, jaj. ha hozzánk jő lennél! Borítson be tölgyfa ága, ne fújjon szél kis dunyhánkjp% ne hűtse meg vacsoránkat,, takarót adj alvó ágnak —­— hőpihéből szőtt a selym«$ kendőt dobj a téli kertre! Itt a tél, az ezüst tél, messze-messze-mendegél* karikázva hull a hó, kiáltsátok: — Hó, hahói Az egér meg a pocok LETT MESE Egy szép verőfényes na­pon kimászott az egér a padló alól és rokonlátogató­ba ment a pocokhoz — Adj’ isten, testvér! Meg­ismersz-e még? — Hogyne ismernélek, hogyne ismernélek! — lel­kendezett a pocok. — Vég­re idetaláltál! Nem tévedtél el? — Dehogy tévedtem, de­hogy tévedtem! Hanem mondsza csak, nővérkém, mi az a szürke kupacka ott a sarokban? — Bíz1 azok magocskák — szégyenkezett a pocok —, amit magam gyűjtögetek télire. — Ó. istenem — sápíto- zott az egér —, ilyen ke­nyér! Én bíz’ ettől régen éhenhaltam volna! Szegény nővérkém, mennyire más az én életem. Reggel sódar, délben szalonna, este tejfel! Csak a konyhába kell ki­lépnem a lyukból. Micsoda aranyélet az enyém a tied­hez képest! Gyere hozzám, éljünk együtt! — Nem bánom, menjünk — hagyta rá a pocok, és elmentek az egérhez. Éjszaka aztán kimásztak a padló alól. s kérdik a tücsöktől: — Hé, tücsök! Itthon van a kandúr? — Nincs biz’ az! Egérbőrt vitt a rigai vásárra — felel­te a tücsök, és rázendített egy nótára. — Soha jobbkor — kaca­gott az egér. — Te, nővér­kém, maradj csak a lyuk szájánál, én meg majd hor­dom, ami befér. Te csak ci­peld befelé! De alig lépett egy-kettőt, majdnem vége lett az aranyéletnek. A kandúr — honnan honnan nem — zsupsz! — a nyakába ug­rott. Éppen csak besuttyant előle a lyukba. — Annyi baj legyen! — vigasztalta a pockot. — Ha itt nem lehet, lesz amott! Gyerünk a kamrába szalonnázni! Úgy is cselekedtek. Hanem ott meg a házi­gazda szabadította rájuk a kutyát. Ezt már a pocok is meg­sokallta. Szedelőzködött hát, és indult haza. — Tudod, nővérkém — mondta végül —, ammondó vagyok: jobb nyugalomban az én magocskám, mint örök félelemben a te lako­mád! Én becsülettel gyűjtö­getek, te a másét dézsmá­lod. No, ég áldjon! KERESZTREJTVÉNY nőstény szarvas. 44. Pipa része! 46. Vasúti jegy. 49. A túró fő al­kotórésze. 50. Bántó-e? 51. Puló­vert készít. 54. VOÁ. 58. Becézett női név. 59. Lét. 60. Város a SZU- ban. 62. EEL. 64. Nőnemű német névelő. 65. AZÉ. 67. Nóra mással­hangzói. 69. SJ. A megfejtéseket legkésőbb feb­ruár 13-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Január 22-i rejtvénypályázatunk helyes megfejtése: A budapesti Ma­gyar Állami Operaház, a fóti gyermekváros kastélya, Székes- fehérvár. Nyertesek: özv. Pál Kálmánná, Szilágyi Gáborné, Váradi Lász- lóné nyíregyházi, Balogh János Buttykatelep Vadastanyai, Lutter Erzsébet demecseri, Lévy Katalin nagykállói, Banyák Mihály nyír­bogdányi, Vájná Gyula újfehér­tói, Kovács István vásárosnamé- nyi és Türk Gyula vencsellői kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Jelmezbál az iskolában Kedves szokás a gyerekek farsangi mulatsága. Szíve­sen öltöznek ilyenkor ked­venc mesealakok ruhájába, — vagy űrhajósnak... A jelmezeket saját maguk összeállíthatják. meglévő ruhafélékből! Itt van mindjárt a kis ki­rálykisasszony: koronája aranyos papír. A nyári blúzra fehér vászongallér borul, a derekát széles se­lyemöv fogja körül — és csipkés szoknyája anyuka, vagy a nagyobb nővér csip­kés alsószoknyájából való. Persze, hogy a dereka bő, — de szorosabbra kell varr­ni benne a gumiszalagot. Fehér harisnya, lakkcipő egészíti ki a jelmezt. A túr bános török ruhája — pizsama. Szépen kimos­va, kivasalva a gallérnál felgombolva, a nadrágszár­nál pedig gumival behúzva. Széles, ráncolt selyem, vagy más, vékonyabb kelme az öve, amelybe tőrt is lehet fűzni. A turbánja törülkö­ző. Anyuka ékköves bros­sával és hosszú toliakkal díszítve. A vidám kis bohóc tar­kakockás pulóverben és színes harisnyanadrágban ugrabugrál: (iák hegyes papírsüveget kell csinálni jelmezéhez, és gumira fű­zött széles fodorgallért. s néhány pompont maradék bébifonalból. — vagy vat­tából. Az űrhajós jelmeze tré­ningruha, sisakja ezüstpa- pírral beragasztott karton­ból készíthető. Molnár Gyula Muki majom Hogyha esik az eső, nem ázik a háta, pedig jobban szeretné, hogyha bőrig ázna. Ha szabadon élhetne, mint őse; régen, mesét mondó, suttogó lombok sűrűjében... Most egy kerek ketrecben ugrál egész nyáron, azért teszi talán, hogy a szíve ne fájjon. Nagyot ugrik, azt hiszi banán csüng az ágon, pedig kiflit dugtak csak keresztül a rácson. Két- gyerek Két gyerek van itt a képen, Nézzétek meg őket szépen. Lusta Ferkó, Szorgos Jóska, Róluk szól e néhány strófa. Lusta Ferkó későn ébred, Ritkán mosdik, fanyar kép­pel. Hol a füzet, hol a táslca? Futni kell az iskolába. De haza csak lassan talál, Boltok előtt órákig áll. Szorgos Jóska frissen ébred. Sohasem vág fanyar képet. Úgy kezdődik minden napja: Mosdik s ágyát rendberakja. Órák után siet haza, Büszke is rá édesanya. Időben fog a leckéhez, Mindig tiszta, sosem kényes. Két gyerek van itt a képen, Ha megnézted, mondd meg szépen. Vagy tán én is kitalálom: Te melyik vagy, kispajtA- somt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom