Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

„Tisztelt hölgyeim és uraim Na«y Eüdre emlékezetére Kilencven esztendeje — 1877 február 5-én —, szü­letett Nagyszöllósön Nagy Endre író és konferanszié, a magyar kabar# megterem­tője. Magam Üf illően kí­vántam ünnepelni ezt az alkalmat és előkerestem Nagy Endre egyetlen meg­maradt knnferanszié-fel vé­telét. s újból meghallgattam csípőj-borsps szellemességét, kissé dadogós. emlékezetesen fanyar hangját. E szavak­kal kezdte beszámolóját első világháborús emlékei­ből: . „Tiseteli hölgyeim és uraim! Épp előrenyomultunk a Kárpátokban, azaz lehet, hogy visszavonultunk. Ha az ember őrvezető és nagy pakkal menetel, akkor az előnyomulás és a viss?avo­nulás között éppen csak annyi a különbség. hogy előnyomulásnál nagyon messze mqracl hátra a kony­ha, visszavonulásnál pedig nagyon messze szalad elő­re. De a konyha így is úgy is mindig messze van...” Hogyan lett a nagyváradi ..újdondászból" és „kpokis- tából konferanszié? Miután tekintélyes nevet harcolt ki magának a nagyváradi Sza­badság szerkesztőségében — abban az időben amikor Ady Endre is bontogatta szárnyait a magyar költé­szetben és ugyancsak Nagy_ váradon. — a vidéki érvé­nyesülés nem elégítette ki Nagy ‘Endrét és 1907-ben feljött Budapestre. Itt azonban alig sikerült gyö­keret vernie. Sok küzdelem és nélkülözés úján a vélet­len. tehetsége mádé. Történt, hogy Budapesten megnyílt a Bonbonniere- kabaré mulató s ennek anyagilag meglehetősen rosszul álló igazgatója aján. latot tett Nagy Endrének: esténként olvasson fel egy- egy novellát a műsor kere­tében. A fiatal író vállalko­zott is erre. De nem várt esemény történt. A felol­vasást egy jócskán felöntött hangulatú okvetetlenkpdp néző közbasznlásával megza­varta Igaz, a fölolvasás nem sikerült, de Nagy Endre és a részeg férfi között mulatságos párbeszéd alakult kk amely óriási si­kert aratott. Ettől kezdve a Bon bon - ni ere tulajdonosa gondos­kodott arról, hogy minden este legyen valaki ft néző­téren aki — ha nem is ré­szegen —, beleszóljon Nagy Endre fölolvasásába. Ez a párbeszédes formában meg. született színpadi kroki azután megváltozóit. Elma­radt a kötekedő néző ^ a szellemes Nagy Endre mint félszeg konferanszié a napi eseményekhez fűzte min­denkori mondanivalóját. A Bonbonniere, mint vál­lalkozás végleg megbukott. Nagy Endre kibérelte a mai Bábszínház Andrássy úü helyiségét és 1908. augusz­tus 29-én megnyitotta Mo­dern Színpad címmel az első mai értelemben vett igazi magyar kabarét. Idézzük fel néhány ked­ves anekdotával Nagy End­re életének derűs pillana­tait­Az „er köles te len44 sz nmű Nagy Endréhez vidéki barátai jöttek látogatóba és természetes, hogy színházba is elmentek. Az egyik hölgy felháborodva mesélte más­nap Nagy Endrének: — Borzasztó darabokat adnak Pesten! Este láttam egy erkölcstelen, modern darabot, amelyben csupa t>űn volt. Képzeljed el, egy ember elcsábít egy ártatlan leányt, a lánynak gyermeke születik és ezt a gyermeket meggyilkolja. Börtönbe ke­rült... Nagy ßndre kiváncsivá vált: —r Igen? — kérdezte. t~ És mi ennek a darabnak a cimp? A hölgy szendéit elpirult: — Faust! A két nagyváradi Endre Pályi Ede böngészvén a nagyváradi újságokat, a bu­dapesti Magyar Szó szer­kesztőségében, elolvasott egy verset, és megtetszett neki. A költemény alatt Ady Endre neve szerepelt. A szerkesztő estéjét a Nagy­menő ptpai Müncheni-ser­it ázban töltötte a tavaszi sör fnehett, még néhányszor keresetül repkedtek fejében az olvasott vers sorai, ha­zament, lefeküdt. Reggel, nnikqr felébredt elfelejtette Ady Endre nevét, ellenben annál jobban emlékezett Nagy Endrére, akinek né­hány szatirikus tárcáját máy olvasta ugyancsak a nagyváradi lapokban. Seb­tében kiadta az utasítást Zempléni P. Gyulának: — Nagy Endre olyan ver­set írt a nagyváradi újság­ba, hogy Pestre kell őt hoz­ni, Iptezd el a kiadóhiva­talnál, hogy táviratilag küldjenek neki tíz forintot, útiköltségül Pestre. Másnap megérkezett Nagy Endre Ady Endre helyett a Magyar S?ó szerkesztőségé­be. Pályi csak hetek múlva jött rá a tévedésre mikor már többször is látta Ady Endre nevét a nagyváradi újságban. Ez a kéi nagyváradi End­re krónikája. A SzirmaH'rftecs! Nagy Endre csak akkor tette le a borospoharai, mikor az ügyelő a színpad­ra szólította, hogy elmond­hassa bátor konferanszait. De jócskán iddogáltak a többiek is, ugratták Szirmai Albertet. — a nemrégiben Amerikában elhunyt világ­hírű magyar zeneszerzőt, — aki a Modern Színpadon a zongorakíséretet látia el ki. tűnőén, mert Szirmai csak tiszta vizet, vagy legjobb esetben szódát ivott. Ady Endre egyik este kedvtelenül érkezett Nagy Endre kabaréjába. A kiszol­gálólány udvariasan kínál­ta: — Egy konyakot, mester? A költő lemondóan intett: — Köszönöm, ma nem kérek alkoholt. Adjon ne­kem kisasszony egy Szir- mai-fröccsöt. A jelenlévők álmélkod. tak, de még a lány is cso­dálkozva kérdezte: — Mi legyen az, mester? — Egy deci szóda, egy deci kútvíz... I Uj szerző jelenti* eziG Nagy Endre a büfé pol­cára könyökölve üldögélt megszokott pezsgőfröccse mellett, amikor egy feltű­nően rossz öltözékű gyerek­ifjú lépett hozzá, kéziratot vett elő a zsebéből és he­begve mondta, hogy ezt a kis darabot a kabarénak szánta. Ijedten kérdezte, amikor Nagy Endre a kéz­iratot átvette tőle: — Krkéreip... mikor szá­míthatok rá, hogy el tetszik olvasni? — Ne zavarjon! Hát nem látja, hogy már olvasom! Nagy Endre azonnal vé­gigolvasta — néhány oldal­nyi írás volt az egész —, a^tán ggy darabot leszakí­tott a kézjrat utolsó oldalág rpl, ceruzával ráírt néhány sort és átadtft az ifjúnak- A? aggodalmasan fürkészte Nagy Endre arcát, — % most mi fog tör„ tenni? — Semmi se fog történni. A kis jelenet nagyon tet­szik, és el fogom játszani. A fiú nagyot nyelt, az­után némi tétovázás után megkérdezte: — És... a... mikor számít­hatok honoráriumra? — Hiszen már a kezében Van! írja alá az utalványt, és a pénztárnál vegye fel % péjiftét. Ott rögtijn kifizetik. Kétszáz korona. A gyerekifjú Karinthy Frigyes volt. Révész Tibor KÖNYVESPOLC ■ .... ■ ■ 1,1 Szentiványi Kálmán: HAJNALI MADARAK Szentiványi Kálmán azok közé a szerencsés kezű írók közé tartozik, akik króni­káiméi hitelüket bővérű me­semondó tehetséggel páro­sítják. Egymást követő re­gényei hű képét adják az elmúlt évtizedek hazai tör­ténelmének, és ebben a SÚ* rített levegőjű kortörténeti miliőben játszódik le újabb regényének, a Hajnali ma­daraknak cselekménye is, A Vörös Hadsereg elől fejvesztve visszavonuló né­met megszállók, a nyilasok közreműködésével, minden megmozdítható értéket Nyugatra igyekeznek „ki­menekíteni". A gyári mun­kásság öntudatos elemei, a kommunisták azonban, saját blStPUságuk, sőt éle­tük kockáztatásával is el­lenállnak a leszerelési és kiürítési parancsnak. Itt kapcsolódik a történelem és az előző kötetek (A völgy emberei, A sárga kezű lá­nyok, Á földalatti folyami cselekményfonalába az új nagy regény a Hajnali ma­darak, amely bár tárgyánál és hangvételénél fogva szer­vesen hozzátartozik az elő­zőkhöz, mégis önmagában ugyancsak kerek egész. Szentiványi Kálmán ezút­tal is érdekesen szöyi és foglalja egységbe á több I szálból bonyulitqtt cselek- j ményt. Kitünően érzékelteti j a történelmi levegőt, és sze- j rgplói köri nincs kimondott ! tan központi hős, a cselek- ; meny a régi és az ú.i erők összetűzéséből kialakuló ú.i társadalom erőviszonyait demonstrálja. (Kossuth könyvkiadó). Zsqdónyi Mos* Fogy az otthon Fogy az ptthon mint a Hold, Valaha itt kutyagolt, Itt koptatta a eípöt Madárcsontú kisgyerek.., Talán erre ténfereg Bejárva a hű mezőt. iVíiní az otthon elfogyott kenyere, vize s lopott alrnaja is elgurult... kfadár fészke leverve Lakóját ki keresse? Büszke tolla porba hul\l. Fogy az otthon s hallja már Az emlék hogy muzsikál • Aranyfényű utakon Megy az ember s verdeső szívében mint biiza nő a beérett férfikor. Josef INesvadba: HOGYAN HALT MEG INEMO KAPITÁNY A már-ipár világszerte tömegolvasmányá lett tudo­mányos-fantasztikus regé­nyek és novellák egyik cso­portja azt vallja, hogy ez az új műfaj csupán a tudományos ismeretter­jesztés egyik formá­ja, segédeszköze. A több­ség azonban g tudományos elgmeket kulisszának hasz­nálja fel, hogy a jövő nagy, vagy elrémítő lehetőségeit tárja elénk utópisztikus lá­tomásaiban. Az igen jó tollú és kivé- j lóan felkészült Nesvadba a j már klasszikussá lett cseh- j szlovák Karel Capek erptel- j jes tanítványa, de a mester i I fanyar pesszimizmusa nála már hiányzik- Novelláiban a szédületesen fejlődő és mind .jóbban szerteágazó, már-már dzsungellé váló technika és az emberi jel­iem kerül pagyobb-kisebb konfliktusokba. Móricz emlék Az irodalmi feljegyzések szerint 32 évvel ezelőtt Jász­berényben járl Móricz 2sig- mond. hogy megismerkeu- jék egy igazi jász paraszt­emberrel. így vezetett el útja Sarankó József Fiasy tyúk utcai lakásába. A ha'- holdas kis gazdaember nád - fedejes portáján akkPF öt gyermek vette körül az írót A jászberényi látogatásból „Kamukéró" címmel elbeszé­lés is született, a szegényes nádfedeles ház lakói voltak a főszereplői. A gazda azóta meghalt, felesége azonban kegyelettel őrzi az íróval kapcsolatos emlékeket. A ház öt gyermeke is felnőtt: valamennyien szakmát ta­nultak, szépen berendezett lakásban élnek. Valóra vál­tották az író elképzeléseit: révbe jutottak, emberi kö­rülmények köpött ülnek, dolgoznak. Őslények között a Mogyor Nemzeti Múzeum kiállításán A hatalmas teremben, kőrös-körül a falak mentén, jjpsszan a terem közepén, részben üveg alatt, sza­munkra már ismeretlen ál­latok megkövesedett marad­ványai, vagy tudományosan meghatározott, többnyire ki- e§ipyitptt modelljei. Őslé­nyek. Letűnt évmilliárdok, vágy „csak" évmilliók meg­talált, kiásoít, gondosan összegyűjtött és feldolgozott, kikészített tanúi; a? ősi egysejtűek megkövesedett mészhápijtól a félelmetes gyjkóriásokig. A Magyar Nemzeti Múze­um őslény ki állításán va­gyunk. Áz itt látható, rész­ben az élet kezdetét muta­tó, de egyszerűségűkben is csodálatos őslények többsé­ge akkor népesítette be és uralta a földet, amikor az ember még nem élt, vagy csak kezdetleges formájá­ban létezett. Talán hasonló­ak voltak akkor az emberi lények a vértesszőlősi elő­emberhez, a homo sapiens palephungaricushpz, akinek kopony ácson tföredéket 1965­ben ásták KG á8 most a múzeum előcsarnokában ki­állítottak, ötszázezer gvvel ezelőtt élt ez az ősünk. Bök jellegzetességében még kü­lönbözött tőlünk, még vol­tak állati vonásai, kidudoro­dó szemöldökcsontja, erős állkapcsa, hátradülő homlo­ka, de már ember volt, fel­egyenesedve járt és agyvele­je már viszonylag fejlett yolt, valamiféle szerszámot is tudott már használni elejtett zsákmánya feldara­bolására, ezt bizonyítja a yele egyidőben megtalált húsfeldolgozó helye, ahol az ehejetlen csontokat hagyta, mert odújába, vagy lakóhe­lyére csak a búst és a ve­lős csontokat vitte. A kopo­nyatöredék formája és mé­retei nyomán rekonstruál­ták ezt az embertípust. Az ember származását ós fejlődését külön terem ki­állításanyaga mutatja be, ahol az ősidőktől kezdve, hazai és külíöldi leletek nyomán, a modern, ma élő emberig követhetjük a fej­lődés menetét. Az ősállatok közül még éltek egyesek, amikor az ember megjelent a földön, így például az ősszarvas, a bölények egy változata, a mammut és ennek egy faja a mastodon, — utóbbiak négy-öt méter magasra is megnőttek — és az ősember vadászta őket. Termetben ipég nagyobbak voltak, az ember megjelenésekor már kihalt sárkánygyíkok. Idő­számításunk előtt 90—170 millió évvel ők voltak a fpld korlátlan urai. Az ős­lények legnagyobb része ki­pusztult, de nyomaik itt­maradtak. Csontjaikból már sok száz évvel ezelőtt jg találtak, de a tudomány akkori fejletlensége miatt g leletek eredetét megma­gyarázni nem tudták. így születtek meg a habonás hie­delmek, a valamikor él* óriásokról rr mammufok maradványait vélték óriások csontjainak — és az ősi or­Ez az ősszarvas időszámításunk előtt mintegy 70 éVYői élt Magyarországon. Szarvuak groteszk koponyá­it tűzokádó sárkányok fejei­nek. Á középkorban élő emberek a számukra meg­magyarázhatatlan csontlele­teknek, varázserőt tulajdoní­tottak. Az őslénykiálljtás falán ott függ egy meglán- colt mammutfog, egy ugyancsak megláncolt mam- mútcombcsont. Ezeket a vá­rosok és községek kapuira Az 500 ezer évvel ezelőtt élt vértesszőlősi előember ko ponyatöredéke, és az ebből re­konstruált ősember feje. akasztották, az ellenség megbabonázására. A mais- mutcsont, amelyet a Tiszá­ban találtak, állítólag Pász- tón „védte" a községet gz ellenséggel szemben. Az élet keletkezését, fej­lődését mutatják be szem­léltetően, könnyen érthetően a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási termei, g több milliárd év előtti kezdettől napjainkig, a fejlettség mai fokáig. A tudósok, kutatók, res­taurátorok munkája mind közelebb visz bennünket földünk történetének meg­ismeréséhez. A tudpsuz és tudományos munkatársaik homok és kőbányákban, víz­mosásos partok lelőhelyein mentik és gyűjtik az elmúlt élet maradványait, hogy megismerjük a múltat — segítőik a restaurátorok, a helyreállítók pedig türel­mes munkával. gyakran sok száz töredékből állítják össze a leletek egyes da­rabjait Irta és fényképezte: Rózsa László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom