Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

1966 híreink tükrében

Néhány morzsa az év történetéből

Január 1;

Nagygyűlés a Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat üzemi kultúrtermében, előadó: Benkei András belügyminiszter. Többek között ezt mondta: „Azért beszéltünk és beszélünk nyíltan a dolgozókkal, mert tudjuk, hogy közös ügyről van szó. Tudtuk, hogy a húsárak emelése miatt nem lesz tapsolás, de azt is tudtuk, hogy megértik a dolgozók, hogy a jövő érdekében ezt végre kell hajtani. Egyesek azt mondják: ez parasztpolitika, hogy a mezőgazda- sági árakat emeltük. Mi azt mondjuk: ha a parasztság helyzete javul, ha többet termel a mezőgazdaság, ennek jó hatását érzi majd a munkásság is”, (így lett. Ennyi burgonya, zöldség még soha nem volt a piacon mint az idén.)

Január 25:

Megkezdte működését a

16.8 millió forintos költséggel épült anyás csecsemő- otthon, a Sóstó fürdő közvetlen szomszédságában.

Január 30:

Az új béiTendezés során évi 7 millióval több bért kapnak megyénk kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók

Február #:

Megérkezett az első primőr saláta Nyíregyházára. Az árut a vencsellői Szabadság Termelőszövetke- zat hajtatóházából szállították.

Március 30:

Szabolcs-Szatmár megye 1918 kilométer közútjából már csak 500 kilométer a poros makadám út. A harmadik ötéves terv végére minden utat portalartíta- nak.

Április 34:

Tíz év alatt százszorosára emelkedett Szabolcs-Szatmár lakóinak takarékbetétje. Jelenleg a megye lakóinak 569 millió forintja van az OTP-nál takarékbetétben.

Május 3:

Több, mint tízezren keresték fel Sóstót május elsején. A hagyományos majálison csak gyümölcsléből negyvenezer üveggel fogyott. A stabil elárusítóhelyeken túl 30 mozgóárus szolgálta ki a vendégeket.

Május 34:

Kisvárdán felállították a Munkács—Budapest közötti villamos távvezeték első tartóoszlopát. Évente 2—3 milliárd kilowattóra olcsó áram érkezik a Szovjetunióból. Ez a mennyiség elég lenne Budapest egész évi ellátására.

Május 26:

Felemelték a tsz-tagok családi pótlékát. Ez a rendelkezés évi 24 millió forinttal emeli megyénk termelőszövetkezeti lakosságának az életszínvonalát

Június t:

Világhír előtt egy nvíregyházi új iparág. A Szabolcs-Szatmár megyei Építőanyagipari Vállalat megkezdte különböző finomságú üveg szűrőbetétek gyártását.

Június 15:

Az MSZMP IX.

kongresszusának tiszteletére 16 vállalat kötött szocialista szerződést, hogy meggyorsítsák a Szerencs— Nyíregyháza vasútvonal villamosítását. Tervük, hogy még az év vége előtt befusson az első villanyvonat Nyíregyházára.

Július 1:

A harmadik ötéves terv idejére Nvíregvházán

1600 lakásnak jelölték ki a

Semmi pénzért vissza...

Nemcsak álmodnak Tisxasxa lkán

telekhelyét. A családi és

társasházak többsége az Öszőlő és a Ságvári telep környékén kerül felépítésre.

Július 3:

Ülést tartott a megyei tanács vb, ahol megtárgyalták a megye ötéves egészségügyi tervét, öt év alatt 20 új orvosi körzetet alakítanak ki és 40-nel több fogorvos dolgozik majd megyénkben.

Augusztus 5:

Újabb ezer ember jut munkalehetőséghez. A

Nyíregyházi Konzervgyár a megye több pontján nyersanyag előkészítő telepeket létesít. Ezzel a környező munkanélkülieket foglalkoztatni tudják és egyben bővítik a gyár kapacitását.

Szeptember 3b;

Ünnepélyes alapkőletétellel megkezdődött a nyíregyházi Lenin téren épülő új filmszínház építése. A 13 millió forintos létesítmény alapkövét Bíró László, a városi tanács

vb. elnöke helyezte eL

Október 9:

Fehérgyarmaton avatták fel a vidék egyik legkorszerűbb áruházát.

November 1;

Közművesítik a rohamosan fejlődő Mátészalkát. Harmincmillió forintból egységes vízműrendszert építenek ki a következő

években.

November 16:

Elérték a 10. emeletet

Nyíregyháza legmagasabb lakóházának építői. Az

Északi Alközpontban rövidesen megkezdik másik két tízszintes öntött ház építését is.

December 7:

Nagy nehézipari üzemmé fejlesztik a Nyíregyházi Gumigyárat. Terv szerint

1968 végén a jelenleginek hatszorosát termeli majd a fiatal üzem, ami megközelíti az évi 400 millió forintot. A gumigyár az ötéves terv végén annyi embert foglalkoztat majd, amennyi ipari munkás volt 1944-ben egész Szabolcs megyében.

December 9;

Jóváhagyták Záhonynak, az ország keleti kapujának rendezési tervét. A városiasodó községben a következő években 150 lakás, új iskola, óvoda, posta, könyvtár, filmszínház, orvosi rendelő, munkásszállás és áruházkombinát épül.

December IS:

Felavatták a villamosított Nyíregyháza—Szerencs vasútvonalat

TISZASZALKÁN, a Paptagban nemrég még szántók voltak, éppen negyven hold. Most új házak virítanak két utcában is, igaz, az egyikben csak baloldalt. De jobbról is kimérték már a házhelyeket.

A házak a tsz megalakulása óta kerültek oda. Többségüket tanyai cselédemberek építették, akik ma semmi pénzért nem térnének vissza a „vaksi” világba.

Persze, nemcsak itt építkeztek Tiszaszalkán. Valaki azt mondta az emberekről, hogy rájöttek, nem jó a régi, és most cserélik újra. Házat, bútort... És egyre jobban megszerették mindazt, amivel csak néhány éve ismerkedhettek meg.

SEBESTYÉN BÉLÁVAL, a község párttitkárával jártuk a falut, és éppen a nemrég újjáalakított óvodából csúszkáltunk a havas utcán a központ felé, mikor megakadt a szemem egy szép, új házon,

— A Czeglédi Gézáé. Tsz-tag. Menjünk be.

Az asszonyt találjuk, de hamarosan megérkezik a férj is a közös vagyon leltározásából.

— Két évet „készülődtünk” az építkezésnek — mondja. — Egyik évben összegyűlt a vályog másikban a többi. Az idén nyáron aztán fölépítettük, jó emberekkel.

Máskor 700 munkaegységet is összegyűjtöttek a feleségével, most nem lett több 460-nál. S ebben nemcsak az építkezés „bűnös”.

— Nem fogadtak el pénzt az emberek, nem akartak napszámosnak számítani. Munkaegységet kértek. Hónap végén odamentem a főkönyvelőhöz, hogy írjon át ennek meg annak 12 munkaegységet az enyémből. így fizettem.

Nem hallottam még ilyen fizetési módszerről. De hogy így történt, az bíztató, még akkor is, ha az emberek nem számoltak a tervezett munkaegység értékkel. Tudták, gondolták már a nyáron, hogy a negyven forintot elvitte a sok eső, és jó ha 35 lesz.

Czeglédiék lebontották a régi — s egykor cselédlakásnak használt — hosszú ház felét, mert kellett a hely az újnak. Azt mondani sem kell, hogy a régi milyen volt. Az új tágas, kétszobás, és fürdőszobát is berendeznek majd. A régiben még villany sem volt, csak petrós lámpa... Az újban nemrég kapcsolták be a villamosságot.

— Nem lehet azt elmondani, milyen jó! Az ember kattint egyet, aztán világos van. Meg... Legutóbb azzal engedtem Várdába, a szülői értekezletre — mutat a feleségére, hogy villanyvasalót föltétien hozzon.

Az asszony mondja, hogy egy nagy lánynak minden percben vasalni kell. És

rádiót Is szerettek volna...

— De kopott volt a lányom kabátja, elhatároztam veszek neki. És milyen a2 ember? Láttam, hogyan járnak a 17 éves lányok, milyen szépen divatosan. Prémes kabátot vettem, tűsarkú hosszú szárú csizmát, sálat, kesztyűt... Odalett a rádió ára. Vár egy-két hónapot...

A gimnazista lány jól tanul, a fiúra sincs panasz. Az asszony tréfálva nyit ki egy sublótot, hogy „kis vacak de nem lehet belenyúlni, mert tele van a könyveivel!”

Hátul az udvarban kicsiny istálló áll. Alig bírom elképzelni, hogy fér el benne a tehén, meg a két hízó bika.

— Bevallom a tehénnel sokat vesztettem. Jól tejel, nagyon jól, de beteg lett.

A két szobát padlózni kell: nyári konyhát, új istállót is építeni fognak, s lebontják a régi cselédház másik felét. S még egy: a szomszéd gyönyörű vaskerítést csináltatott, lemaradni Czeglédiék sem szeretnének. A zárszámadás megy kerítésre, az idősebb bika árából meg bútor lesz márciusban.

— Tv-t hol néznek? — kérdeztem, mert úgy hallottam, hatvan körül van a készülékek száma a faluban.

— Rokonoknál. Ha egy jó évünk lenne, azt is megvennénk jövőre, mert anélkül már nem halhatunk megAz asszony a lányáról beszél ismét, hogy Várdába járatják, mert ott idegen

nyelvet is tanulhat, meg kollégiumban lakhat, s ez kényelmesebb, mint a naponkénti buszozás. És hogy a lány marxista körbe jár! |

Megüti a fülem A falon ' függő két vallásos föliratra j mutatok:

— Azok miatt nem szólt j még?

— Nem, nem avatkoznak a mi dolgunkba. A lány, de a fiú, se istenhívő. Küld. jük-e őket templomba? Nem de ha mondanánk nekik, az sem érne semmit.

— Két éve, hogy én utoljára voltam — jegyzi meg tréfás röstellkedéssel az ember. Aztán másról beszél: — Tervezünk mi mindent, és meg is lesz, ha nem betegszünk meg. De az idén újra rossz volt az időjárás. Tudja-e, hogy leszámoltak az én tenyerembe már egyszerre is 14 ezer parázs forintot? Terményen kívül. Hát ezért kellene a jó esztendő.

VAN MÉG TISZASZALKÁN is gond, nehézség épp elég. De eredmény is. S a vágyak máris tovább mutatnak: a tsz-tagok nyolc órát szeretnének dolgozni, mint a gépjavítósok. A másik oldal: két házcsepp- folyóvá válik havonta a kocsmában, nem értik még az emberek, miért van szükség vízműre. Sorolni lehetne sokáig. A jellemző mégis az, amit Czeglédi Gézáék élete mutat, hogy új igények alakultak ki az „isten háta mögött” is és ezek nem álmok, megvalósítható valóságok lehetnek.

Kun István

Olvasónk írja:

Félmilliós

aiándékrmmka

A Kisvárdai Községi Tanács VB az elmúlt évekhez hasonlóan 1966-ra is 300 ezer forint értékű társadalmi munkát vett tervébe. Ennek elvégzését részben a tanács, részben pedig a vállalatok, üzemek, intézmények szervezték. Az eredmény jelentős túlteljesítés lett, mert összesen 648 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság községünkben.

Különösen kiemelkedő eredményt ért el az Öntödei Vállalat azzal, hogy a szinte járhatatlan utakat salakkal rendbehozta. De követendő példát mutattak a Császy László és a Bessenyei György gimnázium tanári kara és tanulói. Vigh László és Papik Imre a Császy László gimnázium tanárai tanítványaikkal 40 ezer 500 forint értékben végeztek társadalmi munkát. Dobos Sándor és Kői Pál tűzoltók 22 ezer 500 forint értékű tatarozást, Faragó Béla kőműves a

3. számú óvodában 10 ezer forint értékű munkát végzett. A községi tanács dicséretben részesítette azokat a társadalmi munkásokat, akik 10 ezer forinton felüli társadalmi munkát végeztek.

Vincze Péter

Kisvár da

A szerencsét hozó ember szerencséje

Van egy olyan szakma, melynek művelőihez babonák, szokások, kedves és vidám történetek fűződnek. Ők azok, akiknek láttán felelés előtt megfogja a gombját a diák, akiktől ajánlatos lottószámot kérni. Fortuna istennő földi helytartói —. a kéményseprők — a szilveszterek patronensei és az újévi képeslapok sztárjai.

— Ezért a népszerű és szép szakmáért „megszöktem” otthonról 26 évvel ezelőtt.

így kezdődött Hajdú János kéményseprő pályafutása negyedszázada iNyíra- csádon.

— Később Hajdúszoboszlón, Debrecenben dolgoztam s 1946. május elseje óta a nyíregyházi kéményekkel van dolgorm

— Az első nyíregyházi szilveszterhez fűződik szélső szercsehozó élményem: meghívtak az akkori Korona vendéglő szilveszterére.

Hajdú János családja körében.

Villamosítás, űj művelődési ház, járdák

Újfehérfó 1967 évi beruházásai

A községfejlesztési alappal már régen takarékoskodnak a községben, mert művelődési házat szeretnének. A régi kicsi, a céloknak nem felel meg, távol esik a központtól... Jövőre kezdik meg az új művelődési ház építését. A tervek már elkészültek és jóvá is hagyták őket.

Teljes egészében községfejlesztési alapból fedezik a költségeket: 7 millió 800 ezer forintot. A kultúrház nagytermében négyszáz személyt tudnak majd elhelyezni, s ezt elsősorban színházi, ismeretterjesztő és művelődés) előadások tartására szánják.

Az új művelődési házban helyezik el a ma még szűkös helyiségben működő könyvtárat. Mellette klubszoba, két szakköri helyiség áll a szórakozni és művelődni vágyók rendelkezésére. Az előtérben nemcsak bálokat tudnak majd rendezni, alkalmas lesz kiállítások megtartására is.

A község gyógyszertára jelenleg kicsi és koszerütlen. Jövőre állami beruházásból — 1 millió 560 ezer forintos költséggel — új gyógyszer- tárat építenek.

Ujfehértón még mindig 12 kilométer azoknak az utcáknak a hossza, ahonnan hiányzik a villany, nem számítva a külterületeket. 1966-ban 4 kilométer hosszú villanyhálózat épült, s ezt jövőre folytatják: újabb 3 kilométeren kapnak villanyt a lakások. A 300 ezer forintos beruházás a mályvásker- tieket érinti, ezt a részt teljesen befejezik. 1967-ig itt háromezer ember lakásában gyullad ki a villany.

A községben nagyon rendezetlenek az utcák, mindössze két kilométeren húzódik járda. Jövőre ugyanannyit építenek, mint amennyi eddig volt. A 140 ezer forintos beruházásnál sok társadalmi munkára számítanak. (A művelődési ház építéséhez a lakosság máris félmilliós társadalmi munkát ajánlott fel.)

A megye legnagyobb községében később az utcákat, rendezik majd, s a távolabbi tervekben szere£>el egy vízmű felépítése is.

0ü

Kismalaccal, nyírágseprűvel léptem a helyiségbe. Körülvettek, » jól szórakoztak rajtam, a seprűmet szálakra tépték. Arról sohasem hallottam, hogy valakinek is hoztam volna szerencsét. Nemsokára jött az államosítás, és mi kéményseprők abbahagytuk az ilyen vendéglői fellépéseket. Most már én is civilben köszönthetem az új évet.

Hajdú János életpályáját érdekes számok jelzik: havonta átlagosan háromezer kéményt tisztít ki, s eddigi munkája során kereken egymilliós kéményerdőt hagyott maga mögött.

— Nem csupán a számok teszik széppé az én szakmámat Számomra a legnagyobb öröm egy-egy jó tanács, amivel a helyes tüzeléshez adhatok segítséget. Nagy öröm az, ha megtaníthatok valakit a szakszerű fűtésre, s ennek eredményét már következő seprésnél láthatom. Ha igaz az, hogy szerencsét hozok, akkor ebben az esetben valóban egyetértek ezzel.

Hajdú János arról nem tud, hogy valakinek hatalmas lottónyereményt hozott az általa közvetített szerencse, de még csak bukástól sem menthetett meg puszta jelenlétével egyetlen diákot sem. Saját életének szerencséit pedig szorgalmának, egyéniségének köszönheti.

— Az én életem legnagyobb szerencséje öt egészséges szép gyermek. A két legkisebb alig várja minden este, hogy hazamenjek. Nem számít a kormos ruha, nyakamba ugranak tüstént ahogy belépek az ajtón. Vannak nagyobb gyermekeim is: egy 17 éves lányom, eay 18 éves motortekercselő ipari tanuló fiam és egy általános iskolás kislányom.

A régi korona-beli szilveszter óta éppen húsz esztendő múlt el. Most családi körben, az új Északi Alközponti lakásban köszöntik az

1967-es esztendőt Hajdúék. Tavasszal kapták a lakást a vállalattól.

— Ezt a szilvesztert a fiam szervezte. Barátok, ismerősök fiatalok és néhány idősebb házaspár leszünk együtt.

Jóked. muzsika, ooidogsát» tölti be a három szobi összkomfortot a szerencse hozó kéményseprő házatá ját.

(tar