Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
A nyírségi mélyfúrások nyomában Vulkáni tömegek megyénk felszíne alatt Á Nyírség mélyszerkezetéről, annak több millió éves múltjáról szinte kizáróan egyedül csak a mélyfúrások adnak tudományos információkat. A mélyfúrások száma azonban vidékünkön igen kevés, e miatt a mélyszerkezetről helyes kép megrajzolása elég nehéz. A fúrásokat vidékünkön víznyerés vagy szénhidrogén Kutatás céljából eszközölték. A fúrásoknak egy csoportja általában a 200 m-t nem lépi át, ezért a hideg vizet szolgáltató kutak csak az utolsó pár százezer évről adnak felvilágosítást Meleg vizet szolgáltató kutak is megállnak kb. ezer m-es mélységben, pl. Sóstó, Mátészalka, Kisvárda, s ezek már az utolsó 5—10 millió év geológiai üledékeit harántoliák át. A megyében legmélyebbre Nyíregyházán fúrtak, itt a fúrófej 2576 m mélységben állt meg. Ugyancsak 2Ó00 m-t meghaladó fúrást végeztek Gelénes határában is. JEgy elsüllyedt „Wátrau Ha a nyíregyházi fúrófej útját végigkövetjük, akkor tulajdonképpen megj énk, illetve városunkat hátán hordozó földkéregrész geológiai múltjának utolsó 20—25 millió évéről sok érdekeset tudhatnánk meg. Fordítsuk meg a sorrendet és induljunk el onnan képzeletben, ahol a fúrófej megáll. Itt 2576 m mélységben a kőzet, amelyben tartózkodunk andezit, riolit és ezek tufaféleségei. Ezek a kőzetek pedig közismerten vulkáni eredetűek. Nem is kell messze mennünk, hogy ezt a kőzetanyagféleséget a felszínen megtaláljuk, mert az alig 30 km-re lévő Zempléni-hegység építőanyaga is elsősorban andezit, riolit és ezek tufái. De ugyancsak ezek a jó útbúr- koló kövek építik fel megyénk keleti szélén emelkedő kevésbé ismert két kis vulkánt, a barabási és a tar- pai nagyhegyet. E kőzetek a geológia nyelvén szólva a miocén időben képződtek, vagyis akkor, amikor a Börzsöny, Mátra, a Zempléni vagy a beregszászi hegység kiemelkedett. Nyíregyháza alatt e miocén rétegek vastagsága kb. 1500 m, azaz ha e elsülyedt vulkánikus tömegeket a mai felszín fölé emelnénk, akkor egy 1500 m-es vulkánikus hegység borítaná vidékünket. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a Nyírség alatt több száz méter mélységben egy, a Mátránál jóval nagyobb kiterjedésű és tömegű hegység van elsüllyedve. Öselefóntok és trópusi erdők Persze mindjárt hozza is kell tennünk, hogy ez a hegység imponáló tömegével soha sem emelkedett oly egységes képben a felszín felé, mint a már említett Mátra. Ugyanis a miocén korszak elején hazánk felszínének képe fordítottja a mainak. Azaz ahol ma hegyvidék van, ott tál alakú medrében tenger hullámzott, az alföldek helyén pedig mészkőből, homokkőből és agyagpalából álló /a mészkő ugyanaz amiből a Bükk hegység épül fel/ erősen lekopott középhegység húzódott. A Kárpátok felgyűrődésével egyidőben ez a hegység erősen összetöredezett, és fokozatosan a mélybe süllyedt. Helyét a délnyugatról előnyomuló tenger foglalta el. Érdemes megjegyezni, hogy az említett mészkő Debrecen alatt 1500 m mélységben, a Rétközben pedig 1400 m mélységben már vulkánikus tömegek alatt jelentkezik. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a süllyedés mértéke nem volt egységes az Alföldön. helyenként mély katlanok keletkeznek. ahol ezek a mészkőrétegek igen nagy mélységbe kerültek, ilyen például a Nyírség vidéke is. Az ösz- szetöredezés és süllyedés következtében vidékünkön a földkéregben repedések képződtek. és e repedéseken keresztül mindenütt a föld belsejéből izzó lávaanyag tört elő, azaz vulkánok kezdtek működni. Ezeknek a húsz-huszonöt millió év előtti vulkánoknak egy része elérte a föld felszínét, másrésze azonban csak tenger alatti, felszín alatti kitörés maradt. A vulkáni tevékenységet a nagyarányú lávafolyáson kívül nagy vulkáni robbanások is kisérték, ezek több millió tonnányi vulkáni hamut szórtak a tengerbe, amelyekből a tenger fenekén vulkáni tufarétegek képződtek. Ilyen tufa például a bodrogkeresz- túri hegyoldalban bányászott, vidékünkön igen elterjedt fehér színű építőkő. A miocén tenger partjait búja trópusi őserdő borította, melyben nagy agyaré masstodon /őselefánt/, és di- nothérium /kapafogú őselefánt/ tört magántik utat. A feltárás a jövőé Vidékünk azonban szigettenger jellegű volt, a csendes-óceáni szigetvilághoz hasonlított, és a szigetek partján képződött erdők kevésnek bizonyúltak ahhoz, hogy belőlük szén képződjön. A tenger partján viszont, Salgótarján környékén vagy a Sajó völgyében a szenek éppen ebből az időszakból valók. A szenekben található nagyszámú páJmamaradvány arra enged következtetni, hogy ebben a korban a klíma szubtrópusi jellegű, illetve annál is melegebb volt Az Alföld süllyedése azonban tovább tart. Ezek a szigetek illetve vulkánikus anyagok egyre nagyobb mélységbe kerülnek és felettük az utolsó magyar tengernek a Pannonnak közel 1000 méter vastagságú üledéke minden egyenlet- lenséget kisimítva tünteti el a csak évmilliókkal később megjelenő ember szeme elől. E vulkánikus tömegeket azonban a fúrófej ismét feltárta, bár a geológusok e rétegeket a mai értelemben véve meddőnek tartják azonban a későbbi kutatá- ' sok még szolgálhatnak kellemes meglepetéssel a nyírségi ember számára. Hisz elképzelhetetlen, hogy e Mátránál jóval nagyobb ki terjedésű, közel kétszer akkora vastagságú vulkánikus tömeg valamilyen, az em bér számára hasznos ás ványkincset, árut ne tártál mazna. Természetesen ennek feltárása és kibányá szása a jövő nyírségi ember feladata lesz. Kuknyó János !8»i. január 22-én halt meg Ybl Miklós építőművész. Beküldendő: vízsz. 1. függ. 16 és 7. VÍZSZINTES: 1. Fő műve. IS. Es latinul. 14. Téren tartott zenekari előadás. Ü5. OKA. 16. Mezei munkát vé- aez. 17. Iskolai kellék. 18. Tó a BkU-ban. 19. Szalad. 20. Csőpostán az emeletre továbbit. 21. „Némán” súrol. 22. Foga közepe! 25. Kettőzve bányavárosunk. 26. Város az NSZK-ban. 27. Tasak hangzói. 29. Végtag. SÍ. Férfinév. S3. Piaci árusasszonyok. 35. Fejér megyei községbe való. 37. GEA. 38. Magyamóta énekes. 39. ... de Janeiro. 40. Folyó a SZU- ban. 42. Felvidéki magyar városból való. 43. Vízvezeték része. 44. Tej melléktermék. 45. A víz egyik alakja. 46. Kerti szerszám. 47. Helyhatározórag. 51. Szigetország a Csendes óceánban. 52. Ruhát vízben tisztít. 54. Heves megyei helységbe való. 57. Ch-val a végén, csőd. 58. RS! 59. Francia folyót fonetikusan. 66. Súlyemelő világbajnokunk. 61. Hangtalanul kutat. 62. Kelendő, keresett (áru). 64. VOA. FÜGGŐLEGES: S. Többet iszik a kelleténél. *. Közlekedési helyet. 4. Asztatin vegyjele. 5. Sütőipari dolgozók. 6. ERRL. 7. A művész születési helve. 8. Apró élősködő. 9. Elszele- lő. 10. ME. 1'. Vonatfajta. 12. Szándékában volt. 16. A művész ma már egyik közismert alkotása. 23. „Végtelen” elem. 24. Lószerszám. 26. A SZU egyik vidékéről való. 27. Neves városunk. 58. Varjú teszi. 30. Hüvelyes növény. 32. Enyém latinul. 33. Városrész, rövidítve. 34. KEI. 36. Becézett Mária. 41. Szabolcs, megyei község. 43. Kályha része. 40. Fő.jitőér. (+') 49. Községek. *o. ösáze vissza tenné. 51. Pusztító. 53. Kevert sert. 55. Állóvízre. 56. Éktelen róna névelővel. 57. Tűzkő. 62. KS. 63. SL. A megfejtéseket január SO-lg kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Január 8.-al számunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Apja és nagybátyja társaságában Mosulon, Bagh- dadon, s a Pamiron át Kínába. Nyertesek: Dr. Almási Istvánná, dr. Katona Ottóné, Oláh Sán- dorné, dr. Papp Sándomé és Szombathy Klára nyíregyházi, Molnár Mariann ibrányi, Mokri Istvánná mátészalkai, dr. Székely József né nyírbátori, Sebestyén Árpádné tiszaszalkai és Mikri László vásárosnaményl kedves rej tvény fej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. GYEREKEKNEK 1. Keres. 5. Rátámad. 9. Közlekednek rajta. 10. Megfejtendő. (Utolsó kockában kétjegyű mássalhangzó.) 12. Helyrag. 13. Régi súlymérték. 14. Szenvedés. 15. Csapadékféleség 16. Kétjegyű mássalhangzó. 18. Azonos betűk. 20. Mely személy 21. Időjelző. 23. Olaj, angolul. 25. Megfejtendő. 27. Film érzékenységét jelölik ezzel a szóval. 28. Tamás, Amerikában. 30. Ételízesítő. 32. Cink és nitrogén vegyjele. 34. Mint a vízszintes 20. 35. Ama helyre. 36. Azonos betűk. 38. Ismeretterjesztő társulat betűjele. 39. KO. 40. Távol-keleti állam. 42. Asszonyok nevéhez kapcsolódik. 43. Sem ez, sem az. FÜGGŐLEGESs 1. A zár nyitja. 2. Közlekedési eszközt vesz igénybe az ilyen személy. 3. Annyi mint rövidítése. 4. Tyúk, dunántúli nyelvjárásban. 5. Ilyen csirke is van. 6. A. LY. 7. Végtelenségig tartó. 8. Dörzsgumi. 11. Valamiben való erős bizalom. 17. Európai nép. 19. Nem kiderített dolog. 21. Magasztos hangvételű költemény. 22. Nemesféme. 24. LYM. 26. Megfejtendő. 29. Megfejtendő. 31. Igen régi 33. Valamire ránehezedik. 34. Távolkeleti nagy állam. 37. YS. 40. Római 51. 41. Félig búza!!! Megfejtendő: Neves magyar költő és komikus eposza, mely e hónapban igen aktuális. Múlt heti megfejtés: Ki örömmel, ki igen félve vette át félévi értesítőjét. Könyvjutalom: Békés Gyöngyi Nyírpilis, Sárga Enikő Tiszávás- vári és Nagy László Nyíregyháza. Törd a tejed A napok versenye (Mese) Bűvös négyzet 9 kockás négyzetben 1 között számok vannak. Sorrendjüket, azonban felcseréltük. Az első kockában levő szám 4-ei kisebb, mint a 6. kockában. A harmadik négyzetben levő szám az 5 négyzetben levőnek kétszerese és hárommal kisebb, mint a kilencedik négyzetben levő szám. A négyes számú négyzet ben levő szám osztható a második négyzetben levő számjeggyel. A hetedik és a nyolcadik négyzetben levő szám számjegyeinek összege egyenlő a negyedik és hatodik négyzetben szereplő számjegyek összegével. Az ötödik négyzetben levő számjegy négyszer kisebb a nyolcas számú négyzetben található számjegynél. Kérdés: Milyen számok vannak az egyes kockákban? Vígan kettyen már az óra, A csengője hallgatott... Későn kel most Pali, Pista Nyújtózkodva jó nagyot Nem kell menni iskolába, Itt a szünet már végre, Korcsolyával a kezükben Sietnek a műjégre. Másik napon gombfociznak. Labdát rúgnak délután, Valahol egy deres réten, A hegy alatt Óbudán. Tankönyveik a sarokban Porosodnak szerte szét... Nyelvtanfüzet borítóját Pali keze tépte szét — Nem kellettek — mondja Pista — — Elég volt az iskola, A szünetben nem tanulunk, Aki tanul, ostoba! Történetünk idején még nem ismerték a naptárt. A Hét gyermekei, a napok, úgy sorakoztak egymás mellé, ai.ogyan éppen kedvük tar- ír tta. I A napok családjának feje, a Hét, sokat mérgelődött a rendszertelenség miatt, s a hónapok tanácsához fordult. S gítsenek sorba állítani rali icátlankodó gyermekeit. J. n a hónapok tanácsa sem ji iott sokra. Január azt javasolta, nagyság szerint ál- liisák sorba a napokat, de ninden nap egyforma volt: huszonnégy órából állt, nem lehet válogatni közülük. A Hét — hosszas gondolkodás után a napok, a hetek és a hónapok kormányzójához, a nagyszakállú Esztendőhöz folyamodott segítségért. Három tengeren és hét hegyen kellett átlábolnia Hétnek, mire elérkezett Esztendő négyszínű palotájához. Az első ajtónál Télapó fogadta. Zúzmarával, hideggel árasztotta el. A második kapunál azonban Tavasz kedveskedett: friss vinggal, zöld lombsátorral. A harmadik a Nyár kapuja volt. Itt érett gyümölcs, s télt kalászok integettek a fáradt Hétnek. Végül az Ősz bocsátotta Esztendő élé a fáradt Hetet. — Azt mondom néked — mondta bölcsen az Esztendő —, hirdess versenyt gyermekeid között, a Szilveszter-réten találkozzanak, s nemes vetélkedés döntsön rangjukról. Amint mondta, ügy történt. Elsőnek Csütörtök érkezeti. Nagy hanggal dicsekedett, a verseny csak az ö győzelmével végződhet, mivel nála nincs testesebb. „Ipi-apacs” — áll a játék, Kurjongatnak jó nagyot Délután meg bőrlabdával Bevernek két ablakot. Este aztán van hadd el hadd, S zordon az apai szó: — Minden napra leckétek van, Rendes tanulnivaló. Másnap már csenget az óra, Fel kell kelni ízibe, Mert különben rossz jegy kerül Félévkor a „bizi”-be. Számtan példa, nyelvtan lecke... — Már tanul a két diák — Csak ha tudnak szépen mindent, Akkor övék a világ. Megtanulták maguk kárán. Csak a játék mit sem ér — Munkával is küzdeni kell A diákbecsületért. Fehér Tibor Kedd azonban letorkolta, ha már futni kell, bizonyára ő lesz a győztes, hiszen mind között ő a legkevesebb. Vasárnap igazat adott Csütörtöknek, hogy ö a legerősebb, de mindjárt hozzátette: a hat írásjel nehézkessé teheti futását... A többiek szerényen viselkedtek. Hétfő egy szót sem szólt. Péntek és Szerda az esélyeket latolgatták. Szombat betegségre panaszkodott. Azt mondta: csak azért jött a versenyre, mert nem hagyhatja cserben a többieket, ügy kívánja a tisztesség, meg az ellenfelek megbecsülése, hogy rajthoz álljon ő is... Javában piroslott már az ég alja, amikor a hónapok tanácsának küldötte, Január megjelent a Szilveszterréten. Kiosztotta a rajtszámokat, s felállította a napokat. Aztán elhangzott az indulást jelző fütty... Mindjárt vasárnap állt az élre. Vezette a napokat kétszáz méterig, de helyét át kellett adnia Csütörtöknek, Csütörtök vadul száguldott, de látták a futásán, hogy nem bírja sokáig: hat ékezete hamarosan kifullasztja. ötszáz méternél Kedd, hatszáznál pedig Hétfő vette át a vezetést. A verseny végéig már nem változott a sorrend. A célszalagot Hétfő szakította át. Február, a hónapok tanácsának legfürgébb tagja egymás alá írta az érkezőkén Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat, Vasárnap. Azt mesélik az öregek, így történt és nem másként. Hiszen azóta is ez a napok rendje! (SzJ D- Atnyilor A baleset Ahol az út kanyarogva szeli át a hegyeket, meglátott a hegyi pásztor egy kis síró gyereket. — No, kisfiam, mi a bajod? Mért estél így kétségbe? — Lezuhant a teherautó a hídról a mélységbe! A pásztornak több se kellett percek alatt ott terem, s kérdezi az útkaparót: — Mi történt itt öregem? Hol van az a teherautó, hol történt a baleset? — Ott áll ni, a fa tövében — szólt az öreg s nevetett. — Én húztam ki az árokból most az imént, egy kézzel. Amint látod, nem volt nehéü? mivel hogy csak — játékszer Fordította: Gerényi Ti!)» Téli szünet KERESZTREJTVÉNY
