Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

Tanuljunk, vagy tanítsunk? Ilyenkor, a félévi osz­tályzatokkal kapcsolatos szülői értekezletek idején, gyakran elhangzik a pa­nasz: „a kisdiák nem ta­nult meg tanulni". Mert erre is szükség van, s már attól a naptól, amikor is­kolába került a gyermek. Megtörténik, hogy a szü­lők elsős gyermekük mel­lé ülve, órákig rajzolgat- ják vele együtt a kariká­kat, vonalakat Sokszor megszánják, s megírják helyette a leckét. Arról is hallottam, hogy esste, mikor a kicsi elalszik, a papa­mama kiveszi a táskából az irkát, s ki javítgat ja, sőt: újraírja a feladatot A gyermek pedig elfo­gadja, tudomásul veszi. Miért ne, ha a felnőttek így akarják? A szomszédunkban lakik egy kisfiú, — most máso­dik osztályos. Gyakran es­te tíz órakor is áthallom a vékony falon, amint hangosan olvas, számol. Apja olyankor érkezik ha­za fáradtan, a gyerek pe­dig megvárja. így szoktat­ták, ő pedig természetes­nek találja, hogy egész délután játszik, s várja az apját, akivel együtt kell majd tanulnia, mert „ez a dolog rendje”. Persze, a papa türelmetlen, ingerült, hiszen fáradt, s nagy te­hertétel az ugyancsak fá­radt, álmos nyűgös apró­sággal vesződni késő este. Vajon megtanult-e tanul­ni ez a kisfiú és sok-sok más társa? Hogyan boldo­gul az iskolában, mikor nincs „kéznél” az apa, anya. Dehát ne foglalkoz­zunk a gyerekkel? Nem szabad egyik vég­letből a másikba esnünk. Ha gyámkodunk minden mozdulata felett, a sikert sohasem érzi magáénak. És persze, a kötelességet, fe­lelősséget sem. Ha viszont teljesen magára hagyjuk, nagyon sokszor visszaél ve­le a lurkó. És erre Intő, vagy a rossz osztályzatról már értesítés figyelmezteti a szülőt. Leghelyesebb, ha önállóan dolgozik a gyerek. Eleinte követeljük meg tőle, hogy esténként megmutassa fü­zetét, felmondja leckéjét Ha nem tud valamit ter­mészetesen segítsünk neki. Érezze, hogy nincs egye­dül. De a munka, a köte­lesség az övé. — Magadnak tanulsz fiam, — ezt hallja tőlünk, de a gyakorlatban is ér­vényt kell szerezni ennek az igazságnak, A gyerek, ha elvégezte feladatát, nyugodtan játsz­hat. pihenhet De kell, hogy tapasztalja: a fel­nőtt igenis gyakran nyúl a táskájába, fellapozza a füzetét, megnézi a lecke­könyvet, s magához inti: — Nos. halljuk, mit ta­nultál? És ezt következetesen tegyük, — az eredmény nagyon rövid idő múlva megmutatkozik. — A gyermek is felnőtt, — halljuk, mondjuk is gyakran. öt és munkáját így is kell kezelnünk. Lelkiisme­retes, kötelességtudó fel­nőttet nevelünk belőle. Pél­damutatás, türelem, — okos szeretet kell hozzá... (Sz) Orvosi jó tanács az illatszerek használatáról Tulajdonképpen a kozme­tikai „muveletek’-hez tartozik de valójában több énnél, mert bizonyos mértékben még öltözködésünket is ki­egészíti az illatszerek hasz­nálata. Nélkülük a nő meg­jelenéséből hiányzik „vala­mi”. S ez a valami olyan do­log, hogy ha helyesen akar­juk alkalmazni, nagyon kell vigyáznunk. A nők ősidők óta illatosít­ják magukat... Az ókori gö­rögöknél és rómaiaknál sza­gos kenőcsökkel kenték tes­tüket s a kenőcsöket akkor is virágokból és növények­ből állították elő. Később, amikor a testi hi­giénia igen leromlott, s a nők keveset törődtek a tisz­tasággal, nagyobb mennyisé­gű púderral, festékkel és sza­gos! tóval igyekeztek testük tisztátalanságát palástolni. Szerencsére ez régen el­múlt, s azóta az illatszerek eredeti rendeltetésüket töl­tik be: a tiszta női test mér­sékelten illatossá tételét Egyesek ugyan fölösleges­nek tartják, azzal érvelve: a víz a legjobb szagosító. A tiszta víz üdítő szagához nem fér kétség, mégis, az illatsze­rekkel jellegzetességet adunk egyéniségünknek. Ehhez per­sze a jó választás is szüksé­ges, s ez bizony nem köny- nyű feladat. Segítségképpen csak annyit hogy a nagyter­metű, energikus nők ne hasz­náljanak édeskés, a törékeny, kistermetűek pedig erős il­latszereket. Sötét hajúakrak jobban megfelel a nehéz, szőkéknek pedig a könnyű, üdítő illat. Egy bizonyos illatszert ajánlani lehetetlen, meri. a kiválasztásnál az egyéniség és ízlés mellett az illető bő­rének szaga is szerepet ját­szik. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon illatszer különbö­ző testen különbözően hat. A különbség nem túl nagy, de azért figyelembe kell venni. Eddig általában illatszerről beszéltünk: ismeretes, hogy két csoportba oszthatók: köl­nivízre és parfőmre. A kettő között lényeges a különbség. A kölnivíz — amint a nevé­ben foglalt „víz” is elárulja — sokkal gyengébb illatú, mint a parfőm erős, olyan, mintha a kölni kivonata len­ne. Használatuk is különbö­ző. A kölni nappalra való: keveset a tenyerünkre önt­ve, bekenjük vele hónaljun­kat, nyakunkat, esetleg a fülcimpánkat. A paríómből elég egy-két csepp — nyak­ra, vagy fülre —, semmieset­re sem szabad a tenyérre ön­teni! A kölnivizet használjuk mindennap, ne csak kivéte­les alkalomra — arra a par­főm való. Nem hiba persze, ha parfőmöt egyáltalán nem használunk — fiatal lányok­nak nem is való — hanem például este, ha valahová megyünk, a mosdás után — frissen bekölnizzük magun­kat Ha sikerült egy jó kölnit kiválasztanunk, maradjunk meg mellette, ne változtas­suk minduntalan. Idővel az illat ruháinkba is beszívó­dik s egyéniségünk egyik ap­ró jellegzetességévé válik. Dr. P. J. Horgoljunk; Pikós vitriiiterílő A terítő 80-as fonalból kb 18 cm átmérőjű. A hatágú csillag leírás*: Első sori — 10 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűbe 18 rövidpálcát öltünk. Harmadik sor: 20 láncszem után 1 lánc­szemmel fordulunk és a lánc- sorra 20 rövidpálcát öltünk. 1 rövidpálcával kapcsoljuk a gyűrű második rövidpálcá­ját, 1 láncszemmel fordulunk s az előző sor rövidpálcáira — azok hátsó szálába öltve — ismét 20 rövidpálcát hor­golunk. 1 láncszemmel for­dulunk s most 4 rövidpálca és 1 ötláncszemes pikó vál­takozik négyszer. 4 rövid­pálca után X rövidpálcával kapcsolunk a gyűrű harma­dik rövidpálcájához, majd a leírtakat még ötször ismétel­jük, de a továbbiaki an a 20 láncszemet 1 rövidpáicával az előző ág harmadik pikó- jához kapcsoljuk. Az utolsó ág harmadik pikóját az első ághoz öltjük, összesen 15 csillagot horgolunk. Középrész leírása: Első sor: 1 egyráhajtásos pálca és 25 láncszem váltakozásával összekapcsoljuk az egyik csillag első pikóit. Második sor: Az ívekbe 1 három! áne* szemes pikó és 6 láncszem váltakozik hatszor minden negyedik szembe öltve. Harmadik—tizedik sor: Hasonlóak az előzőhöz, de az ívekben a 3. sorban 6, a 4—5. sorban 7, a 6—9. sor­ban 9, a 10. sorban 10 lánc­szemet horgolunk. Tizenegyedik sor: 1 pikó és 7 láncszem után 1 rövidpálcával a kép sze­rint kapcsoljuk az első szél­ső csillag egyik pikóját, 4 láncszem után 1 rövidpálcá­val a második pikóját. 7 láncszem után a középrész pikója következik. 2 tizen­egy láncszemes pikós ív után ismétlőnk. Otthonra, piciknek Azoknak a kismamáknak, akik szívesen szabnak, varr­nak otthon, ajánljuk a két klsruhát. Szétfejtett ruhából régi nadrágból, megunt pu­lóverből elkészíthető. A kislány kötényszoknyá­ja lehet kockás, pepita anyag. A derékrészt jó hosszúra hagyjuk, hogy a gyermek nö­vekedésével csak a felhaj­tást kelljen leengedni. Régi kisblúzt, vagy pulóverből át­szabott kötött kulit adjunk alá. A kisfiú nadrágja egysze­rű. Elől a mellrész a nadrág elejével egybeszabott. A nö­vekedésre számítva hátul a pánthoz dolgozunk kb. 10 cm hosszú harisnyagumit. Ez nemcsak később — a gom­bok lejjebbvarrásánál — lesz hasznos, hanem a kicsi fiú mozgását is kényelmesebbé teszi, ha csúszik, mászik a szőnyegen. A nadrág kedvesebb lesz, ha színes szövetből, cica-, kutya-, vagy csibefigurát varrunk rá. 4 Nők könyvespolca Hasznos mozgalom Sok nőnek a „második műszak” nem teszi lehető­vé, hogy rendszeresen fel­keresse a könyvesboltokat. Vidéken alig van lehetőség arra, hogy figyelemmel kí­sérhessék a legújabb kiad­ványokat: sok könyv meg­jelenéséről ezért nem is tudnak, vagy akkor érte­sülnek arról, amikor ezt már elkapkodták. — E gondokon kíván­tunk segíteni a Nők köny­vespolca mozgalommal, — mondja Hász Károly, a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalatnál. — Rövid Idő alatt igen sokan csatlakoz­tak a mozgalomhoz, mely­nek jelenleg több mint 8000 tagja van. Az érdek­lődés érthető, mert a könyv beszerzésének ez ké­nyelmes, s anyagilag is előnyös módja. Ugyanakkor módot ad arra, hogy a nők sajátos igényeiknek megfelelő könyveket vásá­roljanak. Rendszeres író-olvasó ta- | láflkozók, irodalmi műso­rok szerepelnek a mozga­lom programjában. Az Ün­nepi Könyvhéten önálló könyvsátorral jelentkeztek. Az ősszel, közel ezren vettek részt az „ankét a hajón” című megmozdulá­son. Díjtalanul képes tájé­koztatót is kapnak a ta­gok. Ebben interjúk je­lennek meg a külön kiad­ványok íróival, rejtvé­nyekkel, érdekes könyvis­mertetőkkel. A mozgalom tagjainak nemcsak a köny veket biztosítják, hanem elősegítik kapcsolatukat a színházakkal is. — Az elmúlt évben szo­cialista szerződést kötöt­tünk a Thália Színházzal, s ennek eredményeként a mozgalom résztvevői 40 szá­zalékos árkedvezménnyel nézhetik meg az évad négy kiemelkedő darabját. A debreceni Csokonai Színházzal is sikerült ilyen együttműködést létrehozni, s tárgyalunk más vidéki színházakkal is. — Milyen könyvek kia­dását tervezik az új évben? — Csak a tagjaink ré­szére készülő különleges kötésű, sorszámozott köny­veink közt lesz: Fallaci: Pénelopé a háborúban, Bon­darev: Ketten; A Kortárs- ban olvashatták először folytatásokban László An­na kisregényét, a Hiteha- gyottat. László Annától egy novellas kötetet is megje­lentetünk. Palotai Boris, Sziráki Judit, Dobozi Imre, Fülöp János új művei sze­repelnek a terveinkben. A Nők könyvespolca mozgalom a Magyar Nők Országos Tanácsa védnök­sége alatt működik. A moz­galom tagjai a nőbizottsá­gok kultúrfelelőseinél kér­hetnek jelentkezési, majd megrendelési lapokat. A mozgalom bár rövid múlt­ra tekinthet vissza, a tag­létszám növekedésével azt bizonyítja, hogy megszer­vezése hasznos volt. Apróságok Hossz sütővel történik meg leggyakrabban. Túlsüt­jük a tésztát, nem eg meg, de teljesen kiszárad, élvez­hetetlen. Tanácsunk: fel­daraboljuk, meglocsoljuk rumos édes tejjel. Vaníliás vagy kávés krémet készí­tünk, ráöntjük és hideg helyre állítjuk. Kompótle- vel is végezhetjük a feláz- tatást, rátesszük a befőttet és a tejszínhabot a teleié­re. De ha mindezt drága megoldásnak találjuk, és ha nem vendégeskedésről van szó, tegyük el morzsá­nak a süteményt. Almás vagy meggyes pitéhez, vagy réteshez finom és édes morzsánk lesz, ami tökéle­tesen helyettesíti a (üőt. Ha a sütemény azért szá­raz, mert élesztős és más­napos, harmadnapom tegyük rövid időre gőzre, vagy elő­re melegített sütőbe, és még langyosan adjuk az asztal­ra. Ennek több oka lehet Talán túl híg a tésztája. Ezen úgy segíthetünk, hogy óvatosan egy csészényi ke­veréket liszttel sűrítünk és hozzáadjuk. Ha a liszt rossz (árpaliszt például leragad), keverjünk a masszához grízt, és ké­szítsünk belőle daramor?sát. Lehet, hogy hideg volt a serpenyő, és ezért ragad a palacsinta. Mindig íorro zsírba öntsük a palacsintát. Ha lyukas a palacsinta ne essünk kétségbe. Vágjuk fel metéltre, öntsük nya­kon borsodóval, és így tá­laljuk. Vagy vágjuk kocká­ra, vegyítsük füstölt hússal és tejfellel, tegyük a sütő­be, és adjuk főzelék mellű

Next

/
Oldalképek
Tartalom