Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

Hitt ÉVFOLYAM, 294. SZÁM Ara: 50 fillér 1966. DECEMBER 14, SZERDA A LAP TARTALMABÖLj_ Befejezte munkáját az SZKP H8 plénuma mmammmmm (2. oldal) Nyíregyháza gázellátásáról-----------— (3. oldal) Totó tanácsadó * (4. oldal) Kölcsönös ffamfetilE Ötéves tervünk «áljainak elérése feltételezi nemzetközi gazdasági kap­csolataink továbbfejlesztését. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, haté­konyságának fokozása az életszínvonal emelése meg­kívánja, hogy elsősorban azoknak a termékeknek az előállítását szorgalmazzuk, amelyekhez természeti gazda­sági és társadalmi adottsá­gaink kedvezőek, termelési költségeik a világpiaci ár­boc képest előnyösen alakulnak és így ex­portjuk is gazdaságos, míg azokat a cikkeket, amelye­ket itthon nem tudunk elő­állítani, illetve termelésük kevésbé előnyös számunkra, ésszerűbb importálni. Ez az elv mint gyakorlati szükség, szerűség is utat tör magá­nak gazdasági életünkben. A feldolgozóipart, a me­zőgazdaságot gyorsan fej­lesztjük, de ehhez nincs ele. gendő gazdaságosan kiter­melhető nyersanyagunk és energiánk, növekszik tehát az import. A feldolgozóipar valamennyi ágát sem fej­leszthetjük egyidejűleg, ha a termékek korszerűségét, sorozatnagyságát, előállítási költségeit világszínvonalra kívánjuk fejleszteni így a késztermékek exportjával párhuzamosan növekszik be­hozatalunk is, hogy magas színvonalon elégíthessük ki az ipar, a mezőgazdaság, a lakosság gép, vegyianyag, háztartási cikk stb. szükség­leteit Mind ez indokolja, hogy külkereskedelmi for­galmunk csaknem másfél- szeresére növekszik a har­madik ötéves tervben. Az új ötesztendős időszak nép- gazdasági tervének megala­pozását szolgálják nagy je­lentőségű távlati megállapo­dásaink a szocialista orszá­gokkal és elsősorban a Szovjetunióval E tervek szerint 1970-ben 3 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát és 4 millió tonna kőolajat importálunk a Szovjetunióból. Ezért új 400 kilovoltos távvezeték épül Munkács és Göd kö­zött, s Gödön újabb állo­más létesül. Az igényeknek megfelelően a Barátság kő- olajvezetéknek is új leága­zását tervezik hazánkban, közvetlenül Kárpát-Ukraj- nából. Jövőre megkezdik a szovjet—magyar timföld- alumíniumegyezmény végre­hajtását, amelynek értelmé­ben évről évre növekvő mennyiségű, így 1970-ben 120 ezer, 1980-ban már 330 ezer tonna hazai timföldet kohósítanak a Szovjetunió­ban olcsó villamos energiá­val. A Szovjetunió, amely a hazai importnyersanyag és energia fő szállítója, egy­ben mezőgazdasági termé­keink és ipari készgyártmá­nyaink legnagyobb külföldi felvevőpiaca. A Szovjetunió, ba irányuló zöldség- és gyümölcsszállítások például tmegháromszorozódha tnak 1966—1970-ben, biztosítva a mezőgazdasági termelés bel­terjes fejlődését. A nagy­arányú szovjet rendelések a gépipar gazdaságos ex­portját, nagy sorozatok gyártását teszik lehetővé. Tavalyi teljes gépkivitelünk 52 százalékát, ezenbelül a hajók 70, a műszer-híradás­technikai cikkek, élelmiszer- ipari berendezések nagyobb részét a Szovjetunióba szál­lítottuk. A szovjet rendelé­sék alapján különösen gyorsan fejlődhet a harma­dik ötéves tervben közúti járműgyártásunk. A tervek szerint 1970-ben már 4 ezer nagy teljesítményű au­tóbuszt szállítunk a Szov­jetunióba, s így a hazai so­rozatnagyság eléri majd a 7 ezer darabot Ilyen nagy sorozatban egyetlen európai ország sem gyárt autóbuszt. S a Szovjetunió­val nem csupán a kész jár­művek gyártását egyeztet­tük, hanem a részegységek fejlesztésében és gyártásá­ban is termelési és műsza­ki kooperációt alakítunk ki. Ezenkívül öt év alatt 246 hajót, 215 négyrészes mo­torvonatot, 90 sajtgyárat, 200 zöldség- és gyümölcsfel. dolgozót, konzervgyári vo­nalat szállítunk a Szovjet­unióba. Az együttműködés mind­két országnak egyaránt elő­nyös: a kölcsönös előnyök nélkül nem is lehetnének tartósak és megalapozottak szocialista jellegű kapcso­lataink sem. A szocialista országok, s köztük hazánk internacionalista gazdaság- politikáját nem elvont elvek, hanem jól felfogott nemze­ti érdekek diktálják. A köl­csönös nemzeti érdekek in­ternacionalista kifejezője a magyar—szovjet együttmű­ködés is. Itt van például a timföld-alumíniumegyez- mény. Egy tonna alumínim kohósítása nálunk a drága hazai villamos energiával 7400 forintba kerül, az egyezmény alapján viszont csak 5600 forintba. A ton­nánként 1800 forintos meg­takarítás 1970-ben több mint 100 milliót, 1980-ban pedig mintegy 300 milliót jelent majd. Mi tehát jól járunk azzal, hogy az ala- míniumkohászathoz felhasz­nált villamos energiát vi­lágpiaci áron számlázzák. Egy másik példa; szintén vtillamosenergia-gondjaikkal összefüggésben. Aligha le­hetséges. hogy energiasze­gény hazánkban különös je­lentősége lesz majd az atomerőmüvek építésének. Ám nincs elég szellemi erőnk és anyagi eszközünk a drága kísérletekhez és kutatásokhoz. A gazdag szovjet tapasztalatok átvé­tele viszont lehetővé teszi — ahogy ezt már megálla­podás is rögzíti — minden szempontból gazdaságos, nagy teljesítményű ipari atomerőmű építését hazánk­ban. A Szovjetuniónak sem előnytelen ez a kereskedel­mi és műszaki megállapo­dás, hiszen mi is átadjuk a szovjet szakemberek által nagyra értékelt gyógyszer- iszapszivattyú, műtalpgyár. tási stb. tapasztalatainkat. Az ellenséges propaganda rágalmait nem cálfolhatjuk meg egyoldalúan azzal, hogy csak a szovjet segítségről beszélünk, elhallgatva part­nerünk tényleges előnyeit, internacionalizmusával egy­bevágó nemzeti érdekeit. Nyilvánvaló, hogy az együttműködés fejlődésének alapja a kölcsönös előnyök, a közös érdekek elve. így a Szovjetunióval kötött táv­lati megállapodások nem je. lenthetnek abszolút bizton­ságot és főleg kényelmet az érdekelt vállalatoknál. A műszaki fejlesztéstől, a mi. nőség javításától, a pontos szállítási határidők betartá­sától nagyban függ, hogy milyen mértékben sikerül az 1970-ig kötött távlati szerződéseket realizálni. Hi­szen nemcsak a mi igé­nyeink növekednek, hanem a baráti országok vásárlói, felhasználói is mind na­gyobb követelményeket tá­masztanak — teljes joggal — termékeinkkel szemben. Ennek megfelelően a szo­cialista világpiacon is nö­vekszik az egészséges ver­seny, s a baráti országok reformtörekvései szintén ilyen irányba hatnak. K. J. A Vietnamba készülő hosszú vagonsor. Félmillió forint megyénkből a vietnami alapra Kiállítások, rendezvények, ifjúsági nagygyűlés a szolidaritási héten Megyénk dolgozói mély együttérzéssel támogatják a hős vietnami nép harcát. December 13—20 között a Vietnammal való szolidari­tási héten újabb összegeket fizettek be a megye dolgo­zói a vietnami alapra. Ed­dig csaknem félmillió fo­rint az az összeg, melyet az üzemi, vállalati munkások, tsz-tagok, különböző intéz­mények, iskolák juttattak el a vietnami nép megsegítésé­re. Az üzemek többsége vi­etnami műszakot rendezett, a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozói 20 ezer forintot fi­zettek be az alapra. A tsz- ek munkaegységeket, illet­ve azok értékét ajánlották fel, a kálmánházi Petőfi Tsz tagjai egy-egy munka­egységet, a nagycserkeszi Uj Élet 6 ezer, a jánkmajtisi Dózsa 9 ezer forintot jutta­tott a vietnamiak megsegí­tésére. Hasonlóan újabb összegek érkeztek a Kálló- semjéni Növényvédő Álló másról, a garbóiéi tsz-ből, a mándoki tbc-kórházból, a Csengeri Járási Tanács, a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola dolgozóitól. A megyé- ben a fiatalok mintegy 300 ezer forinttal, munkájuk dí­jával járultak hozzá az ^„Egy iskola, egy kórház” ak­cióhoz. A közelmúltlőán ren­dezett hangversenyt a Nyír­egyházi Zeneiskola, a bevé­telt a szolidaritási alapra fi­zették be Állandóan érkeznek a je­lentések a befizetésekről, a szolidaritás megnyilvánulá­sáról. Ezekben a napokoan nemcsak az üzemek, gazda­ságok, tsz-ek, intézmények emlékeznek meg a hős vi­etnami nép harcáról. Kiállí­tások, rendezvények lesznek a megye iskoláiban, szom- oaton délután pedig Kisvár­dán ifjúsági nagygyűlést rendeznek. A napokban ér­keztek meg a megyébe a vietnami képeslapok, ame­lyek értéke 40 ezer forint A népfront aktivistái a ké­peslapok árát is az alapra fizetik be. Tizenöt év alatt ötezer kislakás épül a kisvárdai járásban Beruházás és az új gazdasági mechanizmus A kislakás építkezések helyzetét vizsgálta keddi ülésén a Kisvárdai Járási Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A program szerint a 15 éves lakásfejlesztési terv keretében ötezer kislakást kell a járásban felépíteni. Ezenbelül a harmadik öt­éves terv előirányzata 1674 lakás. Az utóbbi há­rom évben hétszáz lakás készült el, ebből 410 állami segítséggel, azaz OTP köl­csönnel. Az idén a pedagó­gusok közül is 15-en vették igénybe az állami segítsé­get. Bár három év alatt egy kisebb községre elegendő lakás épült a járásban, ez kb. százzal kevesebb, mint amennyit a terv mostanáig előír. Pedig a tanácsok újabbarf 24 féle típusterv ajánlattal is támogatják az építkezni szándékozókat. A korábbi években kiosztott telkeket többnyire beépí­tették. Felmérések szerint a járás községeinek belterü­letén még 3470 beépítetlen házhely található. Ebből 1060-at már átadtak az OTP- nek értékesítésre. Néhány községben azonban nem áll megfelelő telek a tanácsok rendelkezésére, de itt is keresik a lehetőségét, an­nak, hogy a lakosság igé­nyeit kielégíthessék. Kedden délután A fejlesz­téspolitika az új gazdasági mechanizmusban címmel dr. Neményi István, a köz- gazdasági tudományok kandidátusa, a Mtigyar Beruházási Bank vezérigaz­gatója tartott előadást Nyíregyházán. A Mű­szaki- és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé Szabolcs-Szatmár megyei szervezete rendezeseben megtartott megbeszélésen — többek között megjelent Ku- hár András, az MSZMP me- • gyei bizottsága ipari osztá­lyának vezetője, Cs. Nagy István a pártbizottság osz­tályvezető helyettese. A címzett: VIETNAM A KISZ Központi Bizott­ság felhívására fiatalok ez­rei jelentkeztek, hogy mun­kával, pénzzel, anyagi és erkölcsi támogatással járul­janak hozzá a vietnami nép szabadságharcához. Hamarosan több mint 10 millió forint gyűlt össze és az ebből vásárolt élelmisze­rek és technikai felszerelé­sek, a magyar ifjúság együttérzésének ajándé­kai útrakeltek a távoli szo­cialista országba. Az őszinte segítő szándé­kú áradatból nem hiányoz­tak néphadseregünk KISZ- fiataljai sem. A legutóbbi küldeményben az ő forint­jaik, ajándékaik is ott vol­tak. Műszaki katonák hatal­mas darukkal emelték va­gonokra az áramfejlesztő agregátorokat, tábori kony­hákat, csónakt,esteket és mo­torjaikat. A zárt vasúti ko­csikat műszaki segédeszkö­zökkel és konzervekkel rak­ták meg. A jelenlévő vietnami dip­lomaták őszinte hálával kö­szönték meg a szállítmány hosszú utazását előkészítők lelkiismeretes tevékenysé­gét. Áramfejlesztő agregátorok biztosítják majd a rádiótoké« torok és a tábori lámpák fényét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom