Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
Karácsony hete egy nyíri fajúban fellélegeztek, az ország első falusi kórházában a végéhez közeledett az ütközet, mely egy, parasztfiú életének megmentéséért folyt. Kisvártatva azonban a műszerek jelezték: a beteg szíve nem dobog... Nyitott mellel A fiatal alorvos, dr. Cseh Zoltán felnyitotta a mellkast, szívmasszást alkalmazott, vérátömlesztést, mesterséges légzést. Két órán át feküdt már nyitott szívvel a beteg, s minden perc közelebb vitte őt a klinikai halálon túl a végleges halálhoz. Az orovosok igyekezete, bravúrja azonban ismét megdobogtatta a szívet, a klinikai halál állapotából életre keltették Lenkei Józsefet, aki felépült és gondos ápolás után elhagyta a kórházat. 1964. október 3-án jegyezték az orvosi naplóba Lenkei József „életrekeltését”, a fehérgyarmati kórházban. „Akinek eljött as órája“ Hete községben él Lenkei József, 34 éves, a tsz magtárában kisegítő. Járása nehézkes, gyermekkorában operálták, de nem tudták Karácsony heti tél feszül a nyíri falu fölött. Jó tizenöt éve jártam itt először. De most zárva a tanácsházának az ajtaja, amelyiken akkor bejutottam. Visszatérve az utcára, egy néni igazít el. — Nem jó volt, ahogy a háború előtt megcsinálták az épületet. A főjegyzőhöz két lépcsőn kellett felmenni. Bent. Deszkalépcsőn. Sokat megbotlottunk benne. Megért egy ajtót ez a változtatás is. G' ermekek Kapdos József tanácselnök harminckilenc meghívót ír alá. Pásztor Ferenc hivatal- segéd bélyegzőt üt az aláírás mellé. A készülő tanácsülésnek két napirendi pontja van: a népi ellenőrzési csoport vezetőjének jelentéstétele és Hajdú Sándor megyei tanácstag beszámolója. Kétezertől több lakost képvisel a tanács. S az elnök nem érti, hogyan mutathat ki a megyei statisztikai hivatal kevesebb lakost. mint 1960-ban volt.— Évente átlag ötven gyerek születik, a minden korúak elhalálozási száma húsz körül van. Elköltözik városba nyolc-tíz fő. A statisztika azzal érvel, hogy az ideiglenesen kijelentkezőket is leszámítja. Fura helyzet. Nagyon örvendetes, hogy a szél szárnyán is repülni tudó homok világában egy . esztendőben ha egyetlen gyermék meghal. ÉJ még az emléke, amikor azért szállt a szülők fohásza, hogy a sűrűn arató tbc és egyéb népbetegség ne ragadja el kicsinyüket. Jelére eg több, mint félezer gyermek jár általános iskolába. A nagyobbak közül mintegy húsz középiskolás. Király Mária pedig tanárképzőről, Lengyel András és Dajka Katalin orvostudományi egyetemről töltik az ünnepeket szüleikkel. Lakodalom Karácsonyra két esküvőt jelentettek be a tanácsháznál. Legutóbb Kristóf János és Fodor Julianna kötött házasságot Lakodalmak előtt megnő a boltok forgalma. Nagyon változatos az új pároknak szánt ajándékok vásárlása: a legfinomabb paplantól, ruhaneműtől kezdve kis- és nagyfaaékig. háztartási gépekig rengeteg minden összegyűL Együttes értékük meghaladja a tízezer forintot. Kristóf János és Fodor úlianna lakodalmán az esti vacsora menüje: Tyúkhúsleves csigatésztával, főtt hús szabad választás szerint, burgonyapörkölt series hússal, borjúpörkölt kagylótésztával, töltött káposzta, torták és egyéb sütemények. (A két utóbbi vacsora után is állandóan az asztalokon.) S kétszáz liter bortól több fogyott el. Még másnap is mulatott, akinek kedve tartotta és szusszal bírta. Még tartják a menyasz- szoiytáncot. Az egy-két perces táncnál ötven-száz forint a „mérce”. Kisebb pénz egység nem kerül elő. Egy-egy lakodalomban öthaté: er forint is összegyűl. Érdekes, hogy a vőfélyi tiszti éget a fiatalok vették át. Egyik ilyen éppen a tanácselnök harmadikos gimnazista fia, de híres vőfél yelő a fiatal Nagy Ferenc is. disznótor. Megeleveníti az összetartozás kapcsát testvérek, rokonok, szomszédok és jóemberek között. A fogásra hívott férfiaknak bort forral a gazda, erőspaprikával, cukorral „fűszerezve”. De nem egy helyen pálinka is kerül. Vacsorakor nyolc-tíz család üli körül az asztalt. A gyerekek a karikó hurkának örvendeznek legjobban, a felnőttek pedig igyekeznek végig enni a sort: húsleves, jó adagokra vagdalt főtt hús töltött káposzta, fővés után megpirított hurka, kolbász. És persze itt sem marad el a sütemények változata. Mindez után itóka. Az asztal nem ürül le, míg a vendégek el nem mennek, leginkább éjfél után két óra tájban. S ekkor a háziasz- szony még külön kóstolót rak a reggeli toros káposztából és húsból, hurkából. A télen már csaknem kétszáz sertést vágtak le a faluban. Még várható majdnem háromszor ennyi. (A faluban a családok száma 620.) A felszabadulás előtt ha minden tizenötödik házban vágtak disznót. Guzsaj helyett Az eltelt tizenöt évben 120 ház épült, ebben az esztendőben 15. S a házakban a régi, kenderszösz munkához szükséges dolgok (motóla vetélő, guzsaj, esz- továta) helyett nagyon más dolgok találhatók. Négyszáz házban szól rádió, negyvenhatban világít a tv képernyője. Aligha van a faluban tíz olyan lány, aki hosszú hajat visel, koníyot azonban már ezek sem raknak Legutóbb, egy író-olvasó találkozón majdnem szétfeszítették az érdeklődők az egyik iskolai tantermet. Téli hónapban kétszáznál is több könyvei vesznek ki olvasni a könyvtárból. A két templomos faluban, a félezernyi általános iskolás közül aliß ötvenen járnak rendszeresen vallásoktatásra. Egyik szép eseményként tartják számon, hogy alig egy hete Hegedűs Kálmán és felesége, Tóth Mária tanárok kislányuknak társadalmi névadóünnepséget rendeztek. A bensőséges összejövetelen Kövesi Pál igazgató ilyen. szavakat mondott: — Neveljétek a gyereket szeretetheti, szocialista szellemben hogy ha majd társadalmunk felnőtt polgára lesz, büszkék lehessetek rá™, Honnan a pénz Közel ötezer holdas nagy uradalom kegyetlen szorításából „bújt ki” ez a falu. Az akkori lakosság hatvan százalékának talpalatnyi földje sem volt. A többi is csak néhány hold küszködését mondhatta magáénak... Az öt földművesszövetkezeti holt átlagos havi forgalma félmillió forint körül van. Honnan ennyi pénz? Legalább háromszázhat- vanan járnak el dolgozni. Sajnos, a legtehetősebb munkaerők. Vállalnák a keresetért minden nehézséget. A tsz igyekszik eltartani a falu népét. Idén teljesítményük szerint készpénzzel fizette a brigádvezetőket, traktorosokat, állattenyésztőket, rakodómunkásokat, fogatosokat agronó- musokat, irodai dolgozókat. A tagság másik része 33 százalékot kapott az általuk termelt kapásterményekből, a dohányt 40 százalékért művelték- Az egy tagra jutó átlagkereset a megengedhető földterület és az egyéb háztáji hasznával megközelíti a 15 ezer forintot. Nem sok, de kikelt már egy olyan mag, aminek a törzse egyre erősebb lesz... Híres a szövetkezet ifjúsági brigádja: kétszer nyerte el a szocialista címet, s nem kétséges hogy idei munkája után harmadszor is tulajdonosa lesz. Rájuk számítva határozta el a tsz, hogy a környező falvakat megelőzve elsőnek termelt az idén nagyobb területen fokhagymát és sárgarépamagot. Túl a nehezén — Akárhogy ,is van,., a nehezén túl vagyunk — ráncolja homlokát a tanácselnök. — A pártkongresszus megmutatta, hogyan tovább. Legnagyobb gondunk még: egy korszerű művelődési ház. Két és fél millió forintot gyűjtöttünk össze rá. A falu vállalja a végezhető társadalmi munkát Mához egy évre fel szeretnénk állítani benne a díszes fenyőfát Ez lesz az 1964-ben készült iskola mellett a második emeletes épületünk. Gond még két kilométer villanyhálózat-bővítés, de arra is össze van rakva kétszázezer forint fedezet. Jövőre ezen a gondon is túl szeretnék tenni magukat Távolabbi tervek: gyógyszertár, egészségház, a meglévő négy mellé rnég egy új fúrott kút Ilyennek találtam most ezt a nyíri falut, Leveleket 1966. karácsony hetében. Vajon milyen lesz, hogyan fog élni újabb tizenöt év múlva? Asztalos Bálint ...és te mit kaptál ajándékba? Foto: Hammel József Ismét dobogni kezdett a néhány perce még mozdulatlan szív. A klinikai haláltól nincs messze a „végleges” halál, minden másodperc a szó igaz értelmében: az életért folyt Négyórás emberfeletti küzdelmet vívott az operáló orvos, dr. Cseh Zoltán és két munkatársa dr. Kovács Viktor és dr. Varga József Operáció után megállt a szív Súlyos gyomorátfúródás- sal hozták be a beteget, a fehérgyarmati kórházba. Lenkei József a mezőn lett rosszul a perforáció bekövetkezett. A hozzátartozók nehéz helyzetben voltak, hogyan szállíttassák be a fiatal férfit a távoli kórházba. Szerencsére egy mentő haladt el az országúton, leállították, á kocsi fertőző beteget vitt, nem volt engedélye, hogy felvegye az egyre válságosabb állapotban lévő fiatalembert. Végül döntött az egyetlen számításba jöhető érv: egy ember élete azon múlik, hogy minél előbb ott legyen a műtőasztalon. A mentő bevitte a beteget, s megkezdődött a nagy műtét. Két és fél óra telt el, a műtét sikerült. Az orvosok Disznótor A télben, az ünnepekre készülve gyakran süvít fel !'~ :r,aluliként sertések visítása. Nagy élmény a A csomag, amiről saó lesz nem karácsonyi és nem postán érkezik, magunk hozzuk, amikor nagy ritkán, hazalátogatunk szüléimhez. Búcsúzás előtt édesanyám mindig eltűnik a kamrába, halljuk a gerendák recsegéséből, hogy a padlásra is felvonszolja magát. Mire indulunk a konyhasarokban áll egy takaros kis csomag. Ilyenkor beletekinteni a csomagba és azt mondani, hogy ez vagy az nekünk is van. ezt a világért meg nem tehetjük. Különben is ez a kedves gondoskodás elsősorban az unokáknak szól és helyettük mi nem nyilatkozhatunk. A kialakult szokás szerint csak egy köszönömet szabad mondani, minden további megjegyzés bánatot okozna. Amikor hazaérkezünk megkezdődik a szigorú leltározás. Ekkor fogalmazzuk a köszönő levelet, amiben A csomag mindent szépen felsorolunk, megírjuk minek ki örült legjobban és ez a levél egyben azt is tudatja, hogy szerencsésen megérkeztünk Ha ősszel vetődünk haza, ahogyan az idén is történt, akkor a legváltozatosabb a csomag. Amit csak a nyár érlelt, abból mindből ott a kóstoló. Egy bögre házi lekvár, 20—30 szem aszalt szilva, félkilónyi mák, két marék dió, egy stanicli rétesnek való liszt (édesanyám azt tartja, hogy csak az alföldi sziken termett búza lisztjét lehet hártyavékonyra kinyújtani) néhány almát is hozunk Szabolcsba, házi paradicsomot, cseresznyepaprikát, tormát és még egy sor egyebet. A legutóbbi csomag alján egy szokatlan holmi lapult. Az pedig nem volt más, mint egy gondosan összehajtott hófehér vászon és gyolcs darabkákból álló kollekció, tenyérnyitől egészen konyharuha nagyságáig. Vajúdtunk. Megköszönjük, de hátha tévedésből került a csomagba. Lehet valamelyik menyének — akik szintén olyan hazajárók, mint mi — már oda is ígérte ezt a kis ruhaféleséget, csak véletlenül került a mi csomagunkba. A levél ■ végén azt írtuk: Bizonyára valamihez hozzáfogta édesanyám ezt a kis ruhacsomagot és elhoztuk, de majd legközelebb visszajuttatjuk. Egy hét sem telt bele, jött a válasz. „Szóban nem tudtam nektek elmondani, féltem, hátha zokon veszitek. Amikor legutoljára nálatok jártam, benéztem a szekrényetekbe. Két-három lepedőnek a közepe már nagyon vékony, néhány ingnek is ki van ritkulva a válla. Amíg ti a hivatalba voltatok meg akartam foltozni, de sehol egy darabka foltnak valót nem találtam. Tudjátok, mi őre gek azt szoktuk mondani: foltosba kell az újat megkeresni.” Még abban az órában ment a válasz: „Hálásan köszönjük édesanyámnak a foltnak valót...” De jó is, amíg gyermeknek érezheti magát az ember! Csikós Balázs helyrehozni a születési fogyatékosságot. Erejéhez, te-, hetségéhez mérten dolgos, -igyekvő embernek ismerik a faluban, aki gyenge fizikuma ellenére is helytáll a munkában. — Muszáj segíteni az anyámnak. Özvegyasszony. Négyen vagyunk testvérek, négy fiú, kettő távol dolgozik, Imre bátyámmal ketten maradtunk itthon — mondja tagoltan, küzdve a szavakkal. (Az idegrendszeri elváltozás, mellyel született, egyebek közt a beszédközpontot is érte.) — Bizony, azt hittük nem látjuk többet élve Jóskát — emlékeznek a műtétre a rokonok, az édesanyja. A falu az újságból értesült a ritka életmentésről, a csodálkozás, a kétkedés együtt hatolt az emberekbe. Volt, aki nem hitte, hogy az emberi tudás erőfeszítés erősebb lehet a halálnál. Mások csodát, erőt vélték felfedezni az orvosi kézben. — Egy ilyen faluban, mint a mienk, ahol csak a sár, meg a távolság..., nem nagyon szoktunk hozzá az ilyesmihez. Akinek eljött az órája, az elmegy — folytatják a gondolatot a hozzátartozók. — Az életével nem rendelkezik az ember-.. Az igazi csoda Elhallgatnak. Hisz itt van közöttük a „Jóska” akiről „meg volt írva”, hogy meg kell állni a szívének. Mégis dolgozik, tud örülni az elvégzett munkának, az emberi sorsnak, s ez a „második” élete is épp olyan szép, mint az első; a falura fényt hintő hajnalok, a nyári illatok a mezőn, a házacskák hósapkái... És az unokatestvérek, az Imre bátyja ikrei: Erzsiké és Ica és a falubeli arcok, az emberek, akik visszavezették újra. Ö is örül, mosolyog, rádiót hallgat, leül a kártyázok közé, új ruhát kap, — él természetes emberi érzésekkel. Egy emberi szív hallgatott el 2 éve a műtőasztalon, s egy emberi szív kezdett újra dobogni. Nem veszítették érvényüket a természet törvényei; az ember változik lesz erősebbé, s visz véghei régen csodásnak nevezett dolgokat. De nem ez a csoda hanem maga az élet. Páll Gé» MEQHALT, DE EL Két éve a klinikai halálból hoztak vissza egy beteget a fehérgyarmati kórházban
