Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
Népművelés a munkások között Beszélgetés Kiss Elekkel, az SZMT kulturális bizottságának vezetőjével (Munkatársunktól) Az idei év utolsó napjai kerek egész szakaszt zárnak le a magyar szakszervezetek & etében: az éves visszapillantás helyett tehát négy esztendő eredményeiről számolhatnak be a szakszervezeti vezetők. Annak a négy esztendőnek kulturális, népművelési tevékenységéről érdeklődött munkatársunk, amely a két szakszervezeti választás — az 1962-es és a soron következő, 1967-es — között eltelt. Kérdéseinkre Kiss Elek, a Szakszerve- Z( tek Megyei Tanácsa kulturális, agitációs és propaganda bizottságának vezetője válaszolt — A szakszervezeteit fő módszere a nevelés. Hogyan és milyen eredménnyel alkalmazták e módszert a szervezett dolgozók tudatformálása, marxista—leninista ideológiai fejlesztése érdekében? — A «satosaerveaetek poll ikai iskoláit igyekeztünk alkalmassá tenni a marxizmus—leninizmus tanítására. Politikai iskoláink hallgatóit — az elmúlt négy évben számuk közel 3500 volt •— a pártszervezetek jobbára úgy tekintették, mint a következő év pártoktatásának részvevőit. Az eltelt négy évben megyénk üzemeiben a szakszervezetek 532 politikai iskolát szerveztek, több mint 13 ezer hallgatóval. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján állítjuk, hogy a legszínvonalasabb politikai vitaköröket a vasutas szakszervezetnél, az építőknél, a MEDOSZ-nál és a KPVDSZ-nél szervezték. — Mivel segítik a • szakszervezetek a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését7 — Évről évre nő a szocialista brigádok száma, létszáma. A termelésben tett vállalásaik jók, eredményesek; nevelési, önművelési céljaik azonban már elmaradnak hatásukban, illetve teljesítésük nem egyértelműen értékelhető. A brigádok kulturális vállalásainak teljesítését segíteni hivatottak a patronensek, akik túlnyomó részben a műszaki értelmiségiek közül kerülnek ki. Ez a módszer még nem egységes és eredményei alacsonyabbak az elvárható szintnél. A kulturális brigádfeladatok megoldásának tökéletesítése az elkövetkezendő esztendők egyik fontos feladata lesz. — Az iskolarendszerű felnőttoktatás milyen eredményeket hozott az elmúlt négy évben? — Törekvésünk az volt, hogy minél több felnőtt dolgozó járjon esti és levelező oktatásra, mind általános, mind középiskolai fokon: ezzel pótolva általános műveltségük hiányait Szervezett dolgozóinknak még mintegy 50 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát Az elmúlt négy év során azonban a kétezret is meghaladta azoknak a száma, akik általános iskolai végbizonyítványt szereztek. Középfokú oktatásban évente 4—500 dolgozó szerez érettségi bizonyítványt — Az ismeretterjesztés, munkásakadémiák szervezésében milyen feladatokat vállaltak a szakszervezetek? — A szakszervezetek népművelési tevékenységében mind nagyobb helyet kapnak az olyan ismeretterjesztő előadások, amelyek az általános technikai érdeklődés felkeltését, a természettudományos művelést szolgálják. A leginkább bevált ismeretterjesztési forma a munkásakadémia. A TIT és az SZMT közös összefogásával sok helyen magas színvonalú akadémiát szerveztünk az elmúlt időszakban. Négy év alatt több mint 2 ezer előadás és 100 tagozattal működő 88 munkásakadémia zárult sikerrel. A résztvevők száma előadásonként átlagosan 30—35 fő volt Ki kell emelnünk, mint a leghatásosabban, tervszerűen működő akadémiákat, a kisvárdai Vulkán és a postások, vasutasok munkásakadémiáit Az előadások száma magasabb, hatásuk tökéletesebb lenne a többi helyeken is, ha a gazdasági és mozgalmi vezetők nagyobb segí teéget nyújtanának az ismeretterjesztő munkához. — Könyvvel, olvasmányokkal számot szabolcsi üzemet és munkásszállást látnak el a szakszervezetek könyvtárai. Milyen fejlődésről számolhatnak be a szakszervezetek ezen a téren? — Szakszervezeteink kezelésében jelenleg 86 könyvtár működik, mintegy 70 ezer kötet könyvvel. Az SZMT központi könyvtára hatvan letétet lát el negyedévenként új könyvek' kel. Az olvasók száma a szervezett dolgozók 15—20 százalékát jelenti. Az olvasó létszám növekedését hátráltatja, hogy igen kevés az önálló helyiséggel rendelkező könyvtárunk. Az SZMT központi könyvtára 1967-ben tíz újabb letéti könyvtár létesítését tervezi munkásszállásokon és alapsaerveknél. — Hogyan használja fel nevelőmunkájá- ban a szakszervezet a népművelés hagyomá nyos és korszerű formáit? — Műkedvelő művészeti csoportjaink száma csökkent Ennek magyarázatét elsősorban a televízió népszerűségének növekedésébei, illetve a tájoló színházak egyre növekvő színvonalába keressük. Csoportjaink száma jelenleg 15—20 között mozog. A legkorszerűbb népművelési formák — a i irodalmi színpad és a klu bök — szakszervezeteinkné is meghonosodtak. Számú még nem nagy, hatásuk azonban jelentős. Kitűnő klub működik a záhonyi vasutas művelődési házban és sokat várhatunk az SZMT központi művelődési házának két klubjától, a szocialista brigádvezetők é az újítók klubjától. — Evek óta nagy gondunk a bejáró, ingázó munkások kulturá lis ellátása, ideológiai, szakmai nevelése, színvonalas szórakoztatása. Tapasztalható-e itt valamilyen eredmény? — Az ingázó munkások szabad idejük túlnyomó részét utazással töltik. Igényeik jobb kielégítését igyekezett megoldani a záhonyi vasutas művelődési ház. A várakozás idejét itt tv-né- zéssel, olvasással tölthetik a bejárók, s a tv-müsor nélküli napjain ismeretterjesztő kis- filmeket nézhetnek. Egy- egy záhonyi délutánon 150— 200 bejáró tölti meg a művelődési házat. Ez azonban a közel 10 ezer megyén belül ingázó számához sképest mé kevés. A munkásszálláso kulturális ellátottsága ser teljesen megoldott. Kevés jól felszerelt, otthonossá tett munkásszálló. Színvonala népművelési tevékenysé még csupán két Szabolcs munkásotthonban folyik: a nyíregyházi építőknél és a tiszabezdédi betonútépít vállalat munkásszállásán. A megye népművelőinek összefogásával dokumentum filmet készítünk 1967-ben a megyében és a megyehatáron kívül ingázó dolgozók életéről, rossz körülményeiről. Ennek elkészítésével, Illetve bemutatásával szeretnénk rádöbbenteni a film szereplőit és több tízezer társukat jelenlegi életük egyhangúságára, s igényt szeretnénk ébreszteni bennük a lehetőségekhez képest kulturáltabb, tartalmasabb életre. így látják ők Szemközt, „huszonévesekkel Sokféle véleményt megkockáztatnak az emberek a „huszonévesekkel” kapcsolatban, még azt is, hogy „ezek a mai fiatalok!” S ez jót soha nem jelent. Általánosítás, és mint ilyen, rossz ízű, mert lehet, hogy sok fiatal viselkedése kifogásolható de a többségé — nemi Ha már a „huszonévesek” erkölcséről esik szó, nézzük, mit mondanak ők. (Ezért hívtunk meg három fiatalt szerkesztőségünkbe: Aranyos Teréziát a tanárképző főiskoláról. Sallai Erzsébetet a nyíregyházi Ság vári Tsz-ből, és Pataki Sándort, a gumigyár szigetelőszalag üzemének húszéves csoportvezetőjét) Ha másképp nem Amikor az erkölcs szót meghallották, a két lány egyszerre a munkáról beszélt. Csaknem természetesnek tartották, hogy az ember erkölcsét legjobban a munkája jellemzi. A főiskolán a tanulás, a gazdaságban és a gyárban a termelő munka a legfontosabb. Aki nem hajtja végre, amire vállalkozott, az megbecsülést nem érdemel, — így tartják. És még valami, a tsz tapasztalatából, amit Sallai Erzsébet mondott: — Egy asszony a brigádunkban rossz viszonyban volt mindenkivel. Állandóan veszekedett, kiabált. Most nem kapja meg a% évi 6 ezer forint prémiumot, emiatt. Szerintem ez a fegyelmezés is jogos, mert már mindent megpróbáltunk, de úgy látszik másképp nem akarja megtanulni, hogyan kell viselkedni. Tehát a munkatársakhoz való viszony sem mellékes, ez azonban már más lapra tartozik. — Nagyon szeretem, a munkahelyemet — mondta Erzsiké. — Másutt én még nem dolgoztam, talán azért. 280 holdas gyümölcsöst gondozunk. Nagyon szép, ha virágzik, de szedni jobb. Akkor látjuk egész évi mun. kánk eredményét. Nálunk nincs baj a fiatalokkal, és bár megkapnak mindent, nemcsak a pénz teszi... Van minden hónapban ötven forintos prémium. Nem sok pénz, de ha valaki nem kapja meg, az nagyon nagy szégyen. A gumigyárban a Pataki Sándor csoportja 14 tagú szocialista brigád. Jól dolgoznak. Egymásra vannak utalva, s ha valaki csak azért megy be, hogy eltel- jes a nyolc óra, azt ők gyorsan megérzik. Figyelmeztetik, ha nem változtat mehet máshová. És a munkatársak figyelmeztetése hatásos. — Nekem őt hónap alatt egyszer kellett szólnom. Azóta talán az a dolgozó végzi a legjobb munkát Nálunk az emberek egymást alakítják, nevelik (néha még a rosszra is), de ez iá Ura az anyagnak Aranyos Terézia arról beszélt, hogy a pedagóguspólyán a legfontosabb a hivatástudat, (a fizetés itt ugyan nem csábíthat senkit), enélkül pedagógus senkiből nem lehet. —■ Persze, a gyermekek szeretetére is szükség van. És nálam az Irodalom iránti odaadásra, hiszen ezért választottam ezt a szakot. A hivatástudatról beszélt Sallai Erzsébet is, mert ez “*- közös vélemény — egyik jellemzője az ember erkölcsének. Látni az almafákat, ahogy fejlődnek a gondos kezek nyomán, termést hoznak mert kezelőik értenek hozzá... Több ez, mint amit csak pénzért végez az ember. (No, azért az sem mellékes: ebben az ©'ben 25 ezer forintra rúg a keresete.) — Világéletemben utáltam a kémiát — mondja a r Általánosabb lesz a gőzfűtés Hagy kapacitású táviieeilátú központ építi nyíregyházán Százmilliós beruházás az első ütemben Sóstón építik a megye termelőszövetkezeti üdülőjét Több mint négyéves huzavona után végre egyenesbe kerül a megyei termelőszövetkezei üdülő építése. A megyei tanácson már készül a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek üdülőszövetségének alapszabály-tervezete. Az alapszabály-tervezet elkészülte után 1967 január első napjaiban összehívják az üdüliiszövétség alapító tagjait, hatvan termelőszövetkezet képviselőit. Az alapító tagok megválasztják majd az igazgatóságot, Igazgató tanácsot és a különböző szerveket Az igazgató tanács dönt, hogy a több mint tí*millió forintos beruházási költséggel épülő üdülő milyen tervek alapján készüljön. Az alapító tagok a költségek fedezésére eddig több mint kétmillió forint megajánlást tettek. Az eredeti terveknek megfelelően az üdülőt Sóstón építik fel. Olyan elképzelés van, hogy az üdülő-szálló mellett az üdülő parkjában biztosítják majd a fedett és szabadtéri fürdési lehetőségeket Előzetes számítások szerint az üdülőt úgy kívánják felépíteni, hogy az turnusonként 100—120 termelőszövetkezeti tag pihenését szolgálja. , Pár évtizede .még eléggé kilátástalan volt a TITÁS2 nyíregyházi erőművének sorsa. A szó szoros értelmében is szanálásra ítélt „villanytelep” sokáig nem is kapott jelentős beruházást. Az elmúlt években azonban ínár fontos beruházásokat és köiszCi'a. az erőműben, s a távlati fejlesztés során országos viszonylatban is számottevő hőenergia-szolgáltató központtá lép elő az üzem. Az ezzel kapcsolatos előkészületekről, tervekről beszélgetett munkatársunk Pohanics László mérnökkel, az erőmű vezetőjével. — Mi tette szükségessé az erőmű fejlesztését? — Kétségtelen, hogy a nyíregyházi erőmű, mint villamosenergia-szolgáltató üzem, nem volt gazdaságos. Ilyen irányú fejlesztése semmiképpen sem lett volna célszerű, hiszen ettől korszerűbbek épültek az országban. Hogy az erőmű fejlesztésére mégis sor kerülhetett, az elsősorban a vidéki ipartelepítésnek, a nagyarányú közművesített lakóházépítkezésnek, a mind nagyobb gőzenergiaigénynek köszönhető. Bár 1952-ben, a nyíregyházi dohánygyár elkészülte után már sor került bizonyos mennyiségű gőzenergia igénylésére, majd I960 decemberében a húsipari vállalat belépett a fogyasztók sorába. ______ 1963-ban már évi 55 ezer topna gőzt kellett előállítani az ipari üzemeknek. A rá következő évben már 78 ezer 200 tonnát — Hogyan tudták ezt biztosítani? — 1964-ben jelentős beruházásra kerülhetett sor. Kaptunk két, óránként 10 tonna kapacitású Új gőzkazánt Ezzel az erőmű kapacitását óránként 42 tonnára tudtuk emelni. 1965-ben már évi 105 ezer tonna gőz termelését tudtuk biztosítani, huszonnégy- millios beruházásai. — Az Északi Alközpont távfűtése már megkezdődött. Az ehhez szükséges hőenergia szolgáltatása biztosított? — Az általunk termelt hőenergia a távfűtésű hőközpont segítségével már akadálymentesen eljut a város északi negyedébe. Jelenleg hatszáz lakás, egy tizenkét tantermes iskola és a kétszázszemélyes tanyai kollégium fűtését oldottuk meg. — Az erőmű fejlesztése? további — A következő években nagyobb mérvű beruházások lesznek. Most mintegy ezer lakásegység fűtése lehetséges, de ez pár éven belül ötezerre emelkedik. Biztosítani kell — többek között — • Tanárképző Főiskola fűtését is. Már 1967- ben megkezdik három, ösz- szesen óránként 30 tonna gőz fejlesztésére alkalmas kazántelep építését. — Elegendő-e ez a fejlesztés a továbbiakra is? — Nem. Éppen ezért már beruházási program készül két darab 41 at- moszférás, óránként 35 tonna gőz termelésére alkalmas kazán megépítésére. A nagy nyomású kazánok lehetővé teszik egy tíz megawatt teljesítményű ellen- nyomásos turbina közbeiktatását is. Ezzel a módszerrel gazdaságosabbá válik a hőenergia-szolgáltatás. Az új erőmű az Ér-csatorna keleti oldalán épül fel, s a beruházási költség előreláthatóan mintegy 100—120 millió forint. Üzembe helyezésére 1971-ben kerül sor. Az igények további növekedésére számítva ez az új hőerőmű már úgy épül, hogy sor kerülhessen egy újabb, hasonló nagyság- rendű hőenergiaközpont építésére, illetve továbbfejlesztésére. Az új hőenergia- központ megépítése után az összesített erőmű kapacitása óránként 120 tonna gőz lesz. Ennek a kapacitásnak kapcsán esetleg már lehetővé válik a város központjában lévő középületek és bérházak távfűtése is — fejezte be nyilatkozatát Dohanics László. Tátit Árpád vegyész. — Véletlenül lettem vegyésztechnikus, és ezalatt megváltozott a véleményem a kémiáról. Száraz dolognak tartják, pedig nem az, hanem érdekes. De hogy megszerettem, azt annak is köszönhetem, hogy olyan emberekkel akadtam össze, akik megszerettették velem. — Mi lehet egy ilyen tudományban érdekes? — Az, hogy az ember ura és parancsolója az anyagnak. A tízparancsolatról nem esett szó, bár eshetett volna: Sallai Erzsébet el-eljá- rogat a templomba. Az erkölcsi kérdések megítélésében azonban ő sem oda fordul tanácsért (nem is tudja), hanem máshová: szüleihez. Hallgat is rájuk, még akkor is, ha ellenzik, hogy valamelyik fiúval szóba áll. — Az én szüleim nem parancsolnak — mondja Aranyos Terézia, — öten vagyunk testvérek, s ők bíznak a gyerekeikben. Es a bizalom kölcsönös. Elmondják a véleményüket, de a választást rám bízzák. Ezt rossznak nem nevezném, mert gondolkodni tanul az ember — s így nehezebb is, jobb is. A kollégiumban a társak pótolják a szülőket, velük beszélgetünk problémáinkról. Pataki Sándorék öten vannak testvérek, az édesapja hét éve meghalt, de mindegyik gyermek tanult, és a vegyészfiú már csak húgával együtt él az édesanyjával, a többiek megnősültek. Náluk is önállóak lettek a gyerekek, mert az édesanyának dolgoznia kellett. Egy lépés, és máris a közösségi életnél vagyunk, — Nálunk a kollégiumban bármilyen baja van valakinek, nyugodtan fordul a többiekhez, mert tudja, hogy segítséget kap. A közösségi élet itt már — és nagyon jó értelemben véve kialakult, s a közösség nemcsak egyének összessége, hanem valamivel több is. Hasonlóan történt a gumigyári szocialista brigádban is. Az emberek nem azért élnek a másik mellett, mert oda kergette őket a sorsuk, hanem azért, hogy egymást segítve valósítsák meg életük célját. És hogy a három fiatal mit tart élete céljának? Az anyagilag megalapozott jólét csak eszköz — mondják. Az kell mert könnyebbé teszi a többi elérését. A többi között — sok más mellett — a munkát tartják a legfontosabbnak, azt, hogy az emberek munkájuk után becsüljék őket. Ez már nagyon messze van a vallás parancsolataitól. Kőtábla helyett Még nagyon sok mindenről elmondták véleményü- ket. Például a sok rossz házasságról, az iszákos emberekről, akik „nem emberek csak olyan jöttmeptek”. Előttük nem vitatéma az érdekházasság sem, megvan róla a véleményük és azokról is, akik ezt helyesnek tartják. Pataki Sándor a lányokat, a lányok a fiúkat általában barátokként kezelik, akikkel közvetlen hangulatban lehet beszélgetni akik éppen olyan emberek, mint ők. (Ez állítólag a vegyes iskolák nagy eredménye.) Gyorsan mondanak véleményt, és mindenről van véleményük, amit másokkal is közölni kell, — ez is egy jellemzője a „huszonévesek” erkölcsének. És persze, nem mindegy, hogyan látják: ők, hiszen ez egy nemzedék nézőpontja lehet hamarosan. Olyan nemzedéké, amely már nem ismeri a tízparancsolatot, nem is érdekli milyen követelményeket támasztott az az emberekkel szemben, S olyan nemzedéké, mely a parancsolatok helyett másfajta, értelmes és nem kőtáblákra vésett erkölcsi keres. Ku latvés
