Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára: Közéletünk demokratiz­musának fejlődésével kap­csolatban megállapította: új, magasabb rendű fele­lősség bontakozott ki me­gyénkben az utóbbi négy esztendőben, mely az élet legkülönbözőbb területein megfigyelhető. — Sokat mond mind­nyájunknak, hogy a má­sodik 5 éves terv során Szabolcs-Szatmár megyé­ben 44 millió forint érté­kű társadalmi munkát végzett a lakosság. De nemcsak ezzel mérhető az emberek érdeklődése, kö­zeledése a közügyekhez. Tanúi lehettünk — különö­sen az elmúlt hónapok­ban — annak, hogy mihd több pártonkivüli érdeklő^ dik megyénk, hazánk gaz­dasági, politikai kérdései, a nemzetközi helyzet esemé­nyei iránt. Jóllehet, olykor zavart okoz, hogy nem mindenki tudja még összeegyeztetni az igényeket a lehetőségek­kel, de mind nagyobb te­ret kap az alulról jövő ja­vaslat. Elmondta: a jövő­ben ezeket a javaslatokat még felelősségteljesebben kell' számba venni g keresni a megoldásuk útját, Balogh Kálmánná, a fehérgyarmati I. számú iskola igazgatója: — Négy évvel ezelőtt pár­tunk VIII. kongresszusa az új ember formálásában a pedagógusokat, a kultúrmuh- kásokat a párt legjobb se­gítőinek nevezte — kezdte felszólalását Balogh Kál­mánná. Majd arról beszélt: a kapott feladatok alapján a pedagógusok, a kultúr- munkások többsége szíwel- lélekkel dolgozott az okta­tásügy fejlesztésben, a szoci­alista szellemű és jellemű emberek nevelésében. — A pedagógus ma is lámpása a falunak — mondta, majd azzal folytatta, hogy túl a korszerű oktató-nevelő mun­kán, a falvak kulturális éle­tében számos pedagógus vesz részt. Sajnos, még mindig talál­kozni visszahúzódókkal, akik ném szívesen vállalnak részt a községek politikai, kulturá­lis munkájából. Az előidéző okok között elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a helytelen „rangsorolás” megosztja a falusi értelmisé­get. — Az új feladatok meg­oldása csak akkor lesz sike­res, ha egy nyelven beszé­lünk, egyesítjük erőinket. Kovács Sándor, a Mátészalkai Járási Pártbizottság első titkára: Kovács Sándor először az ideológiai munka ered­ményeiről, gondjairól, ezt követően iparpolitikai kér­désekről beszélt. Megálla­pította: egyre több azok­nak a száma, akik nem­csak tanulják, hanem ér­tik és meggyőződéssel vallják a marxizmus—leni- nizmus igazságait. — Jócskán talákozihatunk azonban olyan párttagok­kal is, akik- nem tartanak lépést á fejlődéssel, meg­torpannak, vagy akik ér­tik ugyan eszméinket, de nem tudják azt a gyakor­latban alkalmazni, nem tudnak harcosan kiállni meggyőződésükért — mondta. Majd arról szólt: az Ideológiai munka nél­külözhetetlen, el kell Iga­zítanunk az embereket a nemzetközi helyzet kérdé­seiben, gazdasági, belpoli­tikai életünk összetett fel­adataiban. A politikai meggyőzésre elsősorban ott van szükség, ahol a munka folyil^ a tsz-ekben, az üzemekben, hivatalokban, Intézményekben. Ezután az , ipartelepítés meggyorsításának szüksé­gességéről szólt. Ifj. Gerák József, az ibrányi Rákóczi Tsz párítitkára: Felszólalásában az egy évvel ezelőtt négy tsz-ből egyesült közösség eredmé­nyeiről szólt. A további előrehaladást a nézetelté­rések gátolják, melyek megoldásában nagy feladat vár a pártszervezetre. Kü­lönösen a vezetőket emlí­tette, ellentét van közöt­tük, s nem megfelelő a kapcsolatuk a tsz tagságá­val sem. Ezután a tsz-be kihelyezett szakemberekről szólt, megemlítve, hogy többsége helytáll, becsüle­tesen dolgozik a köz javé­ira, de akad közöttük olyan is, aki az egyéni ér­vényesülést, a haszonszer­zést előtérbe helyezi a közösségével szemben. Megemlítette, hogy az al­kalmazottak és a tsz-tagság élvezhetnek. Majd az áru­közötti ellentét másik okát értékesítési problémák em- a fix fizetésben látják, lítése után az Öregek hely- amelyeket csak az előbbiek zetével foglalkozott. Puskás Béla, a Nyírlugosi Állami Gazdaság igazgatója: Puskás Béla, a nyírbá­tori járás küldötte a járá­si pártértekezlet tanulságai alapján bizonyította, hogy az elért eredmények arról tanúskodnak, a kommunis­ták és a pártonkívüliek egyetértenek a párt politi­kájával és helyeslik azt. Ezután arról szólt, hogy országosan a legsilányabb talajon gazdálkodó állami gazdaságuknak nem volt könnyű bizonyítani a nagy­üzem fölényét, eredménye­ket elérni, s példát mu­tatni a tsz-eknek. Ha nagy fáradozással is, de sikerült. 1965-ben már 17 millió fo­rintos eredményjavulást értek el, s ugyanebben az évben 48 millió forint volt a termelési értékük. Javult az egy dolgozóra eső jö­vedelem is. Tavaly ez 16 500 forint volt. Ebben az évben már 600 vagon al­mát termeltek. 100 szak­munkása van a gazdaság­nak, akiket saját maguk ké­peztek, S 300 munkás dol­gozik a szocialista cím el­nyeréséért. Szólt arról is, hogy az eredmények mel­lett hibák vannak, egyes árukat drágán termelnek, S ezt csökkenteni kívánják. Majd az évről évre nö­vekvő gyümölcstermelés­sel kapcsolatos problémák­ról szólva hangsúlyozta, hogy a közeljövőben több tároló és feldolgozó építése válik szükségessé, Kérte, hogy a nagyon gyenge ta­lajon gazdálkodó, de talán nagyobb erőt kifejtő tsz-ek problémáit, gondjait job­ban tartsák szem előtt, ezeket megkülönböztetett módon támogassák. Es ezekből elég sok van a nyírbátori járásban, s nem csodálatos, hogy olyan helyekről, mint Penészlek, Nyírgelse, Piricse, százával vándorolnak el, mert meg­élhetést keresnek. Ezeket a falukat kiemelten támogas­sák a felsőbb szervek, hogy az elnéptelenedésüket megakadályozzuk. Tóth Margit, a csengeri járási nőtanács titkára: A mai nemzetközi hely­zetben fokozottan szüksé­ges, hogy a nők a világ minden rés2én aktívan so­rakozzanak fel az impe­rialisták kalandor politiká­jával szemben, a béke mellett — mondta egyebek között. Elmondta, hogy a csengeri járásban a tilta­kozó békegyűlósek tartásán kívül az asszonyok, a nők szá2e2er forint összegyűj­tésében segítettek, melyet a vietnami testvéreknek küldtek el. Ezután a nők helytállá­sáról számolt be a terme­lőmunkában, különösen a mezőgazdasági munkák végzésében. Ismertette, hogy a csengeri járásban is részt vesznek a nők a közös szövetkezeti vagyon gyarapításában, annak védelmében, a szocialista munkaversenyben. A szoci­alista címért küzdő kol­lektívák egyharmada női brigád, melyekben több, mint száz fő dolgozik. Fog­lalkozott a nők fokozottabb megbecsülésének problé­májával, azzal, hogy közü­lük is szükséges minél többet bevonni a vezetés­be. Elgondolkodtató, hogy míg a járás 210 pedagógu­sa közül 134 nő, addig a húsz iskolaigazgató között mindössze egy nő találha­tó! Majd a családneveié« új 4 követelményeiről beszélt« melyek sürgetik az anyák, a szülők ismereteinek bő­vítését. Fontos feladata marad ez a jövőben is a nőmozgalómnak. Az idén például a járás Iskoláiban, óvodáiban, bölcsődéiben „Szülők iskoláját” szervez­tek, melyen közel 2,5 ez­ren vesznek rés2t. Á gyer­mekek munkára nevelése érdekében kérte, nyissanak a csengeri járásban is szakközépiskolát. (Hely hiányéban Maczkó Gábor felszólalását lápunk keddi számában közöljük.) Orosz Ferenc elvtárs összefoglalója A megyei pártértekezle­ten elhangzott hozzászólások­ra Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt, majd em­lítette, hogy az újonnan megválasztandó megyei pártbizottságnak nem kis feladatot jelent a beruházá­sok pontos végrehajtása. Emlékeztetett arra, hogy me­gyénkben a második ötéves terv idején négyszázmillió forintos értéket nem épít­hettek be építési kapacitás hiánya miatt, Ennek megaka­dályozására a jövőben In­tézkedések szükségesek. Javasolta, hogy az új me­gyei pártbizottság még eb­ben az évben dolgozzon ki az építőipari párt- és gazda- gi vezetőkkel egy építőipa­ri távlati fejlesztési tervet, mert a helyzet a2 idén sem kedvező. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta a tanácsi-, a szövetkezeti és a tsz-építőipar fejlesztésének fontosságát. Egy, a pártértekeleten is sokat említett problémáról, a termelőszövetkezeti tag­ság garantált munkadíjazásá­ról szólva elmondta: ez nem Jelentheti azt, hogy minden tsz-ben egyforma szintet is garantálnak. A tagság jö­vedelmének mértéke ezután is jórészt a termelőszövet­kezet munkájától, gazdasági erejétől függ. A mezőgazdaság kérdéséivel kapcsolatban említette, hogy a megyei pártértekezlet tá­mogatja a Politikai Bizott­ságnak a javaslatát, amely szerint a termelőszövetkezeti törvényt a mai helyzetnek megfelelően módosítani kell. A párt elhatározott szándé­ka, hogy a tsz-para3Ztság jö­vedelmét a különböző intéz­kedésekkel növeljék, hogy az közelebb kerüljön a mun­kásosztály jövedelméhez. — Sokan felvetették — folytatta összefoglalóját Orosz Ferenc elvtárs —, hogy az elkövetkező idő­szakban emeljük a dolgozók között végzett politikai mun­ka színvonalát. Egyetértünk azzal is, hogy ideológiai munkánknak határozot- tabbnak, bátrabbnak kell lennie. Nagyra ér­tékeljük, hogy a megye kommunistáinak legmaga­sabb fórumán sokoldalúan szóltak az emberről, aki vég­rehajtja az intézkedéseket, helyes politikánkat. Szá­mos felszólaló beszélt ar­ról, mit jelent pártunk szá­mára az emberközelség, a fogékonyság a dolgozók problémái iránt. Nem egy példával lehet bizonyítani azt is, milyen nagy veszélyt jelenthet a közömbösség. Mondhatunk valamire és sokszor kell is mondanunk nemet, ha erre szükség van, de nem mindegy, hogyan mondjuk ezt. Úgy kell mondanunk, hogy az embe­rek azt Is megértsék, ha problémáikra nem lehet szándékaink szerint reagál­ni. A megyei pártbizottság első titkára ,, konkrétan is szólt néhány megyei prob­lémáról. Elmondta, hogy me­gyénk viszonylagos szapo- rasága nagy nemzeti kin­csünk. Nem látják ennek a jelentőségét, értékét, ott, ahol szinte nem akarnak munkához juttatni gyerme­ket váró, vagy kisgyermekes asszonyokat, s ha dolgoznak is nem kapnak megfelelő megértést. Óva intette gaz­dasági vezetőinket az ösz- szefoglalóban attól, hogy ezt a kérdést is csak gazda, sági ügyként kezeljék. Té­vednek azok, akik már most arra hivatkoznak, hogy a gazdasági mechanizmus reformja az ő álláspontjukat igazolja. A párt kongresszu­sán is jelentőségének meg. Acél Béla, Alexa László, dr. Alexa Miklós, Antal Pál, Árvái István, Bánőczi Gyu­la, Bejczi Ferenc, Balogh Kálmánné, Bereczki András, Beretvás Dezső, Benedek Lajos, Bíró László, dr. Bo­dor Györgyné, Csepelyl Ta­más, Dragony Jánosné, Faggyas Jenő dr. Fekszi István, Gerencsér József, Gerák József, dr. Gombás Sándor, Gyurka Sándor, (Szavazati jogú) Biszku Béla, Benkel And­rás, Alexa László, Benedek Lajos Csepelyi Tamás, Du­dás Margit, Faggyas Jenő, dr. Fekszi István dr. Gom­Orosz Ferenc első titkár, Dr. Gombás Sándor titkár, Kállai Sándor titkár, Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, Beretvás Dezső, a Nyíregy­házi Konzervgyár Igazgatója, Csepelyl Tamás, a Nagy- kallói Járási Pártbizottság el­ső titkára, Faggyas Jenő, atarpai Győ­zelem Tsz elnöke, Kanda Pál, a Szakszerve­felelően foglalkoznak majd ezzel, s ennek egyik jele lesz a többgyermekes csalá­dok nagyobb támogatása. Elmondta Orosz elvtárs, hogy az év végéig még két hónap áll rendelkezésre, hogy idei népgazdasági ter­vünket jól teljesítsük és fel­készülhessünk 1967 felada­taira. A harc most a mun­kapadoknál, a földeken fo­lyik. A pártértekezlet kül­dötteinek jó munkájára is számítunk, hogy sikeres évet zárjunk az iparban, eredményes legyen a beta­karítás, az őszi mélyszán­tás. A felvásárlási problé­mákkal kapcsolatban em­lítette: a termelőszövetkezet­nek a fel nem vásárolt bur­gonyát takarmányozásra kell felhasználniuk. Nem lehet megengedni, hogy a megter­melt burgonya tönkremen­jen. Kitért ezután az összefog­laló az előttünk álló felada­tokra, a kongresszusi ha­tározatok végrehajtására, a2 országgyűlési és tanácsvá­lasztásokra való felkészülés­re. A feladatok jobb elvég­Hegedüs Sándor Kalina Bé­la, Kanda Pál Kállai Sán­dor, dr. Klenczner Imre, Kokas Ferenc, Koncz Ká­roly, S. Kovács István, Ko­vács Károlyné, Kovács Sán­dor, Kuhár András. Maczkó Gábor, Megyeri Rezső, Mir- gal Jolán, dr. Moskovlts Károly, Murczkó Károly, Nagy Károlyné dr. Nagy Péter Nyitrai Miklós, Oláh bás Sándor, Hegedűs Sán­dor, Jakab Miklós, Kanda Pál, Kóródl Istvánná Kocsi Ferenc, Mán Zoltán, Murcz­kó Károly, Orosz Ferenc, Poór Sándor, Sinka Antal­zetek Megyei Tanácsának ve­zető titkára, Murczkó Károly, a Nyír­egyházi Városi Pártbizottság első titkára, Oláh László, a Kelet-Ma­gyarországi Faipari Vállalat igazgatója, Sinka Antalné általános is­kolai tanár. Tanácskozási joggal állan­dó résztvevői a végrehajtó bizottsági üléseknek: Antal Pál megyei rendőrfő­kapitány. zésének alapja pártunk poli­tikájának végrehajtása &Z egységes cselekvés a párt­bizottságokon, és a párt- szervezetekben. — A Szabolcs megyéi kommunisták pártértekezle­tének munkajellege Volt Ezt a jelleget korábban már egész megyénkben sike­rült megvalósítani, A fel­adatok megbeszélése lelke­sedéssel, megfontolt felelős, ségérzettel járt együtt Reális, ha azt mondjuk e tanácskozás alapján: van erőnk ahhoz, hogy a IX. pártkongresszus határozatait megfelelően, jól végrehajt, suk. Szabolcs-Szatmár kom­munistái most a közelgő kongresszusra készülnek. Mi, akik megyénk kommunistá­it, dolgozóit ezen a kong­resszuson majd képviseljük, beszámolunk megyénk négy­éves fejlődéséről, feladatai­ról és elmondjuk, hogy Sza­bolcs-Szatmár megye népe egységesen sorakozik cél­jaink megvalósításáért, — fejezte be összefoglalóját Orosz Ferenc elvtárs. László, Ordas Nándor, pros* Ferenc, Pecséri Balázs, Ró­zsák Sándor, Rubóczki Mi- hályné, Sinka Antalné, Sol­tész Istvánná Spisák And­rás, Szabó Ferencné, dr. P. Szabó Gyula, Szabó Gyű. la, Szabó József, Szarvas Ernő, Székely György, Szi­lágyi Menyhért Szvlridov Ivánná, Unatenszki Pál, Vé­kony Sándor, Zajác2 János, Zelizi István. né, Somkerekl György, Szviridov Ivánná. (Tanácskozási jogú): Bánóczi Gyula, Soltész Istvánná. Bánóczi Gyula, a KISZ me­gyei titkára, Ordas Nándor, a Kelet-Ma-' gyarország főszerkesztője. MEGYEI FEGYELMI BIZOTTSÁG: Elnök: Szarvas Ernő, ta­gok: Aczél Béla, Bejc2i Fe-> renc, Soltész Istvánná, Ba- ráth Sándor. Nyltral Miklós, László József. Az újonnan választott megyei pártbizottság: Kongresszusi Küldöttek: A párt megyei végrehajtó bizottság tagjai:

Next

/
Oldalképek
Tartalom