Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

tetvények járulékos beruhá­zásainak megvalósítása. A járulékos beruházások meg­valósítását gyorsítani szük­séges, mert az ebben való lemaradás komoly népgaz­(Folytatás a. 3. oldalról.) dasági károkat okozhat. A III. ötéves terv időszakában a zöldség területét 30 szá­zalékkal célszerű emelni a legkorszerűbb termelési el­járások alkalmazásának az öntözés kiterjesztésének egyidejű megvalósításával. Az új gazdasági mechanizmus és az életszínvonal Az augusztusi és szep­temberi taggyűléseken so­kan mondták el véleményü­ket, vetették fel problémái­kat a gazdasági mechaniz­mus reformjával kapcsolat­ban. Világosabb lett a pár­ton belül a reform szüksé­gessége és lényegének meg­értése. A reform bevezetése előtt nagyon alapos, körül­tekintő politikai munkát kell végeznünk. Propagan­damunkánkat két irányban kell megvalósítani: egy­részt a párton belül és a vezetők körében, másrészt a dolgozók között. Meg kell értetnünk a reform szüksé­gességét, lényegét. Azt kell megmagyaráznunk, helyileg is milyen lesz a szerepük, hol lesz a helyük a reform vég­rehajtásában a dolgozók­nak. A reform magyarázá­sát össze kell kapcsolni a napi feladatokkal. Szüksé­ges. hogy a megyei pártbi­zottság dolgozza ki a reform politikai előkészítésének részletes tervét A VIII. kongresszus cél­kitűzése volt, hogy a reál- jövedelmeket 16—17 • száza­lékkal, a lakosság fogyasz­tását 21 százalékkal, a bel­kereskedelmi forgalmat 23 százalékkal kell emelni. Ezt a célkitűzésünket teljesítet­tük. Az új üzemek létesítése és a meglévők bővítése kö­vetkeztében évről évre nö­vekedett megyén belül a foglalkoztatottak száma. A rnunkások átlagos állomá­nyi létszámának aránya közel 40 százalékkal, havi keresete 12 százalékkal nö­vekedett. A fejlődés mel­lett Is meg kell említe­nünk, hogy munkásaink át­lagos havi keresete elsősor­ban iparunk összetételének következtében — jóval alat­ta van az országos átlag­nak. Évről évre nagyobb összegeket fizettek ki a dol­gozóknak nyereségrészesedés címen. A múlt évben a kifi­zetett nyereségrészesedés összege közel két és félsze­rese az 1960. évinek. Az életszínvonalat nagy­mértékben emelték a külön, böző társadalmi juttatások. Ezek közül a nyugdíj 69 százalékkal emelkedett, az egészségügyi juttatásokra csaknem 40 százalékkal for­dítottunk többet, mint 1960- ban A biztosítottak száma 90 százalékkal emelkedett A társadalombiztosítás összegéből csak gyógyszerre egy évben 60 millió tori ni ót költünk, a biztosítottak táp­pénze pedig évente megha­ladja az 50 millió forintot. Az .óvodai __MdShfil^—közel 3000-rel,a„..hölcsőd&í--5tltbial_ nőfii az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma meg­kétszereződött. 1965-ben anya- és....csecsemá védelemre 14 millió forinttal költöt­tünk többét. _mlriL._19fiíLian és ezen felül . 5 év alatt. 27 míTnő' forint értékű ingye­nes esecsemőkelengyét- kar- tak gz anyák. Az elmúlt öt év alatt 13 300 lakás épült, amely­nek 16 százaléka állami forrásból, 30 százaléka OTP kölcsön igénybe vételével, 50 százaléka teljesen magánerő­ből valósult meg. Az utóbbi Időben épült, lakások 33,5 százaléka már fürdőszobás (13 százalék volt) ét a vil­lanyvezetékes lakások grá_- nya 91,5 százalékra emelke­dett, (62,6 százalék volt). Úgy véljük, szükséges fel­vetnünk — megyénk ter­mészetes szaporodását, la­kosságunk jövedelmének alakulását, és a rossz lakás. állagokat figyelembe véve, — hogy megyénkben a többgyermekes családok ré­szére indokolt lenne több állami, vagy kedvezőbb hi­telnyújtással történő laká­sok építésének biztosítása. Az elmúlt Öt év alatt a kiskereskedelmi áruforga­lom a tervezett 24—25 szá­zalékkal szemben 29,2 szá­zalékra emelkedett. Háztar­tási kisgépekből hatszorosá­ra nőtt a forgalom. 8000 motorkerékpárt, 40 000 rá­diót, 19 000 televíziót, 14 000 gázkészüléket és több mint 1500 személygépkocsit vá­sárolt megyénk lakossága. Az élelmiszerfogyasztás a minőségi cikkféleségekből emelkedett. A nagy fejlődés ellenére az egy főre jutó vásárlás így js alacsonyabb az or­szágos átlagtól. Ebben alapvető szerepet játszik a foglalkoztatottság hiánya, a nagyszámú gyen­ge termelőszövetkezet, a száz keresőre jutó eltartot­tak számának az országos­tól való jelentős eltérése. (81-123), Megyénk lakosságának életszínvonalát — különösen a többgyermekes családokét tekintve — az országos át­lagtól jóval gyorsabban kell növelni, Az ár- és bérjellegű in­tézkedések hatására 1966. augusztus 31-ig a múlt év hasonló időszakához képest a lakosság jövedelme 7 szá­zalékkal növekedett és ezen belül a bérjellegű jövedel­mek 8.9 százalékkal nőttek. 'Párttagságunk a taggyű­lések során kifejezésre jut­tatta egyetértését abban, hogy a jövőben a Központi Bizottság elgondolásának megfelelően az életszínvonal emelésében nagyobb szerep jut a reálbérek növekedé­sének- Egyetért azzal, hogy az ösztönző jellegű bére­zés kialakításával a jobb munkát végzők életszínvo­nala jobban emelkedjék. Egyetértenek a bérkategó­riáknak az irányelvekben meghatározott szabályozásá­val. Az a feladatunk, hogy meggyőző politikai munká­val tudatosítsuk megyénk dolgozói körében: életszín­vonaluk további fejlődése szoros kapcsolatban áll az általuk végzett munkával. Fejlődött a munkásosztály, a parasztság A legutóbbi pártértekez­let óta megyénk társadalmi szerkezetében pozitív válto­zások történtek Az a tény, hogy megyénkben is ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, nagy­mértékben kihatott me­gyénk egész politikai, gaz­dasági és társadalmi életé­re. Számszerűleg is jelentő­sen növekedett munkásosz­tályunk és politikailag, va­lamint a szakmai és általá­nos műveltség terén soka‘ fejlődött. Munkásosztályunk politi­1966. november 5. kai arculata azonban igen sokszínű. Jelentős tömegük­ben megtalálható még a kisparaszti gondolkodás. A nagyüzemi szemlélet kiala­kítása még hosszabb időt vesz igénybe. A munkások körében végzett politikai nevelő munkát különösen fokozni kell a nők, vala­mint a megyén belüli és kívüli ingázók körében. Alapvető a törzsgárdá stabilizálása, számszerű fej­lesztése és a körökben vég­zendő sokoldalú nevelote- vékenység. A munkások között meg­nőtt a tanulási kedv. Éven­te 2500 dolgozó ...tanul alsó- közé£_ és felsőfokú iskola- rendszerű oktatásban Mun­kásosztályunk adja jelen­leg is megyénkben a külön­böző vezetői tisztségekbe állítottak jelentős részét, akik magas politikai, szak­mai képzettségre tettek és tesznek szert. A mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sében való aktív részvétel­től a szocialista építésben végzett élenjáró munkáig mindenütt találkozhatunk kezdeményezéseikkel, ál­dozatkészségükkel, fegyel­mezett munkájukkal. Nagy többségük a politikai tö­megmunkában aktív. Mun­kásosztályunk ilyen maga­tartása pozitív hatással van parasztságunkra társadal­munk valamennyi rétegére. Figyelemre méltó az új típusú mezőgazdaság kiala­kulása. Állami gazdasá­gaink és a gépjavító állo­mások ma már mintegy 14 ezer főt foglalkoztatnak ál­landó jelleggel. Megyénk társadalmának legnagyobb tömegét a pa­rasztság adja: az összke- resőknek mintegy 60 száza­léka a mezőgazdaságban dolgozik. Fejlődésünk je­lenlegi szakaszában megin­dult a termelőszövetkezeti parasztság egészséges szo­cialista osztállyá alakulása. Az átszervezéssel kiala­kultak a nagyüzemi gaz­dálkodás szervezeti keretei. Jórészt megoldódtak a ko­rábbi vagyoni tagozódás alapján keletkezett ellent­mondások A falu életében végbement nagy történelmi fordulat megváltoztatta az egész falusi életformát. Alapvető, hogy az elbírálás mércéje a közösség érdeké­ben végzett munka lett. Parasztságunk rendkívül szorgalmas és híve a szö­vetkezeti mozgalomnak. Az elmúlt években mutatkozó kilépési hangulat megszűnt. A mostoha időjárás és egyéb nehézségek ellenére is jól megművelték a föl­det. A munkához való szoci­alista viszony fejlődésének egyik kifejezője a szocialis­ta munkaverseny egyre tö­megesebbé válása a mező­gazdaságban is. A szocialis­ta brigádmozgalom is tért hódított. Az Idén már 230 brigád versenyez a szoci­alista címért. A korábbi rétegeződés társadalmi-gazdasági alap­jai megszűntek a falun, de jelentkeznek új ellentmon­dások. Ilyenek a tsz-tagok és alkalmazottak, a jobb és nehezebb körülmények között gazdálkodók, a fia­talok és idősebbek között vannak. Ügy véljük, hogy a szövetkezetekben az alkalmazottak száma a jövőben is emelkedni fog, ha nem is nagymértékben. Az alkalmazottak zöme fi­zikai dolgozó: traktoros, ko­vács, kerékgyártó, építő­munkás stb. Az ellentmon_ dás feloldásának járható útja alapvetően a munka­díjalap megteremtése min­den termelőszövetkezetben. Az értelmiség növekvő szerepe A szocializmus építésé­ben megyénk értelmisége is jelentős szerepet vállalt- Számuk a felszabadulás előttihez képest meghá­romszorozódott. Megválto­zott az értelmiség összeté­tele. A pedagógusok mellett megnövekedett az agrár- a műszaki értelmiség és az or­vosok aránya. Megyénk viszonylagos elmaradottsá­ga következtében értelmi­ségünk az ország többi me­gyéjéhez viszonyítva ne­hezebb körülmények között fejti ki tevékenységét. Az értelmiség társadalmi és politikai aktivitása meg­nőtt. Jelentős számban munkálkodnak a közélet kü­lönböző területein. A tö­megszervezetekbe és moz­galmakba való még na­gyobb arányú bevonásuk kí­vánatos és hasznos. Figye­lemreméltó törekvés tapasz­talható körükben a mar­xizmus—leninizmus megis­merésére. A műszaki értelmi­ség többsége üzemeinkben a munka skollektívával váll­vetve dolgozik a népgazda­sági tervek teljesítésén. Számos újítás, ésszerűsítés kivitelezésében kezdemé­nyező szerepet játszik. Az értelmiség legnagyobb tö­megét pedagógusaink ad­ják, akik munkájukat ered­ményesen végzik és az ag­rárértelmiséggel együtt jpl harcolnak a falu szociális és kulturális felemelkedésé­ért. Megkülönböztetett gond­dal kell segítenünk a peda­gógusok és az agrárértelmi- ség munkáját. Az értelmiség politikai és világnézeti arculata me­gyénkben is sokszínű. A ré­gi és az új értelmiség meg­különböztetés ma már nem indokolt. Az értelmiség mér­céje — ahogyan társadal­munk egészében — itt is a szocializmus építéséhez való eszmei és gyakorlati viszony. A közöttük végzett politikai munkánk eredmé- ■ nyessége érdekében lát­nunk kell azt is, hogy kö­rükben a polgári, kispolgá­ri nézetek és szokások (anyagiasság, a mának élés. közömbösség, kiábrándult­ság) jobban érvényesülnek, mint a társadalom egyéb ré­tegeinél­A gazdasági élet, az áru­termelés szempontjából me­gyénkben sem elhanyagol­hatók még az egyéni parasz­tok, a városi kisiparosok és kiskereskedők. Többségük elfogadja kormányunk poli­tikáját,. a körükben vég­zett politikai nevelőmunka erősítése a jövőben is szük­séges. A szocialista nemzeti egység útján A népgazdaság egységes szocialista alapokra való helyezésével kedvezőbb le­hetőség nyílt a szocialista nemzeti egység megteremté­sére. A szocialista nemzeti egység politikai erősítésének alapja a munkás—paraszt szövetség további szilárdítá­sa. Munkánk döntő részét képezte az elmúlt időszak­ban a szövetkezeti paraszt­ság bizalmának további erősítése pártunk politikája iránt. E politika megvalósí­tásával, a falu szocialista fejlődése nagyot lépett előre. Az utóbbi időben megtett ár- és bérpolitikai, valamint szociális és kulturális in­tézkedések jól szolgálták a munkás—paraszt szövetség erősítését. Megyei pártbizottságunk több határozatott hozott, például a város és egyéb ipari települések zöldség-, gyümölcs-, húsellátásának megjavítására, a falusi és tanyai lakosság élet- és munkakörülményeinek kul­turális lehetőségeinek ja­vítására stb. Úgy véljük, hogy a kongresszusi irányelvek­ben vázolt és várható továb­bi intézkedések, a gazdasá­gi mechanizmus reformjá­nak bevezetése, a falu és a város közötti szintkülönbsé­gek fokozatos felszámolása nagymértékben fogja erő­síteni a munkás—paraszt szövetséget. A szocialista nemzeti egység vezető ereje a munkásosztály, amely pár­tunk politikájának követke­zetes végrehajtásával erő­sítette ezt az egységet. Po­zitívan éreztette és érezteti hatását a szocialista törvé­nyesség gyakorlati betartása, a párt türelmes és humánus politikája. Erősítette társadalmunk egységét az a gyakorlat, hogy a pártonkívüliek párt­funkció kivételével bár­milyen tisztséget betőlt- hetnek. Ezt szolgálta az egye­temi és főiskolai felvételek­nél a származás szerinti ka­tegorizálás megszüntetése és nem kevésbé annak az elv­nek egyre jobb végrehajtá­sa, hogy az emberek megíté­lésének mércéje a végzett munka. A szocialista nemzeti egység értelmezésében még vannak helytelen nézetek. Még párttagságunk között is akadnak, akik szerint a szocializmus alapjainak le­rakásával egyszer s min­denkorra megteremtődött a szocialista nemzeti egység. Ez a szemlélet eleve le­mond arról a nagy mun­káról, amelyet az egységes szövetkezeti szocialista pa­rasztosztály megteremtése jelent. Lemond az értelmi­ség és a társadalom egyéb rétegei megnyeréséről. A szocialista nemzet egysége eszmei, politikai és gazda­sági harcban kovácsolódik ki. Harcolnunk kell az olyan szemlélet ellen, amely engedményeket tesz, vagy amely szerint egyesek az osztályharcnak a társada­lom fejlődésének egy koráb­bi szakaszára érvényes ér­telmezését kívánják alkal­mazni. Erősödött a demokratizmus A VIIJ. pártkongresszus határozata kimondja, hogy államunk továbbfejlődésé­nek kulcskérdése a szocialis­ta demokratizmus mind szélesebb körű kibontakozta­tása­A beszámolási időszakban megyénkben is erősödött a szocialista demokrácia, fo­kozódott a tömegek aktivi­tása a közügyek megvitatá­sában, általában a közélet területén. Egyre jobban fej­lődik az az egészséges po­litikai légkör, amely magába foglalja az egyszerű dolgo­zók és vezetők közötti he­lyes viszonyt. A szocialista demokratizmus érvényesü­lése időközönként egyes he­lyeken bizonyos torzulást szenved. A közösség érde­kében tett jogos észrevéte­lek, javaslatok figyelmen kívül hagyása, a közélet egyes területein megmutat­kozó visszaélések zavar­ják a szocialista demokra­tizmus fejlődését­örvendetes, hogy az utób­bi években egy-egy vissza­élés kapcsán a levelek szá­zai érkeznek a párt és a ta­nácsi szervekhez. Ennek a nyílt, őszinte, vitatkozó és felelősségérzettől áthatott politikai légkörnek a fenn­tartása és fejlesztése alap­vető feladatunk a jövőben ia Szocialista államunk, de­mokratizmusa leginkább a tanácsokban valósul rgeg. A tanácstagok-fokozódó , ak­tivitását mutatja, hogy 1965- ben már 175Q interpellációt terjesztettek, elő -a tanács­üléseken. örvendetes, hogy tanácsaink mellett az állan­dó bizottságokon túl is sok­ezer aktíva tevékenykedik. A túlzott központi irányí­tás, a tanácsok sokszor for­mális jogköre nagymérték­ben gátolja a szocialista de­mokratizmus fejlődését. Ezen változtatni kell. Az üzemi és termelőszö­vetkezeti demokrácia terüle­tén is fejlődés tapasztalha­tó. Ma már a termelési ta­nácskozásokon, a közgyűlé­seken számos, az egész kö­zösséget érintő hasznos ja­vaslat, bírálat hangzik el. Nagy fejlődésnek tekint­hetjük termelőszövetkezete­inkben, hogy a közgyűlések megtartása rendszeressé vált. A szocialista demokra­tizmus értelmezésében is vannak helytelen nézetek. Vannak, akik a demokratiz­must összetévesztik a fe­gyelmezetlenséggel, a libe­ralizmussal- Egyes vezetők részéről nem mutatkozik kellő igény a dolgozók vé­leményének kikérésében. Akadnak olyan vezetők is, akik mellett a demokra­tizmus nem tud kifejlődni. Pártbizottságunk bírálja az ilyen vezetőket és adott esetben felelősségre is von­ja őket. A szocialista demokratiz­mus fejlesztése érdekében tovább kell tökéletesíteni az anyagi érdekeltséget és alapvető a dolgozók politi­kai öntudatának fejleszté­se. A szocialista demokratizmus­sal együtt szilárdult, erősö­dött a szocialista töi^ényes- ség. Az állampolgárok ügyei­vel foglalkozó államigazga­tási és egyéb szerveknél erősödött a törvénysértése­ket, a bürokratizmust elíté­lő közszellem. Javult az ál­lamigazgatási szervek irá­nyító, szervező, ellenőrző te. vékenysége, az állami fe­gyelem betartása és 'betar­tatása. A közrend, a köz- biztonság megyénkben álta­lában megnyugtató. Kiala­kultnak és törvényesnek mondható a differenciált fe- lelősségrevonási gyakorlat. A törvénysértések megelő­zése érdekében erőteljeseb­bé kell tenni a dolgozók kö­rében végzett felvilágosító tevékenységet. Ideológiai és kulturális életünk Pártunk Vili. kongresz- szusa feladatként jelölte meg az ideológiai munka vi­szonylagos elmaradásának felszámolását. Az ideológiai irányelvek vitája növelte párttagságunk (Folytatás az 5. oldalon) A tanácskozás szünetében. Biszku Béla és Orosz Ferenc Szviridov Ivánnéval, az: óf® liértói és Faggyas Jenővel, a tarpai termelőszövetkezet elnökeivel beszélget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom