Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

politikai aktivitását, érdek, lődését az ideológiai kérdé­sek iránt. Fokozódott me­gyénk dolgozóiban a szo­cialista rendszerhez való ra­gaszkodás: a közösségi gon­dolkodás, a munkához való szocialista viszony: a közös tulajdon védelme. Erősö­dött dolgozóinkban a szoli­daritás érzése — más or­szágok népeinek harca iránt. Szép példáját mutatják ennek megyénkben a viet­nami szolidaritási gyűlések, a vietnami műszakok és a szívből jövő segíteni akarás és harcos szellem, amely Vietnam dolgozó népének harcával kapcsolatos. Dolgozóink részéről a IX. kongresszus tiszteletére indított szocialista munka­verseny híven tükrözi ra­gaszkodásukat társadalmi rendszerünkhöz és mutatja a munkához való új viszony fejlődését, Parasztságunk magáénak tekinti a szövet­kezeti mozgalmat és a szo­cialista termelési viszonyok ' erősítésében látja jövőjét. Pártszervezeteink egyre in­kább felismerik a gazdasági, politikai és ideológiai mun­ka szoros összefüggését, kölcsönhatását- Pártunk következetes politikája, gazdasági és társadalmi eredményeink kedvező ala­pot teremtenek ahhoz, hogy az aktuális politikai kérdé­sek a tömegekkel egysége­sen nyerjenek megbeszélést és megértést. A szocialista hazafiság gondos ápolása nagyon fon­tos feladatunk. A jogos nemzeti büszkeség érzését — amelytől idegen más népek lebecsülése, amely megőrzi a demokra­tikus és forradalmi hagyo­mányokat, büszke a szocia­lista jelenre és küzd a nép, a haza boldogulásáért — állandóan ápolni kell. Erősíteni kell ugyanakkor dolgozóink gondolkodásában a szocialista országok kö­zösségéhez való tartozás tu­datát, a számunkra döntő jelentőségű szovjet—magyar barátságot, a proletár inter­nacionalizmus eszméjét. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a mindennapi jól elvégzett munka leg­alább annyi forradalmi erő­feszítést követel, mint a fel. szabadulás után a hatalom megszerzése. Megyénk dolgozóinak nagy többsége — értékelve a társadalmunkban végbe­ment pozitív változásokat — becsülettel teljesíti fel­adatát. Szép példája ennek a szocialista brigádok mun­kája. A VIII. kongresszus évében .360. míg-.az 'elmúlt évbén már,.1133 ..brigád..ver^- senyzétt a szocialista cí­(Folytatás a i oldaliról,) mérf. Tovább bontakozik ki e mozgalom a IX. kongresszus tiszteletére. Az anyagi ösztönzés he­lyes érvényesülése nagy formáló erő a dolgozók gondolkodásában. Nem kell félni attól, ha valaki jó munkája eredményeképpen többet kap a javakból. Dől. gozóink jelentős része az élethez szükséges javak megszerzésén kívül szocia­lista öntudatból, a munka szeretetétől hajtva egyre többet tesz a köz javára. Arról is szólni kell viszont, hogy megyénkben is sok gondot okoz az egyeseknél megmutatkozó individualis­ta gondolkodás és maga­tartás. A szocialista tuda/t erősödését bizonyítja, hogy közvéleményünkben erő­södik a fellépés az anya­giasság, önzés, a protekcio­nizmus, pénz utáni hajsza ellen. Ezen kinövések el­len határozottabban kell harcolni a politikai felvilá. gosítással és adott esetben ad­minisztratív eszközökkel is. Jobban kell támaszkodnunk ezen harcunkban az erkölcsi ösztönzőkre, amelyek a jó munka megbecsülését fa.if. zik ki. A tudományos világnézet terjesztésében előbbre lép­tünk. Számszerűleg is meg­nőtt és tartalmilag is haté­konyabbá váltak a termé­szettudományos előadások, csökkent a hitoktatásban résztvevők száma, örvende­tes, hogy az egyházi szer­tartásokat helyettesítő tár­sadalmi rendezvények szá. ma nőtt. A vallásos világnézet, és más eszmei áramlátok is éreztetik hatásukat, elsősor­ban az értelmiség, kispolgár­ság és a tanuló ifjúság körében. Az ellenséges te­vékenység megélénkülése következtében egyesek a modern kapitalizmus pros­peritását. nagy jövőjét bi­zonygatják, és ugyanakkor a szocializmussal szemben hitetlenséget, pesszimiz­must igyekeznek kelteni, A Politikai Bizottságnak az imperializmus fellazítá- si taktikájával kapcsolatos határozata helyesen irányí­totta figyelmünket ezekre a kérdésekre és munkánkban már bizonyos kezdeti ered­mények ts jelentkeznek. Ideológiai munkánk során figyelembe kell vennünk, hogy az átmeneti korszakkal együttjáró nehézségek, gon. dók, a nemzetközi helyzet éleződése, a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalomban zajló vita egyben a bizonytalanság forrása is. A taggyűléseken jogosan vetették fel a har­cosabb, határozottabb ide­ológiai munka igényét. Oktatási feladataink Az elmúlt időszakban a közoktatás középpontjában az iskolareform megvalósí­tása állott. A végrehajtás során máris mutatkoznak kezdeti eredmények, de a reform tartalmi és szerve­zeti elgondolásának megva­lósítása még hosszabb időt vesz igénybe. Az iskolareform szelle­mében nagyobb lépést tét. tünk előre az általános is­kolák általánossá tételében, bár ezen a téren mutatko­zik még a legtöbb tenniva­ló. Tanulóink 34 százaléka még nem végzi el a VIII általános iskolai osztályt. Társadalmunk közös össze­fogásával, a személyi és tár­gyi feltételek további javí­tásával, a tanyai diákottho­nok, körzeti iskolák létesí­tésével el kell érnünk, hogy tanulóifjúságunk döntő többsége elvégezze a nyolc osztályt. Jelentősen előrehalad­tunk a középfokú iskotízta. tásban is. Középiskoláink száma 25. A beszámolási időszakban 9 Új gimnázium létesült; Uj, dolgozóink ál- tál közkedvelt^ színfoltot je. lent középiskolai hálóza-_ tunkban a 34 szakközépis­kolai osztály. A meglévő szakkczépísliolSi hálózat a megye igényeit nem elégíti ki. A középiskolák száma még kevés, s ezenbelül is túlteng a gimnáziumok ará­nya. A szakközépiskolai há. lózat továbbfejlesztése fel­tétlenül szükséges. A VIII. kongresszus óta megyénk új. felsőoktatási-in.. tézményekkel gazdagodott. (Tanárképző főiskola, fel­sőfokú mezőgazdasági tech. nikümj. Felsőoktatási in­tézményeink hallgatóinak összetétele kedvező, az ott folyó munka — a hiá­nyosságok mellett is — jól szolgálja a kommunista szakemberképzést. öt év során 40Q lakás átadásával jelentősen előre, léptünk a pedagógusok helyhez kötésében. Ügy véljük, hogy a pályázati rendszer bevezetése továb­bi haladást jelent. Erősöd­tek pedagógus pártszerveze­teink, megnőtt az érdeklő­dés a politikai ideológiai kérdések iránt, javult a szakmai vezetés színvonala. Egyes területeken elma­radás mutatkozik a eszmei­politikai nevelőmunkában. Egyre több jelenség hívja fel a figyelmünket arra, hogy az ifjúság szocialista neveléséért középiskoláink nem mindegyikében folyik következetes tevékenység. Kimondatlanul is érvényesül középiskolai tanáraink egy részénél olyan nézet, mely szerint a nevelés a KISZ, az oktatás a tanár feladata. Felsőoktatási intézménye­inkben az ideológiai-politi­kai nevelést egyesek a marxista tanszékekre kí­vánják hárítani. Külön feladatként jelent­kezik megyénkben az új szervezésű gimnáziumokban folyó oktató-nevelőmunka színvonalának gyorsabb emelése. Sürgető igény, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb felelősséggel kell segíteni a munkás és pa­Biszku Béla és Benkei András a színház folyosóján a pártértekezlet küldötteivel. raszt származású tanulókat. A rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket — kollé­giumokat, napközi otthono­kat, ösztöndíjakat stb. első. sorban az Ő segítésükre kell fordítani. Köznevelési politikánk jobb végrehajtá­sa érdekében még hatéko­nyabbá kell tennünk politi­kai nevelő munkánkat a pedagógusok körében, Megyénknek egy tudomá­nyos intézete van, a Nyír­ségi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet. Ezenkívül a növényvédő állomáson. A népművelési munka szervesen kapcsolódik me. gyénk sajátos gazdasági, politikai, kulturális hely­zetéhez. Megfelelő diffe­renciáltságot sikerült bizto­sítani. A népművelésben a sokoldalú igények, vala­mint a kultúrát közvetítő eszközök elterjedése nyo­mán (1960-hoz képest a tv- előfizetők száma 342-ről több mint 19 000-re nőtt, a rádióelőfizetőké 71 000-ről 96 000-re emelkedett.) Üj formák és módszerek hono. sodtak meg. (Munkás- és tsz-akadémiák, klubok, téli tanfolyamok, műszaki, me­zőgazdasági, népművészeti kiállítások, rendezvények, kulturális seregszemlék stb.) A felnőttek iskolarend­szerű "oktatásában évente mintegy 10—12 ezer em­ber vesz részt és átlagosan 300 ezren hallgatnak isme­retterjesztő _____előadásokat. Megnőtt a klubok, a mú­zeumok látogatóinak száma. Örvendetes, hogy könyvtá­rainkban minden ’lakosra csaknem két kötet könyv jut és az olvasók aránya elérte a lakosság. 16 százalé­kát.. Tovább nőtt az érdek­lődés a színház, a mozieiő- adások iránt, vidéken is tért hódítanak a különböző kép. zőművészeti tárlatok. Képzőművészeink munka- és anyagi feltételeit több vonatkozásban javítottuk. Az irodalom népszerűsítése érdekében számos szakkör, irodalmi színpad alakult, s évente mintegy 80—90 iró­Erősödött a párt A VIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet hatá­rozatai alapján erősödött a párt vezető, irányító szere­pe. Pártszervezeteink szám­szerűleg is gyarapodtak. Növekedett a tagság eszmei­politikai felkészültsége, erő­södött a pártfegyelem, rend. szeresebbé vált a szervezeti élet. Dolgozóink elismerik a pártszervezetek tevékeny­ségét és bizalommal visel­tetnek irántuk, pártbizott­ságaink magasabb szinten oldják meg a feladatokat és munkamódszerük megfelel a párt általános irányvona­lának, a felsőbb pártszervek határozatainak. Jól ismerik területük sajátos helyzetét és képesek tervszerűen, cél­tudatosan dolgozni. A párt vezető szerepe ér. vényesülésének fontos fel­tétele a pártegység. Párt­tagságunk magáénak vallja a párt politikai irányvona­lát és döntő többségükben aktívan, egységesen cselek­egyes üzemeinkben, gazda­ságainkban és intézmé­nyeinkben is folyik tudo­mányos igényű kutató te­vékenység. Tapasztalataink szerint a kutatások jól szolgálják sa­játos gyakorlati problé­máink megoldását, eseten­ként túlmutatnak a megye határain és segítséget ad-* nak országos kutatási prob­lémák megoldásához is. A kutatási témák koordinálá­sában javítani kell a párt és állami szervek munká­ját. olvasó találkozót rendeznek művelődési szerveink. Meg­nőtt az érdeklődés a _gene iránt. iS ezer ifjúsági bér- lettulaidonos van megyénk­ben.—Á megyei irodalmi és művészeti tevékenység egyes esetekben már túlmutat a megye határain. A népművelési munkában jelentős szerepet töltenek be társadalmi szerveink. A sokrétű tevékenységet nép­művelési tanácsaink jól koordinálják, segítik. Mű­velődési szerveinknek a jövőben még nagyobb gon­dot kell fordítani a tanyai és külterületi népművelés tevékenységére és anyagi eszközökkel is jobban kell őket támogatni. A népmű­velési munka szervezésében figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalom minden rétegéhez eljussunk. Szer­vezzék több gonddal az üzemekben, a munkásszál­lásokon, valamint a nők és a fiatalok körében az is­meretterjesztő munkát. A lakosság világnézeti nevelé­sének hatékonyabbá tétele érdekében növelni kell a természettudományos, tár­sadalompolitikai előadások számát. Népművelési feladataink teljesítése jelentős részben függ a népművelők színvo­nalas és rendszeresebb szakmai, politikai képzésé­től, továbbképzésétől, melynek szervezeti kere­tei még megoldatlanok. Fordítsanak erre több fi­gyelmet a népművelést irányító szervek. vezető szerepe szenek a párt határozatai­nak gyakorlati megvalósí­tásáért. Sokoldalúan magya­rázták az egyes megjelenő határozatok szükségességét, összefüggéseit. Gyakorlattá vált, hogy pártszerű, termé­keny vitában alakítják ki álláspontjukat megyénk kommunistái, A cselekvési egység meg­valósításának fontos feltéte­le a határozatok megfelelő Jejuttatása, egységes értel­mezése, a végrehajtás meg­szervezése és a visszatérő ellenőrzés. Ez még nem minden esetben megoldott. Járási, vsrpsi pártbizottsá­gaink sem folytatnak még ennek érdekében következe­tes harcot. A pártegységgel főként ott volt és van probléma, ahol a párt poli­tikájának végrehajtása tor­zulást szenved. A szocializmus építése so­rán a bonyolult gazdasági kulturális építőmunka meg. valósítása egyre nagyobb tudatosságot, következetes­séget igényel. Éppen ezért a párt vezető szerepe szük­ségszerűen tovább növek­szik. A párt vezető szere­pe megyénkben érvényesül, de nem mindenütt egyforma hatásfokkal. Vannak he­lyeink, ahol a párthatároza­tok végrehajtásában lema­radások, torzítások vannak. A párt vezető szerepének értelmezése egyes elvtársak részéről egyoldalú, csak a funkciók betöltésére korlá­tozzák. Vannak olyan né­zetek, hogy a párt mondja ki a döntő szót minden ap­ró részkérdésben is. Olyan felfogással is találkozunk — főleg az értelmiség köré­ben —, amely a párt vehető szerepét, a párt tevékeny­ségét az úgynevezett „tiszta politikai munkára” kívánja leszűkíteni. Tapasztalható olyan is, hogy egyesek a párt vezető szerepét azono­sítják egyes kommunisták tevékeny: • -ével. A pártirányítás rendsze­rében, módszerében különö­sen a Politikai Bizottság 1964-es határozata óta mu­tatkozik bizonyos javulás. A párhuzamosságot még nem sikerült kiküszöbölni a párt-, állami- és tömeg­szervezetek munkájában. A tömegszervezetek mun­kamódszerében előnyös vál­tozás következett be. A szakszervezetek 76 ezres taglétszámukkal jelentősen elősegítették a szervezett dolgozók politikai öntuda. tának formálását, a szoci­alista munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat és többségében helyesen képviselték a dolgozók ér­dekvédelmét. Párttagságunk, szervezett dolgozóink egyet­értenek a Politikai Bizott­ság határozatával, amely a szakszervezetek szerepét, felelősségét, hatáskörét kí­vánja növelni. Jelentős szerepet tölt be a párt tömegkapcsolatának fejlesztésében, politikája megértésében a Kommunis. ta Ifjúsági Szövetség. A 600 ifjúsági brigádból 213 harcol a szocialista címért. Jelentősen nőtt a KIS3 be­folyása és tekintélye a KISZ-en kívüli fiatalok körében. KISZ-szervezeteink egy része azonban az ifjúság közötti politikai nevelő- munkát leszűkíti a Köz­oktatásra. A nevelőmunka jelentősen elmarad a gaz­dasági feladatok megoldásá­ra való mozgósítástól. Fontos dokumentumnak tartjuk a KISZ Központi Bizottság állásfoglalását a Pártszervezeteinkben a tudatformáláshoz, politikai neveléshez hatékony segít­séget ad a pártoktatás. A pártoktatásban résztvevők száma jelentősen megnőtt (40 ezer). Különösen nőtt az érdeklődés a gazdaság- politikai tanfolyamok és a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetem iránt, A megnövekedett igények­nek megfelelően jelentősen javult a propagandisták marxista és általános mű­veltsége. A főiskolát és az egyetemet végzett propa­gandisták száma a legutób­bi pártértekezlet óta 10 szá­zalékkal, az esti egyetemet Még előfordul, főleg alap­szervezeteknél, más szervek munkájának átvállalása. Ezzel csökkentik az illeté­kes szervek önállóságát, fe­lelősségét. A párt vezető szerepének megfelelően a megyei párt­bizottság több olyan kér­désben hozott határozatot, amelyek megoldása egy sor területen eiőbbre vitte a megye gazdasági, politikai, kulturális fejlődését, Ilyen volt például az egységes pa. raszti osztály kialakulásá­nak helyzete, a falusi ifjú­ság problémája, a pártélet kérdései, a szocialista er­kölcs kérdései, a tanya} te­lepülések helyzete slb­A párt tömegkapcsolata megyénkben általában jó­nak mondható. Pártszerve­zeteink nagy figyelmet for­dítanak a dolgozók aktivi­tását, közösségi tevékenysé­gét elősegítő tömegszerve­zetek, tömegmozgalmak munkájára. Javult a tomegszeevezetek pártirányítása, fokozódo az ott dolgozó kommumsl aktivitása, felelőssége, női a vezetés színvonala, terv­szerűbb lett munkájuk. magyar ifjúság megítélésé­vel és feladataival kapcso latban. Ez nemcsa-c KISZ-szervezeteiuknek se­gít a helytelen nézetek le­küzdésében, hanem társadal­munk egészében világossab. bá teszi ifjúságunk meg­ítélését. Alapvető felada­tunk, hogy minden vena: - Hozásban segítsük az ifjú­ság nevelésének társadalmi üggyé tételét. Jelentős tömeget tömörít és mozgósít a Hazafias Népfront- Akcióprogram jaik, munkamódszerük jó lehetőséget ad a kultúrái is nevelő munkához, a béke­mozgalom szélesítéséhez. Tömegpolitikai munkájával hatni tud a megye lakossá­gára, elsősorban a paraszti és kispolgári rétegek köré­ben. Ezek a rétegek igény­lik a népfrontmozgalom­ban való tevékenységüké1. A tömegszervezetek es mozgalmak pártirányítása, színvonalának emelése ér­dekében szükséges, hogy egyre több kommunistát küldjünk e szervezetekbe dolgozni és pártszerveze­teink szüntessék meg a mindennapos aprólékos irá­nyítást. Adjanak konkrét feladatokat és hagyják tö- megszervezeteinket önálló n dolgozni. végzettekké közel 20 szá­zalékkal növekedett. Létrehoztuk a megyei pártiskolát, amely elsősor­ban az alapszervezetek, a termelőszövetkezetek veze­tőinek és a megye -egyéb társadalmi rétegei, vala­mint a tömegszervezeti ve­zetők képzését és tovább­képzését szolgálja. (Folytatás a 6. oldalon.) 1966. november 5. A sokoldalú népművelésért A tömegszervezetek tevékenysége A színvonalasabb pártoktatásért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom