Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
A fogyasztási cikket gyártó ipar 1966. évi ű|donságai Könnyű, vékony, tarlós es gyariieteHea Új anyagok, új fazonok a textil- és ruhagyárakban (Tudósítónktól) A címben felsorolt tulajdonságok nem egyetlen új textília dicséretes jellemzői: követelmények, s ma már nagyrészt teljesített követelmények textilgyáraink új anyagainál. Csak így tarthatjuk meg helyünket a világpiacon: a textilipari termelés 35%-át 100 országba exportáljuk, a pamutipar termelésének pedig 50%-a kerül külföldi vevőkhöz. Ilyen magas exportaránnyal a világ egyetlen országának pamutipara sem dicsekedhet! Nyolc dekás pulóver A Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyárban kötik a habkönnyű, s mégis meleg 8 de- kás pulóvereket, fele-fele: Polyamid és Acryl fonalból, a merinói juhtenyésztőknek úgylehet, nem kis bosszúságára. A vásárhelyiek pulóvere élénk, változatos színekben készül fiatal és fiatalabb (női pulóverről van szó) vásárlók igényeit egyaránt kielégítve. Könnyen mosható, gyorsan szárad, vasalni nem kell, kézitáskában, összegyűrve hordható, viseléskor a test melege azonnal kisimítja. A vásárhelyiek másik pulóvere Trilobál és gyapjú keverékéből készül. Fazonja a twistpulóverhez hasonló, csak tartósabb, szebb esésű — a gyapjufonal adja ezt a tulajdonságát — és csillogó, színjátszó hatású. Rövidesen megérkezik a boltokba a Váci Kötöttáru- gyár új női tréningruhája, kreppnylon és perionfedésű anyagból. Ez az új tréningruha a pamutból készülttel szemben tartósabb, méret- tartóbb, rugalmasabb, melegebb és szebb színű. A Budapesti Finomkötöttárugyár szeptembertől kezdve folyamatosan több ezer jersey kosztümöt küld piacra: megjelent már az üzletekben bánion és pojyeszter keverésű férfi ingpulóvereivel is. A Debreceni Ruhagyár tervezői most rendszeres piackutatásra tértek át, s hetenként egy-egy napot az áruházakban töltenek, a vásárlók kívánságait „első kézből” akarják megismerni, hogy gyorsabban kielégíthessék az igényeket. A piackutatás eredménye, hogy máris négy új termék gyártását kezdték me, s rövidesen szállítják is a mikropliszés terlysterszok- nyák, a plisszírozott szok- nyájú triacetát selyemruhák, és a selyemmel bélelt kiskosztümök és ruhák első sorozatait. „Pátosz“ — pátosz nélkül Csendben, szerényen, de a nemzetközi piac szorító követelésére — nagyon gyorsan készítették el a Gyapjúmosó és Szövőgyár szakemberei új kelméjüket, a „Pátosz”-t. Bár a pátosz nem illik dicséretükhöz — a mindennapok teendőit látták el jól, — ám azért valamivel nagyobb hírverést csaphattak volna munkájuknak, vagy legalábbis az eredménynek. Ez az új szövet ugyanis megérdemli a figyelmet. Az idén 200 ezer négyzetmétert gyártanak belőle a belkereskedelemnek, s 200 ezret a külkereskedőknek. Gyűrtelenítették, s — így mondják a szakemberek hőrögzitették, tehát a mosást is állja a „Pátoszból” készült leányka és női ruha, leányka és fiú pantalló, zakó vonala, és éle. Testvére a „Suma” még edzettebb anyag. Férfi és kamaszöltönyöknek feldolgozva kerül majd forgalomba. A Magyar Posztó új női ruhaanyagának a „Lektor”- nak összetétele 65% poliészter és 35% viscosa szál, s a keverék előnye, hogy a „Lektorból” készített ruha szebb esésű, lágy, simulékonyabb, 160 éves a megye legöregebb középiskolája A szlovák telepesek utódai egyházuk tanácsülésén mondták ki 1806 augusztus 20-án: „Az most a mi szándékunk, hogy oskolai intézeteink jelen állapotját feljebb emeljük, s ezáltal... gyermekeinknek utat nyissunk a nagyobb tökéletesedésre.” Elhatározásuk komolyságát bizonyítja, hogy 1806 szeptemberében Karlovszky József meghívott eperjesi professzor vezetésével megkezdődött a felsőbb oktatás Nyíregyházán, négy évfolyammal. Az iskola Sexty András építészmérnök tervei alapján készült. A tantermi anyag mai szemmel nézve kezdetleges volt, túltengett benne a val- lásismeret-anyag, de jelentős szerepet kaptak a természettudományok is. Ebből a szerény keretek közt működő iskolából, az itt szerzett alapokkal indulhatott Korányi Frigyes orvosprofesszor, és Jurányi Lajos természet- ' rajztudós a világhír felé. 1843-ban már tudományos könyvtárral rendelkezik az iskola. A Kossuth emlékalapítvány Bencs László városi tanácsos ötlete volt. 1889 március 15-én, az ünnepet követő társas vacsorán úgy határozott az egybegyűlt polgárság, hogy Kossuth Lajos nevére ezer forintos alapítványt létesít, melynek kamatját a nyíregyházi főgimnáziumnak az a nyolcadikos tanulója kapja, aki a magyar történelem tanulásában legjobban kiválik. Az alapítványt kezelő bizottság levélben kereste fel a Turinban élő Kossuth Bajost, beleegyezését kérte, hogy az alapítvány az ő nevét viselje. A volt kormányzó meleg levélben válaszolt, beleegyezését adta a nyíregyháziak elhatározásához. Levelében megjegyezte, hogy az elhatározás egyben tüntetés is a korabeli politika ellen. A század elejétől már lányok is tanulnak a főgimnáziumban, egészen 1920-ig. Hivatalos címében az iskola 1921-ben vette fel Kossuth Lajos nevét. 1960-ig mint gimnázium működött, s jelenleg mint az ország egyik legerősebb és legfejlettebb szakközépiskoláját tartják számon. Hat esztendeje évről évre mintegy 200 érettségizett és szakmát tanult diák lép ki az iskola öreg kapuján az életbe. Mosolygó Miklós és fénye van, nem úgymint a teljesen poli-szálból készített anyagoknak. A viscosa fellazítja a műanyag merevségét, akár a gyapjú — a ruha mégis megtartja a műanyagok nyújtotta valameny- nyi kedvező tulajdonságát: nem gyúródik, mosható, gyorsan szárad. A műanyagból készült könnyű, és vékony férfiöltönyökhöz könnyebb és finomabb „kellékek” kellenek. A lenipar az év elején kezdte a felkészülést, s az elvállalt belkereskedelmi, és konfekcióipari rendelések értelmében most ősszel meg kell kezdeniük a mérettartó, vékonyszálú bélésvásznak, az ú. n. csúszásmentes lószőr- sziták és a terylén öltönyökhöz szükséges speciálisan könnyű kellékek szállítását. Mini-kabát í? Itt a mini-kabát? Ügy lehet: igen. Igaz is, különben semmi értelme a mini-szoknyának. Mindenesetre a Május 1 Ruhagyár új őszi-téli kollekciójában a női kabátok 4—5 centiméterrel rövi- debbek a tavalyinál. Testre- szabottabbak, karcsúsítottab- bak, pánttal, szőrmével, szegessel, Op-Art mintával — csak a színek „komolyodnak”. A férfikabátok pedig teljesen elsportosodtak tavaly óta. Bővül a bélésválaszték is: egyszínű selyemtől a tarkakockás szövetig, sokfélében válogathatnak a vásárlók. A Vörös Október Ruhagyár őszi-téli kollekciójához a textilgyárak nyújtotta teljes anyagválasztékot felhasználja: tiszta gyapjútól a tiszta műanyagig, az összes keverési variációkat. Ezeket 150 különböző fazonban hozza piacra a konzervatív változattól a szupermodernig. Az uralkodó vonal a karcsúsítás lesz, s ó örök szembenállás: amíg a nők ruhája „összemegy”, a férfiak zakója 2—3 centivel megnyúlik. Aa anyagok mérettartóvá váltak, a divat egyre jobban elveszti ezt a tulajdonságát... Az ipar az idei nyáron több, mint egymillió női és leánykaruhát adott a kereskedelemnek, a modellválaszték is nagyobb volt, mint eddig bármikor. A kereskedelem mégis elégedetlen a választékkal, sőt, valljuk meg: néha a vásárlók is azok voltak. Az ipar állítja, hogy a méretválasztékot kielégíthetnék, ha a kereskedelem rendelne, de nem rendel, mert szűk a raktárkapacitása. A kereskedelem állítja, hogy 750 millió forint értékben többet kért az ipartól a tervezettnél, ezt a kérést azonban az ipar néhány cikkcsoportban nem teljesítette. Nos, ha az ipar és a kereskedelem vitatkozik, a harmadik, a vevő, csak jól járhat. Hiszen ez a vita azt bizonyítja, hogy a termelés és az értékesítés szakemberei is ma már elsősorban a szükségleteket tartják szem előtt! Szabolcs legjobb fiatal esztergályosa Virányi Tibor. A mrgtiszelő címet a Ki minek mestere vetélkedő megyei döntőjén érte el első helyezésével. A nyíregyház: gépjavító munkása ezzel elnyerte az országos versenyen való részvétel jogát. i Hammel 3. felv. i Idegen nyelvtanfolyamok megy eszerí e Hanglemez, magnó és film segíti az oktatást Egyre többen tanulnak idegen nyelvet a megyében. A TIT nyelvi szakosztálya nyolchónapos nyelv- tanfolyamokat indít » megyeszékhelyen és néhány községben. A vállalatok, üzemek dolgozói helyi tagozatokon sajátíthatják el kezdő és haladó fokon az orosz, az angol és a német nyelv alapjait. Az AKÖV-nél négy. az építő szerelő vállalatnál három, a MÉK-nél egy. a Nyírbog- dányi Kőolajipari Vállalatnál egy tanfolyam indul. Eddig 17 tagozatra futottak be a jelentkezések. Az érdeklődés szerint eszperantót is tanulhatnak a. jelentkezők, a TIT szaktanárokkal segíti az idegennyelvek elsajátítását Heti 2 órás foglalkozásokat iktattak be. a tanulást hanglemezek, magnetofon, film és más szemléltetőeszközök teszik tökéletesebbé. A nyolchónapos oktatás után az idegen nyelvekben legnagyobb jártassággal rendelkezők Budapesten vizsgát tehetnek. TÜZELŐ, ÉPÍTŐANYAG, PARKETTA, KÁLYHA n Szezonja van. Viszik...** Tudósítás a nagy TlIzfiP-teleprő! Nyíregyházán, az alvégen, a nagy TÜZÉP-telepen mozgalmas az élet. Kerülő Sándor telepvezető helyettes mondja: — Naponta 1500 mázsa szenet, fát forgalmazunk. Leginkább a berenteit, a farkaslyukit viszik. Ebből is van bőven, az egyikből 21, a másikból 11 ezer mázsa. Most még jutányosán adjuk a szenet, de október 15-től, ha a fűtési idény kezdődik, más lesz a keverési arány. Keresett áruk A tüzelőellátással már tavaly sem volt komolyabb probléma, az idén meg egyáltalán nincs. Szabó Sándor telepvezető erről a statisztika alapján beszél. A tavalyi időszakhoz viszonyítva 700 vagon szénnel adtunk el kevesebbet. Nem az érváltozás az oka. Több az olajtüzelésű kályha, a gáz, az erőműre kapcsolt központi fűtés. Barna Miklós telepvezetőhelyettes az épületanyag- és fűrészáruk forgalmazásának parancsnoka. A telepen őt keresik meg a legtöbben. Cement, pala, tégla az érdeklődők állandó témája. — Javult a helyzet. Igaz, palát csak szerződésre adunk, de a szerződésben vállaltaknak eleget teszünk. Nyíregyházára és környékére idén 88 kislakásépítővel kötöttünk szerződést. (Ebben nincs benne a szövetkezeti OTP lakás.) Palából már csak tíz tétel nincs kielégítve, de rövid időn belül ennek a kötelezettségünknek is eleget teszünk. A jövő hónapban már megkezdjük 1967. első negyedévére a szerződéskötést. A cementellátás javult. — Azért az igények korlátlan kielégítésére még nincs módunk. A cementre előjegyzett 200 vásárlóból negyvenen még nem kapták meg a részüket. A cserép is hiánycikk A tiszaberceli téglagyár nem tud eleget gyártani. Mészből viszont rengeteg van. Fűrészáruból sincs hiány. Nem tudja a vevő... Bejártuk a TÜZÉP-telepet. Az utat azonban megelőzte még egy rövid beszélgetés. A telepen 44-en dolgoznak. Két szocialista brigád. — A Ságvári-brigád 110 százalékos lakossági tervet teljesített. Tóth János brigádvezető így válaszolt: — A százalék úgy lett Világhíres szabolcsiak PcftovicsBité kera&zí&zomosai Az eredeti fekete-piros motívumok itt-ott már kékben és a barna sok-sok árnyalatában is pompáznak. De melyik a legszebb? Melyik a leghitelesebb? És hogyan születik az a száznál is több új minta évente, amely viszi, alapozza és öregbíti Bereg csodálatos népművészetének, ügyes kezű hímzőasszonyainak hírnevét? „Éjszakákon át töprengtem, mit adjak még mindig. Üjat, eredetit és mégis változatosat, szépet. Sorra- vettem a rákosszegfüst, a szívesszegfüst, a pávaszemest, a különböző csíkokat, mintákat, motívumokat. Évente talán százszor, százötvenszer. És mindig lett új, és talán szebb is...” Petrovics Jánosné szavai többet sejtetnek, mint csupán munkát. Az alkotás, a művészet, a szenvedély nagyszerűen ötvöződik az akarással: éltetni, továbbfejleszteni, az őt megillető helyre emelni az egyszerű népi motívumokat, a népi formákat, „a mi beregi keresztszemesünket.” „Heteken át jártam a beregi falvakat, főképpen Tá- kost és környékét. Talán nem is sok ház volt, amelyikbe nem kopogtattam be. Megnéztem minden hímzést. Hol a szekrényből került elő egy régi szép darab, hol a padlásról egy töredék. Tucat számra gyűjtöttem a mintákat, színeket, motívumokat.” Aztán jöttek Petrovicsné átvirrasztott éjszakái. A régi 30—40 év előtti minták alapján újat, modernet, és mégis eredetit kellett alkotnia. Emlékeztetők, vázlatok, rajzok — színesek és fekete-fehérek — tömkelegé. A siker nem maradt el. Oklevelek, dicséretek, jutalmak, törzs- gárda jelvény és két szép, neves díj fémjelzi a vásá- rosnaményi népi iparművészasszony fáradozásait. „A legszebb? Inkább a legemlékezetesebb. Az első Kisjankó Bori-díj. Borsodból hoztam haza Beregbe, 1963-ban. Ez itt a munkám rajza. Megtartottam. Nagyon szép darab volt...” De a keze máris mozdulna a ceruzáért, hogy ismét egy újabb mintát, egy új variációt vessen papírra. Még egyszerűbbet. eredetibbet és még szebbet is annál. Mint mindig, immár 15 esztendeje... A naményi részlegvezető, 152 beregi hímzőasszony munkájának szervezője, irányítója, a motívumok gyűjtője, tervezője, formába öntője most mégsem ezekre az eredményekre a legbüszkébb. Először kapott díjat — harmadik helyezést — az ország legügyesebb és legjobb himzőasszonyainak parádéján, a Kisjankó Bori pályázaton, lánya, Margitka. Igaz, „beregin nőtt fel”. A kezdet, a hatéves csöp- ség első szakmai szavai, az első „kritika”, most tizen- egynéhány év távlatából is friss; „édesanyám, egy kis kontúr ide nem lenne jó?” Kellett. Azóta Margitka — Tar istvánné — a kontúrok jó ismerője lett, olyannyira, hogy a legutóbbi magatervezte kis, színes beregi térítőjéből első látásra háromezer darabot rendelt a Konsumtourist. Marik Sándor több, hogy azt adtuk el, ami van. Ha kifogyott valami, helyette mást ajánlottunk. Történetesen: amikor nem volt tégla, tufatéglát kínáltunk. A vásárló nem tudhatja, mi van a telepen. Nem csaptunk be senkit, ellenben a vevő is jól jár, ha vásárolhat és mi is jól járunk, ha eladjuk az árut. A Gagarin-brigád, — más néven fűrészes brigád — az iparvágány töltésének árnyékában dolgozik. — Mi úgy értük el a túlteljesítést, hogy tíz hónapja felszereltünk egy csillét. Czinkovszki Mihály meg Ka- raffa József csinálta. Ezzel jobban és gyorsabban megy a munka. Vállaltunk még havi négy vagon kirakást is, de adódik, hogy harmincba is beállunk. Többet keresünk. A telepen bőven akad látnivaló, érdekesség. Értéke ezeknek, hogy mind a lakosságért, azoknak érdekében van. A tíz hold egyik csücskében például a gávai ktsz. betonelemgyártói a kútgyű- rűk, kerítésoszlopok mellett egy új gyártmányt készítenek. Erről Biri Sándor brigádvezető ad ismertetést. Ez lábazati blokk. Fagyálló 500-as cementből készítik, egy-egy ember naponta harmincat. Terméskő helyett jó ez, alapozásnál az új házakhoz. A telepvezető megjegyzi: — Bármennyit el tudnánk adni belőle. Megkezdődött a parkettagyártás Benéztünk a raktárakba is. Éppen a romhányi cserépkályhák rakodását fejezték be. Hatvanegy érkezett. Korábban Romániából 60, Sárospatakról 100 és várnak még ötvenet. — Szezonja van. Nagy az igény. Viszik. És mint látni lehet, bővült a választék is. A gáterüzemben Skriba Zoltán üzemvezető ad összefoglaló tájékoztatást, huszonnyolc ember munkájáról. — Napi 18—20 köbméter fát dolgozunk fel. Főleg épületanyagot készítünk, gerendát, fenyődeszkát, de bútornak lombos árut. Most kezdtük meg a parketta gyártását. Hasznosítható tűzifából idén 1200—1500 négyzetmétert készítünk. Ezzel a lakosság gondján szeretnénk enyhíteni. Seres Ernő
