Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

Tekintélyes vezető Túl a munkaköri kötelességen Ma a mérnök nemcsak papírra vet szerződést az üzemrészek megsegítésére. A szerződés­ben vállalt feladatok telje­sítése itt most különösen fontos, mert a kedvezőtlen időjárás következtében je­lentősen csökkent a mákgu­bó morfiumtartalma. A kongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítése éppen ezért az eddiginél is na­gyobb erőfeszítéseket köve­tel. Ugyanebben az üzem­ben a beruházási csoport a gubószállítás zavartalansá­gáért új, az előbbinél na­gyobb teljesítményű beren­dezés határidőre és jó mi­nőségben történő elkészíté­sével járult hozzá a vállalá­sok sikeréhez. Számos üzem példája utal még arra, hogy a legtöbb műszaki ma már nemcsak az előírt munkaköri köte­lesség automatikus elvégzé­sében látja tudásának gyü- mölcsöztetését. A munkások öntudata fejlődött, szakis­meretük elméleti síkon is egyre inkább bővül, felelős­ségérzetük is nagyobb lett. Számosán járnak technikum­ba, vagy már el is végez­ték. Ezeket az embereket már nem lehet látszat módra irányítani, vezetni. A műszaki vezetők és munkások szorosabb kap­csolatának kiépítését külö­nösen igényli a napjaink­ban egyre jobban kibonta­kozó szocialista brigádmoz­galom. A legtöbb helyen van ugyan műszaki patronálója a szocialista címért ver­senyző brigádoknak, de ez olykor még csak formális. A patronáló tevékenysége ál­talában csak a brigádnapló megtekintésére korlátozó­dik. Az igazi segítség az, ha a brigáddal együtt nap, mint nap megbeszélik a fel­adatokat s hasznos taná­csokkal segítik elméleti tu­dásuk gyarapítását. Hét záhonyi fiatal Azonban mindez csak úgy lehetséges, ha maga a mű­szaki vezető is törődik sa­ját maga elméleti felkészült­ségének továbbfejlesztésé­vel. Nemrégiben a MÁV Debreceni Igazgatóságán hét záhonyi fiatalt tüntettek ki a Kiváló ifjú mérnök és a Kiváló ifjú technikusi ok­levéllel. Ezek a fiatal mű­szakiak szinte az egész me­gye műszakijainak példát mutattak abban, hogy mi­ként kell újszerűén dolgoz­ni. Szakdolgozataik elkészí­tésével ezek az emberek olyan munkát végeztek, aminek nemcsak mun­kahelyük, hanem önmaguk is hasznát veszik. Tudásuk gyarapítása mellett elisme­rést szereztek a munkások körében. Tóth Árpád Kihasználatlan lehetőség: Kereső foglalkozás tévedett ön már? A kérdést — a szerkesz­tőtől kapott megbízatás kap­csán — utóbb több felelős beosztású vezetőnek tettem fel. Sok esetben naív kíván- csiskodásnak tűnik ez, hiszen tévedni — agyoncsépelt köz­hely! — minden ember szo­kott. Gyakran halljuk azt is: hibát csak az követhet el, aki dolgozik. Ez esetben azonban sajátos célja volt a kérdésfeltevésnek: a ve­zető melléfogása több, mint egyszerű tévedés. Ha az igaz­gató, a tsz-elnök, a hivatal- vezető vagy a főmérnök hi­bázik, a rossz intézkedés s az ahhoz való görcsös ra­gaszkodás nemcsak anyagi, de erkölcsi kárral is jár. Mert bár egy ésszerűtlen módszer erőltetése a gyár veszteségét szaporítja — s a közösség szempontjából ez sem lehet közömbös! — csökken a vezető iránti bi­zalom is, csorbul a tekin­télye a dolgozók előtt. Hat­ványozottan jelentkezik ez, ha valamely vezető a hibát személyi ügyekben követi el. Márpedig a jó vezető el­képzelhetetlen a nélkül a feltétlenül szükséges tekin­tély birtoklása nélkül, mely a szakmai, a politikai és az erkölcsi — munkaerköl­csi — feladatok teljesítésé­nek egyik kulcsa. Nem mind­egy például, hogy egy sür­gős feladat, egy komplikált művelet elvégzésére milyen „alapállásból” hívja fel be­osztottjait a művezető, a mérnök, vagy az igazgató. Akiben már többször csa­lódtak, s főként kellemetle­nül, annak szavaiból hiány­zik a másokat is felgyújtó tűz, szavai üresen konganak, s vezetése leginkább utasí­tásokra korlátozódik. Persze, nem véletlen, hogy akiktől a választ kaptam, nem leplezték eddigi hibái­kat: megszerzett — és nem megkövetelt! — vezetői te­kintélyük egyik titka éppen az, hogy adott esetben szem­benéznek önmagukkal, s be rrferik vallani hogy téved­tek, bármennyire fájdalmas is az. Egyik nyíregyházi nagyüzemünk főmérnöke bo­csánatot kért két, önérze­tében megbántott idős dol­gozó asszonytól; Mátészalka egyik igazgatója nem res­tellt felállni termelési ta­nácskozáson, hogy a nyilvá­nosság előtt gyakoroljon ön­kritikát termelési, vagy sze­mélyi ügyben. Ismerek tsz- ednököt, akinek többször van vitája a főagronórr.us- sal, annak nyers modora miatt. Ha valaki, akkor ő meglovagolhatná a helyze­tet, a főagronómus terhére is növelhetné népszerűségét. Ehelyett az elnök csak fel­sőfokon beszél az agronó- mus kitűnő szakmai felké­szültségéről, arról, hogy ő is rengeteget tanul tőle. Vállalja inkább a dolog ne­hezebb oldalát: erősíti az agronómus értékes tulaj­donságát a hibái kárára* olykor ajtók mögötti heves vitákban, máskor sokatmon­dó hallgatásokban. Hatalmi szó helyett az érvek meggyőző erejével le­het csak igazán jól irányí­tani — vallotta nemrég a fentebb már említett fiatal mérnök, akinek kinevezése után „korproblémái” is vol­tak: elődjének már a hosz- szú, kitűnő szolgálata is tekintélytényező volt. Könnyen mellékvágányra csúszhat azonban a csak a hajszínből és csak a rutin­munkából táplálkozó veze­tői tekintély. Akinél a min­dig gazdagodó szakmai tu­dással nem párosul a mások megbecsülése, a mások vé­leményének az igénylése, a szerénység és az indulatok, a személyeskedén nélküli szigorúság, sohasem válik jó vezetővé. Aki valamiféle nimbuszt képzel a vezetői szék körül, s a termelést legfeljebb az ablakon át szemléli, elveszti a vezető legfontosabb kincsét, a kol­lektíva bizalmát. S miként lehet azt megtartani? Ügy, ahogy teszi a felhozott tsz- elnök aki nemcsak mondja, kapáljunk emberek, hanem maga is beáll a sor végébe, ha ideje engedi. Ahogy a vidéki igazgató tudja, me­lyik segédmunkásnál szüle­tett kisfiú, kit kell szemmel tartani italozás miatt, ki milyen jegyre áll a dolgo­zók esti iskolájában, ahogy a fiatal főmérnök a ma­gas szintű szakmai viták után beáll a gyári futball­csapatba csatárnak. De ugyanők azok is, akik nem palástolják kudarcaikat, adósságaikat sem. A mér­nök: „Hetek mentek rá és nem sikerült a kísérlet”. Az elnök: „Az idén megfüröd- tem a műlegelővel”. Az igazgató:, „Utóbb sok a tár­sadalmi elfoglaltság, nem tudok szívem szerint együtt időzni a munkásokkal”. Tévedni, hibázni emberi dolog. Még emberibb őszin­tén számot vetni a saját té­vedésünkkel s hangoskodás, hatalomféltés helyett helyre­hozni a hibát. A gazdálko­dás bevezetésre kerülő új rendje sem önkényeskedés­re, mások indokolatlan hát­térbe szorítására, vagy ön­fejűségre alapozza a vezetők nagyobb cselekvési lehetősé­gét. Ezek a fogalmak ide­genek a szocialista munka­erkölcstől, károsak a tár­sadalomra. Azokra a veze­tőkre épül a gazdálkodás új mechnizmusa, akik munká­juk lényegének a kollektív vezetést tartják, akik mi­közben szakmailag, politi­kailag állandóan lépést tar­tanak a fejlődéssel, nem szégyellik, időben felisme­rik gyengébb oldalaikat is. Mert csak így tudnak vál­toztam munkastílusukon, egész emberi magatartásu­kon. Szerencsére ők vannak többen. Angyal Sándor Nincs abban semmi külö­nös furcsaság, ha egy mű­szaki — legyen az techni­kus, mérnök, vagy főmér­nök — leül egy lakatossal és elbeszélgetnek a gyárban végzett munkáról, vagy kö­zösen dolgoznak ki a régi­nél jobb, gazdaságosabb gyártási folyamatot. Szám­talan sikeres újítás vált már gyakorlatilag is hasznossá az üzem számára úgy, hogy az egyszerű kétkezi munkás elgondolását egy mérnök ve­tette papírra. Az együttmű­ködés ilyen szép példáival találkoztunk már a Nyír- bogdányi Kőolajipari Válla­latnál, az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységében, a Szabolcs-Szatmár megyei Gépavító Vállalatnál és még számos üzemben. Műszakiak vállalása— haszonnal Kétségtelen, hogy a mű­szakiak legfontosabb felada­ta a termelés irányítása, a kiadott utasítások rendsze­res ellenőrzése, a technoló­giai folyamatok kidolgozása és tökéletesítése. Mindez azonban így, egymagában kevés. Egy-egy újításban va­ló segítségnyújtás is csak alkalmi megnyilvánulása an­nak a sok lehetőségnek, amelyet egy mérnök, vagy technikus nyújthat a dolgo­zóknak a mindennapi mun­kájuk eredményesebbé té­teléhez. A pártkongresszus tiszte­letére indított országos ver­seny újabb lendületet adott a gazdasági vezetők és a fizikai dolgozók összefogásá­nak. A verseny új, jellemző vonása, hogy a mozgalomba szélesebb körben kapcsolód­tak be a műszakiak. Több üzemben vállalták, hogy jobb feltételek biztosításá­val, az anyagellátás folya­matosságával teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a munkások zavartalanul dol­gozhassanak. Egyes helye­ken műszakiakból és fizikai munkásokból álló komplex- brigádokat alakítottak, hogy a különböző munkafolyama­tokban fennakadás ne le­gyen. Patronálás rokonok nélkül Különösen szép példája nyilvánult meg ennek az összefogásnak a Tiszavasvá- ri Alkaloida Gyógyszerve­gyészeti Gyárban. Ebben az üzemben a kutató laborató­rium Vasvári Pál szocialis­ta brigádja és a termelési osztály kötött kooperációs A távoli Japán híradás- technikai termékeit nem kell külön bemutatni. Világszer­te ismertek a tranzisztoros zsebrádiók, miniatűr mag­netofonok. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a japán műszeripar, de külö­nösen a híradástechnika be­dolgozókra épül. Már maga a módszer is érdekes: a gyárak megállapodást kötnek egy-egy faluval, mely rend­szerint egy alkatrész elő­állítására specializálja ma­gát. Az emberek könnyen elsajátítják a munkafogáso­kat, a gyár pedig kisgépe­ket, sőt, szaktanácsadókat is ad. A japán falucska la­kói tehát — hazai példával élve — nem kukoricafosz- tásra gyűlnek össze a napi munkájuk végeztével — ha­nem alkatrészgyártásra. Több ezer vállalkozó lenne Számos európai államban is jelentős az ipar bedol­gozói rendszere hiszen elő­nyei igen sokrétűek. A leg­fontosabb talán az, hogy ol­csón, jelentősebb beruházá­sok, és főleg építési beruhá­zások nélkül számottevően bővíthető a lakosság foglal­koztatottsága. Jó ez az üzemnek, hiszen minimális többletköltséggel nagyobb kapacitáshoz jut, s jó a nem teljesen munkaképes dolgo­zónak ha otthon juthat ke­reső foglalkozáshoz. Az első próbálkozások Különösen jelentős lenne az elképzelés szélesítése a női munkaerő szempontjá­ból. Megyénkben most is több tízezer a háztartásban dolgozó nők száma, akik szívesen vállalnának ilyen foglalkozást. Csakhogy je­lenleg még azokat a lehető­ségeket sem használják ki a bedolgozórendszer bőví­tésére, ahol erre mód kí­nálkozik. Akik a közösségért dolgoznak Lovász Albert helytállása Hosszú lenne elbeszélni kovász Albert életútját. Ke­resi a szavakat, mit is mondjon a tizennégy évvel ezelőtt történtekről. Súlyo­san ítélkeztek akkor felette, kizárták a pártból. Össze­szorult a szíve, a sírás foly- togatta, hiszen egész élete, tevékenysége összeforrott a pártéval. Szive mélyén gondolkodás­ban azonban megmaradt kommunistának. Vissza­ment a nyírbátori Bóni-te- lepre, a Növényolajipari Vállalathoz. Kezébe vette a nagy vaslapátot és fűtött, éveken keresztül etette a kazánt.. Aztán tanulni küld­ték. Lakatos lett. Tisztelték egyszerűségéért, szókimon­dásáért és emberszereteté- és*t. És a gerince nem tört meg a legnehezebb időkben sem. Amikor az ellenforra­dalom dühöngött, fi éjsza­kai őrséget állt. Védte a nép vagyonát. A fűtő és nyolc társa szervezte a pártot az üzemben. És Lovászt válasz­tották meg párttitkáruknak. Azóta minden választás­kor bizalmat szavaztak ne­ki. Kilenc éve. ★ Most lakatos. Itt lakik a telepen. Éjszaka nappal meg­található. Ha baj van, őt keltik. Rajta múlik, hogy a három üzemben meg ne áll­jon a termelés. Esteledik. Zúg a nagy siló. Sütik a kenyeret a gyárban, dolgoznak az olaj- üzemben. Keresem a párt­titkárt, újságolják, hogy a bíróságon van. Ülnök. öt óra után érkezik. Kis­sé fáradt és gondterhelt. — Nehéz napunk volt. Nyolc ügyet tárgyaltunk, s eléggé elhúzódott. Hosszú ideig békítgettünk két fia­talt. Alig egy éve házasok. Sajnos, nem jártunk siker­rel. Volt egy olyan esetünk is, hogy húsz évi házasság után kellett kimondani a válást. Vacsora és lefekvés előtt még bejárja a telepet. Be­látogat az üzemekbe, beszél az emberekkel. — Nem tudok addig nyu­godni. Mindig akad intézni való. Nem szeretném, ha a szivattyúk miatt állna a ter­melés. Hányszor fordult már elő, hogy éjszaka is talpon volt, gondoskodott a vízellátás­ról, s hajnalban került az ágyba. Alig aludt valamit, nyolckor már ott ült a bíró mellett az emelvényen. S hogy mennyire nehéz a dön­tés.« — Éppen egyik munkatár­sam ügyében ülnökösköd­tem. Korábban felkeresett, kérte segítsek. „Csak az igazságot” — mondtam ne­ki. És mint ülnök is alapo­san megismertem a részle­teket. Szerencsére neki lett igaza. Emberekről van szó. Nem lehet tévedni, mert ezzel megbánthatjuk önérzetében az embert. — Itt az üzemben is nem­régiben jött hozzám az egyik párttag. Elmondta, hogy hol a gyertyaüzemben, hol meg a műhelyben nem veszik számításba, amikor a pré­miumról van szó. Közben mindig áthelyezik. Megmondta neki, nem tud kiállni mellette, mert a munkáját nem jól végezte. De amikor úgy látta rá­szolgál a jutalomra, szóvá- tette az igazgatónak. — Ha jól emlékszem, 2— 300 forinttal megjutalmaz­ták. Egy másik munkatársa. Vadon János házat épített. Segítségre szorult, szólt a párttitkárnak. Lovász Albert, Németh Béla és több párt­tag elmentek vályogot hor­dani. — Ez az ember párton kívüli. Nagyon köszönte. Há­lásak az emberek az apró segítségért is. Nem utasítha­tom el őket. Családokról, gyermekekről van szó — mondja. Lovász Albert lakatos, az üzem tűzrendészeti felelőse, munkásőr ülnök, párttitkár. Sok az elfoglaltsága de min­denre jut ideje. — Inkább magamról nem gondoskodom. Most végzem a nyolcadik általánost... Hat­vannégyben végezhettem volna, de akkor pártiskolán tanultam. Most pótolom. Az elfoglaltság sok, de szívesen végzem. Újra párttitkárnak válasz­tották a Bóni-telep három üzemének kommunistái. Amikor megkérdeztem: mit tart a párttitkár legfonto­sabb feladatának, ennyit mondott: — Az emberekkel való foglalkozást. Farkas Kálmán * Olvasóink írják: Harminc vagon milotai rizs Jól halad Milotán a beta­karítás. A múlt hét végén fejezték be 150 holdon a rizs aratását, s egyidejűleg megkezdték a cséplését is. A munkát három cséplő- garnitúrával, három bri­gád végzi. Naponta 300—400 mázsát csépelnek el. Va­sárnap is dolgoztak, igye­keztek kihasználni a ked­vező időt. A szállítást is megkezd­ték, eddig közel ezer má­zsa rizst szállítottak be Fe­hérgyarmatra, a Gabonafel­vásárló Vállalatnak. Az át­vevők szerint a rizs minő­sége kifogástalan, s a vár­ható termés 3 ezer mázsa lesz. Az Üj Élet Tsz veze­tői szerint ezen a héten befejezik a rizs cséplését és a szállítását is. Török Gusztáv, vb-elnök, Milota Rendezett utcák Ebben az évben a köz­ségi tanács határozata alap. ján hat utca rendezését végeztük el községfejleszté­si alapból, és jelentős tár­sadalmi munkával. Az ut­cákat szélesítettük és min­denütt egy méter széles be­tonjárdát építettünk. Elké­szültek a belvíz elvezetését szolgáló csatornák is. A lelkes társadalmi munkások vasárnap is dolgoztak. Több évtizedes problémánkat si­került így megoldani. Tóth Miklós vb-elnök, Anarcs — otthon Megyénkben azért már akad egy-két példa. Mint is­meretes, a Nyíregyházi Fény­képész Ktsz műi nyagrész- leggel bővült. Fésűket, kü­lönböző játékszereket ké­szítenek. A munkát e pil­lanatban hat bedolgozó se­gíti. Finomítják a félig kész munkadarabokat, csoma­golnak is. Egyelőre még nem otthon maradó munkaválla­lók, de január elsejétől azok lesznek. Valamennyi női dolgozó. Jövőre már arra is lesz lehetőség, hogy több be­dolgozót foglalkoztassanak. A Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezetnél az évi termelés egy igen jelen­tékeny részét adja a nagy­létszámú bedolgozó gárda. Termékeik külföldön is igen keresettek. Természetesen ezeken kívül néhány kis- sebb üzemben, ktsz-nél is megvan erre a lehetőség. Elavult jogszabály A bedolgozói foglalkozta­tás bővítését ma még nem­csak a vállalatok csekély érdeklődése, hanem néhány jogszabály is akadályozza. Hogy csak egyet említsünk: a vállalatnak az ilyen dol­gozó után is a rendes fog­lalkoztatottnak megfelelő forgalmi adót kell fizetnie. Célszerű lenne nemcsak csökkenteni, hanem teljes egészében a vállalat dönté­sére bízni, milyen arány­ban akarja feladatait bedol­gozással, vagy részfoglalkoz­tatottsággal megoldani. A nemzetközi tapasztala­tok és a hazai igények egy­aránt indokolják a módsze­rek alapos tanulmányozását és elterjesztését. A gazda­ságirányítás új rendszere minden bizonnyal jó hatás­sal lesz erre is. B. F. s 1966. október 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom