Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

SCosziyin is Cyrankiewicz beszéde © ass európai kéke és biztonságról, § az amerikaiak vietnami agressziójáról, fi a nemzetközi kommunista mozgalom egységéről, Kína magatartásáról Szovjet—lengyel barátsági nagygyűlés Szverdlovszkban Megnyílt a* NDK népi kamarájának ülése Szverdlovszk, (MTI): Wladyslaw Gomulka, Jó­zef Cyrankiewicz és a len­gyel párt- és kormánykül­döttség többi tagjai csü­törtökön megtekintették az nehézgépgyárat. A nagyhírű üzem mun­kásai szívélyes fogadtatás­ban részesítették a vendége, két. A gyár megtekintése után barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a kül­döttséggel tartó Alekszej Koszigin és Józef Cyran­kiewicz mondott beszédet. Alekszej Koszi gin szov­jet kormányfő "beszédében kijelentette, hogy az SZKP és a Lengyel Egyesült Munkáspárt között, a Szov­jetunió és Lengyelország kormányai között teljes az egység a jelenkor legfonto­sabb kérdéseiben. Koszigin hangoztatta, hogy a szocia­lista országok egysége és összefogása a nemzetközi béke és biztonság egyik legfontosabb tényezője. Ezt tanúsítja az európai helyzet alakulása is. Koszigin rá­mutatott. hogy az európai békét és biztonságot fenye­gető veszély reális veszély és nem hagyható figyelmen kívül. .,Az európai biztonság garantálása mindenekelőtt azt jelenti, hogy biztosítani kell az európai határok sérthetetlenségét, ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy Nyugat-Németország atomfegyverekhez jusson, ártalmatlanná kell tenni a revansvágyó militarista erő­ket, a két német állam léte. zésének tényéböl kell ki­indulni.” A Szovjetunió, Lengyel- ország és más szocialista országok erőfeszítései, ame­lyeket az európai béke és biztonság érdekében tesz­nek. gátat emelnek az ag­resszív erők tevékenységé­nek útjába, megszilárdítják az imperialistaellenes fron­tot. Mindez azt mutatja, hogy amikor a szocialista államok egységesek és ösz- szefognak, ahogy az Euró­pában történik — hatéko­nyan féken tarthatják az imperialista agresszív erő­ket, sikerrel védelmezhetik a békét és a népek bizton­ságát — mutatott rá Ko­szigin. Merőben más a helyzet napjainkban Ázsiá­ban, ahol folytatódik az Egyesült Államok agresz- sziója a vietnami nép el­len. „Ha az amerikai im­perializmus valamennyi szocialista ország egyesült ~ erejével, politikai egységé­vel találná magát szemben, nem kétséges, rövid idő alatt véget lehetne vetni a vietnami nép elleni kegyet­lenkedéseknek és meg le­hetne fékezni az agressziót. Ezt a szent ügyért folyó harcát Kína álláspontja gátolja”. Ez az álláspont egyre nagyobb kárt okoz a vietnami nép érdekeinek, a szocialista világrendszer érdekeinek. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány nagy erőfeszítéseket tett, hogy normalizálja a viszonyt a Kínai Kommu­nista Párttal, a Kínai Nép- köztársasággal, hogy le- kiizdje a kommunista vi­lágmozgalomban jelentkező nehézségeket, elérje a kom­munista világmozgalom ősz. szefogását a marxizmus— leninizmus és a proletár in. ternacionalizmus alapján. És annak ellenére, hogy Pekingben visszautasítottak minden olyan javaslatot és konstruktív lépést, amely ennek a célnak az elérésére Irányul, pártunk elszántan tovább harcol azért, hogy helyreállítsa és megszilár­dítsa az egységet a kínai kommunistákkal és a sok­milliós kínai néppel. A szocialista országok­nak a világ kommunistái­nak összefogása, a marxiz­mus—leninizmus szent zász­lajának megvédése megkö­veteli, hogy határozottan visszaverjük azok támadá­sát, akik megkísérlik a kommunista világmozgalom egységének megbontását, akik nem szüntetik be fel­forgató tevékenységüket, a marxista—leninista pártok közösen kidolgozott és az 1957. valamint I960, évi nyi­latkozatokban rögzített fő vonala elleni támadásukat — mondotta a szovjet kor­mányfő. A kínai eseményekről szólva kijelentette: „azzal, hogy ellenzik a közös és egybehangolt harcot az im­perializmus és a reakció el­len Vietnamban és a világ más részein, a szocialista or. szágok elleni támadásaikkal, o kommunista világmozga­lomban folytatott egység­bontó politikájukkal a kínai vezetők jó szolgálatot tesznek az amerikai imperialistáknak, a szocializmus minden el­lenségének, a béke és a ha­ladás ellenségeinek”. Mint a szovjet kormányfő rámutatott, a Szovjetunió Lengyelországgal és más szocialista országokkal kar­öltve minden tőle telhetőt megtesz a kialakult helyzet­ben, hogy segítséget és UL mogatást nyújtson a viet­nami népnek. „A Vietnami Demokratikus Köztársaság fegyvereket, katonai-mű­szaki eszközöket és egyéb szállítmányokat kap a Szovjetuniótól. A Szovjet­unióban katonai kádereket képeznek a VDK fegyveres erői számára­A Lengyel Népköztársa­ság párt- és kormánykül­döttségével folytatott tár­gyalások egyik feladata ha­tékonyabbá tenni a két or­szág gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműkö. dését, hogy fejlesszük ke. reskedelmünket, egyre job­ban összehangoljuk nép- gazdasági terveinket, meg­valósítsuk a termelési koope­rációt — folytatta ezután Koszi gin. Ezek a tárgyalások újra megmutatják, hogy teljes köztünk az egység és a köl­Molnár Géza: 28. Mielőtt útnak indult, Tö­vis leült, többször elolvas­ta a szöveget, átnézte a rajzokat aztán a papírokat visszaadta Francinak. — Nincs értelme, hogy estleg megtalálják nálam. A fejemben minden benne van. — Hát az hogy lehet? — Olyan memóriám van. Fényképezőgép memória. Könnyedén elmondom ne­ked az egész szöveget, a pontos vesszőkké) együtt. Két nap múlva hajnalban ugyanitt kellett viszaérkez- nie Tövisnek a szovjet pa­rancsnokság válaszával. Minden részletet előre meg. beszéltek. Bodolai osztja be az őrséget, ó jön ellenőrizni s ő kísérj át az összekötőt Szitás lakására, onnan Szi­tás vezeti mindkettőjüket tovább a helyre, ahol már végleges formában, órára, percre rögzítik a szovjetek­kel összehangolt teendőket. csonös bizalom. Azonos né­zeteket vallunk minden alapvető kérdésben. A szovjet kormányfő vé­gezetül a szovjet ipar és mezőgazdaság eredményeiről beszélt. Koszigin beszéde után Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy Len­gyelország és a LEMP „mindent megtesz államaink és népeink barátságának és testvériségének további erő­sítésére, a szocialista tá­bor erejének gyarapításá­ra”. — A jelenlegi helyzet minden eddiginél szüksége­sebbé teszi valamennyi szo­cialista erő összefogását az imperializmus elleni harc­ban — mondotta, majd így folytatta: — Sajnálattal kell meg­állapítani, hogy lehetősége­inket az imperializmus of- fenzívájának ellensúlyozá­sára megnehezíti a kínai vezetők szakadár politikája, amely gyengíti az antiimpe- rialista front egységét. Ez az irányvonal elsősorban a vietnami nép harcának okoz károkat és búzdítólag hat az imperialista agresszorok- ra. Cyrankiewicz hangsúlyoz­ta, teljesen hibásnak bizo- nyúlt az amerikai imperialis­ták számítása, hogy el- folytják a vietnami nép felszabadító harcát. Az Egyesült Államok zsákutcá­ba került, amelyből csak egy kivezető út van számára: a kivonulás Vietnamból. Ez megteremtené a feltételeket a politikai megoldáshoz. A szónok beszélt Len­gyelország és a Szovjetunió sokoldalú együttműködésé­ről- A mi küldöttségünk — folytatta — a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről, fő­ként gazdasági jellegű problémákról tárgyal, de érint szélesebb körű nem­zetközi prob1 ,r- A Szovjetunióval, valamint a KGST többi országával va­ló együttműködésünkre tá­maszkodva meg tudunk ol­dani sok fontos gazdasági problémát, amelyek megha­ladják saját lehetősiégein- ket. A szocialista orszá­gok testvéri együttműködése kedvező lehetőségeket te­remt minden szocialista ál­lam fejlődésére ,s ugyanak­kor biztosítja a szocialista világ közös sikerét Két nap múlva Tövis me­netrendszerűen jött át a senki földjén. Még sötét volt, ilyenkor a leghossza b- bak az éjszakák. Az utolsó száz métert kúszva tette meg óvatosan fülelve, für­készve. Kis termete ellené­re nagyon erős volt, köny- nyedén és biztonságosan haladt a gazzal benőtt, egyenetlen talajon. Sok börtönt megjárt, tapasztal t bátor ember volt, két front között átkelni azonban ne­ki is gyötrelmesen nehéz munkát jelentett. Felléleg­zett, amikor a nyárfa vilá­gos kérge mellett az őrmes­ter ismerős sziluettjét ész­revette. — Bodolai? — Igen. Tövis felállt, mielőtt bármit is mondhatott, vagy tehetett volna, tábori csend­őrök vetették rá magukat és összekötözték. Bodolait egy „jó embere” árulta el Gulácsy hadnagy­nak, közvetlenül Tövis tá­vozása után. Gulácsynak már hónapokkal korábban Berlin, (TASZSZ): Csütörtökön Berlinben megnyílt az NDK népi ka­marájának ülése. A parla­ment előtt Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának el­nöke, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára beszámolt jugoszláviai látó. gatásának eseményeiről. S ezzel kapcsolatban foglal­kozott az európai biztonság néhány kérdésével. Walter Ulbricht részlete­sen foglalkozott a bonni politikusoknak azzal a va­lóságtól elrugaszkodott tö­rekvésével, hogy — miután ők maguk nem ismerik el — másoknak sem engedik elismerni a Német Demok­(Kisregény) fülébe jutottak az őrmester elejtett megjegyzései a né­metekről. Gyanút fogott, s egyik tizedesét megbízta, férkőzzön Bodolai bizalmá­ba. Ez a vad, fanatikus fiú, akit csak egyetlen vágy fű­tött; kitüntetést és előlép­tetést szerezni, ez a minta­szolga, aki hadnagya pa­rancsára a szüleit is levág­ta volna — ez volt őrségen, amikor Bodolai átvitte Tö­vist az arcvonalon. Az őrmester kemény, igazságszerető és önérzetes ember volt, nem élt vissza hatalmával, rangjával. Lát. ta a németeket a fronton kegyetlenkedni. s látta Ma­gyarországon is rabolni, fosztogatni. Volt benne fe­lelősségtudat Is, menteni a hazát, ezt a kicsiny, meg­gyötört országot, menteni az embereit is a céltalan vér­ontástól, s már nehezen bírta felgyülemlett, sűrű dühét a németek, s a nyila, sok ellen, ezért állt az el­lenállás oldalára. Keménységét, önérzetét a tábori csendőrök szétverték, ratikus Köztársaság létezé­sét Az európai biztonság kér­déseivel kapcsolatban üd­vözölte azt a jugoszláv kez­deményezést. h<»gy készítsék elő európai parlamentek képviselőinek konferenciá­ját e problémák megvita­tására. Az európai biztonság szempontjából nagy jelentő, ségű lenne, ha „valamennyi európai állam normális kap. csőlátókat tartana fenn mind a két német állammal és a két német állam kö­zötti kapcsolatok is az egyenjogúság és a szuveré- nitás kölcsönös tiszteletben tartása alapján rendeződ­nének” — hangoztatta Walter Ulbricht. összetörték. Jókedvű, hety­ke fiúk voltak cicázó kakas- tollaikkal. agyusztált mun. dórjaikban, szemükben ott izzott a derűs, alattomos kegyetlenség amikor meg­nyugtatták Gulácsyt: — Majd ml megtanítjuk az őrmester urat... Semmit sem kérdeztek tőle, nem is hagyták be­szélni. Bevezetőül úgy kipo. fozták, hogy orrán-száján jött a vér, feje földagadt, nem is hallott már rende­sen. Utána levetkőztették és puskavesszőkkel, derék­szíjakkal rojtosra verték rajta a bőrt, volt aki a fü­lét célozta, volt, aki a he­réjét. Amikor ájulásából magához jött megparancsol, ták, öltözzön föl, a zászlós úr kihallgatja. Egy gomb­bal eltévesztette zubbonyát, puskatussal gyomorszájon vágták, máját, veséjét ösz- szerugdalták. A csendörzászlós elé már egy emberroncs tántorgott fel a lépcsőkön, aki véresre harapott bedagadt nyelvével alig tudott néhány szót ki- nyögni, — Kik voltak a társaid? Az őrmester magára mu­tatott: — Én... egyedül... — No, akkor még puhít­sátok. Agyon ne verjétek! Hosszú éveken át vasma­BERLIX: Szerda este a Szovjetunió berlini nagykövetségének épületében Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagy­követe fogadta Willy Brandt nyugat-berlini főpolgármes­tert, a Német Szociáldemok­rata Párt elnökét. A megbe­szélésen Abraszimov és ven­dége őszinte véleménycserét folytatott mindkét felet ér­deklő kérdésekről. ATHÉN: Az AFP jelentése szerint Andreosz Papandreu skan­dináviai útjáról hazatérve a repülőtéren fogadására meg­jelent több ezer főnyi tömeg előtt élesen bírálta a jelen­legi görögországi politikai rendszert. A tömeg a de­mokrácia mellett tüntetett és a választások kiírását köve­telte. BELGRAD: rokkal idomított vérebek voltak ezek a csendőrök, tapasztalt ukrajnai parti­zánvadászok. Estére kicsa­varták Bodolaiból a szót: — Szitás... Utána még hörögve ki­nyögte: — Szabadka,. tizenhét... Szitást egész nap verték, kínozták, nem vallott. Be­esteledett, az idő sürgetett, hajnalra kellett visszaér­keznie Tövisnek. Előhozták Szitás feleségét, akit férjé­vel együtt tartóztattak le. Cigarettával égették a mel­lét, az asszony üvöltött­— A házat... ahol a kis emberrel találkoztok... Ezen a napon reggel Ács Kristófné kenyérért állt sorba. Szitásék szomszéd- asszonya szörnyülködött: — ...Az asszonyt is elvit­ték, meg a férjét, a sze­gény Szitást... — Melyik Szitást?... — A kőműves Szitás fiát, a Győzőt. Ácsné mindjárt újságolta a férjének, de Magdus is hallotta. A lány azonnal ro_ hant Kollárhoz, a bizottság tagjait riasztotta, mindenki meneküljön, Magda pedig futott Hámosék rejtekére, a Petőfi tér melletti kis ut­cába. A ház, a pince töké­letesen üres volt, nem ta­lált ott senkit. (Folytatjuk) 'dtűJUődókr é<á Tüntetés Buenos Airesben Buenos Aires (MTI) A megbukott Illia argen­tin köztársasági elnök hí­ved szerdán este Buenos Aires belvárosában össze­csaptak a rendőrséggel. Előzőleg ünnepélyt ren­deztek az Argentin Radiká­lis Párt alapítójának, Hi- polito Irigoyennek az em­lékére. Az emlékmisén több mint háromezer em­ber vett részt, köztük II­lia volt elnök is, akit a tömeg tapssal, és ilyen felkiáltásokkal • fogadott. „Éljen Argentína igazi el­nöke!” „Le a katonai ha­talombitorlókkal !” Az emlékünnepség után az Illa-féle népi radikális párt hívei tüntetést ren­deztek a volt elnök kocsi­ja mellett. A rendőrök könnygázgránátokat hají­tottak a tömeg közé és gu­mibottal próbálták szét­oszlatja a tüntetést. A kínai „kulturális forradalom“ esemenyei-4 Pravda pekingi tudósí­tója jelenti: A nagy proletár kulturá­lis forradalom jegyében a kínai és a külföldi játék­filmeket teljesen levették a pekingi mozik műsoráról. A kulturális forradalom el­indítása óta új játékfilmet nem készítettek. Néhány dokumentumfilmet gyár. tottak, amelyeket ország­szerte forgatnak és ame­lyeknek a központi és a helyi lapok nagy reklámot csapnak. Ezek: film Mao emlékezetes úszásáról a Jangce folyóban, három film Mao és a vörösgárdis­ták találkozásáról a pe­kingi Mennyei kapu téren, továbbá „Mao eszméinek nagy győzelme” (a film a három kínai atomrobban­tásról szól) és végül egy zenei-koreográfiái film­eposz, amely Maót dicsőíti. A kínai fővárosban az utób­bi időben nem rendeztek hangversenyeket. A kon­certtermekben a következő címekkel adnak elő „műso­rokat”: „Mao elnök ragyo­gó nap szívünkben”, „Tíz­ezer, egymillió évig éljenek Mao eszméi!” és „Mao esz­méi — életünk gyökerei!”. Milan Miskovics jugoszláv szövetségi belügyminiszter a jugoszláv parlament szerdai ülésén elhangzott nyilatkoza­tában tájékoztatta a küldöt­teket. Miskovics közölte, hogy a jugoszláv állambiz­tonsági szolgálat személyi állományát 700 fővel csök­kentették. Az UDBA volt al­kalmazottait más munkakö­rökre képezik át­RIO DE JANEIRO: Castello Branco brazil köz- társasági elnök szerdán hat képviselőt és négy állami tisztviselőt tíz évre megfosz­totta politikai jogainak gya­korlásától. A képviselők kö­zül ketten kapcsolatban áll­tak —ja. kormány szerint — Kubitschek és Goulart volt köztársasági elnökkel, s állí­tólag politikai egységfront kialakításán fáradoztak a Branco-kormányzattal szem­ben. SANTIAGO A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak plénuma befejez1’ munkáját. A záróülésen Luis Corbalan, a Központi Bizottság főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a chilei népnek nagy­mértékben hozzá kell já­rulnia az amerikai imperia­lizmus fokozódó'agresszivi­tása ellen vívott világmé­retű harchoz és erősíteni’ kell szolidaritását Vietnam és Kuba hős népével. Halálbüntetést kért az ügyész Subandrióra Djakarta (MTI) Dj akartában a vád kép­viselője pénteken, a hajnali órákban (helyi idő) fe­jezte be vádbeszédét Su- bandrio volt indonéz kül­ügyminiszter perében Az ügyész halálbüntetés kisza­bását kérte Subandrióra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom