Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-14 / 243. szám

Az er$s, jól gazdálkodó iermelGszöveilíezetelíért Járási pártértekezlet Mátészalkán A tanácskozáson felszólalt dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, a megyei párt-vb tagja Premier előtt a távfűtőhálózat Karbantartás havi' 11—-15 forintért — Telefonkapcsolat a hőerőművel — A díj 10,80 forint légköbméterenként Egyszerűség, a pártpoliti­kai munka és a két kong­resszus közötti időszak gon­dos, megfontolt társadalmi­gazdasági mérlegelése jelle­mezte a mátészalkai járási pártértekezlet egész tevé­kenységét. A tanácskozásra szerdán, a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban ke­rült sor. Több mint kétezer kommunista megbízásából kétszáz küldött felelősség- teljesen elemezte a járás fejlődését, helyzetét, feltárta az előrehaladást gátló té­nyezőket és meghatározta a jövő feladatait. Huszonki­lencen jelentkeztek felszóla­lásra, s 17-en el is mondták véleményüket, melyekből kicsendültek az eredmé­nyek, a hibák a pártéletben, a közös gazdaságok továb­bi megszilárdításában, az iparfejlesztésben, az egész­ségügy és a kultúra terüle­tein. Kiváló vitaalapot nyújtott a beszámoló, s érthető, hogy a tsz-mozgalom to­vábbi fejlődésére összponto. sült. Egyetlen felszólaló sem volt, aki a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések vala­melyik oldalával ne foglal­kozott volna. Kicsendült a beszámolóból, hogy központi kérdés a mezőgazdaság fejlesztése. Megemlítette a beszámoló, hogy az elmúlt években a járási pártbizott­ság munkájának közép­pontjában a munkás—pa­raszt szövetség erősítése, a munkásosztály vezető sze­repének elmélyítése és az egységes szocialista parasz­ti osztály kialakítása állt. Az ezekben elért eredmé­nyekre sokoldalúan muta­tott rá. A felszólalók is hangsúlyozták, hogy már elmosódóban vannak azok az ellentétek, amelyek a parasztság korábbi rétegző­déséből adódtak. Ez fejező­dik ki életszínvonaluk azo­nosulásában is, hiszen a 'v mérce nem a bevitt föld mennyisége, hanem a kö­zös javára végzett munka. Elemezte a beszámoló azt is, hogy a szocialista munka­versenynek, a szocialista brigádmozgalomnak milyen nagy hatása van- egységes új típusú osztállyá alakulásá­ban. Bár ennek az alapfel­tétele a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése volt, fő feltétele viszont az erős, jól gazdálkodó szövetkezet, ahol elégedettség van, be­csülik egymást az emberek. Rámutattak arra Is, hogy ott, ahol a szövetkezet gyenge, nem megfelelő a gazdasági és pártvezetés, egymást okolják, s ezek akadályozói az egységes fa­lusi társadalom kialakításá­nak. Többen szóltak arról, hogy az új körülmények között, az új gazdasági me­chanizmus lehetőségeivel él­ve tovább kell lépniök a szövetkezeteknek is. Erős, piacképes, jövedelmező gaz­daságokká kell változtatni a tsz-eket. Különösen a türelmet hangsúlyozta a beszámoló a nevelő és felvilágosító mun­ka területén, a falun folyó és sok pártonkívüli és párt. tág részére is bonyolult osz­tályharcban. Ezért határoz­ta meg egyik legfontosabb feladatként továbbra is a mindennapos pártpolitikai munkát, a párttagok és a tömegek között. Ebben most központi helyet kell elfog­lalnia az új gazdasági mechanizmusnak, amelynek a leglényegesebb kérdései­vel meg kell ismertetni a szövetkezetek tagjait. Ezt hangsúlyozták a felszólalók is, mondván, hogy a gazda­ságirányítás új rendszeré­nek következetes alkalma­zása gazdaságilag jó alapot nyújt a munkás—paraszt szövetség további erősítésé­hez, s csökkenti azokat az egyes munkások részéről tapasztalható parasztellenes, egyes tsz-tagok részéről vi­szont munkásellenes nézete­ket, amelyek ellen küzdeni kell. Sokoldalúan bizonyította a beszámoló a tsz-mozgalom eredményeit. A közös gaz­daságok többsége igazi szo­cialista nagyüzemmé vált, s jó úton halad. Gazdálko­dásuk megalapozott, belter­jesség irányában fejlődnek, javul a munkaszervezés, s a munkadíjazás vonzó mód­szereit alkalmazzák. A kö­zös gazdaságok fejlődését mutatja a közös vagyon, amely az elmúlt évek során 213 millióról 455 millióra növekedett. Gyarapodott gépparkjuk, meghonosodott a műtrágya használata, ja­vultak a termésátlagok, ál­talánossá vált az intenzív búzafajták és a hibrid ku­korica használata. Ugyan­akkor rámutattak a problé­mákra is, amelyek az állat- tenyésztés fejlődését akadá­lyozzák. Szóltak a fiatalok elvándorlásáról, s miatta az átlagos életkor rohamos nö­vekedéséről, s ez mind gond. Megemlítette a beszámoló; az előrehaladás megköve­teli, hogy már a jövő évben 970 új szakmunkás dolgoz­zon a közös gazdaságokban. Feladatként határozta meg a pártértekezlet, hogy a tsz- ek szakemberellátottságát fokozzák elsősorban ösztön­díjak létesítésével, s to­vábbra is megkülön­böztetett segítséget szüksé­ges nyújtani a gyen­gébben gazdálkodó tsz-ek- nek, erősíteni a pártirányí­tást, jobbá tenni a gazda­ságvezetést. Részletesen ha­tározták meg a kongresszusi irányelvek alapján az új ötéves tervben a tsz-ek előtt álló termelési, szervezési, politikai és kulturális fel­adatokat, melyek végrehaj­tásával egy egész új falusi társadalom, új típusú pa­rasztság alakul ki. Hangsú­lyozták ebben a munkában a kommunisták áldozatos munkáját. Azt, hogy az új helyzetben a pártszerveze­teknek is elemzőbb, célratö­rőbb és következetesebb munkát kell végezniök. Részletes elemzést adott a beszámoló a járás ipara fejlődéséről. Hangsúlyozta az ipari munkásság létszá­mának a növekedését, s említette azokat a szép ered­ményeket, amelyeket az ÉRDÉRT, a Faipari Válla­lat, s a többi üzem elért. A felszólalók közül többen sürgették Mátészalka to­vábbi iparosítását. Szóltak azokról a sikerekről, ame­lyeket a munkásság a kong­resszusi versenyekben elért. Az ÉRDÉRT munkásai 5 millió forint értékű fel­ajánlást tettek, s már szep­tember végéig csaknem 4 és fél millió forintot telje­sítettek. Elmondták, hogy ma semmivel sem kisebb a kommunisták felelőssége az előrehaladásért, mint 15 esztendővel ezelőtt. Ezért forradalmi módon kell har­colni a párt és a kormány határozatainak a végrehaj­tásáért. A munka eddigi Si­kereit bizonyítja az is, hogy a járás ipari üzemeiben 48 brigád dolgozik a szocialis­ta cím elnyeréséért, az üzemek dolgozóinak a 25 százaléka. Bírálták a párt- szervezeteket, amelyek nem adnak megfelelő segítséget e mozgalomnak. Problémaként említette a beszámoló, hogy a járásban elsősorban a fiatalok és a nők körében jelentkezik a munkaerő felesleg, melyek foglalkoztatottságát a helyi lehetőségek figyelembe vé­telével és a felsőbb szervek segítségével szükséges meg­oldani. Javasolta egyes ipari üzemek bővítését, az ERDÉRT-nél ládaüzem megszervezését és az állami gazdaság motor javító üze­mének a fejlesztését. Ezek után a kulturális életben, az egészségügy fej­lesztésében elért eredmé­nyekről és a problémákról szóltak. Elemezték a taná­csok, a KISZ-szervezetek, a nőtanács, Hazafias Népfront és társadalmi szervezetek eredményeit. Bár a beszámoló alaposan foglalkozott a pártélet belső kérdéseivel, a vezetéssel, a bírálat és önbírálat, a kol­lektív vezetés és a pártde- . mokrácia érvényesülésének kérdéseivel, a felszólalók í mintha, kissé megfeledkez­tek volna ezekről. Alig akadt egy-két felszólaló, akik a kommunisták helyt­állásáról, a pártépítő mun­ka minőségi megjavításáról és a pártvezetés előtt álló komoly feladatokról beszélt. Inkább a pártpolitikai mun. ka gazdasági oldalaival, a közgazdasági szemlélet ki­alakításának a fontosságá­val és az új gazdasági me­chanizmusból adódó felada­tokkal foglalkoztak. A vitában felszólalt dr. Fekszi István elvtárs, a megyei pártvégrehajtó-bi. zottság tagja, a megyei ta­nács vb. elnöke is Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága jókívánságait tolmácsolta a pártértekezlet résztvevőinek. Elmondta, hogy a pártértekezlet való­ban kommunista jellegű ■munkaértekezlet volt, ame. lyen párttagokhoz illően ér­tékelték az elvégzett mun­kát, s elemezték a hibák okait. Szólt arról, hogy a beszámoló reális volt. bát­ran és őszintén mondta el a problémákat, s alkalmas arra, hogy a kongresszus határozataival együtt alap­ját képezze a járási pártbi­zottság további irányító és ellenőrző munkájának. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elmúlt 4 év mun­kájának az eredménye első­sorban a párt helyes politi­kájából fakad. Hozzáfűzte, hogy sok pártszervezet­ben még vannak hibák, me­lyeket ki kell javítani. Ezt mutatták a vezetőségválasz­tó taggyűlések is, melyek iránt nagy. volt az érdeklő­dés a pártonkívüliek köré­ben is. Szólt arról, hogy akadnak egyesek, akik a hi. bákat nem reálisan bírál­ják, hanem rosszindula­túan. Ezeket nem enged­hetjük meg. Ezután arról beszélt, hogy lehetnének nagyobbak a sikerek, ha mindenhol célratörőbben és következetesebben harcol­nának a párt politikájának megvalósításáért. Hangsú­lyozta. hogy erről mi, kom­munisták tehetünk, s raj­tunk múlik, hogy a végre­hajtás következetesebb le­gyen. Beszélt a fejlődéssel járó problémákról, hogy a szocializmus alapjainak a lerakása után a felépítés időszakában már új viszo­nyok között, új módszere­ket kell keresni, s ezért van szükség az új gazdasági mechanizmusra is. A párt politikája helyes, bíznak benne az emberek. Tudja a nép, hogy az MSZMP nyílt és őszinte politikát folyta­tott és folytat. Az ország elé tárja, mit miért tesz, s amit cselekszik az a dolgo- 2ó nép felemelkedését szol­gálja. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért az agitációban is legyünk következetesek, melynek feltétele, hogy a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét biztosít­suk. A pártértekezlet vitájá­ban felszólaltak: Pécsért Ernő, Kun István, Major József, Lévai György, Vé­kony Sándor, Fodor Ká­roly, Longera János, Fábián Imre, Madácsi József, Pé­csén Balázs, Benedek Lajos, dr. Nagy István, Kállai Sándor, Rozgonyi Győzőné, Sándor András és Papp János. A pártbizottság megtar­totta első ülését és meg­választotta az MSZMP Má­tészalkai Járási Végrehajtó Bizottságának tagjait. Az új vb tagja lett: Kovács Sán­dor, Kállai Menyhért, dr. Szabó József, Fodor Károly, Benedek Lajos, Lévai György, Básti Ágoston, Lon­gera János és Kállai Sán­dor. A járási pártbizottság első titkára Kovács Sándor, titkára: Kállai Menyhért lett. Közeleg a hivatalos fű­tési idény kezdete, s ezzel együtt a nyíregyházi távfűtőhálózat premierje. Mint tudjuk: az át­adás után a folyamatos üze­meltetés a Városgazdálkodá­si Vállalatra hárul. Orosz Menyhért előadót a felké­szülésről kérdeztük. — A nagy költséggel meg­épített hálózat zavartalan üzemelésére időben meg­kezdtük a felkészülést. Már együtt van az a 23 ember, aki a nyíregyháziak leg­újabb szolgáltatáséért lesz felelős. Kezdetben 17 hőközpont kezelése lesz a feladat, eb­ből 15 az Északi Alközpont­ban van. Egy-egy műszak­ba úgy osztotta^ 5—5 em­bert, hogy valamennyi szük­séges szakma képviselve le­gyen Egy emberre igy az Északi Alközpontban 3 hőközpont jut. ahol gon­doskodni kell a berendezések, a felszerelések állandó biz­tonságáról, üzemeléséről. K ödös, felhős reggel volt. Kis összekö­tőnk mögött lép­deltem, aki Lung- Kuangából An-Lai- ba vezetett. El­hagyva Khuoi-Liut, a hegyek között haladtunk tovább, mert a hegy lábánál lévő települést még az ellenség tartotta elfoglalva. A falu fölött felhők gyü­lekeztek, s minket is lágy ködbe burkoltak. Felhők... Felhők... Ruhánk átnyirko- sodott és ezüstös harmat te­lepedett rá. Az összesűrüsö- dött felhők átvonultak a túloldalra és az emelkedő nap sugarai most már vidá­man záporoztak ránk. Dél felé járt az idő, ami­kor Po-Nguahoz közeled­tünk. A fiú hirtelen megállt és hozzám fordult: — Mit gondol, vannak-e a teknősnek szülei? Meglepett a kérdés. — Természetesen, van­nak. Miért kérdezed? — Csak úgy-.. Es otthona? Gondolkoztam egy pillana­tig, aztán így válaszoltam: — Nem tudom biztosan... Lehetséges, hogy építenek maguknak valamit a bar­Az új lakótelep távfűtési hálózatának a „főhadiszál­lása” a tanárképző főiskola gyakorló iskolájának egyik épületében lesz: itt állandó telefonkapcsolatot tartanak a hőerőművel. — Sokakat érdekel: mi lesz, ha a hiba a lakások­ban jelentkezik. Erre dol­goztuk ki újabb szolgáltatá­sunkat: ha a lakószövetke­zet szerződést köt velünk, lakásonként havi 11—15 fo­rintért, — légköbméterek­től föggően — mindenféle karbantartást, javítást azon­nal elvégzőnk, ha a szüksé­ges anyagot a rendelkezé­sünkre bocsátják. Úgy vél­jük, ez lényegesen olcsóbb mintha valaki kisiparosén szaladna Nem vonatkozik ez a most kezdődő próbaüzemalés- re és a garanciás javítások­ra: azt a kivitelező köteles díjtalanul elvégezni. Ameny- nyiben a kivitelező a hőkeze­lőket kéri fel erre, az elszá­molás a két vállalat között lang mélyén, vagy a tó­ban... Tovább lépdeltünk szótla­nul. Amikor néhány kilométert haladtunk, és átvergődtünk a sziklák között vezető ös­vényeken, ismét megszólalt, de most már más hangon: — Kérem, engedje meg, hogy elmehessék néhány percre, megnézni a teknő­sömet... — A teknősödet...? A fiú mesélni kezdett. — Nemrégiben ez.en a he­lyen egy katonát vezettem át. Nem túl messze innen, egy hegyi teknőst találtam, amint éppen előmászott a kövek közül. Haza akartam vinni, hogy majd otthon a gyerekek játszanak vele, de nagyon nehéz volt... és ke­restem neki egy üreget, oda cipeltem, a nyílására pedig egy követ gurítottam. Ugye. jő megoldás? Onnan nem mászhat ki és e! se pusztul.. Akkor nem tudtam elvinni, mert másik úton mentem haza. De most... Hirtelen abbahagyta- Ke­zemet a vállára tettem és csendesen szóltam: — Értem. Eredj hát és hozd el a teknőst. Majd történik. Az már bizton hogy a távfűtés díja a lakó. soknak légköbméterenként 10 forint 80 fillér, amit ál­lami dotáció egészít ki. A közületek ennél drágábban, önköltségi áron vehetik igénybe a távfűtést. A leendő „gazdától” meg­tudtuk. a próbaüzemelés a jövő héten kezdődik, jól­lehet, a kivitelező már megkezdte a „hideg víz kenng- tetést” a hálózatban. Száz­harminc fokos vizet enged­nek a vezetőkbe a hőerőmű­nél, hogy a hosszú út alatt leadott meleg ellenére a elegendő hő jusson a fű- őtestekbe. Az előírások sze. rlnt egy hónap alatt kell a mutatkozó hiányosságokat pótolni. Végül közölték: bár még van néhány teendő, de amennyiben az időjárás in­dokolja, már a jövő héten megkezdhetik a „hivatalos fűtést” az északi lakótele­pen. (a) Október IS: Őszi megyei könyvhetek Az Idén immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő őszi megyei Könyvhe­tek országos szervező bizott­sága csütörtökön a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat a könyv ok­tóber 15-én megnyíló, s de­cember 24-ig tartó falusi ünnepének eseményeiről. A könyvheteket, a korábbi évek. hez hasonlóan, az idén is valóságos ünneppé avatja a megrendezésre kerülő gaz­dag program. Több száz író-olvasó találkozó lesz a falvakban a könyvheteK Idején. A fiatal írók mellett mai irodalmunk olyan rep­rezentánsai találkoznak majd olvasóikal. mint Illyés Gyula, Németh László és Veres Péter. A legnépszerűbb mezőgazdasági szakkönyvek szerzői ankétokat, előadáso­kat tartanák­Az őszi megyei könyvhe­tek forgalma az elmúlt év­ben elérte a 2—2,1 millió kötetet, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy kereken 25 millió forint értékű könyv került a falusi emberek kezébe. Az idén legalább 2.5—3 millió kötetre akar­ják növelni a forgalmat. felváltva visszük. Előbb én, aztán te. No, csak siess vissza, mert még messze van Al-Lai... Kis vezetőm mag se vár­ta, hogy befejezzem, ha­nyatt-homlok futott az er­dőbe és eltűnt a fák sűrűjé­ben. Néhány perc múlva is. mét előbukkant. Kezei ma- szatosak voltak, arca csak úgy ragyogott az örömtőt Teknős nélkül pillantottam meg, csodálkozva kérdez­tem: — Hát a teknősöd? Hol van? Tálén megszökött? — Szabadon engedtem... Nem értettem. De mielőtt megkérdeztem volna, folytat­ta: — A mi falunk nemrég szabadult fel. Az emberek visszahurcolkodtak és haza­cipelték holmijaikat. Most már megint dolgozhatnak a saját otthonaikban. Azt hi­szem, a teknős is nagyon szomorkodhatott a fogság­ban, nem igaz? Ezért azt tettem vele, amit velünk a katonáink. Kiszabadítot­tam, menjem haza a szülei­hez... Az út a hegyekben Tjan- Vattól An-Laiig mind nehe-i zebb és meredekebb lett De úgy láttam, hogy az ért kis vezetőm mégis gyorsad ban és könnyebben lépdelt mint korábban­Fordította: Antalfy Istvárt Almaszüret' Foto: Hammel József Than Tin: A teknős

Next

/
Oldalképek
Tartalom