Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ARA: 80 fillér 1966. OKTÓBER 30, VASÄRNAP Több figyelmet a népművelésne A megyei operatív bizottság felhívása Minden erőt az őszi kalászosok elvetésére Pártunk közelgő IX. kong. resszusa előtt valamennyien számot vetünk azzal, hogy az elmúlt években ránkbí­zott lehetőségekkel jól sáfár, kodtunk-e. Ilyen számvetésről a me­gyei tanács népművelést irányító, szervező munká­járól, a megye művelődési állapotáról tárgyalt a na­pokban a megyei párt-vég­rehajtóbizottság. A téma fontosságát nem kell hang­súlyozni hisz az ebből adó­dó megoldott és megoldat­lan feladataink valameny- nyiünket további tenniaka- rásra serkentenek. Az élet rendkívüli sokrétűsége, a tudat és a termelés szoros összefüggése a napról napra fokozódó igények óriási fel­adatokat rónak a népmű­velésre. Nem akarunk megyénk népműveléséről a teljesség igényével beszélni. A IX. kongresszus anyaga, az új mechanizmusból fakadó fel­adataink még nem ismer­tek, s megyénk sajátosságai, nak megfelelő feldolgozása még hátra van. Csupán olyan meglévő és már meg­oldható problémákat emlí­tünk mint az anyagi és tárgyi feltételek koordinált- sága, s a korszerűség. Népművelési körökben is. mert, hogy a feladatok meg. valósítására nem kevés pénz áll rendelkezésre. Az már kevésbé közismert., de nem titok, hogy vállala­taink, termelőszövetkeze­teink évi 15 millió forint összeg felett rendelkeznek dolgozóik kulturális nevelé­sének elősegítésére. Vajon úgy és arra hasz­náljuk fel ezeket a pénze­ket, ahogyan az adott kö­rülmények között a legcél­szerűbb és arra-e, ami leg­jobban szolgálja pártunk politikájának megvalósulá­sát, népünk kulturális fel- emelkedését? Bizony, sok­szor nem a legcélszerűbben. Nem szándékunk, hogy „te­temre” hívjunk intézménye­ket, embereket, de lehetetlen nem szólni arról, hogy me­gyéi művelődési házunk 20 ezer forint havi tiszteleldí- jat fizet ki különböző szak­körök vezetéséért és más referens tevékenységéért, ugyanakkor a nemrégen sorba látogatott művelődési házak csúcsidőben enyhén szólva fél házzal üzemeltek. A fokozódó gazdasági és szellemi világversenyben való helytállásunk az ipar­ban, a mezőgazdaságban tömegesen követeli a kép­zett szakmunkásokat. Egyes gazdasági vezetőink érzik ennek hiányát, panaszkod­nak munkásaik, szakmai és tudatbeli elmaradottságára, ugyanakkor a segítségre sie. tő népművelőt, kurtán-fur- esán lerázzák. így fordulhat elő, hogy városunk tíz üze­mében a kulturális célokra biztosított 380 ezer forint­ból az idén csak ötvenezer forintot költöttek, pedig a rendelkezésre álló nem kis pénzből sok munkásakadé­miát, szakmai tanfolyamot, tsz-akadémiát lehetett vol­na szervezni. Az ilyen cél­ra fordított pénzek blzonyá. ra többszörösen térültek volna meg a társadalom és az egyén számára is. Közismert városunk mű­velődési házainak szétta­goltsága. szétszórtsága. Túl­haladott állapotokat dajká­lunk, hisz mindegyik egy egész városra szabott prog­ramot akar megvalósítani, a maga valós, vagy vélt lehe­tőségeivel. Az anyagi esz­közök és tárgyi feltételek koordináltságának hiányáról beszéltünk. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a rá­fordítás nem célszerű, nem mindenütt keresi az igénye­ket. De példázza és igazol­ja azt amit a végrehajtó bi­zottság is kimondott, hogy az irányítók, végrehajtók szervezete kívánni valót hagy maga után. Ezek a példák megyei népművelő­dési politikánk gyakorlati megvalósításának korszerűt, lenségét is mutatják. A kor­szerűség igénye sem mai keletű, hisz a sajtó, rádió, mozi, televízió, könyv, di­vatos szóval: a tömegkom­munikációs eszközök évek óta mind szélesebb tömegek számára válnak hozzáfér­hetővé, háttérbe szorítva a népművelés hagyományos eszközeit. A korszerűség fogalma elválaszthatatlan a haladás gondolatától és régi igazság hogy az ezt szol­gáló eszközök is magukon kell viseljék a korszerűség jegyét. Vajon korszerűek-e azok a formák, amelyekkel megyénk népművelése kor­szerű ismereteket akar kö­zölni? Megállapíthatjuk, — és ezt mondta ki a végre­hajtó bizottság is, — hogy nem mindenütt azok, egy sor helyen ragaszkodnak a megkövesedett gyakorlat-, hoz, a statisztikának dol­goznak. A mi népművelési intéz­ményeinknek meg kell ta­lálniuk azokat a korszerű és vonzó formákat, amelyek­ben alapos politikai, és szakmai műveltséget adhat­nak társadalmunk legszéle­sebb rétegeinek. A feladat megvalósításához a népmű­velés szakemberein kívül nagy munka vár társadalmi szervezeteinkre, köztük a KISZ-re, a fiatalok falun- maradása érdekében, de a legjelentősebb munka első­sorban az újjászervezett, és megnövekedett hatókörű megyei és járási népműve­lési tanácsokra hárul. Szocialista államunk két évtizedes fennállása alatt a kommunisták vezetésével olyan eredményeket értünk el megyénk népének műve­lésében, amelyek bíztató távlatokat nyitnak a továb­bi szellemi és anyagi fel- emelkedéshez. Pártunk IX. kongresszu­sa további feladatot ró majd népművelődésünkre. Vár­juk ezeket a feladatokat és továbbra Is bízzunk az em­berek gondolkodását meg­változtatni akaró szenvedé­lyes népművelőinkben, j akik becsületes munkájuk után nagyobb elismerést, megbecsülést érdemelnek. Szombaton a megyei me­zőgazdasági és felvásárlási operatív bizottság a legsür­gősebb tennivalóként az őszi kalászosok vetésének mi­előbbi befejezését határoz­ta meg. Mivel a megye kö­zös gazdaságai a tervezettől kevesebb őszi takarmányke­veréket vetettek, a vető­szántás terve is módosul, s a 198 000 hold vetőszántás­ból eddig 190 000 holdon végezték el ezt a munkát. A kenyérgabona vetéséből 13 000 hold hiányzik még, főleg a szatmári és a bere­gi részen, a nehezebb tala­jokon gazdálkodó közös gaz. A MÉSZÖV igazgatósága szombaton délelőtt sajtótájé­koztatót tartott a Nyíregy­házi Almatárolóban a szö­vetkezeti kereskedelem és felvásárlás helyzetéről és az időszerű feladatokról. El­mondta Aczél Béla, a MÉ­SZÖV elnöke, hogy elké­szült a szövetkezeti kereske. delem harmadik ötéves áruforgalmi, hálózatfej­lesztési és felvásárlási ter­ve. Összeállításánál abból indultak ki, hogy a második ötéves tervben a szövetkeze­ti kereskedelem forgalma az általánosan előirány­zott 24—26 százalék­kal, szemben 30,8 száza­lékkal, vagyis a tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődött. A vendéglátóipar forgalma is 35,9 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. Ezt a helyes elképzelést látszanak igazolni az idei első háromnegyedév adatai is. Az áruforgalmi tervet 6,6 százalékkal túlteljesítet, ték. A múlt évinél pedig 10 százalékkal volt maga­sabb a forgalom. Ezt a szintet egész évben tartani tudják. Változás következett be az áruforgalom szerke­zetében is. A vásárlás egy­re inkább a tartós fogy sz- tási cikkek irányába toló­dott el. A múlt évi gyen­gébb zárszámadási eredmé­nyek után ilyen mértékű emelkedésre maguk a keres­kedelmi szakemberek sem számítottak. Az idei jó termés és a háztáji gazdasá­gokból származó bevéte’ek azonban kedvezően befolyá­solták az áruforgalmat Nem utolsósorban az ár- és bérrendezések hatása mu­tatkozik meg ebben. Hi­szen a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási árának növelésével nagyobb bevétel­hez jutott a falusi lakos­ság. Mindezek figyelembevéte­daságokban, valamint a kis- Várdai és a nyíregyházi já­rások tsz-eiben. Bár novem­ber 1-re az említett helyé­ken — amely 4 járást érint — nem tudják földbe tenni az "őszi kenyérgabona mag­vait, az időjárás kedvező arra, hogy minden erőt fel­használva ezt a munkát november 3-ig befejezzük Szabolcs-Szatmárban. Na­gyon fontos, hogy a gépja­vító állomások és közös gaz­daságok minden erőgépei a szántásra és a vetésre állít­sanak át. Gondoskodjanak a nehéz munkát és a jövő évi kenyeret biztosító trak­lével a harmadik ötéves tervben a múlt évihez ké­pest 25—28 százalékos áru­forgalom növekedéssel szá­molnak. A forgalom nagyarányú növekedése szükségessé te­szi a hálózat fejlesztését is. Erre a célra ez évben nép- gazdasági beruházásból és helyi forrásokból 32 millió forintot költenek. Előrelát­hatólag a harmadik ötéves tervben is kb. ennyit fordí­tanak évenként új építkezé­sekre, felújításokra, korsze­rűsítésekre. Többek között Mátészalkán, Nyíregyházán, Tiszalökön kerül sor na­gyobb építkezésekre. Mind­ezek mellett természetesen fokozatosan fejlesztik és korszerűsítik a kisebb köz­ségekben, sőt a tanyavilág­ban is a bolthálózatot. Az idei felvásárlás sok problémával kezdődött. A gondok azonban most a jó termésből adódtak. Mint az várható volt, burgonyából a felvásárlási és elhelyezési gondok megmaradtak. Már eddig több. mint 6500 vagon burgonyát vettek ót a terme, löktől. Ezzel az évi felvá­sárlási tervet teljesítették. Ez a mennyiség máris több, mint a leszerződött volt, mert a termelők csak 5900 vagon átadására kötöttek megállapodást. Az év hát­ralévő részében még további 1200—1500 vagon burgonya felvásárlásával számolnak. De még ezzel együtt is csak kb. a felét tudják át­venni annak a mennyiség­nek. amelyet felvásárlásra ajánlanak. Ehhez hozzájá­rul az is, hogy az idén azokban a megyékben is jó volt a termés, ahova ed­dig nagyobb mennyiséget tudtak elhelyezni, s exportra is mindössze 800 vagonnal szállítanak még. Ezért 3500-^4000 vagonnyit télére tárolnak, & 7 szeszgyárban torosok megfelelő ellátásá­ról, mert csak így kísérheti siker a fáradozást. Néhány nap áll rendelke­zésre november 3-ig, s ezért szükséges hogy még a va­sárnapot is a szántásra és a vetésre használják fel. A gépjavító állomások műhe­lyeiből ez időben sok sze­relő ült újra traktorra, hogy segítsen a szántás és a ve­tés mielőbbi befejezésében. Figyelmeztetett arra a bi­zottság, hogy most mór nem kell megvárni a még betakarításra váró területek felszabadítását, ezt kerül­jék meg, s a módosított terv szerint végezzék a szántást megkezdték a feldolgozását. Ezeknek együttes kapacitása is alig napi egy vagon. Mind­ez indokolttá tenné, hogy a termelők a szokásosnál nagyobb mértékben használ­nák fel a burgonyát takar­mányozás céljára. Ezzel sze­mes takarmányt lehetne pótolni, vagy megtakaríta­ni. A megye másik értékes termékének, az almának fel­vásárlásával nincs különö­sebb probléma. A gondot inkább az okozza, hogy a szépnek mutatkozó gyü­mölcsben a szedés után a keserű fékete foltosság meg. jelenésével minőségromlás következett be. Eddig 5800 vagonnal vásároltak fel s ez a mennyiség előrelátha­tólag 7500 vagonra emelke­dik. Ebből a termékből folyamatosan szállítanak ex­portra, elsősorban a szocia­lista országokba. Megkezdték a sárgarépa, káposzta és más zöldségfé­lék felvásárlását. Ezeknek a termékeknek egy részét tartósított állapotban hoz­zák majd forgalomba. Mint­egy 80 vagon paprikát, uborkát tartósítanak. Az üzletekben máris kaphatók ezek a termékek. Babból az idén a terve­zettnél is nagyobb mennyi­séggel számolnak. Kilencven vagonnal mór átvettek a termelőktől és még további 40—50 vagon felvásárlása várható. A harmadik ötéves terv­ben tovább javulnak a gyü­mölcs feldolgozásának lehe­tőségei. Már jövőre meg­kezdik építeni a Nyíregyházi Almatároló második egysé­gét. Almatároló épül Máté­szalkán. Ily módon 1970-ben 3500 vagonnal bővül a hűtő. kapacitás. és a vetést a kijelölt táb­lákban. Befejeződött Szabolcsban az egyik legnagyobb mun­ka, a burgonya betakarítá­sa, melyet több mint 65 000 holdon végeztek el a tsz- ekben. Jól halad a cukor­répa szedése is, a tervezett 12 000 holdból már csak alig 3 ezer holdon vár sze­désre a cukorrépa. A nap­raforgót 21 000 holdról ta­karították be. s már csak 2800 hold vár betakarításra. Befejeződött megyénkben az almaszüret is és jó ütemben halad a felvásárlása. (0 A földművesszövetkezetek egyéb irányú tevékenységü­ket is szélesíteni kívánják. Felméréseket végeznek, me­lyek azok az árucikkek, amelyekből nem tudják ki­elégíteni az igényeket, s ezeket igyekeznek helyileg előállított termékekkel pó­tolni, az árualapokat növel­ni. Máris megjelent a házi­lag készített és megyénkben igen kedvelt csigatészta, de foglalkoznak töltelékáruk készítésének gondolatával is. Támogatják a földműves, szövetkezetek a közös gaz­daságokban is a termelés bővítését. Ilyen például a burgonyahajtatók felhaszná­lása gombatermelésre. Eze­ket az épületeket az évnek csak egy részében használ­ják. Közben kétszer l°het benne gombát termelni, s a befektetett költség néhány év alatt megtérül!. Ehhez ha­sonló kisegítő tevékenység lehet a fáhulladék. nemes­fűz termelése és feldolgozá­sa, mezőgazdasági kisgépek javításának megszervezése. Elmondták azt is, hogy az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével nagyobb lehetőség nyílik arra hogy a termelő és felvásárló szervek még közelebb ke­rüljenek egymáshoz, s ez­által az áruk, elsősorban a mezőgazdasági termékek a mostaninál kisebb kerülők­kel és jobb minőségben jus­sanak el a fogvasztókhoz. A sajtó képviselőinek működés közben bemutat­ták Csáki Menyhértnek, a gyümölcskombinát vezetőjé­nek találmányát, a komplex manipulációs gépsorokat, amelyeknek üzembe helyezé­sével lényegesen meggyor­sították az alma feldolgozá­sát. Egy gépsor sápi telje­sítménye hét vagon. Jövőre megkezdik a Nyíregyházi Almatároló bővítését Sajtótájékoztatót tartott a MÉSZÖV igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom