Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

Fiúk a kastélyban Közeleg a végső búcsú pillanata Sp. Pista nem ismerte a sitiiéit, akik korán meg­haltak. B. Andris kerülte az iskolát, s aztán lopni kezdett P. Miklós maga írta meg a kérvényt vi­gyék őt intézetbe. T. István apja után anyjában is csa­lódott Még egy év és va­lamennyien búcsút vesznek a Tiszadobi Gyermekváros­tól. Felnőttek, megerősöd­tek, szakmunkások lettek; — Fiúk! Hogyan képze­litek sorsotok további ala­kulásai? , Andris (Szőke. 17 évet, tüskés ha- jú fiú. Szégyenlős, gyorsan elkapja a szemét a szemben ülőéről.) — Elmentőnk a fafnvég­m csavarosai, focizni. Apám rájött kapta a szí­jat, Azután csak folytattuk, nem tudtuk abbahagyni. Különösen, amikor pénzhez is jutottunk. Boltban, pia­ci»! emeltük el a tárcákat a táskából, zsebekből. Hát így történt«, ezen buktunk le, javítóintézetre ítéltek, aztán idekerültem. Egyszer meglógtam, de visszahoztak. (Közben mosolyogni kezd.) Butaság volt az egész, most látom csak, milyen fájdal­mat okoztam szüleimnek* Pedig az én apám nagysze­rű ember. Gépész Miskol­con. A nyáron elvitt magá­val az üzembe: láttam, mi­lyen jól érti a dolgát, a bo­nyolult gépeket. Én lakatos leszek, mert közben pótol­tam az általános iskolát is. Bányalakatosság a vágyam. Izgalmas munka és jól le­het keresni. Annak idején azt mondogatták, nem lesz énbelőlem semmi. Most majd megmutatom, hogy mégis lesz. Csakazértis. Mi­közben horgászni szoktam, mert ea a szenvedélyem, sokszor gondolok az első tervemre; egy szép új, nagy motort veszek, Pannó­niát, azzal járok majd reg­gelente a munkába. Miklós — Az én vágyam nagyon egyszerű. Ha sikerül le­vizsgázom az elektrolakatos szakmából, munkába állok, hogy segítsek a családo­mon. Élnek a szüleim, de édesanyám nagy beteg. Azt akarom, hogy kisebb test­véreim semmiben se nélkü­lözzenek, tanulhassanak nyugodtan. Mert nekem erre otthon nem volt lehe­tőségem: sokan voltunk a pici 'lakásban. Nem, nem menekülni akar tam én az otthoni gondok elől, ami­kor megírtam a kérvényt. Itt megadták a lehetősé­get arra, hogy mielőbb ja­vítani tudjak a magam és a családom helyzetén. Hát most eljön ennek is az ide­je. Majd meggyógyul édes­anyám, újra mosolyogni fog, ha találkozunk. (Vastag keretű szemüvege mögül messzire néz. Majd szinte magának mondja: igénye csupán az, hogy a munka mellett tanulhasson tovább, esti technikumban. Különben már maga épít kis rádiót, újabban barká­csol: elektromos gitár for­málódik keze alatt szabad időben.) Pista — Ha innen elkerülök, tfigy akarok élni, mint a legidősebb bátyám Szege­den. Öt nagyon szeretem, gyerekének én vagyok a keresztapja^. Kicsi voltam még, de jól emlékszem: szüleim sokat veszekedtek egy nő miatt. El is váltak, a húgom és én anyámmal maradtunk. De ő beteg lett, rólunk az állam gondosko­dik azóta. Tavaly nyáron mindent veszni láttam. Anyánkhoz költözött egy férfi, s nekünk kiadták az utunkat. Pedig én igazán I 9 6 7 • B E N Tíz tanya kap villanyt Bővítik Nyíregyháza és sok község hálózatát Három éve már, hogy me­gyénkben is befejeződött a faluvillamosítás. Az azóta folyamatosan végzett háló­zatfejlesztés ellenére is még mintegy kétszáz kilométer hosszú hálózat megépítésére van szükség, hogy az áldá­sos villanyfény minden na­gyobb település lakójához eljusson. Különcsen nagy erőfeszí­téseket igényel a tanyai te­lepülések villamosítása. A megyében 231 olyan tanyai település • van, ahol a lélek- szám százon felül van és ezeknek jelenleg még negy­ven százaléka nincs villamo­sítva. Ugyanakkor megoldás­ra vár több nagyobb köz­ség korábban nem villamo­sított, de sűrűn lakott utcái­nak villamos energiával való ellátása. Tiszavasváii- ban például 23 kilométer új hálózat megépítésére lenne szükség, hogy ezeket a prob­lémákat megoldhassák. A kisebb községek közül Újke­nézen és Urán még csak « főutcán van villany. A jelentkező igények és lehetőségek figyelembe vé­telével, a gazdaságosság szem előtt tartásával ké­szült el a jövő évi villany­hálózat fejlesztési terv. Terv szerint 1967-ben összesen ti­zennyolc község kap kisebb- nagyobb hosszúságú bővítést. A mintegy 25 kilométernyi hálózat beruházási összege hárommillió forintot igé­nyel. Jelentős villanyhálózat­bővítést kap többek között például Nyíregyháza, Máté­szalka, Ujfehértó és Tiszá­vá* vári. Megoldják az Üj- kenéziek és az uraiak prob­lémáját is. Terv szerint jövőre tíz tanyai település kap vil­lanyt. Bár ezeknél a tele­püléseknél a kisfeszültségű villanyhálózat hossza húsz kilométer, ugyanakkor tíz kilométer nagyfeszültségű vezetéket és hat transzfor­mátorházat is meg kell épí­teni. Az összes költség itt már hárommillió 600 ezer forint. Az érintett települé­sek; Fábiánház.a—Előtelek Tiszvasvári—Józsefháza, Ti- szadob—Reje tag, Kálmán- háza—Ökörkert, Kemecse— Körmendi tanya és az egyébként Nyírturához tar­tozó Libabokor. Villamosít­ják a Balkányhoz tartozó Görcg pusztát is. A Nyír­egyházához tartozó telepü­lések közül jövőre kap vil­lanyt Újtelek—János- és Zom bori bokrok. Ezek a beruházások 'fo­lyamatosan, 1967. december 31-ig fejeződnek be. Év vé­géig a belterületi hálózat- bővítés során mintegy nyolcszáz, a külterületi villamosítás révén pedig közel hatszáz családi ház­ban gyulhat ki a villany­fény. A tervezett villanyháló­zat-bővítés költségeit — a külterületi húsz százalé­kos helyi hozzájárulást nem számítva — az állam fede­zi. Ezenfelül a tanácsok a községíejlesztési alapból a további hálózatbővítésre is vállalkozhatnak, <tá) szerettem a« anyámat, saj­náltam őt, elhatároztam, majd én viselem a gond­ját. Miéit küldött el ben­nünket? Miért? Bátyám azt mondta, fel a fejjel Pista, majd mi összetartunk. Hát most már hozzájuk sietek mindig. Én nem akarok úgy élni, ahogy a szüleim éltek. Kishugom nevelő­szülőknél van, jól érzi ma­gát, szeretik, ö gimnázium­ba megy. Én meg Szeged­re, a bátyám közelébe, kő­művesnek. Sokat szeretnék dolgozni, mint a bátyám, aki éjszakai szántásra is jár munka után a közeli tsz-be. Már van megtakarí­tott pénzem, gyűjtök majd hozzá, veszek egy telket később, s magam építek rá egy házat. Olyat, amilyet annyiszor elképzeltem már: sátortetőst, verandával, nagy ablakokkal... (De nem tud szabadulni a gondolattól: miért taszította el őket magától az anyja, s mi lesz vele, ha az az em­ber is odébbáll..?) L. Pi&ta — Nekem már teljesült az egyik vágyam. Mondtam már, hogy szüleim meghal­tak, s én 4 éves koromban elkerültem Csengerújfalu- ból Kisvárdára, nevelőszü­lőkhöz. Rosszul bántak ve­lem, egy napon értem jöt­tek az intézetből, s azóta itt élek. Tudni szerettem volna, van-e nekem roko­nom, valakim. Nyáron ün­nepség volt itt a gyermek- városban, lányok jöttek E ozzánk az ököritói otthon- ól, Egyikükre nagyon ha­sonlítottam, s nyomban ki­derült, hogy édes testvé­rek vagyunk, csak nem tudtunk egymásról; Azóta nekem is van húgom: Ma­rika, most hetedikes, leve­lezünk egymással... Cipész leszek, valószínű a nyír­egyházi ktsz-ben, (Valaki közbeszól.) Hát,., arról is szó van, hogy a Spartacus- hoz kerülök futballistának. Itt „kis Eusebiónak” hív­nak a srácok, merthogy fe­kete a hajam, barna a bő­röm. Túlozni azért nem kell, hol vagyok én még a jó focistáktól. Csak szenve­dély, mint a dobolás a dzsesszzenekarban, vagy a versmondás ünnepeken, Petőfit szeretem a legjob- baix (Pista akár máris dolgoz­hatna teljesítményben: kész­árut termelnek a tanmű­helyt fenntartó nyíregyházi ktsz-nek. Úgy tudják, en­nek zöme külföldre jut J ★ Valamelyikük azt mond­ta: amikor idehozták, vár­börtönnek látta a festői kastélyt, s megszökött. Most nehezen gondol rá, hogy közeleg a végső búcsú pil­lanata. A. S. Történetünknek három .fő- és három mellékszerep­lője van. Nem kategóriákat jelölnek, nem általánosíta­nak. Figyelmeztetnek. Az első variáció egy fa­lusi felvásárlási telepen játszódott le, főszereplője: A felvásárló Rendes becsületes neve van, úgy is hívják az em­berek, csak a háta mögött akasztják rá a gúnynevét. Ez az ember szemmel má­zsái, illetve minősít. — Első osztály, látom, — bólint, és a széles mázsa mögött átcsúszik a papír az eladó kezéből az átvevő kezébe. Ennek a papírnak értéke van, pénz. Akinek a szeme nem ér­ti az átvevő kérdését, az néhány száz forinttal ká­rosul. „Kérem ez csak má­Szerencsen mondták : »Szabolcs a legfőbb szállítónk4* Bodrogkeresztúr után a látóhatár szélén már fel­tűnnek a szerencsi cukor­gyár kéményei. Fekete füst száll az égre. A gyárud­var forgalma azonban min­dennél jobban bizonyítja; megkezdődött a szezon. A mérlegnél répával ra­kott pótkocsis vontatók sora áll. A száz vagon kapaci­tású betontárolóknál a szeptembert napsütésben félmeztelen, bronzhátú embe­rek rakodnak. Munkában van a vízágyú is. Kétper- cenként űrit egy vagont, s a répa az alagutakon át úszik a mosóba, szeletelő­be, hogy a lepárlóban ki­adja cukortartalmát. Evenként 18 ezer vagon A gyárlátogatásnál Ko- esis János termeltetési osz­tályvezető a vendéglátó. Ö mondja el, hogy mint min­dig, most is szeptenber el­sejével kezdték a cukor­gyártást és az első vago­nok répával rakodva Sza­bolcs megyéből a Tiszalök, Csönget- környéki termelő- szövetkezetekből érkeztek. — A legtöbb szállítónk Szabolcs megye — mondja az osztályvezető. — Terü­letünkhöz Borsod, Hajdú és Szabolcs tartozik. Borsod­ból 14, Hajdúból 8, Sza­bolcsból 18 ezer vagon ré­pát kapunk. A gyár fenn­állása óta a legtöbb cukor­répát mindig Szabolcsban termelték. A gyárban a termésátla­got és a megtermelt répa cukortartalmát évről évre pontosan vezetik, térképre rögzítik. Jóleső látvány. hogy ezeken a térképeken a sza­bolcsi területen sokkal több a piros szín, mint a zöld. Főleg Tiszalök, Kisvárda, Vásárosnamény, Csenger környéke szállít nagy töme­gű és jó minőségű cukorré­pát. Tehát nemcsak alma, burgonya de a cukorrépa­termelésben is jeleskednek mezőgazdasági üzemeink. A nagyüzemek fölénye — Szabolcsban a ter­mésátlag is évről évre nő. Tavaly 130 mázsás átlag­termést értek el, az idei átlag becslésünk szerint 150 mázsa lesz. Jónak Ígérkezik a cukortartalom is, de eh­hez az szükséges, hogy a tömeges répaásást október közepétől, december elejé­ig végezzék e! a termelő- szövetkezetek. A termésát­lag növekedése — a mi megállapításunk szerint — különben a szövetkezeti gazdálkodás fölényét bizo­nyítja. Az egyéni termelők soha nem értek el ilyen termésátlagot, sőt mai pél­da, hogy a termelőszövet­kezeti csoportok rendre száz mázsa alatt termel­nek. Az elmúlt évben pél­dául egy holdról 48 mázsa répát kaptunk tőlük, az idei termésüket sem tud­juk 77 mázsánál többre be­csülni. Cljabb lehetőségek kínálkoznak A szerencsi cukorgyár egyik legrégibb üzeme az országnak. Két évvel ez­előtt ünnepelte 75. jubile­umát. Az idő múlása lát­szik a külső köntösön, a falak vakolatán, de a be­rendezések, gepek többsége már modern, korszerű. Ér­dekes a gyár termetesének alakulása, fejlődése. 1920- ban kétezer, 1927-től 1948- ig öt-hatezer vagon répát dolgoztak fel. 1948-ban a gyár történetében először rését. Aki az utcákat járja, gyönyörködhet az egyforma pirostetős házakban, s a házak előtt a sok-sok virág­ban, a község központjában lévő park sokszínű virág­ágyaiban. A park árnyas útjain elhelyezett padokon szívesen üldögélnek a köz­ség lakói. Csak a nagy sár csúfította időnként községünket. Ezen 28 ezer vagon répából ké­szítettek cukrot, s 1965-ben a feldolgozott mennyiség meghaladta a 40 ezer va­gont. De még nem érkez­tek a csúcsra. — Jelenleg 270 vagon ré­pa feldolgozása a napi tel­jesítmény. Ebben a sze­zonban a szokástól eltérően már január közepén leál- lunk, mert tovább bővít­jük a gyárat, a kapacitást. Ei akarjuk érni a napi 500 vagonos feldolgozást. Ez a szabolcsiakat is érinti. A jövőben még több cukorré­pára tesz szükségünk. Hogy többet adjanak annak nem igen tesz akadálya, mert a gyár és a termelőszövetke­zetek között jó a kapcso­lat. Nincsenek vitás ügyek. A többtermetes érdekében mi is mindent megteszünK. A szállítási utak rövidítésé­re már hetven atvevőhe- lyet létesítettünk a megye­ben és ezek számát tovább növeljük. Segítünk az olyan termésátlagot növelő új módszerek elterjesztésé­ben is, mint a szemenként: vetés. Szerencsen jártunk. Lát­tuk hogyan lesz a szabolcsi cukorrépából kristály és mokkacukor, és olyan vé­leményt hallottunk, amely­re csak büszkék tehetnek termelőszövetkezeteink. építettek. De a közutak, to­ként a főutca sá tengere még mindig problémát Oko­zott a közlekedésben, s a tsz-nek a szállításoknál. Most, szeptember első nao- iaiban elkészült az új mű­ül. amellyel ismét kedve­zően változott községünk képe. Bojt or Éva Tiboi szállás Seres Ernő több az egészségügyi szakember /avul az érettségizettek aránya is Sokat fejlődött az elmúlt években Szabolcs egészség- ügyi szakkáder képzése. A megyei egészségügyi szak­iskolákban az idén 40 álta­lános képesítésű ápolónőt. 30 gyermekápolót, 35 labora­tóriumi és 20 fogászati asz- szisztenst képeznek. Ezenkí­vül 15 szociális otthoni gon­dozónő és 16 röntgenasszisz­tens kap képesítést. akik valamennyien a megye szakintézeteiben dolgoznak, illetve a végzés után kap­nak beosztást. A fehérgyarmati kórház­ban 6 laboratóriumi asszisz­tenst képeznek, akik helyben. Olvasónk írja: Elkészült a Tiborszállás nem nagy község, de rendezettségével kivívta a látogatók elisme­vagy a vásárosnaményi kór­házban dolgoznak. A vásá­rosnaményi kórházban 25 tanfolyamos ápolónő szerez oklevelet 1967 augusztusá­ban. Tovább javul a csecsemó- és gyermekápolónő képzés is. Részükre ez év márciusá­ban egésznapos bejárásos évfolyamot szerveztek, me­lyen 36-an vesznek részt, s 1968-ban végez.nek. Innen kerülnek a megye bölcsődéi­be és csecsemőotthonaiba. A most tanuló egészségügyi középkáderek közül sokan érettségi után nyernek ok­levelet. mű utunk is igyekeztek segíteni a köz­ség vezetői, amennyire ju­tott a pénzből. járdákat Kufárok ~ három variációban sód, harmad osztályú áru". Mindez ismétlődik kora tavasztól késő őszig. Motor autó, ház lesz a sok kicsi forintból. De ahhoz már kevés joga van az adako­zóknak, — legfeljebb az esztétikai élvezet. Afféle vi­gaszdíjként.. A második vari^pió szín­helye: Egy pedagógus- lakás Tojás, vágott baromfi, garmadával a jóféle ..hazai" túró, vaj és egyéb élelmi­szer*. „Hát csak tessék nyugodt tenni, K-néni, nem tesz semmi baj a gyerekkel. Megtörtént, a gyerek lepót- vizsgázott. Nem is diák. aki nem bukik. Na. isten áldja, sietek, mert órám van a dolgozóknál, isten áldja...” A szoba .falán grafikon, inkább térképhez hasonlít, A jelmagyarázat segít: 8—10 óra a nappalin, li­kőr korrepetálás levelezők­nek, délután 3—5-ig magán­óra két gyenge tanulónak, este 7—l()-ig a dolgozók­nál és így tovább. Hogyan is jutna így idő felkészülni az órákra, a főhivatással járó munkára? S ki tud így egy könyvet kézbe venni, tv-t nézni? A harmadik variáció sze­replője egy orvos, egyik kórházunkból. Az orvos Kiváló szakember. — és nagyvonalú. Ö pénzt nem kezel, jelentősebb, vagy csak annak titulált esetek előtt elvégzik a pénzbesze­dést az alacsonyabb be­osztásúak, az ápolónők Ok tisztában vannak a tarifá­val is. Tudják, mi. meny­nyibe kóstál a főorvos ur­nái. Es nem szegye!tik el­kérni. elfogadni a beteg! 1. hozzátartozójától. ../A ami nem jár. A három variáció szerep lői, meglehet rendes csa ládapák, példás férjek, jó szakemberek. De egyet nem tehet rájuk sütni. hogy becsületes emberek. Neír a foglalkozásukkal ját mindez. Nem jellemző ez a viselkedés a felvásárlóra, a pedagógusra, az. orvosra. De közülük néhányra igen. 9 őket tisztán kell látnunk) meg kell tudni különböz­tetnünk. Meg kell tanulnunk ne­met mondani, amikor * kufárok a markukat tart­ják. (Pl Így lesz a cukorrépából kristály és mokka

Next

/
Oldalképek
Tartalom