Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

A HIM tiHakozá§a a% amerikaiak kalóztámadása ellen Bendőrroham Hágában United States and World Report: Nemzeti válság Amerikában Percenként öt súlyos bűncselekmény Saigon, (MTI): 62 személy élte túl — nők, Hága, (MTI): Kedd éjszaka a dél-viet­nami felszabadító erők egy­ségei afcnatűz alá vették a Chu Lai-i amerikai tá­maszpontot. Az anyagi kár súlyos. Az aknatűzben több repülőgép megrongálódott. Az amerikai légierő foly­tatta kalóztámadásait a VDK ellen. A fő célpont Haiphong térsége volt. Az amerikai repülőgépek a demilitalizált övezet és az attól északra eső területek eilen is támadást intéztek. A DNFF szóvivője nyi­latkozatban ítélte el Lien Hóin falucska elpusztítá­sát Binh Dinh tartomány­ban. A falu felégetését szeptember 14-én rendelték d, mert a közelében folyt hadműveletben „gátolta az amerikai egységek akcióit”. A nyilatkozat szerint, ame­lyet a VNA szerdán ismer­tet, a falu pusztulását csak gyermekek, aggok, bete­gek, — akiket átszállítottak Bong-Sonba, ahol megkí­nozták őket. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztériuma szerdán nyilat­kozatot tett közzé, amely­ben elítéli amerikai hadi­hajóknak vietnami keres­kedelmi hajók és halászha­jók ellen intézett támadá­sait, valamint vietnami ál­lampolgároknak a VDK felségvizeiről történő el­hurcolását. A VDK külügyminiszté­riuma erélyesen elítéli eze­ket a kalóztetteket. Köve­teli, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya haladék­talanul bocsássa szabadon az elhurcolt VDK-állam- polgárokat és szigorúan tartsa meg a Vietnamra vo­natkozó 1954. évi genfi egyezményeket. Az indonéz képviselőhöz Julianna holland király­nő, — mint már jelentettük — kedden a parlamentben trón beszéddel nyitotta meg a parlamenti ülésszakot. Ezt követően a királyi család — az előkelőségek között Beatrix trónörökösnő és né­met származású férje, a Wermacht-obsitos Claus Von Arnsberg herceg — hin­ten hajtatott végig Hágán, hogy szállására térjen. A máskor oly békés hágai utcákon ekkor elszabadultak a szenvedélyek. Több ezer fiatal csoportja harsányan tüntetni kezdett a köztársa­sági államformáért és Arnsberg ellen. A királyi hintót vonó lovak lába alatt füstbomba robbant, rpire a rendőrség rátámadt a sorfalat álló tüntetőkre. Valóságos közelharc bonta- | kozott ki. Az első füstbom­bát még 15 követte. A tün­tetők közül nyolcvanegy sze­mélyt letartóztattak. Az United States and World Report címú amerikai Hetilap riadót ver amiatt, hogy a bűnözési hullám el­önti az Egyesült Államokat. Részleteket közlünk ebből a cikkből, amely az amerikai hetilap egyik legutóbbi szá­mában jelent meg. Óránként egy gyilkosság... Minden 23 percben egy erő­szakos nemi közösülés... Minden 27 másodpercben egy rablás... Minden percben egy autólopás... Az ered­mény: az Egyesült Államok­ban jelenleg minden perc­ben öt súlyos bűncselek­ményt hajtanak végre, s ez g s?ám állandóan növekszik. Július 28-án a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közzé­tette évi jelentését, a szá­mok ebből származnak. A • jelentés tartalmazza azt is, hogy 1965-től kezdve a bűn- cselekmények száma 6 szá­zalékkal emelkedett, de a legutóbbi öt évben a növe­kedés 46 százalékos volt! Másszóval, az Egyesült Ál­lamokban a bűncselekmé­nyek száma hatszor olyan gyorsan növekszik, mint a lakosság maga! A bűnözés gyorsan növek­szik a nagyvárosokban. E tekintetben első helyen áll Los Angeles, ezt követi Mia­mi. Jelentősen, 8 százalékkal növekedett a bűnözés a nagyvárosok peremén, s ugyancsak emelkedés figyel­hető meg a kisvárosokban is, mégpedig a nagyvárosokénál gyorsabb ütemben. 1960-lioz képest 33 száza­lékkal növekedett a súlyos bűncselekményekért eszkö. zölt letartóztatások száma. Az ilyen bűncselekmények­be keveredett serdülők szá* ma 47 százalékkal emelke­dett, s 1965-ben az összes le­tartóztatottak egyötödét kis­korúak tették ki. Ha bizo­nyos csoportokra bontjuk a bűncselekményeket, akkor 1965-ben erősen .emelkedett az erőszakos nemi közösülé­sek száma, mégpedig 9 szá­zalékkal, utána ■ következik a tolvajlás, 8 százalékkal, £ gyilkosság, az erőszak al­kalmazása, a betöréses lo­pás és rablás 6 százalékkal, az autólopás 5 százalékkal. 1960-tól kezdve az erősza­kos bűncselekmények száma 35 százalékkal növekedett, a felszólítása Su karú óhoz II „vörösgárdisták“ támadása a Kínai Kommunista Párt szervei ellen Testvérpártok vezetőinek nyilatkozata a pekingi fejleményekről Djakarta, (MTI): Mint a Reuter jelenti, az indonéz képviselőház hatá­rozatban szólította fel Su­karno elnököt, hogy jelölje meg a tavaly októberi Un- tung-akció okait. A parla­ment sürgeti, hogy az el­nök adjon számot Untung alezredes puccskísérletéről és az esemény előzményei­ről, ítélje el az Indonéz Kommunista Pártot, tagadja meg a NASAKOM-politikát és a jövőben ne nevezze magát marxistának. Az AP Suharto tábornok kedd est televíziós nyilatko. Pasadena, (Kalifornia), (MTI): A kedden útjára bocsátott amerikai holdszonda, a Surveyor—2, a jelek sze­rint pem teljesíti sikeresen küldetését. A szerdára virradó éjjel a pasadenai űrkísérleti ál­lomásról rádióutasításokkal meg akarták változtatni a pók alakú, összesen körülbe­lül ezer kilogramm súlyú űrállomás pályáját, hogy mintegy 80 kilométert „iga. zitsanak” a repülés irányán. A sima leszállás eredetileg kijelölt terepe a holdfelszi­zatát ismerteti. Suharto ki­jelentette, hogy a kormány felemeli az adókat és a gazdasági élet Stabilizálása, ra szigorú takarékossági programot vezet be. Suhar­to az ország legsúlyosabb problémájának az inflációt nevezte meg. A múlt év végén 2,8 milliárd rúpia volt forgalomban, ma már 10 milliárd. A takarékossági program keretében megtiltják a lu­xuscikkek behozatalát és mi. nimálisra csökkentik a gép. 1 kocsiimportot. A program ! legalább két évig lesz ér­vényben. nen fekvő, úgynevezett köz­ponti öbölben a Sinus Medi-i volt, s ezt a Surveyor—.2 el­kerülte volna. A rendkívül kényes be­avatkozás precíz rádióutasí­tást igényelt. Nem tudni miért, a pályamódosítás kö. vetkeztében a Surveyor—2 ellenőrizhetetlen pörgésbe kezdett. S bár a hajnali órákban megpróbálták az automatikus rezgéscsillapí. tót is alkalmazni, a Surve­yor tovább bukdácsolt. A pasadenai űrkísérleti állomás vezetői nem tudtak magyarázatot adni a tör­téntekre. Peking, (MTI): Mind több támadás éri a nagy proletár „kulturális forradalom” égisze alatt a Kínai Kommunista Párt kü. lönböző szerveit. A sajtó és a Pekingben közzétett kü­lönböző plakátok szerint Ki. na 28 tartományának, auto­nóm kerületének és tarto­mányi jogú városának ve­zető pártszerve közül leg­alább 17-et ért különféle förrongó nyilvános támadás. „Revizionizmussal, a kultu­rális forradalom meggátolá­sával, sőt ellenforradalmid cselekedetekkel”, s hasonló vádakkal léptek fel a huna. ni, kanszuni, senszi, an- hujj, tylinai, kuesioi, lianyn. gi, szecsáni, santungi, cse- tyiangi, supeji, fukini, sopeji tartományi szinkiangi és belső-mongóliai autonom te­rületi pártbizottságok és an­nak különféle vezetői, s a két tartományi jogú város, Peking és Sanghaj pártve­zetői ellen. Sőt a pekingi vörösgárdisták egyik ellen­őrző osztagának most meg­jelent plaktája arra utal, hogy „sok plakát a Köz­ponti Bizottságot és annak felelős vezetőit is sérti”. A Komszomolszkaja Prav­da pekingi tudósítója be­számol arról, hogy az idén Kínában nem emlékeztek meg a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség megala­kításának évfordulójáról. A röplapokból kitűnik, hogy a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség súlyos helyzetbe került, sőt talán meg is bénult. A szövetség, ről egyáltalán nem történik említés sem a sajtóban, sem azokban a beszédekben, amelyeket a kínai vezetők mondtak el a tömeggyűlése­ken, amikor a KKP Köz­ponti Bizottságának vezetői találkoztak a fiatalokkal. A „vörösgárda” röplapjai vi­szont nyíltan „elfajulással” „revizionizmussal”, „Mao elnök eszméi ellen való fel­lépéssel” vádolják a szövet­séget Henry Winston, az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának országos elnöke nyilatkozatot adott ki a kí­nai eseményekről. A nyilatkozat megállapít, ja, hogy a kínai események ferde elképzeléseket támasz­tanak a szocializmusról. Ezen túlmenően még inkább aláássák az imperialista ag. resgzió ellen szükséges nem­zetközi egységet. — Tanúi vagyunk annak, — mondja a nyilatkozat — hogy „proletár kulturális forradalom” leple alatt fo­kozott ellenséges hangulatot támasztanak a Szovjetunió­val szemben, rágalma^óan azzal vádolják, hogy egy követ fúj az amerikai im­perializmussal, az egész em­beriség átkos ellenségével. A Svájci Munkapárt ve­zető bizottsága a kínai ese­ményekről kiadott nyilatko­zatban megállapítja, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői előtérbe állítják a harcot az SZKP és ama pár­tok ellen, amelyek hívek maradtak az 1957-ben és 1960-ban kidolgozott határo­zatokhoz. Az úgynevezett „proletár kulturális forra­dalom” célja, elterelni a fi­gyelmet a Kínában támadt nehézségekről és erőszako­san megoldani azokat a problémákat, amelyeket csak a gazdasági és politikai fej­lődés alapján lehet megol­dani. A Svájci Munkapárt el­ítéli a kínai fejleményeket, megállapítja, hogy azok „gyengítik a szocializmus táborát és a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségét, csak az osztályellen­ség, az amerikai imperializ­mus érdekeit szolgáljál?”. Zavarok a Surveyor—2 útjában tulajdon ellen elkövetett bűncselekményeké pedig 47 százalékkal. ­A Szövetségi Nyomozó Iro­da igazgatója, Edgar Hoover nemrég kijelentette: 1965- ben 5600 embert öltek meg, 34 700-at megsebesítettek tűzfegyverrel, a lopások ál­tal okozott kár együttes összegét pedig egymilliárd dollárra becsülik. „Ezek a bűncselekménye^ valóságos nemzeti csapást jelentenek — mondotta Carl Taylor, a New York-i rend­őrség főfelügyelőhelyettase. — Harmincéves rendőrségi szolgálatom nyomán arra a következtetésre jutottam, hogy az ország igazi válságot él át.” „Azt hiszem, nagyon sú­lyos helyzetben vagyynk, mert társadalmunkban ma elengedhetetlen az, hogy aj­tónkat éjszaka reteszre zár­juk, hogy legalább így véd­jük magunkat a bűnözőkkel szemben”, — mondja Or­lando Wilson, a chicagói rendőrség egyik alkalmazott­ja. „A bűnözési hullám telje­sen reális veszély társadal­munk életében” — mondja Evelle Younger Los Ange- les-i ügyvéd. „A bűnözés válságos pon­tot ért el”, — hangoztatja John McClellan, a bűnözés ellen küzdő szenátusi bi­zottság elnöke. Taylor New York-i rend- őrfelügyelő-helyettes így Ír­ja le azt amit „a bűnözés nemzeti válságának” nevez: „Nézzük például New York városát. Saját maga meggyőződhet róla, hogy ez a válság évrő évre mjnd erősebben növekszik. Ez azonban nemcsak New York betegsége. Az egész nemzet betegsége gz, amely meg­fertőzött minden nagy ame­rikai várost. Az adott eset­ben az úgynevezett „szer­vezetlen” bűnözésről beszé­lek, arról, amelynek hatását mindenki érzi, és amely fe­nyegeti az emberek bizton­ságát az utcán, a házban, a munkájában. Sok városban a nők félnek attól, hogy a sötétség beállta után kimen­jenek az utcára, és igazuk van. Az erőszakos nemi kö­zösülés, az erőszakoskodás, az értelmetlen, esztelen, sza­dista bűnözés növekszik. Ez valami egészen új az ame­rikai életben. A törvény és a rend tisztelete erősen csökkent. A nyomornegye­dekben túlságosan sok az olyan anya, aki egész nap dolgozik és sok az utcákon ténfergő gyermek. Ezek a gyermekek megszokják a szeszes italt, a kábítószert, a szélhámoskodást, a zsebtol­vajlást, a banditizmust, és bűnöznek a bűnözés ked­véért.” Molnár Géza: (Kisregény) 9.-w Ugyan, Maréi bátyám, e*t maga nem mondja ko­molyan... — Jenő idegesen nevetett. — Ha Sztálingrád­tól idáig eljöttek... — Igenám, de most fog­ják bevetni a csodafegyvert. — Maga elhiszi ezt a szamárságot?... — Édes fiam, én már sok esudát láttam a világ­ban... Az embernek minden­re kell számítani. Az asszony kiöntötte a teát, jócskán csurgatott be­le rumot is. Megváltás volt most a forró, erős ital. — Mutasd meg a fiúknak apukám a fürdőszobát is. Ettek lefürödtek, a kony. ha mellett volt egy cseléd­szoba is Boris néni tiszta ágyat húzott, abban óriásit aludtak reggelig. A bágyadt, halvány nap­fény délfelé érintette az ud­var mélyén húzódó ablako­kat, a szőnyegen világító kis aranyfoltok gyorsan to­vábbillantak, a lakás moz­dulatlan, álmos félhomályt őrzött naphosszat, s a gőz­fűtés melegét, védett, csen­des nyugalmat, rejtett bé­két, elúszó órákat. A zakla­tott kalandok, a süvöltő sze­lek, a zuhogó eső után ez az áldott béke olyan volt, mint a zsibongó fáradt test. nek a meleg fürdő. Napok váltakoztak puhán, észrevét­lenül, néha lejött a szute- rén fölött tornyosuló szo­bákból, a fönti világból a szobalány, negyvenéves szi­kár szikkadt testű vénlány, száraz, a gyakori abortu­szoktól sárgult arccal, el­beszélgetett Boris nénivel, s a két fiúval, de soha nem kérdezte, miért vannak itt, meddig maradnak. Boris néni elmondta neki a körül­ményeket, s ő őrizte a tit­kot, ahogy egész életén át megszokta a méltóságosék családjában a hallgatást. Könyvek világították át ezeket a napokat, a pihe­nést, a nyugalmat csak a vacsoraidő kavarta föl, amikor Papír Marci hazaér­kezett a szolgálatból, s hoz­ta a híreket, töprengve, ta­nakodva, a várható fejlemé­nyekről, emésztődve, s re­ménykedve, hogy minden marad úgy, ahogy volt. Azt hallottam, Hogy Debrecennél fogják bevet­ni az új fegyvert — szólalt meg levesét hörbölve. — Valami gránát lesz, ami el­szívja az oxigént a levegő­ből, s mindenki megfagy tő­le. Hiába vannak olyan so­kan az oroszok, az mind nem ér semmit, ha egyszer nem tudnak lélegezni, s megfagynak. Laci Jenőre nézett, s lát­ta, idegesen megrándul a szája. — És akik tőlük néhány száz méterre, a front má­sik oldalán harcolnak, azok mind megmaradnak, azok­nak lesz levegő, s meg sem fagynak... Ugyan, Marci bá­tyám, hát hogy lehet ezeket elhinni?... S — De azért van az elsza­kadás, a rugalmas elszaka- kadás, hogy jó messzire el­kerüljenek tőlük — ma- kacskodott Papír Marci. — Hol hallja maga ezeket a... híreket? — kérdezte Jenő. — A pártból hozza a Feri komám, a kollega. Az benn van a nyilasoknál, nekik meg a német parancsnokság adja le... Szóval el lehet hinni. Laei nem szólt bele a vi­tába, nem akarta magát le­leplezni, Jenő azonban nem tudta magát türtőztetni, — Nézze, Marci bátyám, a német birodalom harapófo­góban van. Az egész világ összefogott ellene, minden oldalról szorongatják. Az angolok és amerikaiak part­ra szálltak, az oroszok Moszkva alól eljöttek, min­denféle „vonalakon” benyo­multak, beszakadt az „Ár­pád-vonal” is... Én nem yá. rom őket, nekem nem hiá­nyoznak. értse meg... De a realitásokkal számolni kell. — Azám... — mondta a házigazda, s gondterhelten meredt maga elé. Homloka súlyos ráncokba gyűrődött, arcán, ezen a földönjáró, ólomlábú ravaszságtól nyug­talan, burjánzó húsoktól szabdalt nagy parasztarcon ott sötétlett a gond: —„hoz­zák nekünk a kolhozcsaj­kát. Az asszonyok is közö­sek. Mindenfelé megerősza­kolják és megölik az asszo­nyokat.” — Nem kell mindent el­hinni... Sok ám ebben a propaganda is — jegyezte meg Laci óvatosan. — Mindenki hazudik?.,. Csak az ellenség nem?... — kérdezte Papír Marci szú­rósan. Laci nem válaszolt. Eszé­be jutott, Feri elmesélte, mi­kor itthon volt, hogyan gyilkoltak le Ukrajnában a magyar partizánvadászok egész falvakat. De hogy le­hetne ezzel a hatalmas, kö­vér szolgaparaszttal vitat­kozni, ezzel a urak szolgá­jával, aki aggódó tekintetét folyton legkedvesebb vagyo- nán, felesége farán járatja?. Nehézzé vált a levegő. Még arról nem is vitat­koztak, mi lesz, mi lehet, ha véget ér a háború és kezdő­dik a szocializmus? A For­tuna igazgatóját lecsukják. Piszkos kapitalista, bankár, jobb esetben elzavarják a nyavalyába, menjen lapátol­ni. Akkor aztán nem lesz palota a Lánchid utcában, ingyen házmesterlakás és a méltógágoséktól levetett pupliningek karácsonyra, meg svájci pulóverek az asszonynak. Nem lesz külön húsosfazék, csak rendes te­rített asztal, ami kijár min­den dolgozónak. Nem lesz alagsori fülledt, zárt világ, sustorgó gőzfűtés és sárgás arcú szobalány, meg sújtásos főportási bunda, Ennél mi százszor különb, levegős, szabad életet fogunk adni mindenkinek Papír Marci­kám. Csakhogy akkor ezek a kiváltságok egy fityinget sem fognak érni. Papír Mar­ci össze fog omolni: ő rpiért gürizett, miért volt ügyes? Ha ezt mindenki elérheti. Az nem kell, ami mindenkinek jó. Akkor esetleg a szép feleségét i® elvihetik tőle, elpártolhat az asszony, ta­lálhat különbet is. Laci fölállt. — Köszönöm a vacsorát, megyek lefeküdni. Papír Marci megütközve nézett rá: — Ilyen korán?.,. — Megfájdult a fejem Becsukta maga után az cselédszoba ajtaját, hanyatt feküdt a sötétben. Meddig fogják itt bírni? Ez a tökfej napról napra élesebben vitatkozik mintha csak provokálná őket. Vagy önmagának keres válaszo. kát? Saját szorító sorsában tapogatózik? Meddig még ez a hányat­tatás, meddő rejtőzés? És: jó ez így? Itt is jöhet raz­zia: kérdés, az igazgatói magánpalota védi őket, vagy a véletlen? Suháng, Kollár, Fülöp — mind-mind eltűntek. Semmi nem történik, vakondokká váltak a föld alatt — csak a légitámadások robbanásai hallatszanak. Fölült, az ajtórésen bevi­lágított a villany, s átszű­rődött Jenci és Papír Marci izgatott vitatkozása. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom