Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-20 / 222. szám

Felelősségteljes, bíráló légkör A napkori tsz-konmuinisták: jő úton haladnak r Egy idős kommunista mondta a napkori Kossuth Tsz pártvezetőség-választó taggyűlésén: „Nekünk első­sorban a maradisággal kell megküzdenünk, mert csak így juthatunk előre.” Értet­te mind a 31 párttag, mit is akart ezzel mondani a nyugdíjas Tudlik József. Felelősségteljes tanácsko­zás volt a napkori. Kritikai légkörben néztek szembe a valósággal. Amit Vadász Miklós, ez az egyéni pa­rasztból lett, s 1 éves párt- iskolát végzett párttitkár a vezetőség beszámolójában néhol általánosságban em­lített, azt a felszólalók okos példázatokkal igazol­ták. „Megengedtük, hogy a kombájnok ellen agitálja­nak. Kézzel arattunk, mert egyesek többe nézték a szalmát, mint a kenyérnek valót.” Alapos árat fizettek, s elkéstek a csépléssel. Erre mondja Czirják István trak­toros a pártvezetőséget bí­rálva, hogy „néha túl jó a kapcsolat a vezetők kö­zött, elnézőek egymással szemben, s ezen változtatni kell.” A beszámoló említette, hogy az egy tagra jutó jöve­delemben a múlt évben csökkenés következett be. A visszaesést a dohányter­més kiesése okozta. A nyolc­mázsás átlaggal szemben alig 3—f mázsát értek el. Pusztított a peronoszpóra. Okos javaslattal élt a tag­gyűlés. „Más növénykultú­rákat, borsót mákot, stb. is termelni kell, fellendíteni az állattenyésztést, hogy ne érje váratlanul a közösséget egyetlen növénynél bekövet­kező veszteség.” Őszintén feltárták, hogy az utóbbi időben lazult a munkafegyelem a tsz-ben. De míg a beszámoló a tag­ság és a brigádvezetők kö­zött meglévő ellentéteknek az egyik oldalát említette, hogy ugyanis „nem hallgat­nak a brigádvezetőkre, nem mennek dolgozni”, addig többen szóvá tették, hogy baj van a hangnemmel, parancsolgatnak, megsértik a demokrácia elvét. Helyes javaslatokban is bővelkedett ez a tanácsko­zás. Ha a tsz vezetői meg­fogadják, s eszerint irányít­ják a gazdálkodást, a Kos­suth Tsz gyors fejlődést ér­het el. Kezdeményezték, hogy a jövőben a rétek, le­gelők hozamának növelésére A pártkongresszus tiszteletére Ötvenezer forint megtakarítás a gumigyárban — Korábban adják át a lakásokat az építők Az első fél évben megállta a helyét a Nyíregyházi Gu. migyár. a Pálma Gumi­gyár gyárrészlegei között a II. helyet szerezte meg a kongresszusi munkaverseny­ben. Azóta is lelkesen fo­lyik a verseny: az öt szo­cialista címért küzdő bri­gád kitesz magáért. Ebben az évben már elér­ték az egymilliós többlet- termelést. Főként szigetelő­szalagból és taurilból gyár­tottak sokkal többet a ter­vezettnél. A gyárban a kongresszusi munkaverseny keretében takarékoskodnak az anyag­gal és az energiával is. ed­dig több mint ötvenezer fo­rintot takarítottak meg a népgazdaságnak. Az anyag­takarékosság — melyet leg­inkább a selejt csökkenté­sével igyekeznek elérni, — ellenére nem csökken, ha­nem javul a gyárrészleg termékeinek minősége. Az idén már négyezer forint értékű első osztályú áruval többet adtak ót a kereske­delemnek, mint amennyit terveztek. Az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a kongresszusi munkaversenyben vállal­ták, hogy november 7-ig 623 lakást adnak át, húsz- szal többet, mint amennyit eredetileg terveztek, — to­vábbá azt, hogy a tsz-léte- sítményeket november 15- ig átadják rendeltetésük­nek. Az eddig tervezett 326 lakással szemben már át­adtak 459 darabot, és ezzel már túlteljesítették a III. negyedévi tervüket. Ha az eddig elért eredményeket tekintjük, az összes határ­idő előtt átadott lakások­nál 912 munkanapot taka­rítottak meg. Jól áll a tsz-létesítmények építése is: a jelenlegi mű­szaki készültségi fokot te­kintve valószínűleg teljesí­teni fogják a vállalást. 192 ezer forint célprémiumot tűztek ki a fizikai dolgozók részére ha kongresszusi vállalásaikat teljesítik. A tsz-létesítmények határ­idő előtti átadásával eddig 245 munkanapot takarítot­tak meg. Ez — ha a laká­soknál történt megtakarítá­sokkal összeadjuk, hatalmas szám, — csak úgy volt le­hetséges, ha a munka ter­melékenységét emelik, ami meg is történt: 3,6 százalék­kal jobban növekedett, mint ahogy előzetesen meg­tervezték. Az építők teljesíteni fog­ják kongresszusi vállalásai­kat, s ezzel elismerésre mél­tó eredményt érnek el, hi­szen már szeptember köze­pén 21,6 millió forinttal több értéket termeltek, mint amennyit a vállalat évi ter­ve előír. m nagyobb gondot fordítanak, inert ez biztosíthatja az ál­lattenyésztés fellendítését. Már most figyelmeztettek arra, hogy az 500 holdas új telepítésű gyümölcsös sok szakmunkást kíván, s ezek képzéséről idejében gondoskodni kell. Ezért mondta felszólalásában Má- jer Imre: „Minden erőt az emberek nevelésére kell for­dítani. Ez most az osztály- harc,” Többen javasolták hogy helyben kell szakmun. kás-tanfolyamot szervezni, s előadókat biztosítani. Ez évben már 30 gyümölcsker­tészeti szakmunkást nevel­nek. Dicsérték a fiatal Orosz János technikust, aki szinte egyedül birkózik a félezer holdas gyümölcsös szakirányításával. Szó esett itt a tsz jövőjét biztosító és megalapozó garantált mun­kadíjazás feltételeinek a megteremtéséről is. Jólesett hallani, hogyan szóltak ezek a termelőszö­vetkezeti kommunisták a problémák megoldása • érde­kében éppen az egyik legje. ientősebb feladatról: az emberek neveléséről, tuda­tuk formálásáról. Az öreg Tudlik éppen ezért javasol­ta, hogy a brigádvezetőket kötelezni kell, hogy szak­munkásvizsgát tegyenek, Gurály Miklós az egymás megbecsüléséről beszélt. Többen szóvá tették, hogy nem várható fegyelem a tsz-ben, ha a párttagok kö­zött sincs meg mindig a példamutatás a munkában. Huszár Mihály a pártszer­vezet által hozott határoza­tok tekintélyéről ez mondta: „A taggyűlés határozatait a pártvezetőség fogadtassa el a gazdaságvezetőkkel és el­lenőrizze. hogyan valósítják meg. Ebben következeteseb­beknek kell lenniük.” Czirják István traktoros szóvá tette, hogy egyes vezetők a fiata­lokkal nem megfelelő mó­don beszélnek. „Várhatjuk-e így, hogy itthon maradja­nak, ha azt kapják: „Ha nem tetszik a munka elme, he tsz. És el is mennek. Ne­künk az a célunk, hogy meg­szerettessük a szövetkezetét a fiatalsággal, s ezért meg kell találni a módját, hogy pénzhez jussanak.” Gazdag tarsollyal láthat munkához az új pártvezető­ség. melyben újra titkárnak választották Vadász Miklóst. Farkas Kálmán Utazik a szabolcsi dohány Akik q közösségért dolgoznak Sátoraljaújhely: „A homoki klíma — minőség Termeljenek többet!44 Húszezer hold szabolcsi dohány termése kerül az idén a pajtákba és a bevál­tókba. A nyíregyházi gyár­ban már fermentálják a barna és sárga leveleket. Napi három műszakban ki- lencszáz bála hagyja el a présgépet, szorgos kezek varrják köntösbe az illatos szabolcsi terméket A sátoraljaújhelyi do­hánygyárban nem kérnek ajánlólevelet a Szabolcsban termett dohány mellé, hi­szen cigarettakészítéshez az alapanyag zömét ennek a megyének a termése adja. Évente mintegy 35—40 va­gonnal. A gyár főmérnöke, Fehér Ferenc mór a beszélgetést is „minősítéssel” kezdi: — Tudom nem mondok újat, de el kell ismerni: a homokon termelt dohány minősége jobb. Nemcsak tartalmilag, hanem levél- szerkezetileg is. Félreértés ne essék; nem az úgynevezett szabolcsi do­hányfajtáról van szó, ha­nem a Szabolcsban termett dohányról. A szabolcsi ho­mok klímája minden do­hányfajtánk jobb minősé­get ad. — Csupán egy kívánsá­gunk van — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Gyula, a gyár igazgatója — hogy többet termeljenek. — És főleg kertit. Azzal ugyan több a munka, de a termelőnek kifizetődőbb, mert lényegesen többet kap érte. A gyárban még az elmúlt évi termés feldolgozása fo­lyik. Évi négy és fél mil­liárd cigaretta készül itt. Főleg Symphonia, Kossuth, Munkás, Terv és Sport. Alapanyagunk nagy része szabolcsi termés. A dohánylevelek hosszú utat tesznek meg, amíg, a töltőgépbe kerülve, kész ci­garettaként átszállítják a csomagoló helyiségbe. A megfelelő arányú adagokat az előkészítőben végzik, a gyártástechnológiai előírá­soknak megfelelő recept sze­rint. Utána vákuumos keze­léssel nedvesítik, hogy fel­dolgozás közben ne törjön. Következik a kabasirozás, azaz a csutázás: ügyes szer­kezetű gépek segítségével eltávolítják a vastag levél- kocsányokat. A különböző minőségű és színű levelek arányos keveredését a ke­verősiló biztosítja. A le­velek ezután újabb nedvesí­tést kapnak most már bekerülnek a vágógépbe, A gép alól egy szállítósza­lag továbbítja a finomra vágott dohányt a pneumati­kus megoldású felvonóhoz, amely a harmadik szintre szállítja, az úgynevezett vá­gattárolóba. Itt szárad a do­hány, miközben laborató­A Szabolcsban termelt dohány Jő része — előzetes fermentálás után — Sátoraljaújhelyre kerül, s itt készül belőle, — megfelelő keverékek kialakítása után — a közismert Symphonia, Terv, Sport cigaretta. riumi vizsgálaton megy ke­resztül. Csak megfelelő nedvességtartalom elérése után kerül a töltőgépek ga­ratéba. A töltőteremben tizenhá­rom gép dolgozik, három műszakban. Mellettük csak felügyelnek a munkások, hi­szen egy gép óránkénti tel­jesítménye több, mint 63 ezer darab. Automatagépek végzik a cigaretták cso­Foto: Hammel József magolását is. Gép végzi el a ragasztást, címkézést is. A hatalmas raktárban már csak átutazóban pihen­nek meg a kartonládákba csomagolt cigaretták. Napi 15 millió füstölnivaló indul innen útnak az ország min­den részébe. Innen kapják vissza termékeiket a sza­bolcsi dohányosok is. Tóth Árpád Vizsgáznak a iisfaiíísági vc-lmmsgv?*k Az eddigi tapasztalat szerint kieiégitten A megyei vetőmagfel­ügyelőség a termések sor­rendjében tudományos ala­pon vizsgálja a továbbsza- porításra szánt egyes vető­magvakat. A 11 állami gaz­daságból beküldött idei ter­mésű búza, rozs és őszi ár­pa fémzárolt mintáinak vizsgálata igen jó ered­Józsi bácsi gi$őg\j szere Csendet, nyugalmat áraszt a Mikszáth Kálmán utcai ház. Az udvaron gyümölcs­fák, középen diófa, Józsi bácsi felvesz néhányat és kínálja, — jó papírhéjú dió. Pétervári József, a há­zigazda ebben a családias környezetben él. Mostani foglalkozását nehéz lenne bárhova is besorolni. Ere­detileg a köművesszakma kenyerét ette, szíve mélyén most is építőnek érzi ma­gát. Tizenhat évig volt a MÁV-nál kőműves, őrháza­kat épített, tatarozott. Mondja, hogy amikor nagy keservesen bejutott az osz­tálymérnökhöz, elszállt a bátorsága, alig tudta ki- nyögnl, hogy 2 filléres óra­béremelést szeretne kapni. —- Lekommunistáztak.., Pedig akkor még alig volt fogalma arról, mit is je­lent ez a szó. Kemény évek következtek, amikor a ke- rryérgond érlelte, csiszol- gatta a munkások helytál­lását. Húsz évnél is több, hogy Pétervári József tudja mit jelent ez a szó, amit az osztálymérnök úr mondott neki. Húsz éve névtelen munkása a pártnak, mely az ő gondolatvilágában egyet jelent az emberek önzetlen szolgálatával. Ha portrét rajzolnánk ró­la — nem egy, két arckép készülhetne. Az egyik egy ereje teljében lévő fiatal­embert ábrázolna, —. a má­sik egy megtört, beteg em­bert, aki mégis erősebbnek bizonyul a betegségnél. A két portré közötti idő kró­nikájába sok-sok munkával eltöltött év kerülne: a ra- kamazi kőművest a falu ta­nácselnökének választották. A nehéz időkben is meg­őrizte józan emberiességét, a begyűjtés után is sze­mébe tudott nézni az em­bereknek. Később Nyírtu­rára került, négy évig in­tézte a község ügyes-bajos dolgait, mint tanácselnök. Ugyanaz a gond, ugyanaz az öröm színesítette, vagy feketítette napjait, mint a falubeli emberekét. Tudta, nem akármilyen helyre küldték, sokat hallott a tú­rái csendőrsortűzről, az öldöklő kenyérharcról. A Horthy-rendszer az átlagos­nál is mélyebbre taszította a községet, tudatlanságba hagyva az embereket. Sok falat kellett lebontani a községben, nemcsak a por­tákon, a fejekben is. — Mindenki' becsült, sze­retett. Mikor a fél hetes busszal megérkeztem Túrá­ra már vártak, ki ilyen, ki olyan problémával... Józsi bácsi intézze el az ügyem... Múlt időben beszél — ugyanis egy éve már, hogy súlyos szív és idegbetegsé­ge elszólította a község posztjáról. Itthon pihen Nyíregyházán, soha sem belenyugodva, hogy félre kellett állnia. Csaknem erő­szakkal kellett elhozni Tú­ráról, összekulcsolt kézzel a fején ment az utcán min­den percben attól tartott. hogy összeesik. Véletlenül a községbeli orvos meglát­ta és elcipelte kivizsgálásra. Az orvosi bizottság dönté­sét, — a rokkantsági nyug­díjazását — megfellebbezte. Aztán bele kellett törődni, hogy egyelőre gyógykezelés­re szorul és neki is min­dent meg kell tenni a gyó­gyulásért Ötvenhat éves, — nem idős. Mégis többnek néz ki. Egy, két órát alszik, az idegei nincsenek teljesen rendben. Most már bizako­dóbb. Azt mondja van egy gyógyszere, amiben a leg­jobban bízik. Hetenként kétszer, háromszor buszra ül, indul Túrára, itthon pe­dig felkeresi a különféle hivatalokat. Három csalá­don segített legutóbb, akik a volt Telegdi tanyáról köl­tözködnek be a községbe, meg kellett gyorsítani a há­zak „kitűzését”, hogy télre elkészüljenek a házacskák, s ne kelljen 3 kilométerről bejárni a gyerekeknek az iskolába. Aratáskor pedig, amikor bajba volt a tsz, kombájnt „szerzett”. Ez hát az ő biztos gyógy­szere, a munka, a jövés­menés a mások, a közösség érdekében. Páll Géza ményt mutat: csiraképessé­gük 90—100 százalék kö­zött van. Figyelemre mél­tó, hogy a gazdaságok in­tenzív búzafajtákat ter­meltek minőségű vetőmag­nak, melyekből általában 20—30 mázsa közötti hol­danként! átlagot értek el. Az Ujfehértói Állami Gazdaság egyik 50 holdas „Bezosz- tája” búzatáblája 30 má­zsa termésátlaggal fizetett. Termelőszövetkezetekből mintegy 200 csomagminta érkezett be eddig az idei termésű gabonákból a fel­ügyelőséghez. Ezek csirázá- si eredményei általában ha­sonlóak az állami gazdasá­gokéhoz. Hasznos lenne azonban, ha — a megyei ta­nács felhívása alapján — minél több termelőszövetke­zet küldene be sürgősen mintát, hogy megbizonyo­sodjanak gabonaterményük tovább termesztési lehetősé­géről. A már felszedett minősé­gi vetőburgonyákból ka­pott minták alapján, jelen­leg az egészségi állapot vizsgálata folyik. Állami gazdaságoktól és tsz-ektől eddig 150 ilyen minta vizs­gálata történt meg, kielégítő eredménnyel. Egyébként a minőségi vetőburgonya élet­tani (esiraképességi) vizs­gálata a prizmákban való teljes beéréskor, vagyis ok­tóberben lesz. Bükköny- és borsóféiék m: nőségi fémzárolását, illet­ve esiraképességi ellenőrzé­sét e hónapban végzi el a felügyelőség, míg naprafor­góra és kendermagra no­vemberben, decemberben ke­rül sor. — ab —'

Next

/
Oldalképek
Tartalom