Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

Munkatársunk a kisvárdai járásban Bizakodó számvetés Jakab Miklós, a já rási pártbizottság első titkára az elmúlt négy ót eredményeiről, gondjairól A berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezetben megkezdték az exportalma szüretelését. A 31. acéltulipán építői — Tisza könyök, a megye legészakibb járása, hármas- határ, ‘Záhony, Vulkán vas­öntöde,. íényeslitkei, tuzséri, berkeszi jonatán — ez jut eszünkbe a kisvárdai já­rásról. Szorgalmas nép, fej­lődő községek, kulturálódó, közért munkálkodó embe­rek. Sok minden van, ami mérhető, sok milliós közös vagyon a tsz-ekben, megta­karítások az üzemekben. És Sok minden van, ami ton­nában, forintbán nem mér­hető. Ez pedig a saját por­tán túl látó emberek, . mun­kakedv, optimizmus. Biza­kodó számvetés — kezdi a beszélgetést Jakab Miklós, a kisvárdai járási pártbi­zottság első titkára. Négy év rövid krónikáját kértük tőle, a változásokat hozó kemény munkáról, az elemi erőkkel, emberi gyengesé­gekkel megküzdő járásbeli emberek hétköznapjairól. — A két kongresszus kö­zött elégedetten vehetjük számba a járás dolgozói ál­tal elért szép eredménye­ket. Az emberek megértet­ték, a VIII. kongresszus egyik alapgondolatát: csak olyan mértékben mehetünk előre, ahogyan dolgozunk. A járásban is megteremtő­dött az alapja, hogy a dol­gozók szívvel-lélekkel mun. kálkodjanak a posztjaikon, egészséges politikai légkör­ben, nyugodt és emberséges körülmények között végezhe­tik feladatukat. Ez a fun­damentuma az elért ered­ményeknek. — Jól tudom, a számokat nem mindenki szereti, még­is meg kell említeni né­hány jellemző adatot a fej­lődésről. Ezek nélkül nem tartanánk ott, ahöl tartunk. A két kongresszus közötti időben nagy munka várt minden kommunistára,,hogy a tsz-ek gazdálkodását, a vezetés színvonalát megerő­sítsük. Szembe kellett néz­ni azzal a ténnyel is, hogy tovább tart a tsz-ek elöre­gedése, 8 százalékkal csök­kent a 40 éven aluli tsz- tagság száma, 13 százalék­kal nőtt a 60 éven felüliek aránya. — Négy év távlatából el­mondhatjuk, hogy tsz-pa- rasztságunk jól vizsgázott, jól élt az állam és a párt által kapott segítséggel, a beruházásokkal, szakembe­rekkel, a politikai segítség­gel, erősödött a tsz-demok- rácia, a tagok egyre inkább gazdának érzik magukat a tsz-ben, és a rossz időjárás, az elemi károk ellenére is a legtöbb tsz-ünk jól gaz­dálkodott. A tsz-ek közös vagyona az 1961 évi 202 millióval szemben ma már 465 millió forint. A kihe­lyezett mezőgazdasági szak­emberek közül minden má­sodik letelepedett a járás­ban, segítve a szakszerűbb munkát. A politikai mun­kák zömét a gyenge tsz-ek igényelték, itt kellett meg­találni az eredményes gaz­dálkodás, a jó vezetés kul­csát. Meg kellett magyaráz­ni: az eltérő természeti adottságokat és azt a tényt is, hogv a kitartó és előre­látó tervezés, a kollektív munka meghozza a gyümöl­csét. A gyenge tsz-ek táv­lati megszilárdításának egyik legbiztosabb alapja többek között a gyümölcstermesz­tés növelése: jelenleg a 3377 kh nem termő gyümölcsös zöme a gyenge tsz-ekben van. Két-három év múlva azonban termőre fordulnak a gyümölcsösök, s ez kihat a járás több tsz-ére is, hisz az utóbbi években kétszere­sére nagyobbodott a nem termő gyümölcsterület. — Vannak persze gond­jaink is, kevés a gyümölcs- termesztő szakember, kevés a járulékos beruházás. Ezek­1966. augusztus 38 re ki kell terjedni a fi­gyelmünknek, csakúgy mint olyan feladatokra, mint a tsz-ek vezetési színvonalá­nak további javítása, a tsz- demokrácia szélesítése, az egységes paraszti osztály ki­alakulását nehezítő ténye­zők leküzdése, a még elő­bukkanó régi vagyoni ala­pokra visszanyúló „osztá­lyozás” és sok kispolgári nézet elleni türelmes, em­berséges politikai nevelés. — A VIII. kongresszus az ipari termelés növelésének üteméről is határozott. Több ízben foglalkozott végrehaj. tó bizottságunk az üzemi pártszervezetek munkájával, különös tekintettel a ter­melés irányítására, ellen­őrzésére. Az üzemi munká­sok derekas magatartásában a párt munkásainak szor­galma is benne van: ipari üzemeink termelésének ér­téke 1962-ben 427 millió volt, az elmúlt évben pedig 754 millió, az emelkedés 76 százalékos. A termelési ér­ték növekedésének 65 szá­zalékát, a kongresszusi ha­tározat szellemében — a termelékenység növelésével érték el a dolgozóink. Az egy főre jutó napi termelés értéke 1962-ben 818 forint volt, 65-ben 1051 forint. Az elmúlt években tovább ipa­rosodott a járás, 3 év alatt 34,5 millió forintot kapott a járás ipari beruházásra és 6 milliót felújításra. Számot­tevő szerepet játszott a ter­melési érték és a foglalkoz­tatottság szempontjából a tuzséri faátrakó és feldol­gozó telep létesítése, amely ezernégyszáz dolgozónak ad állandó munkát. — Ezekre az évekre jut üzemeink specializálódása is. A Vulkánt öntvényradiáto­rok és exportsatuk gyártá­sára profilírozták. Két-há- rom évvel ezelőtt a kisvár­dai bútorüzem még 28 féle terméket gyártott, jelenleg hatfélét, fő profilja: a Béke garnitúra és kombinált szek­rény gyártása, A fém- és faipari ktsz sorozatban gyártja a szállítószalagot. A munkanormák felülvizsgá­lása és folyamatos karban­tartása nem kevés politikai munkát kívánt a szakmai feladatok mellett. Megnyug­tató, hogy ez a termelés növelését eredeményezte és a munkások átlagkeresete nem csökkent, sőt 1962-höz vi­szonyítva 16 százalékkal emelkedett, szélesedett az üzemi demokrácia, a dol­gozók részvétele a termelé­si problémák megoldásában. — örvendetes, hogy járá­sunkban a munkásosztály számszerűleg is tovább gya­rapszik. Jelenleg 8 ezer ipari munkásunk van, akik­nek gazdasági, szociális és kulturális helyzete a két kongresszus közötti években sokat javult. Az egy mun­kásra jutó átlagkereset 1962- ben 15 820 forint volt, 65- ben 18 420 forint. Nőtt a munkások politikai öntuda­ta, általános és szakmai fel- készültsége. A munkások kétharmada részt vesz a IX. kongresszus tiszteletére kez­deményezett munkaver­senyben, az ÉRDÉRT Vál­lalat és az Öntöde Vállalat gyáregysége 14 millió forint összegű vállalást tett. A munkások közül egyre töb­ben vesznek részt a köz­életben, részt vállalnak az államhatalmi, társadalmi és tömegszervezeti munkában, a tsz-ek gazdasági és poli­tikai megerősítésében. — Persze vannak a kö­vetkező évekre áthúzódó gondjaink is az üzemekben, melyek többsége fiatal, csak kialakulóban van, a mun- kástörzsgárda, nagy a mun­kások cserélődése. A járás üzemeibe 62 községből jár­nak be dolgozni, szabad idejük nagy részét utazás­sal kénytelenek eltölteni, kevés idő jut az általános fejlődésre, a közügyekben való részvételre. Azt sze­retnénk, ha a pártszerveze­tek többet foglalkoznának a bejáró munkások problémá­ival, segítenének a törzs­gárda kialakításában, mely nevelő hatással lenne a be­járó dolgozókra. — Szólni kell még a kul­turális nevelőmunkáról, melynek eredményeit nem lehet mérni konkrétan, még_ is szerves része a marxista világnézet, a szocialista tu­dat fejlesztésének. Az el­múlt öt évben állami költ­ségvetésből 158 millió fo­rintot fordítottunk a járás­ban kulturális célokra. Har­minc művelődési otthon elé­gíti ki az igényeket, négy községben van függetlení­tett művelődési otthon igaz­gató, A tudatformáló tevé­kenység érdekében 750—300 ismeretterjesztő előadás hangzott el évenként, me­lyeket 50—60 ezer dolgozó hallgatott meg. Az általá­nos és szakmai műveltség bővítése ma már állandó igény, négy év leforgása alatt csaknem 4 ezer fel­nőtt végezte el az általános iskola nyolc osztályát és 750-en szereztek szakmun­kás-képesítést. A követke­zőkben azon dolgozunk, hogy a népművelés minden ágá­val elősegítsük a politikai, világnézeti, általános és szakmai képzést. — Járásunk egészségügyi kultúrájáról megjegyezhe­tem, hogy nőtt a kórházi ágyak száma, elkészült a kórház gyermekosztálya, épül az új komplett kórház. Az orvosi szakrendelés tö­kéletesedett, 62-ben 3500 dolgozóra jutott egy orvos, lenleg 3230-ra jut egy. Jelentősen csökkent a cse­csemőhalandóság, 5,7 száza­lékról 3,8-ra, elsősorban a körzeti tanácsadás és az egészségügyi felvilágosító munka hatására. Jelenleg a járási tiszti orvosi és 3 kör­zeti orvosi állás nincs be­töltve, lakáshiány miatt. Neveléssel, meggyőzéssel el kell érnünk, hogy az orvo­sok saját erőből is járulja­nak hozzá a lakásépitkezé- sükhőz. — Négy év munkáját nem könnyű számbavenni, de nem is nehéz, mert az ered­mények segítségünkre siet. nek. A két kongresszus kö­zött tovább léptünk előre, pártszervezeteink is erősöd­tek, érettebbek lettek, fogé­konyak a napi élet problé­mái iránt. Optimizmus, erő jellemzi munkájukat, s ez biztosíték a következő évek­re is. Tiszai árterület, Újkenéz­nél. sártenger. Elakad a te­repjáró. Néhány száz méter­re gép zúg, lapátok fo­gyasztják a cementet. Fiatalok „sóderoznak”, a betonkeverő gép éhes jó­szág, állandóan etetni kell. Harminc kisvárdai és kör­nyékbeli diák is részt vesz az acéltulipánok építésében, — ahogy a szekemberek ne­vezik a 400 megawattos táv­vezeték tartóoszlopait. A di­ákok, Vass Tibor, Kői Mi­hály, Rozipál Gábor, Papp László, Majoros József és mások — a beton alapozás­nál dolgoznak. — De nem akármilyen alap ez — mondja Koncz Szabolcs az Országos Villa­mos Távvezeték Vállalat fiatal technikusa. Es számol: 240 mázsa cement, 150 köb­méter kavics, ennyi kell az óriás betonaljhoz, melyen majd a 145 mázsás acélszer, kezet áll. A diákok keményen dol­goznak a sóderral, kezük már megszokta a lapát nye­lét, az izmok is rugalma­san engedelmeskednek. Ro­zipál Gábor a cementeszsá­kokra specializálta magát, a lapátolásnak már nem tu­dott annyira örülni. Tartani kell az iramot, mert a fel­nőtt munkások normája ér­zi meg. Ki miért dolgozik? „Fekete ruha kell a bal­lagásra”. „Unatkoztam ott­hon”. „Kell a pénz köny­vekre, füzetekre, kirándulás­ra”. És így tovább. A KISZ felhívására öltöztek be a kék munkásruhába. Tovább indulunk a 31. acéltulipánhoz, — a szovjet határtól, ahonnan a Villa­mos energia jön majd, ez a 31. oszlop. Itt csak felnőt­tek dolgoznak, szabolcsiak, a demecseri Kerepesi István, a tiszavasvári Munkácsi Ist­ván, rajtuk kívül tiszafüre­di, mezőkövesdi, hajdúsági munkások. Mintegy nyolc­van—száz szerelő dolgozik a megyében a 400 megawattos távvezeték építésén. Fiatalok és idősebbek ké­szítik az útját a baráti Szov. jetunióból érkező villany­Szeptember 24-én rende­zik meg Kisvárdán a me­gyei amatőrfilmesek talál­kozóját. Az egész napos program során több ama­tőrfilmet vetítenek le, anké- tot is tartanak. A kisvár­dai filmklub a Parasztlá­nyok és az Új utakon cí­mű filmekkel vesz részt a bemutatón. A közelmúltban kapott a filmklub a mozi­üzemi vállalattól egy 16-os vetítőgépet, van egy saját készítésű keverőasztaluk, a következőkben archív-fil­mek bemutatását is terve­zik. Fizetés a kanyári fiataloknak Ebben az évben vezették be a tiszakanyári Havasi Gyopár Tsz-ben a fiatalok készpénzdíjazásét. Tíznap- ponként kapnak fizetést a fiatalok a ledolgozott mun­kaegységek arányában. A tsz-ben 45 tagú ifjúsági bri­gád dolgozik, 22 holdas te­rületet munkálnak, s a szá­mítások szerint 280 ezer fo­rintos többletjövedelmet ér­nek el. A vállalt munkán kívül a KISZ-fiatalok részt vállaltak 25 hold szalma le­húzásában, 40 hold tarló­hántásban, 40 hold kerté­szeti növény és 10 hold burgonya megmunkálásában is. Kis hajók nagy hírneve Hagyománya van a kis­várdai járásban a modelle­zésnek. Évek óta részt vesz­nek a különböző vetélkedő­kön a kis hajó. és repülő- modellek. Legutóbb Salgó - tarjánban az észak-magyar­országi versenyen két kate­góriában nyertek, a me­gyein pedig az önjárók arat­tak sikert. A kis csatahajók tovább korszerűsödnek, rá­diót építenek testükbe a áramnak, amely magyar üze­mek gépeit hajtja majd és háztartásokba visz fényt, meleget. Az acélszerkezetek összeszerelése valósággal mű­vészetet, akrobatikát kíván. Urbán csoportvezető, zász­lóval, hangosan beszélővel a kezében irányítja a sze­relést, a gépek és az em­berek munkáját. Feszülnek az acélhuzalok, magasba emelkednek a 25—51 méte­res oszlopok, a tulipánok. A szabolcsi táj legújabb ültetésű tulipánjai. járási művelődési ház mo­dellezői. Műemléki hét Több mint ötezer régé­szeti tárgyat tartanak nyil­ván a vármúzeumban, mely­nek nagy részét a 16 fős honismereti szakkör tagjai gyűjtötték össze. A napok­ban újabb leletekkel gazda, godott a múzeum, rézkori edények kerültek elő, Kís- várda mellett hunkori síro­kat is felfedeztek. Október­ben műemléki hét kezdődik Kisvárdán a múzeumi hó­nap eseményeinek program­jában. 15 vagon exportalma Közepes termést hozott az idén a berkeszi Bajcsy- Zsilinszky Tsz ötvenholdas aimáskertje: 50—55 vagonra számítanak. Kilencszer per­meteztek, mintegy 100 000 forint értékű vegyszert hasz. náltak fel. Évenként 1,5— 2,4 millió forint hasznot hoz az alma. Eddig 15 vagon batult szállítottak szovjet, nyugati exportra. Az alma- szedők 50—00 forintot is megkeresnek naponta. Min­den szabad kéz az almás­ban segít ezekben a na­pokban. 30 fős kollégium A volt Forgách kastély­ban rendezik be az új is­kolai tanévben a 30 fős középiskolás diákotthont Mándokon. A műemlékjelle- gű épület hasznosítása ezzel lényegesen előrelép. 12 köz­ségből bejáró tanulók kap­nak itt helyet, főként a ne­hezen megközelíthető köz­ségekből. A kollégiumot szeptemberben adják át rendeltetésének. Az összeállítást írta: Páll Géza Fényképezte: Hammel József Útközben hallottuk Amatőr filmesek találkoaója Felépült a Magyar Nemzeti Bank dj székháza a városiasodé Kisvárdán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom