Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

A többi között: tv-készulék minden második családnál Elkészül a nyíregyházi fürdő, a tanárképző — Bútorgyár, tejporgyár épül A harmadik ötéves terv lét esi tm én vei megyénkben Kocsis László tervosztály vezető tájékoztatója Eden a homokon Közismertek már az or­szággyűlésen elfogadott har. esadik ötéves terv országos irányszámai. Megyei vi­szonylatban általában erről még keveset tudunk. La­punk munkatársa Kocsis Lászlótól, a megyei tanács vb. tervosztály vezetőjétől kért részletes tájékoztatást. ■— Mit várhat me­gyénk lakossága a har­madik ötéves tervtől? — Az elmúlt év megyénk­ben is a harmadik ötéves terv alapjai lerakásának éve volt Nincs okunk szé­gyenkezni. A tervezett hét százalékos termelésfelfutást két százalékkal túlteljesítet­ték ipari üzemeink. S ami lényeges; ezt az eredményt 60—70 százalékban a munka termelékenységének fokozá­sával, a tervezettnél is ki­sebb létszámmal értük eL — A mi eredményeinknek is köszönhető, hogy a har­madik ötéves terv célkitűzé­sei megyénk lakosságát is jelentős mértékben érintik; mintegy 28—30 százalékkal emelkedik országosan a tartós fogyasztási cikkek volumene. A tartós fogyasz­tási cikkek vásárlási aránya megyénkben is hasonló mér. tékben nő. Az 1965-ös évi számokat véve alapul, pél­dául a tv-készülékek száma a száz családonkénti 25-ről félszázra emelkedik, vagyis minden második család ren­delkezik majd vevőkészü­lékkel. A rádiók száma 78- ról 109-re emelkedik a tervidőszak végére, ami azt jelenti, hogy egy család — természetesen a zsebrádiókat is beleértve — több rá­diókészüléket is üzemeltet. Hűtőszekrényből 1965-ben nyolc jutott száz családra, de 1970-ben már minden harmadik családnak lesz. Míg az elmúlt évben a me­gyében minden száz csa­ládra 3,2 gépkocsi jutott, öt év múlva már öt és fél. — A tervidőszakban mennyit kap a megye beruházásokra? A harmadik ötéves terv megyénk iparában, közleke­désében, egészségügyében és kulturális életében is jelen­tős fejlesztést irányoz elő. A tervezett, és részben már megkezdett beruházások ér­téke — a mezőgazdasági be­ruházásokat nem számítva — mintegy hárommilliárd forint. Különösen nagy gon­dot fordítunk a vegyipar, gyógyszeripar az építő- és építőanyagipar és a közieke. dés fejlesztésére. A Tisza- vasvári Alkaloida Gyógyszer Vegyészeti Gyár például az alkaloidaszármazékok ké­szítésében világviszonylat­ban a harmadik helyen áll. A tervidőszak alatti közel félmilliárd forintos beruhá­zás lehetővé teszi, hogy minden országot megelőzve, az elsők közé kerüljön. — A Nyíregyházi Gumi­gyár mintegy kétszázmillió forintot kap fejlesztésre, több új cikk gyártását kezdi meg. Lényegesen emeli a foglalkoztatottak számát. Kilencvenmillió forint be­ruházással már épül Fe­hérgyarmaton egy új, auto­matizált téglagyár. Ez évben | fejeződik be a Szerencs— . Nyíregyháza vasútvonal vil- | lamosítása. Záhony térségé­nek továbbfejlesztésére a ITT. : ötéves tervben mintegy fél- j milliárd forintot fordít ál- i lamunk. Ez évben kezdődött meg a Szovjetunióba veze- tő. megyénkén keresztül vi- . vő, négves számú nemzetkö- | zi főközlekedési út korsze­rűsítési munkája. A harma- 1 dik ötéves terv végén kez­dik meg a Budapest—Deb­recen, majd Debrecen— Nyíregyháza vasútvonal vil­lamosítását is. — A beruházások megvalósítása során milyen általános elve­ket kell szem előtt tar­tani? — Elsősorban azt, hogy a harmadik ötéves terv fő kö­vetelménye; javítani az or­szág fizetési mérlegét, s minden tevékenységet a nemzeti jövedelem gyarapí­tására kell az eddiginél is fokozottabb mértékben for­dítani. — Nem véletlen, hogy az elkövetkező években jelen­tős mértékben fejlesztjük az építőipart, hiszen a népgaz­daság más ágában tervezett beruházások gyors kivitele­zése elsősorban ennek az iparágnak a tevékenységén múlik. Több, mint negyven- millió forint költséggel új, nagy tárolóképességű ce­mentsilóval is ellátott telep­helyet kap az állami építő­ipar. Jelentősen növeljük a tanácsi és szövetkezeti épí­tőipar, valamint a Tervező Iroda kapacitását. — A beruházásoknál lé­nyeges szempontként kell még figyelembe venni a megyénkben fellelhető, vagy az itt szállított nyersanya­gokat, energiákat (villany, gáz, fa, nyersvas stb.) a munkaerőhelyzetet és az exportlehetőségeket. — Mi jellemzi a ta­nácsi- és szövetkezeti ipar fejlődését a har­madik ötéves terv idő­szakában? — A termelési felfutás itt eléri a 20—25 százalékot, s fokozottan előtérbe kerül a helyi iparpolitika. A terme­lés értékemelkedése több, mint negyven százalék lesz az ötéves terv végére, mely­nek 55 százalékát az állami ipar biztosítja. Kiemelten kerül előtérbe a vas- és építőipar fejlesztése. A vas­ipar fejlesztésénél elsősor­ban a nagyüzemek — Diós­győr, Özd, a járműipar stb — kooperációs lehetőségeit használjuk fel és főleg a sorozatgyártásra huzamo­sabb ideig alkalmas, új pro­filok gyártását vesszük át. — Az építőanyagiparban el­sősorban a jó minőségben gyártott, nagy keresetnek örvendő kályhacsempék ké­szítésénél tervezünk na­gyobb arányú felfutást. En­nek érdekében — a már épülő, szintén nagy fejlődé­si lehetőséget magában rej­tő üvegtechnikai üzemmel kapcsolatos — új telephelyet kap az Építőanyagipari Vál­lalat. A fejlesztés során új üzembővítés lesz még Nyír­bátorban, Tiszalökön, Fehér- gyarmaton és Nyíregyházán a VAGÉP-nél. Több kisipari szövetkezet kap új telephe­lyet, műhelycsarnokot a tervidőszakban. — Úgy tudjuk: több, jelentős beruházás még az elmúlt évben meg­kezdődött, vagy ez év­ben fogtak hozzá. A hajdúszoboszlói Bé­ke SZOT üdülőben — állítom, itt már maga a kommuniz­mus honol — a szabadtéri termálmedencében für- dünk. Két úriember cseve­gését hallgatjuk igen sokan. Hallgatjuk és nem figyel­jük, mert egészséges han­gossággal tárgyalnak. — És akkor kérlek szépen háborús bűnösnek nyilvání­tottak. 15 évet kaptam. En­gem, háborús bűnösnek! — mondja egyikük; kövér, köpcös, barna, 55 év körüli. — Hát kérlek szépen per­sze, hogy téged nyilvánítot­tak annak, noná, majd va­lamelyik prolit, amelyik el­dobta a fegyverét és átszö­kött az ellenséghez — vála­szolta kollégája, daliás ter­metű stuccolt bajuszú, ha­sonló korú férfiú. (Isten bizony, szószerint.) — És ezek beszélnek a szabadságról — így a köp­cös. — Ezek a beruházások, rekonstrukciók, fejlesztések természetesen tovább foly­nak. Ilyen beruházás a nyíregyházi tanárképző, melynek végleges elkészülé­sét a tervidőszakban 150 millió forinttal biztosítjuk. A vásárosnaményi ládagyár fejlesztése, korszerűsítése 130 millió forintba kerül. Tovább folyik • az építkezés a megyei kórház területén is. A jelenlegi hatszáz ágyas kórház az új épületek át­adása után közel ezer ágyasra bővül. Jó ütemben halad a Demecseri Burgo­nyakeményítő Gyár rekonst­rukciója is, melyre több, mint 30 millió forintot irá­nyoztak elő. A tervidőszak­ban fejeződik be Nyíregyhá­zán a víz- és csatornamű hálózatának teljes kiépítése, s ez év végére már megol­dódik az Északi Alközpont távhőszolgálata és gázellá­tása. ötvenmillió forintos költséggel tovább bővítik a Nyíregyházi Konzervgyárat. — A már említette­ken kívül milyen új lé­tesítmények épülnek a megyében? — Uj beruházásként sze­repel Nyíregyházán a bú­torgyár- és hullámpapír üzem. Ennek költsége 240 millió forint. Rövidesen megkezdik a hatszáz sze­mély befogadására alkalmas filmszínház és a Kossuth téri új ÁBC-áruház építé­sét. A tervidőszak alatt ké­szül el a köztisztasági für­dő, újabb tanyai kollégium építését kezdik meg a vá­rosban, vagy valamelyik más tanyavilág centrumá­ban. Már megkezdődött a kétszáz ágyas szociális ott­hon építése Sóstón, új szék­hazat kap a KÖJÁL is. A megyeszékhely jobb kenyér és péksütemény-ellátását biztosító új élelmiszeripari kombinát építése is elkezdő­dik. A teiporgyár helykije­lölésére már folynak a tár­gyalások, eldöntött kérdés viszont az új, 120 személyes szálloda felénítése. Öt év alatt csak állami erőből több mint ezer lakás épül fel Nyíregyházán. — A tervidőszakban 130 millió forintos beruházással forgácslap ládaelem gyár épül Vásárosnaményban. Az osztálytanterem bővítések során száz új tanterem épül — többek között — Nyírte­leken, Dombrádon, Keme- csén, Ujfehértón, Demecser- ben. Vencsellőn, Mándokon és Nyíregyházán. Jelentős költséggel megvalósul a Ra- kamaz—Vencsellő határában énülő tiszai öntözőfűrt. To­vább folytatódik a megve falvainak közművesítése, öt év alatt további tizenöt köz-1 ség kap ú.i törpe vízműveti — feiezte be tájékoztatását ■ Kocsis elvtárs. Tóth Árpád* — Szabadságról? — gú­nyolódik hangosan a stuc­colt bajuszú, — még a szó­lásszabadságot is papolják. Méghogy itt szólásszabad­ság? Haha, ezen nevetni kell. Néhány ilyen és ehhez hasonló gondolatot közöltek egymással, — a régen lá­tott barátok örömével és szeretetével, — azután köz­beszólt valaki, kinek nyil­ván rossz volt a nevelése. Ugyanolyan hangerővel, de az is lehet, hogy náluk is hagosabban, megjegyezte: — Ha nálunk nincs szó­lásszabadság, akkor, hogy le­het, hogy maguk itt így be­szélhetnek? A nézők egy réssé né­Elég egy enyhe szél és vándorútra kél a föld. Szél pedig többször kerekedik, mint eső esik. Ott, ahol tenger a homok, egyik napról a má­sikra buckák keletkeznek, ta- lajteknők mélyülnek. Száza­dokon át így van ez a futó­homokkal, és az ember küzd egyre merészebben, egyre eredményesebben. Húsz-har­minc éve — a dinnyét, a tö­köt kivéve — ugyan ki gon­dolt volna homoki kertészet­re? Már van. Kétszer termő földek Nyírbátortól nem messze, a debreceni út mentén, 63 holdas táblán homokon ubor­ka, paradicsom, paprika, hagyma, egyszóval 33 féle zöldség terem. És bár a nap tikkasztó, delelőjén kettőzött erővel süt, a zöldségparcel­lák üdezöldek, nem hervado­zik egyetlen növény sem. Révész Gyula főkertész — 24 éve kertészkedik —büsz­ke az eredményre. — Négy éve kezdtük a szá­raz kertészetet. Akkor sok volt a kérkedő, ma már nem akad ilyen. A községben a tsz három zöldségboltban árulja ami itt terem. Idén félmillió forint tiszta jövede­lemmel számolunk, és meg is lesz. Inkább több, mint kevesebb. Ha nem elég az egyszerű szó, a meggyőző számok min­den kételyt eloszlatnak. Egy hold korai hagymából 7 ezer forintot, 670 ölnyi föld salá­tatermésből 11 ezer forintot, paprikából 11 ezer forintot árultak. A paradicsomot jú­nius 6-tól szedik, és a már több mázsa értékesített áru nagy részéért 60 forint kilón­kénti primőrárat kaptak. — Minden darab föld két- szer-háromszor terem. A saláta közé hagymát dugványoztunk, a hagyma után káposztapalántát ültet­tünk. így minden öl föld két- szer-háromszor fizet. Öntöz­ni semmit nem fogunk, nincs víz. A vizet a korai palántá­zással, gondos növényápolás­sal, trágyázással pótoljuk. A paradicsomot például táp­kockával palántáztuk. A pa­lántaneveléshez van egy hol­landi ágyunk, én magam ké­szítettem, a kivitelezésnél több mint 10 ezer forintot takarítottam meg a tsz-nek. A hollandi ágyban és azon kívül is annyi palántát neve­lünk, hogy a tsz-tagoknak is jusson a háztájiba. 33 lány érdeme A konyhakertészet területe tiszta. Gyomot még mutató­ban sem lehet találni. Abban hány méterrel elhúzódott, ők ketten elegánsan elhal­gattak. — Na, szólaljanak már rubintos virágok! — kér­lelte őket a közbeszóló. — Mi csak egymás között beszélgettünk... — mond­ta a magas, stuccolt baju­szú. — Egymás között, de min­denkinek! KI kíváncsi a ma­guk múltjára?! A háború bői hasznot húztak és sittre kerültek. Ez a költői igaz­ság, nem? — Én nem húztam semmi hasznot a háborúból — mondta a stuccolt bajuszú csendesen — én katona vol­tam és azt cselekedtem, ami a kötelességem volt. a földben muharnak, porcíű- nek, parajnak nincs helye és ez 33 fiatal lány érdeme. Az igazsághoz tartozik, hogy a kertészet nem volt mindig ennyire ápolt, jól jövedelme­ző. Az Űj Barázda Tsz veze­tősége idén először bízta lá­nyokra, fiatalokra a kertésze, tét. Elgondolásuk az volt. hogy a lányoknak velük szü­letett tulajdonságuk a ker­tészkedés, a zöldségfélék ter­melése. Az elgondolás jónak bizonyult. Különösen úgy, hogy a kertészetben alkal­mazott fiatalokat munkájuk­ért minden hónapban kész­pénzzel fizetik. A lányokat Szegedi Józsefné irányítja. — Néha komolyan rájuk kell szólni. Azért nem lehet azt mondani, hogy sok ba­jom van velük. Szorgalmasan dolgoznak, így megkeresik az 1200—1300 forintot. Azt is mondhatom, hogy összeszok­tak, valamennyien jó bará­tok lettek. Ahol ennyi fiatal dolgozik együtt, elképzelhetetlen a tré­fa, móka, nevetés. A homoki éden csak így, lányok vidám­ságával teljes. Az is jó do­log, hogy összeszoktak, hogy barátnők lettek, mert bár va­lamennyien fiatalok, korban és családi vonatkozásban is különbözőek. Legtöbbjük, mint Angyalosi Ilona, az is­kolapadból csöppent a kerté­szetbe, de akad olyan is, mint Lőrincz Sándorné, aki Pest­ről jött haza és elégedett, örül annak, hogy falujában ilyen munkaalkalmat talált. Az ember felülkerekedik Nem könnyű a szabolcsi homokot meghódítani. A ho­mok sokszor felülkerekedik a küzdelemben, de az emberek nem hagyják magukat. Ez történt Nyírbátorban is, és a 63 hold szárazkertészet csak a kezdet. Most, hogy négy évig megteremtették a jó ala­pokat, a kertészet gondozásá­ra megfelelő munkaerőt ta­láltak, a tsz tovább akarja növelni a kertészetet. Erre alapozzák többek között a nyírbátori társulás debreceni üzletházának zöldségellátását is. A homok semmit nem ad ingyen. Ki kellett belőle csi­karni, hogy világhíres jona­tánt, szabolcsi dohányt te­remjen. Arra is rá lehet ven­ni — mint a példa is igazol­ja, — hogy híres homoki zöldségeket adjon. — És mi nem akartuk a háborút — egészítette ki a köpcös, ex-háborús bűnös —, az ember békét akar. — Hazugság — élte bele magát a vitapartner az alapfokú, termálvizes szemi­náriumba. — A háborút mi, a dolgozó emberek, nem akartuk, és mégis nekünk kellett a frontokra menni, mi éheztünk, mi szenved­tünk a maguk érdekeiért! Nem kívánom untat %\ e dolgozat olvasóit. Ezen túl semmi különös nem történt. Szolidan, arról makogtak, hogy ők most tisztességes dolgozók, akik jó munkájuk jutalmául SZOT-beutaltak az üdülőben. És nem akar­tak ők semmi rosszat, csak éppen beszélgettek... Elhigyjük nekik? (Hajdúszoboszló, 1966.) Ordas Nándor Seres Ernő Csak beszélgettek,.. ÜZEMI MOZAIK Felváltva vették ki az idén a szabadságukat a Nyíregy­házi Ruhagyár három mű­szakjában dolgozók. A má­sodik turnus ezen a héten érkezett vissza és nagy volt az öröm, amikor a szép vilá­gos színűre festett, felújított munkatermekben megkezd­ték a pihenés után a terme­lést. Most a festők és a má­zolok a még hátralévő helyi­ségeket varázsolják széppé. A jövő héten a most még szabadságon lévők is meg­kezdik a mur|.át és így min­den remény megvan arra, hogy az augusztusi határidő­re szállítandó 6 ezer pantal­ló elkészül. De nemcsak a munkatermeket szépítették, hanem kijavították a gépeket is. Ugyancsak ezen a héten köszöntötték szeretettel a munkatársak Lukács Jolikát és Szulics János karbantar­tót. akik most már mint há­zastársak dolgoznak. k Bővelkedett eseményekben a héten a Mezőgazdasági Gépjavító. Csak a jelentőseb­beket említjük. Elkészült és elszállításra is került a TECHNOIMPEX megrende­lésére terven felül gyár­tott gyümölcsosztályozó gép. Tíz Romániába ke­rül, 7 pedig lengyelor­szági címzéssel indult útnak. A hazai mezőgazdaság tíz burgonyaszártörővel gazda­godott. Ezek az ország kü­lönböző kísérleti gazdaságai­ban segítik a nehéz fizikai munkát. Tizenepven kaptak a mai napon jutalmat, mert társadalmi munkában segí­tették elő, hogy a gépek el­készülhessenek. •k Ezen a héten kapták meg végleges munkabeosztásukat azok a fiatalok, a Nyíregy­házi Gumigyárban, akik két évvel ezelőtt beiratkoztak az üzemben szervezett vegyipari technikum évfolyamaira és most érettségiztek. Büszkén foglalták el munkahelyüket és örülnek a gyár vezetői is. hiszen a fejlesztéssel egyenes arányban nő a szakember­szükséglet. Bizonyára re­ménykedve várja a választ a gyár egyik karbantartója. Nagy Géza, akinek újításá­ban a közeljövőben történik döntés. Most adták ugyanis postára a bordázott, igen csinos kivitelű labdáját a Sport és Hangszer Nagyke­reskedelmi Vállalat címére, hogy rendelnek-e belőle. Ha a gyerekeket kérdeznék meg, bizonyára nem kellene sokáig gondolkodni rajta, mert ilyet széles e világon sehol sem gyártottak még. Még a színezése is érdekes és jó a fogása, nem esik ki könnyen a kis kezekből. k Rengeteg a jó minőségű zöldbab a Nyíregyházi Kon­zervgyárban és a vártnál jóval több barck is érkezik. E közlések közben csak di­csérő szóval emlékeznek meg a MÉK-ről a gyár vezetői a jó szervező és felvásárló munkájáért. A málnaszezon befejeződött ezen a héten. Jut tehát exportra bőven ezekben a napokban még uborkából is. Naponta tíznél több vagon áru indult útnak, ezen a héten külföldre. A na­pokban megtörténtek az elő­készületek a paradicsom fo­gadására és egy bíztató ígé­ret: az idén lesz kis tételek­ben is sűrített paradicsom. És még egy fontos mai ese­mény. Megkezdődött a sűrí­tett tej kíséri / gyártása. Ha ez sikerrel jár, úgy a kon­zervgyár is hozzájárul a bé­biételek választékának bőví­téséhez. Halmai Tivadar 1966. július £6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom