Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

ysrm évfolyam, m. szám Ära: 50 fillér 1966. július zi, csütörtök LONDONI JELENTÉSÜNK: Bejutottunk a legjobb nyolc közé ! Magyarország—Bulgária 3:1 Szovjetunió— Chile 2:1 Anglia — Franciaország 2:0 NSZK — Spanyolország 2:1 (5. oldal) Utazni jó Hatáiszemlén négy járásban geznk, ami minden kriti­kát kibír.” Becsülik is a termelőszö­vetkezetek a kombájnosokat. Legtöbb helyen meleg étel­lel, hűsítő itallal látják el őket. Ilyen kapcsolatot ta­láltunk többek között a tisza- vasvári Haladás és Vasvári Pál, a tiszalöki Kossuth, a balsai Petőfi tsz-ekben, Nyírturán és még sok he­lyen. A kombájnosok megér­demlik, hogy róluk így gondoskodjanak, de 'leg­alább úgy számítanak arra is, hogy a munkaszervezés összehangolt legyen. Ha megtelik a kombájn, ott le­gyen a pótkocsi. A jó és egyre javuló együttműkö­dés eredményeként egyes kombájnosok rekordot meg. közelítő eredményeket ér­nek el. Például Gál Miklós és Nagy Pál a tiszalöki Kos­suth Tsz-ben egyenként 220 holdat vágtak le és 4000 mázsán felül van a telje­sítményük. Szappanos lrn- re a tiszateleki Béke Terme­lőszövetkezetben egyetlen napon, méghozzá vasárnap 35 holdat vágott le, amiből 576 mázsa termést csépelt ki. A vásárosnaményi járás­ban vasárnap több, mint 80 százaléka aratott a kom- bájnosoknak. Alinak az SZ— 100-asok Az aratás általában jól halad. A meglátogatott négy járásban a gépek 50— 60 százalékra teljesítették terveiket. A kenyérgabona most érte el az igazi kom­bájnérett fokot. Az inten­zív búzák túléretten sem peregnek. Érdemes minden géppel aratható táblán meg­várni a kombájnt, mégha nem volt is szerződve, a gépállomások terven feíül is vállalnak aratást. Megindult a szalmalshú- zás, egyre több helyen lát­ni leszántott tarlót, de ez nem elégséges, a gépállo­másokon kihasználatlanul állnak a drága, nagy teljesít­ményű SZ—100-as lánctal­pasok. Ha nem szántanak a termelőszövetkezetek, köz­vetlenül is károsodás éri őket. Minden járásban van arra példa, hogy ezen a ta­vaszon mennyivel korábban és jobb magágyat tudtak készíteni a tavaly leszántott földeken. öles kukoricák díszlenek a múlt évi szán­tásban, a tavaszi szántás- Dan pedig alig kelt ki a vetemény. A nyári betaka­rítási munka nemcsak a gabona levágását jelenti, hanem a szalma bekazlazá- sát és a tarlószántást is. Cs. B. HagygySlés a genfi egyezmények megkötésének 12. évfordulója alkalmából Csaknem minden ország­ban, fővárosban van egy- egy nevezetes hely, amely­ről az a legenda járja, hogy aki oda elzarándokol, s ele­get tesz a hagyományos szo­kásoknak, előbb-utóbb ab­ban a szerencsében lesz ré. sze, hogy ismét eljut oda. A Fontana Treviről, Róma hí­res díszkútjáról például azt mondják, hogy aki pénz- , darabot dob a kút fenekére, az még viszontlátja Rómát. Esztendők óta egyre több az egy- és kétforintos a tó­ban, s valóban — igaz, eb­ben az egyébként kedves legendának nem sok szere­pe van — nagyon sokan vannak, akik idén már má­sodszor láthatják meg a szép Olaszország műemlé­kekben gazdag, gyönyörű fő­városát. Az emberek örülnek, ha egy-egy szép utat megtehet­nek — jó ideig készülnek rá, s aztán sokáig mesélik él­ményeiket. Sok mindent mu­tat az utazások növekvő népszerűsége életünkből. Mutatja igényeink fejlődé­sét, hiszen az utazás egy­általán nem olcsó mulat, ság. Mutatja, mennyien vágynak nálunk tanulni, megismerni a világot, a környező és más európai országokat — hiszen az utazásokat:, javarészt a tanu­lási, tapasztalási vágy ve­zérli. Mutatja hivatalos szerveink, hatóságaink meg­értését az emberek igényei, tervei iránt — hiszen az utazások száma minden de­viza és más probléma elle­nére évről évre növeked­het. Mit hoznak haza a kül­földjárók egy-egy kirucca­násukról? Egy fiatal építészmérnök, aki Olaszországban járt, lelkesülten beszélt Róma új városnegyedéről, az EUR. ról. A klasszikus építőmű­vészet hagyományait meg­őrző. modern formák meg­nyerték tetszését, s mint mondja, a látottakat ha­szonnal és sikerrel alkal­mazza majd soron követke­ző munkájában. Egy köz­gazdász, aki Csehszlovákiá­ban járt, végre személyesen is megismerkedett ottani kollegájával, akivel már ré­gen leveleket váltanak. Sok mindenben egyetértettek, sok mindenen vitatkoztak, de ab­ban megegyeztek, hogy köl­csönösen tanultak egymás­tól. A műértő orvos, akinek régi óhaja teljesült azzal, hogy láthatta a párizsi Louvret, felkereste a kór­házakat is. A kollégák szí­vesen fogadták, s az eszme­csere megajándékozta őt néhány olyan új gondolat­tal, amelyek hasznosítása a gyógyító munka javára vá­lik majd, s egyszersmind megerősítette abban a tu­datban, hogy a magyaror­szági társadalombiztosítás világviszonylatban is kiváló. Sorolhatnék: tovább, mennyi tapasztalattal, élménnyel térnek haza az utasok. Természetesen eltérőek • azok a körülmények, ame. lyek a különböző társadalmi rendszerű országokban fo­gadják a látogatókat. Aki szocialista országba látogat, számíthat rá, hogy minde­nütt barátokra talál, akik nemcsak szívélyesen fogad­ják, elhalmozzák a vendég- szeretet apró jeleivel, s sza­badon előtárják a hétközna­pok örömei mellett a gon­dokat, nehézségeket, meg­oldandó feladatokat is. A nyugati világ — ez már jel­legéből következik — sok­kal zárkózottabb, igaz, nem­csak tőlünk, hanem a nyu­gati országokból érkező ven­dégek előtt is. Itt inkább a kirakatok dominálnak, a fény, a csillogás igyekszik elrejteni a látogató elől a hétköznapok sokszor súlyos gondjait. Mégis, a kiutazók legtöbbje módot talál rá, hogy — jelképesen szólva — benézzen a mellékutcák­ba, a dolgozók, a munká­sok lakásaiba is. Az utas, aki megismeri a nyugati vi­lágot, kezdi igazán becsül­ni hazánkat, annak vívmá­nyait. S aki a szocialista országokkal ismerkedik, az azzal az örömteli felisme­réssel térhet haza, hogy sok­millió barátunk van, olyan emberek, akik velünk egy irányban haladva küzdenek, dolgoznak egy szebb, boldo­gabb és békés világért Bármennyire is nem ér­demlik meg, ejtsünk néhány szót azokról, akik vissza - nek a megnövekedett uta­zási lehetőségekkel. Vannak, akik tapasztalatok gyűjtésé­ről, világlátásról beszélnek, s amikor kezükbe kapva az útlevelet, útnak indulnak, legfeljebb az áruházakig, vagy a különböző európai fővárosokban, elsősorban Bécsben működő rosszhírü „magyar” üzletekig jutnak el. Ezek az emberek — ha diplomások is vannak köz­tük — rövidlátó kultúrálat­lan emberek, akik mindent pénzzel mérnek, s az uta­zások hasznát aprópénzre akarják váltani. Ők azok, akik nem a múzeumok prospektusait, hanem a zug­árfolyamokat tanulmányoz­zák, akik mindenféle kétes üzletekbe bonyolódnak, ide­haza nem élményeikkel di­csekednek, hanem azzal, hogy az út „kifizetődött”. Mások azon töprengenek, miként adhatják el magu­kat. s azt tartják, amit már kétezer évvel ezelőtt meg­vetettek még a rómaiak is: ubi bene ibi patria, vagyis, ahol jól megy a dolgod, ott van a hazád. Az ilyen era. berek nem érdemlik meg, hogy útiokmányt kapjanak a kezükbe. Miért segítsük a saját hasznukhoz azokat, akik a mi kárunkon akar­nak nyerészkedni ? Mért tűr­nénk, hogy kapzsi, csak a saját kicsinyes érdekeiket néző emberek rosszhírünket keltsék Európában, amely éppen kiutazó turistáink ré­vén is egyre inkább reális képet kap hazánk valódi életéről, népünk munkájá­ról és eredményeiről? Utazni jó dolog, egyre több ember számára válik lehetővé, hogy világot lás­son. A turistákkal a megtett utakról beszélgetve kiderül, hogy egy kicsit valameny- nyien beleszerettünk azokba a városokba, tájakba, or­szágokba, ahol jártunk. Szí­vünk egy darabja ottma­rad Szocsiban, a csodálatos, tengerparton, vagy Rómá­ban a Colosseumnál, az arany Prága ősi falai kö­zött, vagy az Eiffel-torony- nál. Szívünkben ugyanakkor haza is hozunk egy-egy da­rabot a külföldből, a nagy­világból. Haza, a kicsiny Magyarországra, amelyet ta­lán még jobban szeretnek és becsülnek azok, akik is­merik a külföldet is. Igen, utazni jé. S a leg­jobb: utazás után hazatérni. Kedden reggel Makrai Lászlóval, a megyei tanács főagranómusával és Horváth Miklóssal, a Gépjavító Állo­mások megyei Igazgatóságá­nak főagranómusával határ­szemlére indultunk. Úti cé­lunk: a gépi gabonabetakarí­tás és járulékos munkáinak vizsgálata. Teljes gépi aratás a tiszalöki járásban A határban látottakat a Tiszavasvári Gépállomáson és a járási tanácson, Tiszalö- kön egyeztettük. A járás területének kétharmadát bejárva egyetlen helyen ta­lálkoztunk kézi kaszások­kal — a tiszalöki határ­ban —, ahol dűlt szöszös- bükkönyös gabonát arat­tak. A járási tanács elnökhe­lyettese, Kató Károly ar­ról tájékoztatott, hogy a 13 000 holdnyi aratásból alig lesz 150—200 hold, amit kézzel vágnak. Ez a csekély, alig egy százalékot kitevő terület olyan, ahol a gép nem boldogul. Ebben járásban kijelenthetik, ná­luk már teljesen gépi ara­tás van. Üzemképesebbek a gépek Az elmúlt évekhez ké­pest sokat javult a kombáj­nok üzemképessége. A tisza­vasvári állomás 43 kom­bájnja közül egyetlen egy volt, ami egy napot állt, motorcsere miatt, a lobbi meghibásodást néhány óra alatt kijavították. A szere­lők éjjel, amikor a har­mat miatt nem mehetnek a kombájnok, mindig ké­szenlétben állnak. Az este meghibásodott gépeket reg­gelre megjavítják. Az aratás minősége a szemveszteséget, a tarlót, a szalma sorbarakását tekint­ve szinte mindenütt kifo­gástalan. Hegedűs Sándor elvtárstól, a Vásárosnamé­nyi Járási Pártbizottság el­ső titkárától hallottuk: „A tiszaszalkai állomás kom- bájnosai olyan munkát vé­46 ezer holdon végeznek idén szerződéses magterme­lést a megye szövetkezeti gazdaságai. Mind terület, mind fontossági sorrendben 7300 holddal a magkender és az édescsillagfürt vezet a burgonya, borsófélék, ló­here és lucerna előtt. A ter­melt 26 magféleség többsége fontos exportcélokat szolgál. A korai borsófélék aratá­sa, betakarítása megkezdő­dött. A gépjavító állomások a kijelölt gépek közül 25-öt alakítottak át borsó- cséplésre. Borsóból a me­gyei átlagtermés 7—10 má­zsa között alakul, ami jó­nak mondható, de vannak olyan területek, amelyek 15 A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Szak- szervezetek Országos Taná­csa nagygyűlést rendezett szerdán az Egyesült Villa­mosgépgyár művelődési há­zában a genfi egyezmények megkötésének 12. évforduló­ja alkalmából. Brutyó Já­nos, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja nyitotta meg a nagygyűlést, majd Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára mondott be­szédet. — Ezen a napon, a Béke. világtanács felhívására, a világ sorsáért felelősséget érző haladó gondolkodású emberek milliói gyűlnek össze mind az öt kontinen­sen, s a tizenkét évvel ez­előtt megkötött szerződések megtartását követelve tilta­koznak a vietnami szennyes háború ellen, követelve a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának azonnali megszüntetését, — mázsát is megadnak holdan­ként. Hamarosan kezdetét veszi a bükkön. íélék általá­nos betakarítása is. Ez utóbbiak tisztításához két nagy teljesítményű magelvá­lasztó gépet ad a vállalat, 25—30 mázsa óránkénti ka­pacitással egyenként. A szerződéses magfélesé­gek gyors és sikeres beta­karítási munkáit különleges speciális gépekkel is segíti idén a termeltető vállalat. Többek között a közel 1000 hold bab betakarítását 4 babcséplőgép segíti, 13 mag­fejtő gép áll rendelkezésre 700 hold uborka magjának gyors, víz nélküli kiválasz­tására. mondta elöljáróban, majd így folytatta: — Az 1954-es genfi egyezmény megkötése után az indokínai népek joggal re­mélhették, hogy tartós, igaz­ságos béke korszaka köszönt rájuk. — Az egyezmények meg­kötése után a haladó erők következetes harcot folytat­tak, hogy a határozatok a gyakorlatban is mielőbb meg val ósul j anak. — Az Amerikai Egyesült Államok kormánya indokí­nai pozícióinak fenntartásá­ra kezdettől és egyre foko­zódó mértékben szabotálta a genfi egyezmények hatá­rozatainak megvalósítását. Az amerikai imperialisták beavatkoztak Dél-Vietnam belügyeibe, fasiszta jellegű katonai diktatúrát erőltettek a dél-vietnami népre és tá­maszpontrendszert építettek ki Dél-VÍetnamban. Az eszkaláció, a háború kiterjesztésének újabb lép­csőfoka, Hanoi és Haiphong bombázása. A magyar nép­ből mélységes felháborodást Különösen jó hatássad van a szerződéses magtermelés­re a kedvező árrendezés. Jelentős a tsz-ek számára, hogy a szöszösfcsiikköny má- zsánkénti ára 505 forintról 800, a sárga virágú édes- csillagfürté 375-ről 500-ra, a lucernamagét 3500-ról 4400 forintra emelkedett. De 200 forinttal kapnak többet a szövetkezeti gazdaságok a szerződésesen termelt rizs és tavaszbükkcny mázsá­jáért is, míg az eddigi 1640 forint mázsánkénti egysé­ges magkenderár helyett faj­takategóriánként 1400 fo­rinttól 1800 forintig nyer­hetnek elszámolást. (ab.) váltott ki. Úgy érezzük, a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai ta­nácskozó bizottságának bu­karesti tanácskozásán elfo­gadott nyilatkozat méltó­képpen bélyegzi meg, elítéli az agresszort. — Ma, a genfi egyezmény aláírásának 12. évfordulóján az egész magyar nép a vi­lág békeszerető népeivel együtt ismételten követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok maradéktalanul tartsa tiszteletben a Viet­namra vonatkozó genfi egyezményeket, szüntesse meg a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elleni ag­ressziót, haladéktalanul, véglegesen és feltétel nélkül vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának, hagyjon fel a dél-vietnami fegyveres in­tervencióval, vonja ki csa­patait és csatlósainak csa­patait Dél-Vietnamból. Szá­molja fel az összes amerikai katonai támaszpontot, is­merje el a nemzeti felsza- badítási frontot, a dél-viet­nami lakosság egyedül jo­gos képviselőjének és is­merje el Vietnam népének azt a jogát, hogy saját ma­ga határozza meg a sorsát és minden külső beavatko­zás nélkül döntsön az or­szág békés egyesítésének kérdéséről. Ezután Va.ió Péter, % KISZ Központi Bizottsága nak titkára beszélt. A nag» gyűlés részvevőinek mele% ünneplése közben Hoang Luong, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövet«, majd Dinh Ba Thi, a Dé*- Vietnami Nemzeti Felszab«» dítási Front budapesti ia»* dáiának vezetője emelkedő szólásra. A nagygyűlés részvevői az Egyesült Államok budapesti követségéhez intézett táv. iratban követelték, hogy az amerikai kormány haladék­talanul vessen véget az em­bertelen agressziónak, von­ja ki csapatait és fegyvereit Vietnamból, tartsa tisztelet­ben a genfi egyezménpfc 46 ezer holdon termelnek szerződéses vetőmagot Nagyrészt külföldre szállít anak ttiia moutAsjai. tansüLjtTíKi Meggyorsult az uralás — hevés a nyári szántás

Next

/
Oldalképek
Tartalom